Bár még azt sem lehet tudni, milyen színezetű kormány alakul Németországban, s Angela Merkelnek sikerül-e megállapodnia a potenciális koalíciós partnerekkel, a szabaddemokrata FDP-vel, illetve a Zöldekkel, a kancellár világossá tette: az Európa politikát illetően legfeljebb csak korlátozott beleszólást enged az esetleges koalíciós társak számára. Azzal ugyanis, hogy kiállt Emmanuel Macron francia elnök több, az Unió megújítását célzó, kedden elheangzott javaslata mellett, világossá tette: hiába nem akar több Európát az FDP, az Európát érintő kérdésekben nem hajlandó engedni, vagy legalábbis nem jelentősen.
Merkel Tallinnban, az Európai Unió digitális jövőjéről szóló rendkívüli uniós csúcstalálkozón úgy fogalmazott, Európát talpra kell állítani, s meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy ismét sikeressé váljon. Nyitva hagyta a kérdést, hogyan is néz ki a reform. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke két héten belül dolgozza ki erre vonatkozó javaslatait.
Merkel csütörtökön este két órán keresztül tárgyalt az uniós állam- és kormányfőkkel arról, hogyan lehetne megreformálni az EU-t. Macron reformterve mellett Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szeptember közepén elhangzott beszéde is többször szóba került. A francia elnök és a Bizottság feje ugyan hasonló javaslatokat terjesztett elő, Macron azonban messzebb menne, egyértelműen a kétsebességes Európa mellett foglalt állást, amit Juncker nem támogat.
Hírek szerint mindkettőjük elképzelését támogatták az észt fővárosban, de hogy kik, illetve mely javaslatok találtak pozitív visszhangra az állam- és kormányfők körében, erre vonatkozóan nem osztottak meg részleteket. Paolo Gentiloni olasz kormányfő mindenesetre már szerdán támogatásáról biztosította Macron terveit. Merkel pedig csütörtökön nyíltan helyeselte a közös védelmi politikára és a migrációs politikára vonatkozó elképzeléseit, illetve azt, hogy az EU-ban harmonizálni kell a vállalkozókra kivetett adóterheket, valamint a csődtörvényt. Ezekről a témákról a német koalíciós tárgyalásokon is szót ejtenek majd – tette hozzá.
Németországban Macronnak az euróövezet átalakítására vonatkozó tervei a legkényesebbek. Saját költségvetést, pénzügyminisztert akar az eurózónának, valamint a gazdaság és szociális politika összehangolását. Különösen a kisebbik uniópárt, a CSU, valamint az FDP tart attól, hogy a tervek megvalósítása túl sokba kerülne Németország számára. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió politikusa, a ZDF egyik műsorában kifejtette: „Macron pénzügypolitikáját illető terveivel kapcsolatban rendkívül szkeptikus vagyok”. Wolfgang Kubicki, az FDP alelnöke pedig kifejtette: „Ha francia politikus lennék, én is azt akarnám, hogy mindent Németország fizessen”. Másként látja a kérdést a környezetvédők vezetője, Cem Özdemir, aki szerint a német politikának igenis fel kell karolnia Macron terveit, mert „ha elbukik, akkor jön Le Pen”.
Hogy a francia elnök terveit milyen mértékben támogatja majd az új német kormány, egyelőre talány. Magyar szempontból azonban egyelőre nem az euróövezet jövője a legfontosabb kérdés, hanem az, megvalósuljon-e vagy sem a kétsebességes Európa. Erről is szó eshetett a német kancellár és Marc Rutte holland miniszterelnök hosszú, csütörtök esti megbeszélésén. Hamarosan választ kell kapnunk ezekre a nagy kérdésekre.
