Romák fent és nagyon lent

Publikálás dátuma
2017.09.28 07:01
A SZERZŐ FELVÉTELE
Mára felnőtt egy kiemelkedően eredményes roma értelmiségi réteg, ez azonban nem változtat azon, hogy a magyarországi cigány társadalom egészét nem sikerült felemelni, sőt a hajléktalanok körében évről-évre emelkedik a számuk.

A sikeres, fiatal roma értelmiségiek választott szakmájukban akarnak eredményeket felmutatni és tudatosan maradnak távol a politikától, mert el akarják kerülni, hogy akár véletlenül is egy lapon említsék őket a Farkas Flórián-féle cigány vezetőkkel - ez derült ki az Új Egyenlőség első őszi közpolitikai beszélgetésén, a budapesti Kossuth Klubban. A Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával szervezett rendezvényen megszólalók azt próbálták felvázolni, mi kellett ahhoz, hogy ők messzire jussanak és miért nem sikerül ez többi roma kortársuknak.

Kóczé Angéla szociológus

Kóczé Angéla szociológus

A beszélgetésen olyan közismert cigány származású szakemberek vettek részt, mint Junghaus Tímea művészettörténész, Jónás Tímea főnővér, Horváth József rákkutató, Bogdán Mária médiakutató és Csámpai Attila tűzoltó, katasztrófavédelmi szóvivő, vagy a kérdező szerepében megjelenő, szintén roma származású Kóczé Angéla szociológus, az Új Egyenlőség szerkesztője. A közönség soraiban elhangzott felvetésekre érkezett a politikától való elhatárolódás reakciója, mert valamennyien úgy látják, nem az ő feladatuk és felelősségük a felzárkóztató programokat, pályázatokat kritizálni vagy helyes irányba terelni.

Majdnem 30 évvel a rendszerváltozás után ki kell mondani, hogy a romák integrációja Magyarországon nem sikeres – foglalta össze a mai helyzetet Pogátsa Zoltán, a társadalompolitikai magazin főszerkesztője. A fiatal roma értelmiség azonban már a szóhasználatban is szemléletváltást sürget. A cigányság integrálásának felvetésére azonnal érkezett a válasz: a integrálás egyoldalú, a többségi társadalom oldaláról történt megközelítése a kérdésnek, helyette az inklúzió kifejezést kellene használni, amely azt jelzi, hogy mindkét oldalnak kölcsönösen illeszkedni kellene a másikhoz. „Idegennek tekint bennünket ma a magyar társadalom” – érvelt Bogdán Mária.

Változatlanul olyan sztereotípiák élnek a többségi magyar társadalomban, mint hogy a romák valamennyien szegények, miközben a kutatások azt igazolják, hogy a szegények többsége nem cigány, bár igaz, hogy a roma lakosság 80 százaléka az alsó két jövedelmi kategóriában található. A sikeres romaként színpadra ültetett körben azonban volt mindenre példa: érkeztek roma telepről, de sokkal jobb körülmények közül is.

A cigányságot egy tömbként kezelő közvélekedésre akkor érkezett a legelemibb felháborodás, amikor a közgazdász olyan sztereotípiákat idézett, mint hogy a „romák vérében van a lustaság vagy a lopás”. Horváth József rákkutató az alapvetően rasszista megközelítéssel szemben azt hangsúlyozta, hogy a magatartásformák nem örökölhetők, nem genetikailag meghatározottak. A rasszizmus felszámolásához a nem romáknak fel kell adni ezeket a képzeteiket – jelentette ki Kóczé Angéla, majd hozzátette: mert halálra traumatizál bennünket a társadalomban meglévő gyűlölet. A nemzetközi tudományos életben mozgó kutatók és oktatók kiemelték, mekkora felüdülés a határokon kívül dolgozni, ahol senkinek nem számít a roma származásuk, csak az, amit letesznek az asztalra tudásban, képességben. A magyar roma értelmiség ma vezető szerepet játszik a nemzetközi roma diskurzusban is – jelentette ki.

Pogátsa Zoltán megemlítette, hogy az utóbbi évtizedek kormányzati hibáinak következményeként a magyar a legigazságtalanabb társadalom az unióban, itt a legkisebb a társadalmi mobilitás, a felemelkedés esélye, nálunk a legszelektívebb az oktatási rendszer, a többségében romák lakta területeken a legrosszabb az orvosi ellátás, a lakáspolitikai intézkedések pedig a legszegényebbeket el sem érik. Mindez igaz, hangzott a reagálás, de nemcsak a romákat jellemzi a mobilitás hiánya, ez az egész magyar társadalomra érvényes. Ma még kényszeresen meg kell mutatnunk, hogy vannak köztünk nagyon sikeres értelmiségiek, hogy emberként tekintsenek ránk – emelte ki Kóczé Angéla szociológus. A 2011-es népszámlálás adatai szerint mindössze a cigányság 1 százaléka volt diplomás és ennek a viszonylag kis létszámú roma értelmiségnek minden nap meg kell küzdeni a sérelmekkel, a lélektani nyomással, naponta bizonygatniuk kell, hogy „életképes egyedei” a magyar társadalomnak - tette hozzá. Horváth József szerint évszázadok óta megalázzák a romákat, az utóbbi évtizedek ilyen-olyan programjai pedig azért nem hoztak eredményt, mert nem vették figyelembe ennek a népnek a lelkületét – hangzott a rákkutató értékelése.

A szemléletváltás mellett a siker titka a tanulást támogató családi háttér, hosszú távú programok, benne ösztöndíj programok indítása, mentorok, segítők megtalálása a tehetségek támogatására, a tanulás finanszírozása és kell egy nagy adag akarat, a hit abban, hogy akinek céljai vannak, az meg tud küzdeni minden akadállyal. Aki nem akar tanulni, az maga zárja le az életét – fogalmazták meg többen is. Amikor azonban szóba kerültek az uniós pénzekből finanszírozott programok, csak fintorok jelentek meg a jelenlévők arcán, színpadon és a közönség soraiban egyaránt. Horváth József „elcseszett programokként” említette őket, és hozzátette, sokat segítene egy törvény, amely kvótákat szabna, hogy mondjuk, minden közhivatalban 5 százaléknyi cigány szakembert kell alkalmazni.

Az egyre nagyobb számú fiatal roma értelmiség nem jókedvű és elege van abból, ha minden roma és minden kormány hibáit, tehetetlenségét rajtuk kérik számon. Egymás közt felszabadultan nevettek, csipkelődtek, de azért elhangzott az a keserű mondat is: „mi nem tartozunk sehová: a cigánytelepre már nem mehetünk vissza, a magyar értelmiségi elitbe pedig a tudásunk ellenére soha nem fogunk szervesen beletartozni. Mi vagyunk a legrosszabb helyzetben” jelentette ki egyikük.

Alulnézet

Hosszú ideig tartotta magát az az elképzelés még szociológusok körében is, hogy a romákat az átlagnál kevésbé érinti a hajléktalanság, hiszen a roma családok minden esetben félreteszik korábbi vitáikat, ha valamelyik családtag bajba jut. A fedél nélkül élőket segítő szervezetek munkatársai azonban évek óta egyre határozottabban állítják, hogy ezt a sztereotípiát is el kell felejtenünk, egyre több cigány ember kerül az utcára Magyarországon. Nem véletlen, hogy a kérdés egyik legismertebb hazai szakembere, Győri Péter „Tévhiteket oszlató tények” címmel tartott előadást az ebben a hónapban megrendezett országos hajléktalanügyi konferencián Balatonföldváron. A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta a magyarországi hajléktalan szállókon és fedél nélkül élők körében évente végzett önkéntes adatfelvételének eredményei ugyanis azt mutatják, hogy ma ötször akkora egy cigány ember esélye arra, hogy hajléktalanná váljon, mint egy nem cigány társáé. A több mint tízezer válasz alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy a roma nők körében még nagyobb a veszély, hogy utcára kerülnek.

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai vezetője bemutatta, hogy tavaly minden korábbinál magasabbra emelkedett a hajléktalanok társadalmán belül a cigányok aránya, a nők esetében ez már közelíti a 35 százalékot és a férfiak sincsenek messze a 30 százaléktól. Ráadásul a hajléktalan cigány emberek iskolázottsága riasztóan alacsony. Az utcára került vagy szállókon élő roma férfiak 63 százaléka, a nők 73 százaléka legfeljebb az általános iskolát végezte el. A mostani középkorú felnőttek képzettségi adatai rosszabbak, mint a szüleiké, de jobbak, mint a legfiatalabb hajléktalanoké és ez az igazi tragédia - mutatott rá a szakember.

A kirekesztettség mára egy erős, zárt rendszerré állt össze, amelyben tetten érhető az etnikai diszkrimináció, az iskolai szegregáció, a foglalkoztatási és területi hátrányok a lakhatás megoldatlanságával együtt. S hogy miből gondolja azt Győri Péter, hogy már nem igaz a roma családok megtartó egysége? A hajléktalan romák többsége családból érkezik, 100 hajléktalan nőnek átlagosan 206 gyereke van, sokan közülük mégis fiatalon utcára kerülnek. Ez kiegészül azzal, hogy ma már a fedél nélkül élők többségének valamelyik hozzátartozója is hajléktalan, minden ötödiknek a gyereke is azzá vált.



Orbán elmegy a Néppárt ülésére

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:00
Manfred Weber (jobbra) engedékeny lenne, Joseph Daul viszont ragaszkodik ahhoz, hogy voksolás is legyen szerdán a magyar kormány
Fotó: EPP
Manfred Weber hajlott volna arra, hogy elhagyják a Fideszről szóló szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz a hárompontos ultimátum teljesítésére. A CDU és az EPP elnöke viszont elvetette ezt az ötletet.
Orbán Viktor részt vesz az Európai Néppárt szerdai politikai gyűlésén, amelyen a küldöttek szavazni fognak a Fidesz tagságáról. Az EPP szabályzata szerint a kizárási vagy felfüggesztési javaslatot tárgyaló tanácskozáson az érintett tagpárt képviselője mindig felszólalhat, hogy megvédje az álláspontját. Manfred Weber frakcióvezető és bizottsági elnökjelölt hajlott volna rá, hogy elhagyják a szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz rá, hogy teljesíti az EPP három pontból álló ultimátumát, Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke azonban elvetette ezt az eshetőséget.

Több tagpárt is jelezte, hogy nem tartja elégnek a magyar kormányfő bocsánatkérését, ezért ragaszkodik a szavazás megtartásához. Névtelenséget kérő informátoraink azt valószínűsítik, hogy a Fidesz felfüggesztését, illetve kizárását kezdeményező pártok számára “nagyon bonyolult helyzet” állna elő, ha a szavazás eredményeként a magyarok a néppárt tagjai maradnának. Többen ennek ellenére sem távoznának a pártcsaládból. Sok ingadozó tagszervezet a német kereszténydemokraták döntésére vár, mielőtt elhatározza, támogatja-e a magyarok szankcionálását. - Stratégia? Milyen stratégia? - kérdezett vissza nevetve a kormány külkapcsolataival foglalkozó kormánypárti képviselő lapunk felvetésére, miszerint léteznek-e forgatókönyvek arra az esetre, ha szerdán az Európai Néppárt politikai gyűlése kizárja a Fideszt. Hétfőn több politikus is arról beszélt lapunknak a Parlamentben, hogy a párt jövőjét illető egyik legfontosabb témáról még csak szó sem volt a Fidesz belső fórumain, így például a parlamenti frakció ülésein sem. Mások ugyanakkor azt mondták, hogy tárcaközi egyeztetések folynak az ügyben. A már idézett informátorunk egyébként valószínűbbnek tartja a kizárást, mint a bent maradást.  Információink szerint már a CDU-ban is egyre több a kritikus hang az Orbán-kormány EU-ellenes magatartása miatt, egy Fidesz-képviselő pedig egyenesen arról beszélt lapunknak: mára olyan lett a hangulat a Néppártban, hogy sokan egyszerűen nem szeretnek egy légtérben tartózkodni a Fidesz EP-képviselőivel, noha személyesen többeket kedvelnek közülük. Van, aki mégis abban reménykedik, hogy Manfred Weber arra tesz indítványt szerdán: mivel az ultimátumából két pont már teljesült, és a CEU ügye is elmozdulni látszik a holtpontról, szavazzanak a hárompontos követelésekre adott fideszes válaszról, és hagyják meg a Fidesz tagságát. A Fidesz kizárása vagy tagságának felfüggesztése pedig csak akkor kerülne napirendre, ha leszavazzák Manfred Weber javaslatát.

Nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A májusi EP-választásokon Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. - G.E.

Cseh Katalin a liberálisok vezető jelöltjei között

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője is szerepel az Európai Liberálisok és Demokraták Pártja (ALDE) vezető jelöltjeinek listáján — tudta meg a Népszava. Az ALDE március 21-ikén indítja el európai parlamenti kampányát és ennek keretében teszi közzé annak a hét személynek nevét, akiket alkalmasnak tart rá, hogy a választások után betöltsék az EU valamely vezető tisztségét. A liberálisok úgy döntöttek, hogy szakítanak a hagyománnyal, és nem egyetlen vezető jelöltet, úgynevezett Spitzenkandidatot neveznek meg, hanem egy csapattal vágnak neki az EP választási kampánynak. Úgy tudjuk, hogy a listán szerepel a belga Guy Verhofstadt frakcióvezető és a dán Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, akit Jean-Claude Juncker elnök legesélyesebb liberális kihívójának tartanak. Közben az Azonnali.hu arról írt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította, hogy nyilvántartásba vegye a Momentumot az európai parlamenti választáson. A párt EP-listavezetője, Cseh Katalin azt nyilatkozta, hogy adminisztrációs okok miatt történt ez, a Momentum sajtóosztálya szerint viszont Fekete-Győr András pártelnök képviseleti jogosultságával volt a gond. A párt a Kúriánál fellebbezett. - H. K.

Frissítve: 2019.03.19 06:00

2,3 milliárd forintot költ idén "űrtevékenység" fejlesztésére a kormány

Publikálás dátuma
2019.03.18 21:16
Egyre inkább jóslatnak tűnik az MKKP-féle vicc a felcsúti űrközpontról.
Fotó: Facebook / Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Hogy a rengeteg közpénz pontosan hol és hogyan fogja szolgálni a tudományt, vagy legalább a magyar gazdasági fejlődést, még nem világos.
2 321 600 000 forintot kap idén a magyar űrkutatás és űrtevékenység fejlesztése, szúrta ki a hétfői Magyar Közlönyben a 444.hu. Az indoklás szerint az űrkutatás a magyar gazdasági fejlődés szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ágazat.
Bő két hete beszélt a magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Ferencz Orsolya arról, hogy szükséges az ágazat bőkezűbb támogatása - lobbizása sikeresnek tűnik. Múlthéten az derült ki: a Ferenczet is kinevező Szijjártó Péter javaslatára Magyarország megpályázza a 2020-as űrhajós világkongresszus rendezését. A rendezvény előzetes költségvetése mintegy 315 millió forint.