Romák fent és nagyon lent

Publikálás dátuma
2017.09.28. 07:01
A SZERZŐ FELVÉTELE
Mára felnőtt egy kiemelkedően eredményes roma értelmiségi réteg, ez azonban nem változtat azon, hogy a magyarországi cigány társadalom egészét nem sikerült felemelni, sőt a hajléktalanok körében évről-évre emelkedik a számuk.

A sikeres, fiatal roma értelmiségiek választott szakmájukban akarnak eredményeket felmutatni és tudatosan maradnak távol a politikától, mert el akarják kerülni, hogy akár véletlenül is egy lapon említsék őket a Farkas Flórián-féle cigány vezetőkkel - ez derült ki az Új Egyenlőség első őszi közpolitikai beszélgetésén, a budapesti Kossuth Klubban. A Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával szervezett rendezvényen megszólalók azt próbálták felvázolni, mi kellett ahhoz, hogy ők messzire jussanak és miért nem sikerül ez többi roma kortársuknak.

Kóczé Angéla szociológus

Kóczé Angéla szociológus

A beszélgetésen olyan közismert cigány származású szakemberek vettek részt, mint Junghaus Tímea művészettörténész, Jónás Tímea főnővér, Horváth József rákkutató, Bogdán Mária médiakutató és Csámpai Attila tűzoltó, katasztrófavédelmi szóvivő, vagy a kérdező szerepében megjelenő, szintén roma származású Kóczé Angéla szociológus, az Új Egyenlőség szerkesztője. A közönség soraiban elhangzott felvetésekre érkezett a politikától való elhatárolódás reakciója, mert valamennyien úgy látják, nem az ő feladatuk és felelősségük a felzárkóztató programokat, pályázatokat kritizálni vagy helyes irányba terelni.

Majdnem 30 évvel a rendszerváltozás után ki kell mondani, hogy a romák integrációja Magyarországon nem sikeres – foglalta össze a mai helyzetet Pogátsa Zoltán, a társadalompolitikai magazin főszerkesztője. A fiatal roma értelmiség azonban már a szóhasználatban is szemléletváltást sürget. A cigányság integrálásának felvetésére azonnal érkezett a válasz: a integrálás egyoldalú, a többségi társadalom oldaláról történt megközelítése a kérdésnek, helyette az inklúzió kifejezést kellene használni, amely azt jelzi, hogy mindkét oldalnak kölcsönösen illeszkedni kellene a másikhoz. „Idegennek tekint bennünket ma a magyar társadalom” – érvelt Bogdán Mária.

Változatlanul olyan sztereotípiák élnek a többségi magyar társadalomban, mint hogy a romák valamennyien szegények, miközben a kutatások azt igazolják, hogy a szegények többsége nem cigány, bár igaz, hogy a roma lakosság 80 százaléka az alsó két jövedelmi kategóriában található. A sikeres romaként színpadra ültetett körben azonban volt mindenre példa: érkeztek roma telepről, de sokkal jobb körülmények közül is.

A cigányságot egy tömbként kezelő közvélekedésre akkor érkezett a legelemibb felháborodás, amikor a közgazdász olyan sztereotípiákat idézett, mint hogy a „romák vérében van a lustaság vagy a lopás”. Horváth József rákkutató az alapvetően rasszista megközelítéssel szemben azt hangsúlyozta, hogy a magatartásformák nem örökölhetők, nem genetikailag meghatározottak. A rasszizmus felszámolásához a nem romáknak fel kell adni ezeket a képzeteiket – jelentette ki Kóczé Angéla, majd hozzátette: mert halálra traumatizál bennünket a társadalomban meglévő gyűlölet. A nemzetközi tudományos életben mozgó kutatók és oktatók kiemelték, mekkora felüdülés a határokon kívül dolgozni, ahol senkinek nem számít a roma származásuk, csak az, amit letesznek az asztalra tudásban, képességben. A magyar roma értelmiség ma vezető szerepet játszik a nemzetközi roma diskurzusban is – jelentette ki.

Pogátsa Zoltán megemlítette, hogy az utóbbi évtizedek kormányzati hibáinak következményeként a magyar a legigazságtalanabb társadalom az unióban, itt a legkisebb a társadalmi mobilitás, a felemelkedés esélye, nálunk a legszelektívebb az oktatási rendszer, a többségében romák lakta területeken a legrosszabb az orvosi ellátás, a lakáspolitikai intézkedések pedig a legszegényebbeket el sem érik. Mindez igaz, hangzott a reagálás, de nemcsak a romákat jellemzi a mobilitás hiánya, ez az egész magyar társadalomra érvényes. Ma még kényszeresen meg kell mutatnunk, hogy vannak köztünk nagyon sikeres értelmiségiek, hogy emberként tekintsenek ránk – emelte ki Kóczé Angéla szociológus. A 2011-es népszámlálás adatai szerint mindössze a cigányság 1 százaléka volt diplomás és ennek a viszonylag kis létszámú roma értelmiségnek minden nap meg kell küzdeni a sérelmekkel, a lélektani nyomással, naponta bizonygatniuk kell, hogy „életképes egyedei” a magyar társadalomnak - tette hozzá. Horváth József szerint évszázadok óta megalázzák a romákat, az utóbbi évtizedek ilyen-olyan programjai pedig azért nem hoztak eredményt, mert nem vették figyelembe ennek a népnek a lelkületét – hangzott a rákkutató értékelése.

A szemléletváltás mellett a siker titka a tanulást támogató családi háttér, hosszú távú programok, benne ösztöndíj programok indítása, mentorok, segítők megtalálása a tehetségek támogatására, a tanulás finanszírozása és kell egy nagy adag akarat, a hit abban, hogy akinek céljai vannak, az meg tud küzdeni minden akadállyal. Aki nem akar tanulni, az maga zárja le az életét – fogalmazták meg többen is. Amikor azonban szóba kerültek az uniós pénzekből finanszírozott programok, csak fintorok jelentek meg a jelenlévők arcán, színpadon és a közönség soraiban egyaránt. Horváth József „elcseszett programokként” említette őket, és hozzátette, sokat segítene egy törvény, amely kvótákat szabna, hogy mondjuk, minden közhivatalban 5 százaléknyi cigány szakembert kell alkalmazni.

Az egyre nagyobb számú fiatal roma értelmiség nem jókedvű és elege van abból, ha minden roma és minden kormány hibáit, tehetetlenségét rajtuk kérik számon. Egymás közt felszabadultan nevettek, csipkelődtek, de azért elhangzott az a keserű mondat is: „mi nem tartozunk sehová: a cigánytelepre már nem mehetünk vissza, a magyar értelmiségi elitbe pedig a tudásunk ellenére soha nem fogunk szervesen beletartozni. Mi vagyunk a legrosszabb helyzetben” jelentette ki egyikük.

Alulnézet

Hosszú ideig tartotta magát az az elképzelés még szociológusok körében is, hogy a romákat az átlagnál kevésbé érinti a hajléktalanság, hiszen a roma családok minden esetben félreteszik korábbi vitáikat, ha valamelyik családtag bajba jut. A fedél nélkül élőket segítő szervezetek munkatársai azonban évek óta egyre határozottabban állítják, hogy ezt a sztereotípiát is el kell felejtenünk, egyre több cigány ember kerül az utcára Magyarországon. Nem véletlen, hogy a kérdés egyik legismertebb hazai szakembere, Győri Péter „Tévhiteket oszlató tények” címmel tartott előadást az ebben a hónapban megrendezett országos hajléktalanügyi konferencián Balatonföldváron. A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta a magyarországi hajléktalan szállókon és fedél nélkül élők körében évente végzett önkéntes adatfelvételének eredményei ugyanis azt mutatják, hogy ma ötször akkora egy cigány ember esélye arra, hogy hajléktalanná váljon, mint egy nem cigány társáé. A több mint tízezer válasz alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy a roma nők körében még nagyobb a veszély, hogy utcára kerülnek.

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai vezetője bemutatta, hogy tavaly minden korábbinál magasabbra emelkedett a hajléktalanok társadalmán belül a cigányok aránya, a nők esetében ez már közelíti a 35 százalékot és a férfiak sincsenek messze a 30 százaléktól. Ráadásul a hajléktalan cigány emberek iskolázottsága riasztóan alacsony. Az utcára került vagy szállókon élő roma férfiak 63 százaléka, a nők 73 százaléka legfeljebb az általános iskolát végezte el. A mostani középkorú felnőttek képzettségi adatai rosszabbak, mint a szüleiké, de jobbak, mint a legfiatalabb hajléktalanoké és ez az igazi tragédia - mutatott rá a szakember.

A kirekesztettség mára egy erős, zárt rendszerré állt össze, amelyben tetten érhető az etnikai diszkrimináció, az iskolai szegregáció, a foglalkoztatási és területi hátrányok a lakhatás megoldatlanságával együtt. S hogy miből gondolja azt Győri Péter, hogy már nem igaz a roma családok megtartó egysége? A hajléktalan romák többsége családból érkezik, 100 hajléktalan nőnek átlagosan 206 gyereke van, sokan közülük mégis fiatalon utcára kerülnek. Ez kiegészül azzal, hogy ma már a fedél nélkül élők többségének valamelyik hozzátartozója is hajléktalan, minden ötödiknek a gyereke is azzá vált.



Simicska sérti a településképet

Publikálás dátuma
2017.09.28. 07:00
FOTÓ: Tóth Gergő
Kormánytisztviselőket küldött harcba Simicska Lajos, illetve a Jobbik ellen és a plakátpiac eluralásáért küzdő kabinet. Háborújuk költségeit az adófizetők állják.

Új szintre emelte az Orbán-kormány a Simicska Lajos ellen vívott háborút a plakátfronton: a jelek szerint egy előre tervezett, országosan összehangolt akcióban vetette be a kormányhivatalokat a volt fideszes oligarcha és a Jobbik ellen. Néhány óra leforgása alatt Somogytól Pest megyéig egyszerre kezdték el eltávolítani a kormányt élesen bíráló plakátokat az állam kinyújtott karjai. Az akció célkeresztjében a Jobbik hirdetményei és egy magánszemély – Orbán Viktort, Habony Árpádot, Mészáros Lőrincet továbbá Rogán Antalt gengszternek ábrázoló, valamint az „Ők a félelem, Mi a remény"-feliratú – plakátjai voltak. Az első csapások egyikét a településkép-védelmi törvény alapján a Pest Megyei Kormányhivatal mérte, miután tiltott pártfinanszírozásra hivatkozva elrendelte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületeire kihelyezett plakátok eltávolítását. Indoklásuk szerint az érintett cégek nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, nem jelentették be listaárukat, nem küldték meg a szerződéseket. A plakátok eltávolítását a rendőrség biztosította. Mindeközben a Jobbik arról számolt be, hogy például Zalában a kormányhivatal a párt tulajdonában lévő hirdetőhelyekről kapartatott le plakátokat.

Noha a kormányhivatal a törvényességre hivatkozva kezdett plakáttalanításba, az érintettek szerint éppen a hivatalok eljárása súlyosan jogsértő. Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő szerint nem esnek a plakáttörvény hatálya alá azok a plakátok, amelyeket a párt saját hirdetőhelyein ragasztanak fel. A radikálisok épp azért vásároltak – meg nem nevezett, „különféle cégektől” – mintegy 1100 hirdetési felületet, hogy kijátsszák a plakáttörvényt.

Puskár Anett, a Simicska Lajos tulajdonában álló Mahir Cityposter Kft. tanácsadója lapunk érdeklődésére kifejtette: előírások szerint tájékoztatták a kormányhivatalokat arról, hogy magánszemély adta fel az érintett hirdetéseket, azok egyetlen párt támogatására sem buzdítanak, politikai szerveződés logóját nem tartalmazzák, vagyis nem tartoznak a plakáttörvény hatálya alá. – Mindezek ellenére a hivatalok nem keresték meg a Publimontot és a Mahirt sem, csak a plakátok leszedéséről szóló határozatot postázták, amelyben tényként közölték, hogy a nagyfokú hasonlóság miatt Jobbik-plakátoknak tekintik a hirdetéseket – mondta Puskár Anett. Szerinte egyébként az eljárásmód azért is árulkodó, mert korábban egy hasonló plakátkampány során a kormányhivatalok megkeresték a cégeket, hogy tájékozódjanak, a plakáttörvény hatálya alá tartozik-e a megrendelő, végül pedig nem léptek, mert mindent rendben találtak. A tanácsadó kérdésünkre azt mondta, közel ezer plakátot érinthet a kormányhivatali akció, amely miatt bírósághoz fordulnak.

Noha kezdetben a két cég még újraplakátolással akart visszavágni, szerdán Simicska Lajos közleményt adott ki. Az egykori fideszes oligarcha az írta: „A hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződésem szerint súlyosan alkotmánysértő. Miután mindez kevésnek bizonyult, mindezt félretolva, a hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett. A kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok. Ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek.”

Simicska visszavonulása annyiban érthető: egy kormányhivatal plakátonként akár 150 ezer forint bírságot is kiszabhat, ha törvénytelenséget lát, ami ezer plakát esetében 150 milliós tétel. Ráadásul újraplakátolás esetén a bírság is többszöröződhet. A büntetést pedig most kell befizetni, miközben a bíróság csak hónapok, évek múltán mondhatja ki annak jogtalanságát.

Az ügyben megkerestünk több kormányhivatalt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi közpénzt fordítottak a plakátok eltávolítására. Válaszokat sehonnan sem kaptunk. A Pest Megyei Kormányhivatal sem reagált a Népszavának, ugyanakkor a kormánylap Magyar Időkkel azt közölte: a Publimont Kft.-től és a Mahir Cityposter Kft.-től kapott információ szerint Nagy Ajtony Csaba magánszemély rendelte meg a plakátokat. A Magyar Idők sietett is hozzátenni, hogy Nagy Ajtony Csaba unokaöccse Simicskának, akinek több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.

Ligeti Miklós: jogalap nélkül eljárásmód
Világos, hogy a Jobbik saját hirdetési felületein nincs szerződéskötési kötelezettsége, így bejelenteni sem köteles a hatóságnak, ha azokat használja – mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint a Mahir Cityposter és a Publimont esetében viszont csak akkor keletkezik a településkép-védelmi törvény hatálya alá tartozó bejelentési kötelezettség, ha "közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezet", azaz közhatalmi szerv, párt vagy pártalapítvány hirdetéséről van szó. Magyarán, ha valóban egy magánszemély adta fel ezeket a hirdetéseket, magánszeméllyel szerződtek a cégek, akkor a kormányhivataloknak e jogszabály nem adott felhatalmazást arra, hogy eljárjanak, főként nem így, hiszen a törvény hatálya a plakátok eltávolításával kapcsolatban is csupán arra az esetre érthető, ha fennáll a bejelentési kötelezettség elmulasztásából fakadó jogsértés. Ligeti emlékeztetett: már a plakáttörvény nyári elfogadását követően is arra hívta fel a figyelmet a TI, hogy a jogszabály számos hibája – elfogadásának módja, s annak alkotmányellenessége – mellett a legnagyobb gond, hogy alapvetően kijátszható, nincsen például benne olyan szabály, amely egy, akár vélelmezhetően, akár tényszerűen pártérdekben történő hirdetéstartalmat korlátozna, ahogyan a civil és álcivil szervezetek, illetve a magánszemélyek reklámozását sem szabályozza. Magánszemély plakátjai esetében ráadásul, ha azok tartalma jogsértő – például tiltott önkényuralmi jelképet szerepeltet, vagy uszító tartalmú – a kormányhivatal, vagy más állami szerv eljárása szintén bírósági útra korlátozódik, s egy jogerős ítélet dönthet csupán plakátok sorságról. Ez az eljárásmód tehát így – foglalta össze Ligeti – nyilvánvalóan jogalap nélküli.


Indul a Soros-ellenes „konzultáció” és kampány

A napokban elkészülnek a nemzeti konzultáció kérdései, amelyeket hét témakörben fogalmaznak meg, és ezután a lehető legrövidebb időn belül elindul a konzultáció – közölte tegnap Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a kabinet kommunikációs paneljeit ismételgetve, a sokszor cáfolt egymillió menekült betelepítésének hírével riogatva emlékeztetett, hogy a "Soros-terv" miatt tartja szükségesnek a konzultációt a kabinet. Közben máris elindult a kormány Soros-konzultációs kampánya a köztévén, szúrta ki az atv.hu.

Szerző

Simicska sérti a településképet

Publikálás dátuma
2017.09.28. 07:00
FOTÓ: Tóth Gergő
Kormánytisztviselőket küldött harcba Simicska Lajos, illetve a Jobbik ellen és a plakátpiac eluralásáért küzdő kabinet. Háborújuk költségeit az adófizetők állják.

Új szintre emelte az Orbán-kormány a Simicska Lajos ellen vívott háborút a plakátfronton: a jelek szerint egy előre tervezett, országosan összehangolt akcióban vetette be a kormányhivatalokat a volt fideszes oligarcha és a Jobbik ellen. Néhány óra leforgása alatt Somogytól Pest megyéig egyszerre kezdték el eltávolítani a kormányt élesen bíráló plakátokat az állam kinyújtott karjai. Az akció célkeresztjében a Jobbik hirdetményei és egy magánszemély – Orbán Viktort, Habony Árpádot, Mészáros Lőrincet továbbá Rogán Antalt gengszternek ábrázoló, valamint az „Ők a félelem, Mi a remény"-feliratú – plakátjai voltak. Az első csapások egyikét a településkép-védelmi törvény alapján a Pest Megyei Kormányhivatal mérte, miután tiltott pártfinanszírozásra hivatkozva elrendelte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületeire kihelyezett plakátok eltávolítását. Indoklásuk szerint az érintett cégek nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, nem jelentették be listaárukat, nem küldték meg a szerződéseket. A plakátok eltávolítását a rendőrség biztosította. Mindeközben a Jobbik arról számolt be, hogy például Zalában a kormányhivatal a párt tulajdonában lévő hirdetőhelyekről kapartatott le plakátokat.

Noha a kormányhivatal a törvényességre hivatkozva kezdett plakáttalanításba, az érintettek szerint éppen a hivatalok eljárása súlyosan jogsértő. Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő szerint nem esnek a plakáttörvény hatálya alá azok a plakátok, amelyeket a párt saját hirdetőhelyein ragasztanak fel. A radikálisok épp azért vásároltak – meg nem nevezett, „különféle cégektől” – mintegy 1100 hirdetési felületet, hogy kijátsszák a plakáttörvényt.

Puskár Anett, a Simicska Lajos tulajdonában álló Mahir Cityposter Kft. tanácsadója lapunk érdeklődésére kifejtette: előírások szerint tájékoztatták a kormányhivatalokat arról, hogy magánszemély adta fel az érintett hirdetéseket, azok egyetlen párt támogatására sem buzdítanak, politikai szerveződés logóját nem tartalmazzák, vagyis nem tartoznak a plakáttörvény hatálya alá. – Mindezek ellenére a hivatalok nem keresték meg a Publimontot és a Mahirt sem, csak a plakátok leszedéséről szóló határozatot postázták, amelyben tényként közölték, hogy a nagyfokú hasonlóság miatt Jobbik-plakátoknak tekintik a hirdetéseket – mondta Puskár Anett. Szerinte egyébként az eljárásmód azért is árulkodó, mert korábban egy hasonló plakátkampány során a kormányhivatalok megkeresték a cégeket, hogy tájékozódjanak, a plakáttörvény hatálya alá tartozik-e a megrendelő, végül pedig nem léptek, mert mindent rendben találtak. A tanácsadó kérdésünkre azt mondta, közel ezer plakátot érinthet a kormányhivatali akció, amely miatt bírósághoz fordulnak.

Noha kezdetben a két cég még újraplakátolással akart visszavágni, szerdán Simicska Lajos közleményt adott ki. Az egykori fideszes oligarcha az írta: „A hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződésem szerint súlyosan alkotmánysértő. Miután mindez kevésnek bizonyult, mindezt félretolva, a hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett. A kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok. Ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek.”

Simicska visszavonulása annyiban érthető: egy kormányhivatal plakátonként akár 150 ezer forint bírságot is kiszabhat, ha törvénytelenséget lát, ami ezer plakát esetében 150 milliós tétel. Ráadásul újraplakátolás esetén a bírság is többszöröződhet. A büntetést pedig most kell befizetni, miközben a bíróság csak hónapok, évek múltán mondhatja ki annak jogtalanságát.

Az ügyben megkerestünk több kormányhivatalt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi közpénzt fordítottak a plakátok eltávolítására. Válaszokat sehonnan sem kaptunk. A Pest Megyei Kormányhivatal sem reagált a Népszavának, ugyanakkor a kormánylap Magyar Időkkel azt közölte: a Publimont Kft.-től és a Mahir Cityposter Kft.-től kapott információ szerint Nagy Ajtony Csaba magánszemély rendelte meg a plakátokat. A Magyar Idők sietett is hozzátenni, hogy Nagy Ajtony Csaba unokaöccse Simicskának, akinek több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.

Ligeti Miklós: jogalap nélkül eljárásmód
Világos, hogy a Jobbik saját hirdetési felületein nincs szerződéskötési kötelezettsége, így bejelenteni sem köteles a hatóságnak, ha azokat használja – mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint a Mahir Cityposter és a Publimont esetében viszont csak akkor keletkezik a településkép-védelmi törvény hatálya alá tartozó bejelentési kötelezettség, ha "közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezet", azaz közhatalmi szerv, párt vagy pártalapítvány hirdetéséről van szó. Magyarán, ha valóban egy magánszemély adta fel ezeket a hirdetéseket, magánszeméllyel szerződtek a cégek, akkor a kormányhivataloknak e jogszabály nem adott felhatalmazást arra, hogy eljárjanak, főként nem így, hiszen a törvény hatálya a plakátok eltávolításával kapcsolatban is csupán arra az esetre érthető, ha fennáll a bejelentési kötelezettség elmulasztásából fakadó jogsértés. Ligeti emlékeztetett: már a plakáttörvény nyári elfogadását követően is arra hívta fel a figyelmet a TI, hogy a jogszabály számos hibája – elfogadásának módja, s annak alkotmányellenessége – mellett a legnagyobb gond, hogy alapvetően kijátszható, nincsen például benne olyan szabály, amely egy, akár vélelmezhetően, akár tényszerűen pártérdekben történő hirdetéstartalmat korlátozna, ahogyan a civil és álcivil szervezetek, illetve a magánszemélyek reklámozását sem szabályozza. Magánszemély plakátjai esetében ráadásul, ha azok tartalma jogsértő – például tiltott önkényuralmi jelképet szerepeltet, vagy uszító tartalmú – a kormányhivatal, vagy más állami szerv eljárása szintén bírósági útra korlátozódik, s egy jogerős ítélet dönthet csupán plakátok sorságról. Ez az eljárásmód tehát így – foglalta össze Ligeti – nyilvánvalóan jogalap nélküli.


Indul a Soros-ellenes „konzultáció” és kampány

A napokban elkészülnek a nemzeti konzultáció kérdései, amelyeket hét témakörben fogalmaznak meg, és ezután a lehető legrövidebb időn belül elindul a konzultáció – közölte tegnap Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a kabinet kommunikációs paneljeit ismételgetve, a sokszor cáfolt egymillió menekült betelepítésének hírével riogatva emlékeztetett, hogy a "Soros-terv" miatt tartja szükségesnek a konzultációt a kabinet. Közben máris elindult a kormány Soros-konzultációs kampánya a köztévén, szúrta ki az atv.hu.

Szerző