Ez csak Orbán és Simicska plakátharca

Publikálás dátuma
2017.09.25 07:00

Jobbik jelenleg is tárgyalásokat folytat újabb reklámberendezések beszerzéséről több céggel és magánszemély tulajdonossal, akik készek reklámeszközeiket a média piacon értékesíteni. Ezen tárgyalások sikeres lebonyolítása érdekében a reklámeszközök beszerzésével kapcsolatban nem kívánunk további információkat nyilvánosságra hozni - ezzel hárította el a Népszava érdeklődését a múlt pénteken bejelentett, a Jobbik tulajdonába került 1100 reklámeszköz kapcsán Jakab Péter pártszóvivő szombaton.

Pedig szerettük volna megtudni az eddig már lebonyolított biznisz részleteit is, így az áron túl például azt, hogy a szóban forgó 1100 reklámeszközből mennyi az óriásplakáthely, illetve más reklámhordozó, vagy hogy a hirdetési felületek hány százaléka található Budapesten, illetve vidéken. A részleteket - eladót, fizetési módon, s egyebeket is - részletező kérdéssorunkra csupán ez a válasz érkezett, miközben az Indexnek a párt sajtóirodája már 1100 "óriásplakát berendezés" megvásárlásáról írt.

"Az reklámeszközök beszerzése adásvételi szerződéssel, részletfizetési konstrukcióban történt. A finanszírozást egyelőre hitel felvétele nélkül, saját erőből, a részünkre biztosított állami támogatásból oldjuk meg. A konkrét összeg üzleti titok részét képezi" - tájékoztatták a portált, ami azt is egyértelművé teszi, hogy lapunk korábbi feltételezésével szemben nem hitelből, hanem állami támogatásból finanszírozzák a bevásárlást. Mindez pedig, akármi is legyen a Jobbik üzleti szándéka, közpénzt felhasználva jutottak óriásplakátokhoz, magyarán minden, az üzlethez kötődő információ közérdekből nyilvános, Vona Gábor és pártja nem titkolhatja el részleteit.

Más kérdés, hogy a Fidesz nem a bevásárlás részleteire volt kíváncsi, hanem már szombaton azzal állt elő: feljelentést tesz tiltott pártfinanszírozás miatt. A kormányoldal ugyanis azt feltételezi, ajándékba kapta a Jobbik a plakáthelyeket Simicska Lajostól. A radikális párt azonban nyilván számolt ezzel a feltételezéssel, s aligha elképzelhető, hogy ne rendelkezne számlával a bevásárlásáról. Az 1100 óriásplakát - tekintve, hogy a párt tavaszi-nyári, a plakáttörvény lex Simicskaként elhíresült módosítását kiváltó kampányával mintegy 3000 reklámhordozón volt jelen hónapokon át - ugyanakkor csupán része lehet egy nagyobb tervnek.

Már csak azért is, mert emlékezetes: hiába vágta ketté a költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” üzenet lepte el az országot - ugyanazokon a felületeken, ahol korábban a Jobbik hirdetései álltak. A Simicska Lajoshoz köthető Mahir azt mondta ezekről, hogy „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek”, s azóta már több, például a Jobbik béruniós programját hirdető reklámkampány előjött már, ugyanezzel a magyarázattal.

Már csak ezért is adhatta a fejét a kormány arra, hogy tovább szigorítja a közterületi hirdetéseket. Mint megírtuk: településképi bejelentési eljárást folytathatnak majd ugyanis le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn nyújtotta be a Háznak. A módosítást vélhetően gyorsított eljárásban akarják elfogadni, hiszen a törvény már szeptember 29-én hatályba is lépne.

Simicska Lajos, aki jelentős, sok tízezer közterületi reklámhordozóval rendelkezik például a Mahir Cityposter, illetve a Publimont nevű cégein keresztül, vélhetően arra számít, hogy a fideszes önkormányzatok sok helyütt "felülvizsgálják" majd a plakáthelyeket, s így több ezer reklámhordozójának eltávolításáról dönthetnek. Ha pedig alig néhány hét múlva ezek a felületek amúgy is a elvesznek, vélhetően nem olyan fájdalmas ezektől megválni "jelképes" összegért, ezzel is borsot törve Orbán Viktor és kormánya orra alá.

Szerző

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.

Kikacagták, lehazugozták brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:26

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az újságírók jót szórakoztak azon, hogy Orbán szerint sosem folytattak kampányt Juncker ellen.
Akaratán kívül is mókamesterré vált szerdán, brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök, ahol a néppárti döntésről beszélt magyar és külföldi újságírók előtt. Orbánt a Jean-Claude Juncker néppárti elnök ellen indított kampányáról kérdezték, mire azt találta mondani, hogy: 
Sohasem folytattunk kampányt Juncker ellen – megvan a személyes véleményem róla, de mi csak tájékoztató kampányt indítottunk az Unió jövőbeli céljairól
Erre már mondat közben kitört a jóízű röhögés, valaki azt is bekiabálta neki, hogy „liar”, hazug. Az eseményről az Index videót készített, a jelenet a 12:31 percnél indul.

Ez nem választási kampány. Ja, mégis az

Orbán azt is cáfolni próbálta, hogy a Soros-Juncker összeesküsvést sejtető propagandával az EP-választásra hangoltak volna, mondván, ez kormányzati tájékoztatási program volt, a Fidesz saját kampánya pedig valamikor áprilisban kezdődik. Apró szépséghiba, hogy ezt az állítást Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta:
„Ez egy választási kampány, úgyhogy nem kellene meglepődni azon, hogy plakátok jelennek meg közterületeken.”
-mondta a külügyminiszter egy BBC-nek adott interjúban, (a beszélgetés itt is meghallgatható) amivel gyakorlatilag elismerte, hogy a kormány közpénzből tolja meg a Fidesz saját pártkampányát. Utóbbi tiltott pártfinanszírozásnak számít, az ilyesmit szankcionálni tudó intézmények viszont széttárták kezüket, mikor a Demokratikus Koalíció vizsgálatot követelt az ügyben: az Állami Számvevőszék arra hivatkozott, hogy ők kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhenek ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint – a Nemzeti Választási Bizottság pedig azért utasította vissza a vizsgálatot, mert még nincs kampányidőszak.
Frissítve: 2019.03.21 10:53