Bekeményít a német kancellár - Összefognak a populisták ellen

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:31
A pártvezetők a köztévében értékeltek. Fotó: DPA/Ero Breloer
Angela Merkel nehéz kormányalakítási tárgyalásokra számít. Mindenekelőtt meg kell győznie a közvéleményt arról: hasznos az államnak a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek koalíciós együttműködése.

Azzal, hogy a német szociáldemokraták már vasárnap jelezték: nem kívánják folytatni a nagykoalíciót, el is dőlt: Merkelnek a szabaddemokrata FDP-vel és a környezetvédőkkel kell tárgyalnia az új kormányról, ha abszolút többségre kíván szert tenni. Azért nem lesz könnyű az egyezkedés, mert három különböző programot, ideológiát valló tömörülésről van szó, amelyek egyvalamiben értenek maradéktalanul egyet: vissza kell szorítani a populista Alternatívát (AfD), amely gyűlöletkeltésre, az emberek félelmeire alapozta negatív kampányát, ezzel pedig 12,6 százalékot szerzett.

Az első reakciókból kivehető, sem a liberálisok, sem a környezetvédők nem utasítják el a közös kormányzás gondolatát, s úgy vélik, olyan földindulásszerű eredmények születtek, hogy felelősséget kell vállalniuk az ország sorsáért. A CDU-nál érezhetően rendkívül csalódottak amiatt, hogy az SPD nem hajlandó a nagykoalíció folytatására. Így ugyanis már nem elég az, hogy a kancellár a kormány egyfajta moderátora legyen, bizonyos kérdésekben a korábbinál határozottabb állásfoglalásra lesz szükség a részéről. Illetve nemcsak a CDU, a bajor keresztényszociális CSU is hiányolja az SPD-t a jövőbeni kormányból. Az uniópártban sokan mintha most döbbentek volna rá arra: milyen jó partner volt az SPD, mennyire gördülékeny volt az együttműködés.

Az FDP ugyan a múltban már többször is együttműködött a CDU-val kormányzati szinten, természetes szövetségesének számított, sok liberális szavazó azonban máig nem bocsátotta meg a kancellárnak, hogy a 2013-as választáson számos FDP-s szavazót is magához édesgetett. A szabaddemokraták most jóval határozottabb politikát akarnak folytatni, amit Christian Lindner pártelnök már előre jelzett is. Közölte, ragaszkodnak ahhoz, hogy ők kapják meg a pénzügyi tárca irányítását. Ez azonban nagyon nincs a CDU ínyére kivált azért, mert jelenleg a párt szürke eminenciása és ikonikus alakja, Wolfgang Schäuble a pénzügyminiszter.

A Zöldek nem soroltak fel olyan kitételt, amely a koalíciós együttműködés akadálya lehetne. Különféle csatornákon jelezték, nem ragaszkodnak mindenáron ahhoz, hogy az ország végérvényesen szakítson a szénenergiával, hajlandóak a kompromisszumra. A környezetvédőknek egy feltételük van: listavezetőjük, Cem Özdemir azt közölte, egy Európa-ellenes populizmusban biztosan nem vesznek részt. Ezzel azonban nyitott kapukat dönget, mindegyik párt célja az, hogy megálljt parancsoljon az AfD térnyerésének. Egyes szakértők ráadásul úgy vélik, az AfD nem homogén csoportosulás, ezért széteshet. A frakciójukban lesznek nyíltan szélsőjobboldaliak, de olyanok is, akik elutasítják a szélsőségeket.

Bár a CDU-t és a CSU-t egy tömbnek vesszük, nem magától értetődő az sem, hogy a koalíciós tárgyalások során a Keresztényszociális Unió szelíd kezesbárányként viselkedik majd. Érdekes volt Horst Seehofer, a CSU elnöke, bajor miniszterelnök reakciója, amikor emlékeztették arra: Bajorországban történelmien gyenge eredményt értek el. Úgy tett, mintha nem is a kormány belső ellenzékeként lépett volna fel négy éven keresztül. Tegnap annak a lehetősége is felmerült, hogy külön frakciót alakítsanak a keresztényszociálisok a Bundestagban, ebből azonban végül nem lett semmi. Ugyanakkor Seehofer komoly nyomás alá helyezte Merkelt: folytasson az eddiginél jobboldalibb politikát, a kancellár azonban elutasítja a kurzusváltást.

Ha a potenciális koalíciós partnerekkel boldogul is a kancellár, a közvéleményt is meg kell győznie arról: egy hárompárti együttműködés mindenki számára előnyökkel jár. Egyelőre ugyanis senki sem nem lelkesedik egy Jamaica-koalícióért. A CDU/CSU támogatóinak 38, az FDP szavazóinak 42 és a Zöldek bázisának 38 százaléka helyeselné ezt a megoldást. Az összes szavazó körében pedig mindössze 23 százalék örülne egy ilyen koalíciós együttműködésnek.

A New York Times egyébként már azt találgatta, hogy a kancellár négy év múlva is a CDU listavezetője lesz-e. 2021-ben 67 éves lesz, fiatalabb, mint Hillary Clinton, vagy Donald Trump.

A kelet pártja
Az AfD Kelet-Németországban a második legerősebb párt lett. Míg a CDU az „új” tartományokban 28,6 százalékot kapott, az AfD 2,8-at, a Balpárt 17,1-et, az SPD pedig mindössze 13,8 százalékot. Szászországban ráadásul a populistákra voksoltak a legtöbben. E tartományban 27 százalékot kapott, 0,1-gyel előzte meg a CDU-t. Elsősorban a keletnémet férfiak voksoltak az AfD-re. Frauke Petry pártelnök egyéni körzetében nyerni tudott, nagy pártbéli riválisa, Alexander Gauland viszont nem. Az Alternatíva azonban nem csak a volt NDK területén volt népszerű. A dél-bajorországi körzetekben sok helyütt a második helyen végzett a CSU jelöltjei mögött. Az osztrák határ közelében fekvő területeken 12-19 százalékkal előzte meg az SPD-t.
A legkevésbé Észak-Németországban szavaztak az AfD-re. Hamburgban csak 7,8 százalék voksolt rá. Ami a további sorrendet illeti: Schleswig-Holstein (9,2), Alsó-Szászország (9,1), Észak-Rajna-Vesztfália (9,4), Bréma (10,0). A statisztikák szerint a CDU volt szavazói közül 1,07 millióan vándoroltak át az AfD-hez. De az SPD félmillió korábbi támogatója is a populisták neve mellé húzta be az ikszet. Sőt, a Balpárt 430 ezer szavazója is már az AfD-re voksolt. Elenyésző a szavazók átvándorlása a Zöldek és az FDP esetében.

Kemény napok várnak a magyar kormányra

Az Alternatíva harmadik helye az Európai Unió számára is igen rossz hír, hiszen egy olyan pártnak lett parlamenti képviselője az EU motorjának számító Németországban, amely nyíltan kilépne az euróövezetből, s nem támogat egy sor közös uniós projektet. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint egyetlen lehetőség van: minden demokratikus német pártnak össze kell fognia, akár a kormány tagja lesz, akár ellenzékbe kerül.

Akadnak azonban, akik úgy vélik a német kormány Európa-politikájára vajmi kevés hatással lesz az AfD Bundestagbeli jelenléte. Fabian Zuleeg, az European Policy Centre szakértője szerint a pártnak erre nem is lenne lehetősége, hiszen ellenzékben marad, s a következő kormányt az Európa-párti erők alkotják majd.

A legnagyobb kérdés, hogy az FDP kormányzati szerepvállalása kapcsán Angela Merkel változtat-e uniós pénzügypolitikáján. A szabaddemokraták elutasítják az euróövezet mélyebb integrációját, illetve a transzferuniót arra hivatkozva, hogy annak a német polgárok látnák kárát. Mindez azt is jelenti, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek nehezebb lesz keresztülvinnie az EU reformjára vonatkozó elképzeléseit, amelyeket részleteiben ma ismertet. Alexander Graf Lambsdorff, az FDP európai parlamenti képviselője, aki a jövőben a párt Bundestag-frakcióját erősíti, kijelentette, közös költségvetést sem akarnak az euróövezet számára. Mint mondta, „beszélni fogunk erről a franciákkal”.

A pártvezetők a köztévében értékeltek. Fotó: DPA/Ero Breloer

A pártvezetők a köztévében értékeltek. Fotó: DPA/Ero Breloer

Brüsszelben az FDP elképzelései ellenére szintén nem várnak jelentősebb változásokat Berlin Európa-politikájában. Az EU központjában azonban azt remélik, hogy Németország és Franciaország mihamarabb egyeztet az Uniót érintő elképzeléseikről. Erre már akár csütörtökön, Tallinnban lehetőség nyílik Macron és Merkel számára, az észt fővárosban rendezik meg ugyanis az EU digitális jövőjéről szóló uniós csúcstalálkozót.

Márpedig az EU reformjára szükség lesz ahhoz, hogy hatékonyabban működjön. Erre a Brexit-tárgyalások, illetve Budapest és Varsó jogsértései is alapot adnak. Sem az FDP, sem a Zöldek nem akarnak majd kesztyűs kézzel bánni az Unió rebelliseivel, a párt politikusainak nyilatkozatai alapján éppen arra számíthatunk, hogy ennek az ellenkezője történik. Alexander Graf Lambsdorff például már többször követelte Angela Merkeltől, keményebben lépjen fel Orbán Viktorral szemben, Cem Özdemir, a Zöldek listavezetője pedig két hete azt közölte: az EU-nak „határozottabban kell fellépnie olyan önkényes vezetők ellen, mint Vlagyimir Putyin, Recep Tayyip Erdogan, vagy Orbán Viktor”.

Így látja a külföldi sajtó

A világ lapjainak első számú témája is a német választás volt. Az újságok nagy részét nem lepte meg az Alternatíva szereplése.

The Times

Angela Merkel győzött ugyan, de egy kevéssé stabil kormányt kell irányítania. Energikusan kell fellépnie, hogy változás menjen végbe a társadalomban - vélekedett a konzervatív brit napilap.

Tages-Angeiger

A svájci lap szerint az Alternatíva jó szereplésével tabuk dőltek le Németországban, ami teljesen érthető a náci-éra által előidézett trauma miatt. Ugyanakkor akár fogalmazhatnánk úgy is, hogy a politikai élet „normalizálódik”. Németország volt Európa szívének utolsó állama, ahol nem volt a parlamentben protesztpárt. A német demokrácia elég érett ahhoz, hogy megküzdjön ezzel.

De Volksrant

A berlini hétköznapok most így néznek ki – írja a holland lap: politikailag szétforgácsolódott a parlament, s nincs esély a gyors kormányalakításra. Nyugtalanító az, hogy az AfD is a parlamentbe került, amely nem riad vissza a szélsőséges kijelentésektől. A német politikai élet „normalizációját” Európa is megérzi majd.

De Standaard

A belga napilap megjegyzi, elkezdődhet Európa és Németország vezetőjének negyedik, egyúttal utolsó hivatali ideje. Túl kevés hatalma lesz ahhoz, hogy képes legyen mozgásba hozni Európát.

Il Messaggero

A liberális olasz lap az SPD népszerűségének zuhanásával foglalkozva megjegyzi, hogy a szociáldemokraták számára nincs is más választás, mint az ellenzékbe vonulás. A kormányban ugyanis csökkent a párt népszerűsége, ellenzékben viszont van esélye arra, hogy ismét új erőre kapjon.

Lidové Noviny

A jobboldali cseh lap szerint megbüntették a kormányzó pártokat azért a kísérletért, hogy megnyitották a kapukat a menekültek előtt. Ugyanakkor a nagykoalíció modellje számára is büntetést jelent, mert a kormányt bírálók alig kaphattak szerepet. Ez pedig a populisták, a szélsőségesek malmára hajtotta a vizet.

Európáról is dönt Németország

Publikálás dátuma
2017.09.23. 07:02
A szélsőjobboldali Alternatíva botrányos demonstrációkat szervezett Angela Merkel kancellár politikája ellen. FOTÓK: AFP/JOHN MA
A CDU elnöke megszerzi negyedik kancellári mandátumát a vasárnapi német választáson, de győzelmének mértékétől függ, mennyire lesz képes megfékezni a közép-európai lázadókat.

A német választást sosem nevezhetjük egy voksolásnak a sok közül. Németország, illetőleg az NSZK Nyugat-Európa meghatározó állama volt, az egységes Németország nélkül pedig elképzelhetetlen lenne az Európai Unió nemcsak azért, mert a közösség legnagyobb nettóbefizetője, hanem amiatt is, mert Berlin garantálja az EU egységét.

FOTÓ AFP/JOHN MACDOUGALL

FOTÓ: AFP/JOHN MACDOUGALL

A mostani német voksolás azonban különösen fontos a közös Európa szempontjából. Irányadó arra is, merre halad tovább az EU. Nem kérdés, hogy Angela Merkelnek negyedik kancellári megbízatását is megszavazzák honfitársai, egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mekkora felhatalmazást kap az új kormány megalakítására. Minden százaléknak komoly jelentősége van. Fontos lenne, hogy az euroszkeptikus Alternatíva ne szerezzen sokkal többet tíz százaléknál, s lehetőleg ne kaparintsa meg a harmadik helyet, ennek ugyanis rossz üzenete lenne egész kontinensünk számára.

Mi, itthon nem tekinthetünk egykedvűen a német választás eredményére, s aki komolyan aggódik az Unió jövőjéért, s titkon nem az EU szétbomlasztását reméli, azok abban érdekeltek, hogy a kancellár minél stabilabb kormányt hívhasson életre. Az EU szempontjából a nagykoalíció folytatása lenne a legjobb megoldás. Németországban – szemben Ausztriával – annyira gördülékenyen működött a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták együttműködése, hogy sokan unalmasnak tartották a kampányt, s az igazi feszültség nem is a CDU/CSU és az SPD, hanem a kampányrendezvényeket botrányos jelenetekkel megzavaró AfD és a demokratikus erők között volt. A nagykoalíció esetleges folytatása attól függ, milyen eredményt ér el az SPD. Minél rosszabbul szerepel, minél közelebb a 20 százalékhoz, annál kisebb az esélye a két nagy párt további közös kormányzati munkájának. A közvélemény-kutatások alapján az előjelek mindenesetre nem adnak okot túlzott derűlátásra.

A választói akaratot tükrözi
Mivel a német választási rendszer arányos, ha tudjuk, mennyi szavazatot szereznek a pártok, akkor pontosan meg lehet mondani, mekkora mandátumarányuk lesz a törvényhozásban, ami azt jelenti, hogy a képviselői helyeket a szavazói akarat alapján osztják – szerepelt az elektor.hu elemzésében. A tanulmány szerzője, Bánovics Attila lapunknak elmondta: ez a modell már több korábbi választás alkalmával működött.

A másik sokat emlegetett megoldás az ország zászlaja alapján „Jamaicának” (fekete-sárga-zöld) nevezett koalíció az uniópártok, a parlamentbe visszakerülő szabaddemokrata FDP és a Zöldek között. A három párt szinte biztosan többségre tenne szert a törvényhozásban, ugyanakkor nem magától értetődő, hogy mindegyik erő hajlandó lesz majd a közös kormányzásra. A leggyengébbik láncszem e tekintetben a környezetvédő párt. Ha – az előrejelzéseknek megfelelően – gyengén, 7 százalék körül teljesítenek, a pártvezetés könnyen lehet, hogy továbbra is inkább az ellenzékiséget választja. Azzal ugyanis számolnia kell, ha harmadik erőként lép be a koalícióba, annyi kompromisszumot kell kötnie, hogy a Zöldek még inkább elveszíthetik arculatukat, s a következő, négy év múlva esedékes parlamenti választás során már inkább az lesz a kérdés, egyáltalán bekerül-e a párt a törvényhozásba.

Ezért az sem elképzelhetetlen, hogy végül kisebbségi kormányzás lesz a CDU és az FDP részvételével. Ez azonban a legrosszabb forgatókönyv lenne. A kancellárnak minden fontos szavazás előtt egyezkednie kell a többi párttal, pozíciója meggyengülne, s Európa reformjához sem kapna kellő felhatalmazást.

Márpedig ez a legfontosabb kérdés, s ez is adja a mostani választás különleges jelentőségét: az EU jelenlegi költségvetése 2021-ig van érvényben, így a következő évek legnagyobb vitatémája az lesz, a britek kilépésével, az évi több mint tízmilliárd euró kiesésével miként változik a büdzsé, amelynek kidolgozása Berlintől függ. Merkel a kampányfinisben egyre többet hangoztatta: azok az országok, amelyek nem hajlandóak szolidaritásra, s elutasítják a menekültek kvóták alapján való befogadását, kevesebb kohéziós támogatással számolhatnak, ami Magyarországot és Lengyelországot sújtaná leginkább. Vajon komolyan gondolta-e a fenyegetést? Tényleg bekeményít Berlin, s szankciókkal sújtja-e a renitens államokat? Ez is Merkel győzelmének nagyságától függ, amint az is, mennyire csatlakozik az Emmanuel Macron francia elnök által javasolt reformokhoz, amely a kétsebességes Európa bevezetését jelentené, illetve milyen mértékben állna Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének javaslata mögé, aki az egész EU-ra kiterjesztené a közös európai valutát. S ne feledjük, a kancellár azt is mondta, ha Magyarország nem változtat eddigi stratégiáján, uniós tagságának ügyéről is szót kell ejteni az Európai Tanács októberi csúcstalálkozóján.

Változások mindenképpen lesznek az EU-ban, de hogy mekkorák, erre már a vasárnapi német választás is előzetes választ ad.

Orbán imára hív
Egy csendes imát mondjunk el a mostani kancellár mandátumának meghosszabbítása érdekében, mert a rendelkezésre álló lehetőségek közül magyar szempontból ez az érdekünk, mondta Orbán Viktor csütörtök reggel a Kossuth Rádió 168 perc műsorában.
A magyar kormányfő szerint még mindig ő kisebb rossz, ő barátságosabb a magyarokkal, mint "a rólunk tiszteletlenül beszélő" szociáldemokrata jelölt, Martin Schulz. Ugyanakkor jogsértőnek nevezte Merkel álláspontját, miszerint uniós forrásokat kell elvonni attól az országtól, amely elutasítja a menekültek kvóta szerinti átvételét.



Kit szeretne a piac?

A szabaddemokratákkal bővült koalíció lépéseiből profitálna legjobban a német gazdaság – állítja az elemzők többsége, akiknek véleményét a napokban egy, a Bloomberg által megrendelt kutatás is megerősítette. A CDU-CSU-FDP, egyelőre csak fiktív szövetsége kedvezne a technológiai szektornak, az építőiparnak, az ingatlanpiacnak, és a családtámogatási rendszernek is. Csakhogy jelen állás szerint két csoport is esélyesebb a kormányzásra. A Bloomberg által megbízott szakértők szerint a rangsort, várt 60 százalék körüli parlamenti súllyal, a CDU-CSU-SPD csapata vezeti, második a CDU-CSU-FDP-Zöldek négyese és csak harmadik a fent említett hármas, míg felkerült negyedikként a listára egy, a parlamenti székek alig 38 százalékára esélyes, balos összeállítás, benne az SPD, a Balpárt és a Zöldek.

A Bloomberg felmérését összeállító 26 elemző a gazdaságpolitikai szándékokat leginkább tükröző részkérdések kezelését vizsgálta. A gazdasági növekedést legjobban a harmadik helyezett, azaz a CDU-CSU-FDP csapata szolgálná, terveik ígérik a legtöbb új munkahelyet, az export és a kereskedelem legkedvezőbb alakulását, a legalacsonyabb adókulcsokat, egyúttal keménységet a Brexit folyamatában, miközben javítanának a török kapcsolatokon. A legnagyobb béremelkedést a legutolsó helyezett „balos” csapat ígéri, ugyanők felrúgnák a költségvetés egyensúlyát, fenntartanák a migráció jelenlegi szintjét, az USA-val pedig a legkevésbé barátságos kereskedelmi kapcsolatokat vizionálnak. A két legvalószínűbb koalíció, ha nem lenne lényeges különbség köztük az elfoglalt parlamenti helyek tekintetében, a gazdaságpolitikát is hasonlóan közelíti meg. Igaz az CDU-CSU-SPD gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, béremelésre vonatkozó elképzeléseit erőteljesebbnek ítélték meg a kutatók, míg a CDU-CSU-FDP-Zöld, a színekre utalva, „Jamaica” koalíciónak nevezett együttes, az adócsökkentésben előzné markánsan a riválist. - R. J.

„Bundesliga és BMW”

Hiába írt Karamba Diabi történelmet négy éve azzal, hogy a Bundestag első afrikai születésű képviselője lett, a német parlament menzájának pénztárosát ez nem hatotta meg. Az 55 éves szociáldemokrata politikust napokig nem szolgálták ki, egészen addig, míg meg nem bizonyosodtak róla, hogy valóban ott dolgozik. A negatív élmények azonban nem tántorították el a szenegáli Marsassoumban született Diabit, aki vasárnap ismét versenybe száll a hallei képviselői helyért.

A politikus ösztöndíjjal érkezett az NDK-ba 1985-ben. „Csupán két német szót tudtam: Bundesliga és BMW” – mesélte az AFP-nek a vegyész végzettségű, német, francia és mandinka nyelven folyékonyan beszélő férfi. A kezdeti időszak nem volt könnyű, hiszen az afrikai diákok integrációja nem volt prioritás az NDK-ban, de Diabi megismerte későbbi feleségét, doktori diplomát szerzett, és 16 éve német állampolgár.

Diabi újabb mandátumért indul. Fotó: AFP / John MACDOUGALL

Diabi újabb mandátumért indul. Fotó: AFP / John MACDOUGALL

 

A berlini fal leomlása több okból is vízválasztó volt az életében: ahogy megugrott a munkanélküliség, úgy nőtt a rasszizmus. 1991-ben egy este épp leszállt a buszról, amikor egy csapat neonáci rátámadt. Úgy érzi, ismét kiéleződött a helyzet. A migrációs krízis óta újra a szélsőségesek célkeresztjébe került, volt, hogy halálosan megfenyegették, és gyakran ócsárolják a közösségi médiafelületeken. A szélsőjobboldali NPD fekete majomnak nevezte, és az „n”-betűs szóval – amelyet Diabi nem hajlandó kimondani – sértegették. A politikus bíróságra vitte az ügyet. „Az emberi méltóság része az alkotmányunknak” – mondta az esetről, ugyanakkor igyekezett leszögezni: a gyűlölködés ellenére sem adja fel.

Keményen dolgozott azért, hogy a 230 ezres Halléban kivívja az emberek tiszteletét. Sokan húznak a szélsőjobb felé, az Alternatíva (AfD) tavaly 24 százalékot ért el a tartományi választásokon. Diabi állítja, tanulmányai segítettek abban, hogy közelebb kerüljön a helyiekhez: az egyetemen a talajban előforduló szennyezőanyagokat kutatta. Idővel egyre több hobbikertész kért tőle tanácsot, és lassan megtört a jég. Innen szinte már gyerekjáték volt a parlament. - K. I.

Szerző

Áram nélkül nem megy

Publikálás dátuma
2017.09.22. 07:07

Többen és kedvezőbb feltételekkel lehet elektromos autóhoz jutni a kormány által elindított környezetbarát közlekedést élénkítő program keretében. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű.  A most választható modellek között nincs olyan, ami az árát, az értékarányát, és az egy töltéssel megtehető utat tekintve megfelelne az elvárásoknak például a taxik esetében. Hogy mást ne mondjunk, az akkumulátor csupán 80-120 kilométerig elég, azután órákig tölteni kell.

Többen és kedvezőbb feltételekkel juthatnak elektromos autóhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium által elindított környezetbarát közlekedést élénkítő program keretében, amire a tárca kétmilliárd forintot biztosít (az összeg akár bővülhet is, t, ha a keret netánkimerül). A pályázattal elnyerhető állami támogatás mértéke a 15 millió forintnál nem drágább, tisztán elektromos személy- és kishaszon gépjárművekre a bruttó eladási ár 21 százaléka, de legfeljebb másfél millió forint. Regisztrációs adót, forgalomba helyezési illetéket, cégautóadót, helyi gépjárműadót, valamint visszterhes vagyonszerzési illetéket nem kell fizetni.

Mikor lesz olcsóbb?
A derűlátók szerint 2030-ra az elektromos autó olcsóbb lehet, mint belsőégésű vetélytársa. A kedvezőbb ár elérése csak az akkumulátoron múlik. 2017-re az 1 KWh akkukapacitásra eső előállítási költség 542 dollárról 139 dollárra csökkent 2012-höz viszonyítva, és ez a fejlődési irány alighanem megmarad. Hiszen 2020-ra megkezdődik a termelés a jelenleg még épülő akkumulátorgyárakban, és ezek óriási teljesítményekre lesznek képesek. Öt éven belül előreláthatólag a kétszeresére nő a globális gyártókapacitás, ezáltal az akkumulátor előállítási költsége darabonként nem éri el a 100 dollárt, és így 2030-ra a villanyautó ára is esik.

A tárca legutóbbi összesítése szerint a támogatás mintegy harmadára már van jelentkező, ami 500 elektromos autó forgalomba állítását jelentheti. A tervek szerint 2020-ra Magyarországon mintegy 30 ezer elektromos jármű fog közlekedni az utakon.

A támogatásra jogosultak között a természetes személyek mellett gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, civil szervezetek, helyi önkormányzatok, köztestületek, költségvetési szervek, állami tulajdonú cégek, egyházi jogi személyek, ügyvédek, közjegyzők és taxisok is lehetnek, amennyiben hajlandók lecserélni a szénhidrogén alapú üzemanyaggal működő autójukat.

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke elmondta, hogy tudomása szerint a budapesti 5300 kolléga közül senkit nem érdekel az ajánlat (a hagyományos személyszállítást végzők eddig még nem vettek elektromos autót, kiéve azt a hatvan bértaxist, akik nem összehasonlíthatók a többivel, mert egy-egy vállalkozáshoz kötődnek).

Töltőpontot pedig keveset találni, és gyakori a sorban állás. Ráadásul egy viszonylag kicsi elektromos autó is 7-12 millió forintba kerül. Ezzel a kocsival akkor fognak megbarátkozni, ha közel azonos áron lesz beszerezhető, mint a benzines és a dízel, ha legalább 400 kilométert tesz meg megállás nélkül, és a városban minden sarkon tölteni lehet.

Még sokan idegenkednek a villanyautótól, fokozatosan azonban elterjed, amire muszáj felkészülni, mivel más a szervizháttere és az eszközigénye – mondta Kovács Ferenc, az Európai Autószervizek Egyesülete elnöke. Attól azonban nem kell tartani, hogy időzavarba kerül a kollégáival együtt, mert állítja, hogy ezeket a kocsikat még minimum öt évig jóval drágábban fogják árulni, mint a többit. Kovács nem érti, hogy a kocsik vásárlásnak támogatása helyett, miért nem az e-töltők országos hálózatának kiépítésére fordítja a kormány a rendelkezésre álló pénzeket. Ezeket az autókat most állami támogatással is többnyire csak azok tudják megvenni, főként városi közlekedésre, akiknél otthon van még néhány másik gépkocsi hosszú útra.

Hibás program
Hiába a sok kedvezmény és a milliós állami támogatás, nálunk a villanyautók száma nehezen nő – olvasható a Magyarországi Villanyautósok Közösségének honlapján. A kormány a töltőhálózat hiányán azzal próbált segíteni, hogy tavaly pályázatot írt ki a 15 ezer lakosnál nagyobb települések és a budapesti kerületek számára. Az év végéig a 112 támogatásra jogosult közül 75 önkormányzat jelentkezett, de a fele úgy vesz részt a programban, hogy nem használja fel a rendelkezésére álló keretet. Mindez az elektromos autók közössége által készített felméréséből derül ki, mint ahogyan az is, hogy az önkormányzatok nem érzik feladatuknak a töltők telepítését, ebben nincs tapasztalatuk, és nem látják előre, hogy mibe fog kerülni az üzemeltetésük. A Nemzetgazdasági Minisztérium a pályázattól 1000 új töltőpont megvalósítását remélte, amire összesen 1,25 milliárd forintot szánt. A lakosságszámhoz kötött pályáztatási rendszer azonban nem vette figyelembe, hogy valójában hol is lenne igény autótöltőkre, ezért a Balatonon egyedül Siófokra telepíthető töltőállomás – állítják a villanyautósok. Szerintük a program az ország átjárhatóságát sem segíti, mert a fővárosból Debrecen, Nagykanizsa és Pécs autópályán elérhető, elektromos autóval viszont ezekbe a városokba továbbra sem lehet eljutni.

Az idei év a felkészülés jegyében telik, ám jövőre robbanás várható a piacon – állítja Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) elnöke. Szerinte a villanyautók értékesítésében elsősorban nem az állami támogatás hatására következi majd be jelentős fordulat, hanem mert lényegesen bővül a kínálat. Az elterjedésében segíthet az is, hogy szinte alig akad benne olyan alkatrész, amit bizonyos idő után javítani kellene, ez csökkenti az üzemeltetés költségét, ami fontos szempont lehet a vevő számára. Jobb lesz akkumulátor is, így egy töltéssel jóval tovább mehetnek vele. Változik a külseje is, mert többen szóvá tették, hogy az ismert típusok közül némelyik úgy néz ki, mint egy holdjármű. Az új arculat a mai trendekhez fog igazodni. Az e-autó az állami támogatással, és a lefelé araszoló áraival már valódi alternatívát jelenthet a piacon. Különösen a benzinesnél drágább dízelautónak lesz évről évre egyre nagyobb vetélytársa, és ez a tendencia minden bizonnyal fennmarad. A szoftverbotrány óta a politika is célba vette a dízelmotoros járműveket, aminek következményei vannak. A német Volkswagen autógyár jelentős raktáron maradt készlettel rendelkezik, és a többi gyártó is erre panaszkodik. Ezek után az elektromos és hibrid járművek is nagyobb piaci részesedésre számíthatnak. Az utóbbi átmeneti modell, ami a dízelnél olcsóbb, de drágább a benzinesnél, mégis sokáig elfogadott típus marad, főként a kis- és középkategóriájú hibrid, ezekkel 15-20 évig még biztosan találkozhatunk.

Az elnök kitért arra is, hogy a következő tíz év az elektromos autógyártásban olyan előrelépést hoz, ami talán legjobban a mobiltelefonok fejlődéséhez hasonlítható. Az olyan elképzeléseket azonban nem tartja reálisnak, hogy 2030-ra az autók fele, tíz évvel később pedig valamennyi elektromos lesz. A világon ma már több mint egymilliárd személyautó közlekedik az utakon, hogyha három év múlva az évente elkészülő százmillióból legalább tízmillió villanyautó lesz, akkor elégedettek lehetünk, ám ez is csak az évenként átadott új autók tíz százalékát teszi ki.

E-autóra oltására nincs szabályzat, se védőruha
Aki itthon elektromos járműbe ül, annak számolnia kell azzal, hogy baleset estén a többi autóshoz viszonyítva kisebbek a túlélési esélyei, a tűzoltók ugyanis egyelőre tanácstalanok abban, hogy ilyenkor mi a teendő - mondta el a Népszavának Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete /HTFSZ/ elnöke.
- Mit tehetnek a tűzoltók az e-autózás kockázatainak csökkentéséért?
- Hamarosan összeül az érdekegyeztető tanács, ahol a hivatásos tűzoltók szakszervezetének képviselői is ott lesznek, és azt szeretnénk elérni, hogy ez a kérdés okvetlen napirendre kerüljön. Javasoljuk, hogy legyen már végre egy olyan tananyag, ami az elektromos gépkocsik oltását és műszaki mentését taglalja, és kerüljön be az éves oktatási tervünkbe.
- Speciális tudás híján hogyan zajlana most a mentés?
- Jelenleg fogalmuk sincs a tűzoltóknak arról, hogy milyen módszer kínálkozik a feszültségmentesítésre. Nemrég olvastam, hogy több mint háromezer elektromos autó közlekedik Magyarországon, az évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerülő és módosítható tűzoltási szabályzat azonban nem tesz említést az ilyen járművekről. Nincs erre protokoll, késik az a szabályozott eljárás, amit egy esetleges beavatkozásnál a mentésben résztvevőknek be kell tartani. Hiányzik a megfelelő öltözék is, hiszen egyelőre nincs olyan védőruha a tűzoltóságnál, amit az e-autók műszaki mentésénél is használni lehet.