Kaotikus állapotok Katalóniában - 761 sérültje van a rendőri akciónak (Fotók)

Publikálás dátuma
2017.10.01. 16:53

A katalán kormány legutolsó közzétett adatai szerint a nap folyamán összesen 761 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolásért folytatott küzdelemben. Több választókerületben ugyanis atrocitás alakult ki a tiltakozók és a rendőrök között, Barcelonában például gumilövedékekkel lőttek a szavazni akaró emberekre. A rendőri intézkedések közepette tartott népszavazás alatt több spanyol városban a spanyolok egysége mellett tüntettek. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK! FOTÓK: CITIZENSIDE /  NurPhoto / ANADOLU AGENCY/ AFP

Rajoy: nem volt önrendelkezési népszavazás

Ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában, az állampolgárok pedig megállapíthatták, hogy a jogállam "erős és hatályos" - jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban. "Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amelyet minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni" - fogalmazott a politikus. Mint mondta, kizárólag a törvény szerint jártak el, és a jogállam megmutatta: megvannak az eszközei, hogy megvédje magát egy ilyen komoly támadástól. Kifejtette: a történtekért ez egyetlen felelősök Katalóniában azok, "akik előmozdították a törvényesség és együttélés megtörését".

Megállapítása szerint Katalóniában a többség nem vett részt a "szecesszionisták forgatókönyvében", és megköszönte civilizáltságukat, amiért ellen tudtak állni "a legrosszabb populizmus" hívásainak, és köszönetet mondott az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a támogatásért. Bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.

A spanyol kormány által illegálisnak tartott népszavazás, amelyet a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztett, hivatalosan este nyolc órakor véget ért. Több országos spanyol televízió csatorna is élőben közvetítette, ahogy az iskolai szavazóhelyiségekben kinyitották a szavazóurnákat, és elkezdték a leadott szavazatok összeszámlálását.  Azok a szavazók, akik még nem tudták leadni voksukat, de a zárás pillanatában a szavazóhelyiségben tartózkodtak, még élhettek a szavazati jogukkal.

Ünnepeltek Katalónia utcáin

Akik már voksoltak, az utcán ünnepelték, hogy sikerült szavazniuk, és míg korábban azt skandálták: "Szavazunk!", most azt kiabálták: "Szavaztunk!" A katalán kormány legutolsó közzétett adatai szerint a nap folyamán összesen 761 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolásért folytatott küzdelemben. A függetlenséget támogatók a tervek szerint a barcelonai Plaza de Catalunyán folytatják a népszavazás megtartásának ünneplését az éjjel.

A miniszterelnököt tartják felelősnek

Jordi Turull katalán kormányszóvivő azt mondta: "felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt. Szerinte a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének, ezért arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.

Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes vasárnapi madridi sajtótájékoztatóján kijelentette: nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló. Szerinte a biztonsági erők teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit, és "arányosan cselekedtek". Ennek a "bohózatnak" a folytatása nem vezet sehova - mondta és felszólította a katalán vezetést annak "azonnali" befejezésére.

Rohamrendőrökkel próbálták megakadályozni a szavazást

 A spanyol sajtóban sorra jelennek meg a vérző fejű emberekről készült fényképek. A komolyabb összecsapások Barcelona belvárosában történtek, miután a rohamrendőrök kiszorították az embereket a Ramon Llull iskola bejárata elől, ahol szavazni akartak az önrendelkezési népszavazáson. 

Carles Puigdemont katalán elnök közlése szerint a rendőrség gumilövedékekkel lőtt szavazni akaró emberekre Barcelonában. Ezt indokolatlan és igazolhatatlan erőszaknak minősítette. Hangsúlyozta: a "rendőri brutalitás" mindent elmond, a spanyol kormányt ez a "szégyen" örökökre elkíséri, szemben azon emberek képével, akik méltóságot tanúsítottak a rendőri erőszakkal szemben. A katalán elnök felhívta a figyelmet arra: így sem tudták megakadályozni, hogy az emberek szavazzanak.

A politikus Sant Julia de Ramis nevű településen nyilatkozott a sajtónak ahol spanyol rendőrök és csendőrök pár órával korábban több embert a földre nyomtak vagy a földre löktek, mivel a felszólítás ellenére nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket. Az eredeti tervek szerint itt kellett volna szavaznia a katalán elnöknek, aki végül egy másik településen adta le voksát.

A katalán kormány több tagja is tudott szavazni, annak ellenére, hogy a spanyol belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a szavazóhelyiségek többsége le van zárva. A katalán kormány azt közölte, hogy a több mint hatezer szavazókör 73 százaléka működik.

Órák óta áll a sorban szavazásra várva egy iskola előtt Barcelona polgármestere, Ada Colau, aki az eseményeket úgy kommentálta Twitter-üzenetében: "Gyáva a miniszterelnök, aki elárasztotta rendőrökkel a városunkat". A városvezető többször hangsúlyozta: ő maga nem ért egyet a népszavazás céljával, a szavazólapot ezért üresen vagy érvénytelen szavazattal adja majd be.

A rendőrök folyamatosan járják a különböző szavazóhelyiségeket, emiatt az egyik helyszínen mintegy 20 percre a magyar közmédia stábja a szavazókkal együtt beszorult az egyik barcelonai belvárosi iskolába. Beszámolójuk szerint miközben zajlott a szavazás, egyszer csak kiabálni kezdtek kintről, hogy jönnek a rendőrök. A szavazóurnákat, szavazólapokat az önkéntesek pillanatok alatt összepakolták és elrejtették, az ajtókat pedig bezárták. Eközben az emberek kint leültek a bejárat elé, jelezve, hogy békésen akarnak demonstrálni, és azt skandálták: "Szavazunk!", "Az utca mindig a miénk marad!". A rohamrendőrök végül nem mentek be a szavazóhelyiségbe, hanem elhagyták a helyszínt, a szavazás pedig tovább folytatódott.

A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint kilenc rendőr és két csendőr szenvedett sérülést az összecsapásokban, amelyek nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem más városokban, például Tarragonában és Lleidában is. A belügyminisztérium egy videofelvételt is közzétett, amelyen az látszik, hogy a csendőröket dobálja egy mintegy húsz főből álló csoport. Barcelona belvárosában egy ponton a referendum védelmezőinek csoportja barikádot is emelt, amelyhez egy építkezésen hagyott anyagokat, egyebek mellett cementes zsákokat használt fel.

Jordi Turull sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a katalán kormány információi szerint a szavazásra kijelölt iskolák 96 százalékában lehet voksolni és újságírói kérdésre a választási részvételt 50 százalékosnak mondta. A katalán vezetés szerint a voksolás eredménye jelen körülmények között is érvényes lesz. Eközben a sajtóban beszámolók jelentek meg arról, hogy vannak helyek, ahol a választásra jogosultság ellenőrzése nélkül gyűjtik az urnákba a szavazatokat.

Kaotikus állapotok között szavaznak

Miután a spanyol kormány kiiktatta a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét, a katalán kormány egy mobiltelefonos applikációt hozott létre, amelyen keresztül ellenőrizni lehet a szavazási jogosultságot a szavazóhelyiségekben. Sajtóhírek szerint azonban ennek működésével is voltak problémák már a nap folyamán.

A magyar közmédia helyszíni tudósítójának az egyik barcelonai szavazóhelyiségben a szavazást lebonyolító önkéntesek azt mondták: az applikációval ellenőrzik a választói névjegyzéket, majd egy füzetbe felírják a megjelentek adatait és a nap végén ellenőrzik, hogy annyi szavazat van-e a dobozban, mint ahány név szerepel a lapokon.

Tüntettek több spanyol városban
Több spanyol városban tüntettek a spanyolok egysége mellett vasárnap. Zaragozában a helyi rendőrség adatai szerint mintegy hatezer ember vonult utcára spanyol zászlókat lobogtatva, és azt kiabálva: "Spanyolország az Katalónia, Katalónia az Spanyolország". A résztvevők követelték a katalán függetlenségi politikusok bebörtönzését, és tiltakozásukat fejezték ki amiatt is, hogy vannak olyan spanyolok, akik nem tudják spanyol nyelven taníttatni a gyerekeiket Spanyolország egyik régiójában. (Katalóniában az oktatás fő nyelve a katalán, de a szülők igényt tarthatnak emellett részleges spanyol nyelvű képzésre.)
Spanyolország fővárosában százak tüntettek, és nemzeti zászlókat lengetve követelték az alkotmány betartását. Állásfoglalásuk szerint a függetlenségi népszavazást nem lehet megtartani, mert ahogy mondták: "Katalónia az Spanyolország is". "Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött" - skandálták egyebek mellett a tüntetők, akik a Plaza Mayorról átvonultak a város főterének számító Puerta del Solra, és követelték a katalán elnök lemondását. Már szombaton délután is ezrek vonultak utcákra szerte Spanyolországban, hogy tiltakozzanak a népszavazás ellen.

Szerző
Frissítve: 2017.10.02. 01:22

Népszavazás a függetlenségért - Rendőri erőszakkal verték le a tüntetést

Publikálás dátuma
2017.09.30. 20:21

A spanyol kormány korábban bejelentette: kiiktatták a függetlenségi referendum szavazó- és szavazatszámláló rendszerét, hogy ellehetetlenítsék a referendum megtartását. A katalán kormány azonban egy elektronikus rendszerrel kiküszöbölte a problémát, és vasárnap azt üzenték a választóknak, hogy bárki bárhol szavazhat. Több választókerületben azonban atrocitás alakult ki a rendőrökkel, volt, ahol erőszakkal vitték el a függetlenségért tiltakozókat. A szakértők véleménye megoszlik a referendummal kapcsolatban, egyik szerint szárnyakat adhat az európai közösségeknek a függetlenségi mozgalom, mások viszont beláthatatlan következményekkel riogatnak.  A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK! FOTÓK: Guillaume Pinon / NurPhoto/ LLUIS GENE /PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP

Enric Millo, a madridi központi kormány legmagasabb rangú katalóniai tisztségviselője korábban elmondta, a spanyol csendőrség ügynökei bírói felhatalmazással átkutatták szombaton a katalán kormány kommunikációs központját, és működésképtelenné tették azt a szoftvert, amely a 2300 szavazóhelyiség távközlési kapcsolatát, az online szavazást, illetve a szavazatszámlálási adatok megosztását szolgálta volna.

Üzentek a katalánok: bárki szavazhat

A katalán kormányszóvivő vasárnapi sajtótájékoztatóján mégis bejelentette: bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat az önrendelkezési népszavazáson. Jordi Turull elmondta: nem minden kijelölt szavazóhelyiség tudott kinyitni ezen a napon, viszont a katalán kormány biztosítani kívánja mindenki számára, hogy szavazhasson. Kialakítottak egy olyan elektronikus rendszert, amelyben a működő szavazókörökben ellenőrizni lehet, hogy a szavazó szerepel-e a választójogi névjegyzékben - tette hozzá.

A rendőrök erőszakkal verték le a tiltakozást

Rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél Katalóniában vasárnap reggel, és volt, ahol erő alkalmazásával távolították el az összegyűlt tömeget, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság által felfüggesztett voksolást. A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt - amely Carles Puigdemont katalán elnök kijelölt szavazóköre - az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak. Miután hátrább szorították az embereket a bejárattól, rendőri kordont vontak az épület elé. A bejáratnál parkol egy traktor is, amelyet a referendum támogatói állítottak oda, az esemény biztosítására. A hatóságok odabent megkezdték a szavazásra előkészített urnák, szórólapok összegyűjtését.

Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek az utcán tiltakoznak.

Feszült volt a helyzet a barcelonai Ramón Llull nevű iskola előtt is. A rendőrök pajzsaikkal igyekeztek hátrább szorítani az embereket. A tömeg többször is nekifeszült a rendőrsorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: "az utca mindig a miénk marad". A két oldal egy ideig farkasszemet nézett egymással, de a szembenállás rövid idő után megszűnt. Néhány szavazóhelyiségnél viszont meg tudták kezdeni a voksolást reggel 9 órakor, de a hatóságok sorra járják az intézményeket, és igyekeznek véget vetni a referendumnak.

A választókerületek többségében megkezdődött a szavazás
A szavazókörök 73 százalékában megkezdődött a szavazás a katalán önrendelkezési referendumon - közölte Jordi Turull katalán kormányszóvivő barcelonai sajtótájékoztatóján vasárnap. "Kérjük a nemzetközi közösséget, hogy nézze figyelmesen az alapvető jogok megsértését és megerőszakolását, amelyet elszenvedünk Katalóniában. Ez nem Spanyolország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé. Európai polgárok vagyunk" - jelentette ki.
A kormányszóvivő még pénteken azt közölte, hogy vasárnap reggel kilenc és este 20 óra között 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben lehet majd voksolni a függetlenségi népszavazáson. A választói névjegyzékbe 5,34 millió embert vettek fel, a voksolás lebonyolításában pedig 7235 önkéntes működik közre.

Betiltották a népszavazást

A katalán kormány által október 1-jére kiírt népszavazást a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, így az ország törvényeinek értelmében megrendezése illegális. A katalán kormány ennek ellenére biztos abban, hogy meg tudják rendezni a szavazást, még úgy is, hogy a spanyol állam megpróbálja megakadályozni. A spanyol kormány szerint viszont nem lesz referendum, a  kormány megbízottja kizárta annak a lehetőségét, hogy “megtartsanak egy tényleges referendumot a katalán regionális kormány által biztosítani ígért garanciák mellett”. Álláspontja szerint az ország nemzeti szuverenitását sérti a katalán népszavazás, amelyről csak egy országos népszavazáson lehetne szavazni, ezt azonban a katalán kormány utasította el.

A katalán legfelsőbb bíróság pénteken határozatban szólította fel a Google-t, hogy blokkolja és törölje azt a mobiltelefonos applikációt, amelyet a katalán kormány készíttetett, hogy a felhasználók megkereshessék, hova kell menniük voksolni a spanyol hatóságok által betiltott vasárnapi függetlenségi népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított. 

A rendőrség a szavazóhelyiségnek kijelölt iskolákban lévő szülőket felszólította, hogy vasárnap 6 óráig hagyják el az épületeket. Sok helyen ugyanis a helyiek bejelentették, hogy a hétvégére az iskolákban maradnak, hogy a hatóságok ne tudják bezárni őket, és meg lehessen tartani a népszavazást.  Erre válaszul adta ki felhívását Som Escola nevű csoport, amely oktatási és szülői szervezeteket fog össze, hogy a hétvégén minél többen "táborozzanak" az iskolákban, és szervezzenek rendezvényeket.

Pizsamapartikkal tüntetnek

A Barcelona belvárosában található Collaso i Gil del Raval nevű intézményben az igazgatónő például bezárta a kapukat tanítás után. Az épületben azonban odabent sokan maradtak szülők, gyerekek, tanárok illetve olyanok is, akiknek ez a lakcím szerint kijelölt szavazóhelye a függetlenségi népszavazáson. A helyszíni tudósítások szerint a kerítéshez kívül is belül is létrát állítottak, ezeken keresztül jelenleg zavartalanul járnak ki és be az emberek. Enni- és innivaló is érkezik.

Manresában például az Escola Bages Évkezdeti ünnepség néven szórakoztató programok sorát hirdette meg a következő két napra: urgálóvárral, focimeccsel, ingyen piknikkel, és hálózsákos "pizsamapartival" a torneteremben. Az Escoles Obertes (Nyitott iskolák) mozgalom weboldalt indított a napokban, hogy számba vegye a kezdeményezés támogatóit és közreműködőit Katalóniában. 

Reménykednek a lakosok 

Josep Lluís Trapero, katalán rendőrfőnök pénteken azt az utasítást adta, hogy a rendőrök "erőszak nélkül" ürítsék ki az intézményeket, és zárják be az intézményeket. Hatósági közbeavatkozásról eddig nem tudni. Az emberek állítólag arra számítanak, hogy a katalán rendőrök nem lépnek fel velük szemben, és vasárnap végül engedik majd kinyitni az iskolákat, hogy szavazni lehessen.


Ha több az igen, Katalónia különválik

Közben tovább zajlik az erőteljes mozgósítást a népszavazási részvételre. Az Ómnium Cultural nevű civil politikai mozgalom több tucat önkéntessel telefonon hívogatja az embereket, hogy meggyőzze őket a voksolás fontosságáról függetlenül attól, hogy támogatja-e a függetlenséget vagy sem.

Ennek jelentőségét az adja, hogy a referendumnak nincs érvényességi küszöbe, ha több az igen szavazat az elszakadásra mint a nem, a kormány elindítja az elszakadási folyamatot, de a katalán elnök néhány napja egy interjúban azt mondta: alacsony, például 15-25 százalékos részvétel esetén erre mégsem nem kerül sor.

Spanyolország más részein is érezhető a katalán eseményekkel kapcsolatos feszült várakozás, egyre több városban, egyre több erkélyen és ablakban jelennek meg a spanyol zászlók, amelyek a nemzet egységét hirdetik. Az ABC című lap szerint az elmúlt hetekben megnégyszereződött a nemzeti lobogók eladásaink száma Spanyolországban.

Óriási tömeg tüntetett a függetlenségért
Óriási tömeg előtt, a vasárnapi katalán függetlenségi népszavazáson való részvételre buzdítva zárták kampányukat a Katalónia elszakadását szorgalmazó pártok és szervezetek péntek este Barcelonában. A Montjuic hegy lábánál, a város egyik nevezetességének számító "mágikus szökőkútnál" színpadot állítottak fel. Ugyanott, ahol két évvel ezelőtti a helyi parlamenti választásokat megelőző kampány záró rendezvényét tartotta a Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, amely aztán győzött, és kormányt alakított.
Fő választási ígéretük a függetlenségi népszavazás volt, amelyet most vasárnap rendeznek, annak ellenére, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. "Függetlenség", "Szavazunk" - visszhangozta órákon keresztül az egybegyűlt tömeg, amely megtöltötte a környező utcákat is, hangjuk gyakran elnyomta a színpadon fellépő muzsikusok zenéjét. 
Felfokozott fesztiváli hangulatban ünnepeltek és énekeltek, lobogtatták a katalán függetlenséget szimbolizáló zászlókat, és a Sí (Igen) feliratú transzparenseket. A tömegben feltűntek a katalán kormánypárt tagjai is. A referendum demokrácia - ezt rakták ki nagy fehér betűkből a színpadon a civil társadalom képviselői: mások mellett például egyetemisták, tudósok, tűzoltók. Egymást váltották a felszólalók a Spanyolországtól elszakadást támogató pártok, politikai mozgalmak képviseletében, a sort Carles Puigdemont katalán elnök zárta.
"Itt vagyunk, eljutottunk idáig, eljutottunk, hogy itt maradjunk. Mindenünk megvan vasárnap ahhoz, hogy megnyerjük a függetlenséget" - kezdte beszédét, majd azzal folytatta, hogy a győzelem már az övék. "Ma már nyertünk, legyőztük a nyomást, a hazugságokat, a félelmeket, és a fenyegetéseket. Ezt nevezik győzelemnek" - jelentette ki, hangsúlyozva: vasárnap megváltoztatják a történelmet, vasárnap találkozójuk van a jövővel. "Éljen Katalónia!" - mondta beszéde végén.
Albert Rivera pártelnök szerint vasárnap kulcsfontosságú nap lesz, de nem a referendum miatt, hanem mert úgy vonul majd be a történelembe az a nap mint, amikor "a spanyolok újból kezet fogtak és felismerték hogy vigyázniuk kell országukra". A beszámolók szerint a rendezvényen mintegy ezer ember gyűlt össze, az épület előtt pedig mintegy ötszázan várakoztak. "Nem szavazunk" "Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött" - kiabálták.

Megoszlik a szakértők véleménye

Vízágyúkat is bevethet a rendőrség

Beláthatatlan következményekkel járhat a Katalónia függetlenségéről szóló vasárnapi népszavazás, a spanyol kormány akár erőszakhoz is folyamodhat - mondta Sobieski Tamás Spanyolország-szakértő a köztévében. Szerinte a népszavazás eredményét nem lehet megjósolni: egy felmérés szerint a függetlenség híveinek aránya már nem éri el az 50 százalékot, de ha Madrid beavatkozása miatt zavargások törnek ki és annak esetleg áldozatai is lesznek, akkor megerősödhetnek az önállóságot hívei. A szakértő úgy véli, hogy a madridi kormányzat túl sokat várt a tárgyalásokkal, engedményeket kellett volna tennie a katalánoknak. Hozzátette: Spanyolország rendezetlen kérdések halmaza és a helyzetet súlyosbíthatja, ha vasárnap a Katalóniában állomásozó spanyol rendőröket bevetik az iskolákat elfoglaló helyiek ellen, a választást követően pedig - mint fogalmazott - a vízágyúk is előkerülhetnek.

Szárnyakat adhat a referendum Európának

„Az már biztos, hogy a katalán függetlenségi mozgalom szárnyakat adhat azoknak az európai közösségeknek, amelyek nagyobb autonómiát, vagy esetleg függetlenséget akarnak maguknak kiharcolni” – mondta lapunknak Mari Carmern Grau katalán újságíró. A skót függetlenségi népszavazás, sőt – bár teljesen más a kontextus –, a Brexit is gyakran hangoztatott referenciapont a katalánoknak. Akárhogy is alakul a vasárnapi referendum, a spanyol kormány akaratlanul is hozzákezdett ahhoz, hogy mártírokat faragjon a katalán függetlenségi mozgalom vezetőiből. Így a katalán függetlenségi mozgalom is referenciaponttá válhat, akár a magyarok lakta határon túli területeken is. Ennek tükrében érdekes a magyar kormány álláspontja, amely szerint elfogadják a népszavazás eredményét, akármi is legyen is az. 

Lásd még: Becsületbeli ügy a referendum

Szerző
Frissítve: 2017.10.01. 13:44

Elhunyt az egykori rettegett tábornok

Meghalt Iulian Vlad, a hírhedt Securitate utolsó parancsnoka, aki az 1989-es decemberi forradalom idején vezette a román kommunista diktatúra politikai rendőrségét.

Az egykori rettegett tábornokot 86 éves korában, szombaton érte a halál, miután már több hete kómában volt - közölte az Antena 3 hírtelevízió. Vlad 1947-ben végezte el a craiovai kereskedelmi líceumot, és előbb a kommunista ifjúsági mozgalomban, majd a Román Kommunista Pártban töltött be különböző vezető tisztségeket. 1952-től kezdve dolgozott a belügyminisztériumban, 1977-től államtitkári tisztséget töltött be, 1987-től 1989-ig pedig az állambiztonsági részleg, vagyis a hírhedt Securitate parancsnoka volt.

A Ceausescu-diktatúrát megdöntő, több ezer áldozatot követelő forradalom után, a népfelkelés vérbe fojtására tett kísérletért 1989. december 31-én letartóztatták, majd 25 év börtönbüntetésre ítélték népirtásért. Büntetéséből mindössze négy évet töltött le: 1993-ban Ion Iliescu akkori államfő kegyelemben részesítette.

A News.ro hírügynökség szerint Vlad 18 évesen saját apját is feljelentette a kommunista titkosrendőrségnél, amiért az templomba járt. A kommunista ifjak központi bizottsága róla írt jellemzésében kiemelte, hogy 1946-48 között "kiemelkedő érdemeket szerzett" a földbirtokosok vagyonelkobzásában, a választási kampányban és az államosításban.

A Hotnews.ro hírportál szerint Iulian Vladot tavaly mégis a "modern Románia" egyik megteremtőjeként magasztalta a Valcea megyei önkormányzat alelnöke egy könyvbemutatón. Ezt a portál által megszólaltatott Vladimir Tismaneanu, az Egyesült Államokban élő román politológus "hányingerkeltőnek" minősítette.

"Az eszeveszett zsarnokság legelnyomóbb intézményének vezetőjét dicsőíteni tíz évvel azt követően, hogy a román államfő bűnös és illegitim rendszerként elítélte a kommunizmust, arculcsapása mindannak, amit a zsarnoksággal szembeni ellenállás jelentett a kommunista Romániában. Iulian Vlad tábornok közvetlenül részt vett az 1987-es brassói tiltakozás megtorlásában, a Securitate parancsnoka volt, amikor megölték Gheorghe Ursu mérnököt, és a bűnlajstromát még hosszan lehet folytatni" - írta a Securitate utolsó parancsnokáról annak az elnöki különbizottságnak az egykori vezetője, amely 660 oldalas átfogó jelentést készített a romániai kommunizmus bűneiről.

A Tismaneanu-jelentés alapján 2006-ban Traian Basescu államfő a parlament plénuma előtt hivatalosan elítélte, illegitimnek és kriminálisnak nevezve a kommunista rendszert.

Szerző