Előfizetés

Törökországban nem lankad a tisztogatás

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:37
Fotó: AFP/Sergey Guneev/Sputnik

Még mindig vannak „puccsisták” szabadlábon Törökországban, annak ellenére, hogy a tavaly júliusi államcsínykísérlet óta gyakorlatilag folyamatosan zajlik a tisztogatás. Pénteken 117 katonatiszt ellen adott ki letartóztatási parancsot a török ügyészség, akik ellen az a vád, hogy kapcsolatban állnak az Ankara által a puccskísérlet felelősének tartott, az Egyesült Államokban élő hitszónokkal, Fethullah Gülennel. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó források szerint a most megvádolt tisztek letartóztatása érdekében péntek reggel tartott razziát a nyugat-törökországi Izmir tartomány rendőrsége.

Humanitárius rémálom Mianmarban

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:36
Fotó: AFP/Safvan Allahverdi

Legkevesebb 60 ember vesztette életét Banglades partjainak közelében, amikor egy Mianmarból menekülő rohingyákat szállító lélekvesztő hajótörést szenvedett, közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Az első hírek 12 halálesetről szóltak a csütörtök esti hajótörés kapcsán, de pénteken az IOM szóvivője közölte, 23 holttestet megtaláltak, 40 személy holléte még nem ismert, becslésük szerint minimum 60 halottal kell számolni. A túlélők elmondták, a bárkán 80-an utaztak köztük 50 gyerek, egész éjszakát a nyílt vízen töltötték étel és ital nélkül, amikor a partoktól nem messze, viharba kerültek.

A muszlim rohingya kisebbség mianmari üldöztetéséről csütörtökön tárgyalt az ENSZ Közgyűlése. António Guterres főtitkár humanitárius és emberi jogi rémálomnak nevezte tömeges menekülésüket. Az utóbbi néhány hétben ugyanis több mint félmillióan menekültek a szomszédos Bangladesbe, miután nyár végén a nyugat-mianmari Arakán szövetségi államban – rohingya szélsőségesek összehangolt támadásait követően – a mianmari hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett.

Merkel ragaszkodik Európa-politikájához

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:34
Fotó: AFP/Ilmars Znotins
Felgyorsulnak a viták az Európai Unió jövőjéről. Ez derült ki az EU digitális jövőjéről szóló csúcstalálkozón. Hamarosan eldől: kétsebességes lesz-e Európa.

Bár még azt sem lehet tudni, milyen színezetű kormány alakul Németországban, s Angela Merkelnek sikerül-e megállapodnia a potenciális koalíciós partnerekkel, a szabaddemokrata FDP-vel, illetve a Zöldekkel, a kancellár világossá tette: az Európa politikát illetően legfeljebb csak korlátozott beleszólást enged az esetleges koalíciós társak számára. Azzal ugyanis, hogy kiállt Emmanuel Macron francia elnök több, az Unió megújítását célzó, kedden elheangzott javaslata mellett, világossá tette: hiába nem akar több Európát az FDP, az Európát érintő kérdésekben nem hajlandó engedni, vagy legalábbis nem jelentősen.

Merkel Tallinnban, az Európai Unió digitális jövőjéről szóló rendkívüli uniós csúcstalálkozón úgy fogalmazott, Európát talpra kell állítani, s meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy ismét sikeressé váljon. Nyitva hagyta a kérdést, hogyan is néz ki a reform. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke két héten belül dolgozza ki erre vonatkozó javaslatait.

Merkel csütörtökön este két órán keresztül tárgyalt az uniós állam- és kormányfőkkel arról, hogyan lehetne megreformálni az EU-t. Macron reformterve mellett Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szeptember közepén elhangzott beszéde is többször szóba került. A francia elnök és a Bizottság feje ugyan hasonló javaslatokat terjesztett elő, Macron azonban messzebb menne, egyértelműen a kétsebességes Európa mellett foglalt állást, amit Juncker nem támogat.

Hírek szerint mindkettőjük elképzelését támogatták az észt fővárosban, de hogy kik, illetve mely javaslatok találtak pozitív visszhangra az állam- és kormányfők körében, erre vonatkozóan nem osztottak meg részleteket. Paolo Gentiloni olasz kormányfő mindenesetre már szerdán támogatásáról biztosította Macron terveit. Merkel pedig csütörtökön nyíltan helyeselte a közös védelmi politikára és a migrációs politikára vonatkozó elképzeléseit, illetve azt, hogy az EU-ban harmonizálni kell a vállalkozókra kivetett adóterheket, valamint a csődtörvényt. Ezekről a témákról a német koalíciós tárgyalásokon is szót ejtenek majd – tette hozzá.

Németországban Macronnak az euróövezet átalakítására vonatkozó tervei a legkényesebbek. Saját költségvetést, pénzügyminisztert akar az eurózónának, valamint a gazdaság és szociális politika összehangolását. Különösen a kisebbik uniópárt, a CSU, valamint az FDP tart attól, hogy a tervek megvalósítása túl sokba kerülne Németország számára. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió politikusa, a ZDF egyik műsorában kifejtette: „Macron pénzügypolitikáját illető terveivel kapcsolatban rendkívül szkeptikus vagyok”. Wolfgang Kubicki, az FDP alelnöke pedig kifejtette: „Ha francia politikus lennék, én is azt akarnám, hogy mindent Németország fizessen”. Másként látja a kérdést a környezetvédők vezetője, Cem Özdemir, aki szerint a német politikának igenis fel kell karolnia Macron terveit, mert „ha elbukik, akkor jön Le Pen”.

Hogy a francia elnök terveit milyen mértékben támogatja majd az új német kormány, egyelőre talány. Magyar szempontból azonban egyelőre nem az euróövezet jövője a legfontosabb kérdés, hanem az, megvalósuljon-e vagy sem a kétsebességes Európa. Erről is szó eshetett a német kancellár és Marc Rutte holland miniszterelnök hosszú, csütörtök esti megbeszélésén. Hamarosan választ kell kapnunk ezekre a nagy kérdésekre.