"A katalánok lelkileg erre készültek"

Publikálás dátuma
2017.10.01. 23:35
Fotó: AFP

A katalán referendum egy valódi macska-egér játék, és a spanyolok kicselezése már hetek óta tart. A „játék” legutóbbi fordulója pénteken kezdődött, amikor a tanítási nap végén a szavazókörként is funkcionáló iskolák többsége be sem zárt. A tanintézmények e helyett többnapos fesztiválokat hirdettek, egész napos és éjszakás programokkal. A terv az volt, hogy minden iskolánál tömeg gyűljön össze, és megakadályozza a szavazókörök bezárását.

Szombaton az egyik iskolánál járva kiderült, hogy a demokrácia megvédése, ha az ellenség nincs a közelben, alapvetően unalmas feladat. Voltak műsorok, ám valójában senki sem emiatt jött. Az emberek a jelenlétükkel akarták távol tartani a spanyol hatóságokat.

A Műszaki Egyetemen ugyancsak jelentős tömeg gyűlt össze. Minden generáció képviseltette magát, az egészen kicsiktől az idősekig. Az emberek az udvaron üldögéltek, kisebb csoportokban csendesen beszélgettek, de akadtak, akik akik kosárlabdáztak, futballoztak, kutyát sétáltattak. Az épületben gyerekek rajzoltak egy rajztanárnak tűnő felnőtt körül. Csendes, békés volt az ellenállás, bár érezni lehetett a feszültséget.

Vasárnap még nagyobb volt a tömeg a Műszaki Egyetemnél, a tiltakozók mellett rengeteg híradós várakozott. A tömeg már órákkal a szavazás előtt, a hajnali eső ellenére ellepte az udvart. Rengetegen kisszékekkel érkeztek. Kilenckor a tömeg lélegzetvisszafojtva várta, hogy esetleg katonák érkeznek, ám egy ideig semmi sem történt: később jött a hír, hogy a kormány leállíttatta a számítógépes rendszereket a közintézményekben, így nem kezdődhet a voksolás.

Később kiderült, hogy rohamrendőrök megszálltak több szavazókört és szétcsaptak a voksolni vágyók körében. Az egyetemnél várakozók a telefonjaikon követték a híreket, különösebb megrendülés nélkül, hisz a katalánok lelkileg erre készültek. Olykor felpillantottak és integettek az égen köröző helikopternek.

Tíz órakor végre kinyitották a szavazóhelyiség ajtaját. Előbb a katalán himnusz csendült fel, majd a tömeg skandálni kezdte: Votarem! Votarem!, vagyis Szavazunk! Szavazunk! A lelkesedés ellenére az emberek türelmesen vártak a sorukra. Hasonló kép bontakozott ki több szavazókörnél, ahol engedték a szavazást. A közeli piac körül legalább egy kilométeres sor kígyózott. Egy másik szavazókört feldúlt a rohamrendőrség. A katalánok azonban találékonyak: aki szavazóhelyiség nélkül maradt, bárhol máshol szavazhatott. A kapuban álldogáló ember készségesen elmagyarázta az útirányt a legközelebbi körzetbe. Hirtelen elrobogott hat rendőrségi furgon. Az emberek csak egy pillanatra torpantak meg. Határozottan tudták az irányt.

Szerző

A spanyol demokrácia fekete napja

Publikálás dátuma
2017.10.01. 23:09
Fotók: AFP
Minden várakozást felülmúlt a katalán szavazópolgárokkal szembeni erőszak. Mariano Rajoy néppárti kormányfőt egyre többen szólítják fel lemondásra.

„Szörnyű mindaz, ami történt. A függetlenségpártiak tábora vélhetően növekedik a történtek után, de talán még nem lehet teljes és végleges szakadásról beszélni Katalónia és a spanyol kormány között” – értékelte a helyzetet telefonon lapunknak Xavier Arbós Marin katalán alkotmányjogász a függetlenségi népszavazás utolsó óráiban. „Egy régóta tartó szakadék mélyült most el. A hovatartozás érzése sok katalán számára elveszett. Azon az úton azonban, amelyen a spanyol kormány elindult, nehéz lesz visszatérnie, mert óriási a kölcsönös bizalmatlanság a katalán és a spanyol intézmények között” – tette hozzá a Barcelonai Egyetem oktatója, aki hangsúlyozta: nem gondolta volna, hogy ilyen mértékű lesz az erőszak – eddig több mint 465 sérültről tájékoztatott a barcelonai polgármester – a Madrid által illegálisnak minősített, az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendum napján.

A helyiek fel voltak rá készülve, hogy lesznek incidensek, hiszen napok óta feszült volt a légkör, ám a vasárnap reggel kezdődött brutalitás nemcsak a katalánokat, hanem a nemzetközi közösséget is megdöbbentette. Az ünnepi hangulat egyik pillanatról a másikra forradalmivá vált, ahogy a 7,5 milliós autonóm régióba vezényelt több ezer rendőr megkísérelte megakadályozni, hogy a helyiek válaszoljanak a szavazólapokon szereplő kérdésre: Akarja-e, hogy Katalónia független állam legyen, köztársaság formájában?

A spanyol sajtó beszámolója szerint a rohamrendőrök sorra járták a szavazóköröket, hogy elkobozzák a szavazólapokat, az urnákat, és kiürítsék az épületeket, amelyek jó részét már napokkal korábban elfoglaltak. A közösségi oldalakra feltöltött videók tanúsága szerint a rohamrendőrök nemcsak az ellenállást tanúsító, de a békésen várakozó, demonstráló embereket sem kímélték. Megdöbbentő fényképek készültek idős, vérző arcú emberekről, és nőket, férfiakat a hajuknál rángató rohamrendőrökről. Volt, ahol gumibottal és gumilövedékkel próbálták megfékezni az embereket. Ez utóbbi használatát elismerte a rendőrség szóvivője is, ami különösen felháborította a közvéleményt, hiszen Katalóniában 2014-ben betiltották, miután egy nő megvakult tőle – emlékeztet az El País.

A feszültség akkora volt, hogy Sant Joan de Vilatorradában a katalán rendőrök (Mossos) és a Madrid által odavezényelt rohamrendőrök összeverekedtek. A spanyol kormány nyomására egyébként várhatóan felelősségre vonják a katalán rendőröket, amiért „nem végezték a dolgukat”. A legfelsőbb bíróság utasítása szerint ugyanis meg kellett volna akadályozniuk fizikailag a szavazást, ám az esetek többségében nem avatkoztak közbe.

Becslések szerint a több mint 2000 szavazóhelyiségből közel 340-ben akadályozták meg a voksolást. „Nagyon büszke vagyok, hogy ennyien összegyűltünk, és ennyien szembenéztünk ezzel az igazságtalansággal. Nem tudom, hogy mi lesz a népszavazásból. A kormány biztosan megpróbálja hitelteleníteni. Holnap majd meglátjuk a következményeket… úgyis rámondják, hogy illegális. Mindent kitalálnak. De a lényeg az, hogy szavaztunk, a tiltás ellenére” – mondta lapunknak telefonon a függetlenségpárti Ferran Garcia Barcelonából, miután leadta szavazatát.

A regionális csatornázási vállalatnak dolgozó férfi beszámolója szerint a szavazóhelyiségben eluralkodtak az érzelmek, volt, aki elsírta magát. A függetlenségpártiak többségéhez hasonlóan ő is úgy véli: Katalónia jobban járna, ha független állam lenne, hiszen a gazdag régió adók formájában sokkal többet fizet be a közös kasszába, mint amennyit viszontlát. Bár a régió igen nagy autonómiával rendelkezik, Garcia szerint nem fogható ahhoz a szabadsághoz, amelyet a függetlenség jelentene.

Akármi lesz is az eredmény, a vasárnapi lehet a spanyol demokrácia legszomorúbb napja, s az esti órákra mind több hang szólította fel lemondásra Mariano Rajoy néppárti kormányfőt. Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes kiállt a rendőrök fellépése mellett, akik szerinte „határozottan”, és megfelelő erőt demonstrálva végezték dolgukat. Enric Millo, a spanyol kormány katalóniai megbízottja kevésbé magabiztosan nyilatkozott, ő azt mondta: „kénytelen voltunk megtenni azt, amit nem akartunk”.

Carles Puigdemont katalán vezető elítélte az „alaptalan, túlzott és felelőtlen erőszakot, amellyel a spanyol kormány fellépett”.  - Körösi Ivett

"A katalánok lelkileg erre készültek"

A katalán referendum egy valódi macska-egér játék, és a spanyolok kicselezése már hetek óta tart. A „játék” legutóbbi fordulója pénteken kezdődött, amikor a tanítási nap végén a szavazókörként is funkcionáló iskolák többsége be sem zárt. A tanintézmények e helyett többnapos fesztiválokat hirdettek, egész napos és éjszakás programokkal. A terv az volt, hogy minden iskolánál tömeg gyűljön össze, és megakadályozza a szavazókörök bezárását.

Szombaton az egyik iskolánál járva kiderült, hogy a demokrácia megvédése, ha az ellenség nincs a közelben, alapvetően unalmas feladat. Voltak műsorok, ám valójában senki sem emiatt jött. Az emberek a jelenlétükkel akarták távol tartani a spanyol hatóságokat.

A Műszaki Egyetemen ugyancsak jelentős tömeg gyűlt össze. Minden generáció képviseltette magát, az egészen kicsiktől az idősekig. Az emberek az udvaron üldögéltek, kisebb csoportokban csendesen beszélgettek, de akadtak, akik akik kosárlabdáztak, futballoztak, kutyát sétáltattak. Az épületben gyerekek rajzoltak egy rajztanárnak tűnő felnőtt körül. Csendes, békés volt az ellenállás, bár érezni lehetett a feszültséget.

Vasárnap még nagyobb volt a tömeg a Műszaki Egyetemnél, a tiltakozók mellett rengeteg híradós várakozott. A tömeg már órákkal a szavazás előtt, a hajnali eső ellenére ellepte az udvart. Rengetegen kisszékekkel érkeztek. Kilenckor a tömeg lélegzetvisszafojtva várta, hogy esetleg katonák érkeznek, ám egy ideig semmi sem történt: később jött a hír, hogy a kormány leállíttatta a számítógépes rendszereket a közintézményekben, így nem kezdődhet a voksolás.

Később kiderült, hogy rohamrendőrök megszálltak több szavazókört és szétcsaptak a voksolni vágyók körében. Az egyetemnél várakozók a telefonjaikon követték a híreket, különösebb megrendülés nélkül, hisz a katalánok lelkileg erre készültek. Olykor felpillantottak és integettek az égen köröző helikopternek.

Tíz órakor végre kinyitották a szavazóhelyiség ajtaját. Előbb a katalán himnusz csendült fel, majd a tömeg skandálni kezdte: Votarem! Votarem!, vagyis Szavazunk! Szavazunk! A lelkesedés ellenére az emberek türelmesen vártak a sorukra. Hasonló kép bontakozott ki több szavazókörnél, ahol engedték a szavazást. A közeli piac körül legalább egy kilométeres sor kígyózott. Egy másik szavazókört feldúlt a rohamrendőrség. A katalánok azonban találékonyak: aki szavazóhelyiség nélkül maradt, bárhol máshol szavazhatott. A kapuban álldogáló ember készségesen elmagyarázta az útirányt a legközelebbi körzetbe. Hirtelen elrobogott hat rendőrségi furgon. Az emberek csak egy pillanatra torpantak meg. Határozottan tudták az irányt. - Magyar Zsuzsanna Blanka (Barcelona)

Szerző

Kivonulhat az RT televízió az Egyesült Államokból

Publikálás dátuma
2017.10.01. 18:56
FOTÓ: Vitaliy Ankov / Sputnik
Kivonulhat az orosz állami tulajdonban lévő RT America tévécsatorna az Egyesült Államokból az amerikai hatóságok nyomása miatt. Ezt Margarita Szimonyjan, a televízió főszerkesztője helyezte kilátásba az orosz NTV által vasárnap sugárzott interjújában.

"Legrosszabb esetben elhagyjuk az Egyesült Államok területét és nem fogunk ott sugározni. A legrosszabb esetben Oroszország ugyanígy válaszol majd az amerikai tömegtájékoztatási eszközök esetében" - mondta Szimonyjan, hozzáfűzve, hogy ő újságíróként nem szeretné, ha ez így történne. Kijelentette, hogy az RT (korábban: Russia Today) ebben az esetben is minden más elérhető módon törekedni fog arra, hogy eljusson az amerikai közönséghez. Kifogásolta, hogy az amerikai hatóságok olyan feltételeket szabtak meg, amelyek között a televízió nem képes továbbműködni, véleménye szerint megsértve ezzel a szólásszabadságot.

"Miért teszik ezt? Azért, mert úgy képzelik, hogy egy másik nézőpontot mutattunk be, ami befolyásolta a választásaikat" - mondta. Az amerikai igazságügyi minisztérium szeptember 11-én elrendelte, hogy az RT America tévétársaságot kiszolgáló amerikai cég idegen ügynökként jegyeztesse be magát az Egyesült Államokban. Szimonyjan akkor azzal fenyegetőzött, hogy "Oroszország ellenlépései ugyanilyenek lesznek". Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön szintén válaszintézkedéseket helyezett kilátásba. 

Zaharova szerint "a törvény szelektív és politikailag motivált" alkalmazása veszélyezteti a szólás szabadságát és egyúttal a televízió munkatársainak biztonságát. Utóbbi állítását azzal indokolta, hogy az RT-t kiszolgáló cégnek "idegen ügynökként" közölnie kellene a személyzeti listáját, alkalmazottainak személyes adatait, ami szerinte "az Egyesült Államokban jelenleg folyó boszorkányüldözés légkörében reális fenyegetést jelenthet".

Az orosz tömegkommunikációs és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) pénteken törvénysértéssel vádolta a CNN International amerikai televíziót, és behívatta annak képviselőit. A Roszkomnadzor szerint a CNN International oroszországi sugárzását biztosító cég tevékenységével megsértette a tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó szabályozásokat, ami miatt kilátásba helyezte a figyelmeztetés és a kimutatott jogsértés felszámolására való felszólítás lehetőségét.

Az orosz parlament felsőháza júniusban fontolóra vette az olyan, orosz közönséget megcélzó külföldi médiumok blokkolását, amelyek tevékenységükkel kárt okoznak Oroszországnak, a finanszírozás szempontjából pedig azt mérlegeli, hogy az idegenből támogatott orosz sajtóorgánumokat hasonlóképpen kezelje, mint a "külföldi ügynökségnek" minősített civil szervezeteket. 

Andrej Klimov, az állami szuverenitás védelmére és a belügyekbe való beavatkozás megelőzésére felállított felsőházi ideiglenes bizottság elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy a CNN-nel kapcsolatban nem politikai, hanem "jelentéktelen technikai kérdések" merültek fel. Mint mondta, az irányítása alatt álló testület az orosz nyelvű tartalomszolgáltatás foglalkoztatja, a CNN pedig angolul sugároz.

"Néhány olyan nyugati országgal szemben vannak kifogásaink, amelyek állami szinten másznak bele a belügyeinkbe. A CNN magánvállalat, amely globálisan angol nyelven sugároz" - mondta Klimov az RNS orosz hírügynökségnek. Az RT America televíziót, valamint a Sputnik News rádióadó és hírügynökséget az Egyesült Államok propagandaadónak tekinti. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a hónap közepén vizsgálatot indított ezen médiumok ellen, mert azzal gyanúsítják őket, hogy komoly szerepük volt a Donald Trump elnökválasztási győzelméhez vezető orosz propaganda terjesztésében.

A külföldi ügynökök bejegyzésére vonatkozó 1938-as amerikai törvény (FARA) értelmében mindenkinek regisztráltatnia kell magát az amerikai igazságügyi minisztériumnál, aki egy külföldi kormány utasítására, kérésére vagy irányítása alatt tevékenykedik. A FARA kivételt tesz azokkal a médiaszervezetekkel, amelyek nem külföldi kormányokat szolgálnak ki. Ezt a mentességet élvezi a BBC brit és a Deutsche Welle német tartalomszolgáltató is. Ugyanakkor a Peking felügyelete alatt álló China Dailyt, az NHK Cosmomedia japán tévécsatornát és a dél-koreai Korean Broadcasting Systemet (KBS) például bejegyezték az igazságügyi minisztériumnál.

Szerző