Katalán népszavazás - Hamarosan kikiáltják a függetlenséget

Publikálás dátuma
2017.10.03. 07:37
Fotó: AFP/Burak Akbulut-Anadolu Agency

Carles Puigdemont katalán vezető az alkotmánybíróság által felfüggesztett vasárnapi referendum után igen homályosan fogalmazott Katalónia jövőjével kapcsolatban, csupán annyit mondott, hogy a „napokban” kikiáltják a függetlenséget. Bár igen nagy a bizonytalanság, és nehéz kiszámítani a katalán kormány lépéseit, a spanyol sajtóban megjelent információk szerint szerdán, a regionális parlament ülése után kerülhet sor erre.

„Elnyertük a jogot, hogy legyen egy független államunk, köztársaság formájában” – mondta vasárnap késő este Puigdemont a referendum kérdését idézve. Még nem lehetett tudni az eredményeket, ám már akkor sem volt kérdés, hogy az igenek győznek. Hétfő délutánra a szavazatok többségét már összeszámolták, ezek szerint 90 százalék tette le voksát a függetlenség mellett. A részvételi arány 40 százalék volt: 2,26 millió katalán szavazott, kevesebb, mint a 2014-es konzultációvá szelídített referendumon, amelyen 2,3 millióan járultak az urnák elé. Mindezt úgy, hogy több spanyol médium, köztük a La Razón információi szerint olyan kaotikus állapotok uralkodtak vasárnap, hogy egyesek több alkalommal is szavaztak.

Hétfőn már nyugodtabb volt a hangulat, ma viszont megbénulhat a régió, mivel több szakszervezet általános sztrájkot hirdetett tiltakozásul.

Mariano Rajoy spanyol kormányfő a vasárnap esti sajtótájékoztató óta – amelyen kiállt a rendőrök mellett, és azt mondta, nem történt népszavazás – kerüli a nyilvánosságot. Tegnap a szocialisták és a centrista Ciudadanos vezetőivel találkozott, hogy megbizonyosodjon támogatásukról. A spanyol kormánynak hamarosan lépnie kell valamit, szakértők szerint nem kizárt, hogy Madrid élesíti a 155. cikkelyt, s ezzel felfüggeszti a katalán autonómiát.

Óvatos kritika

„Az erőszak sosem lehet politikai eszköz” – kommentálta a függetlenségi népszavazás során kibontakozó erőszakot az Európai Bizottság szóvivője hétfőn. A katalán kormány reggeli tájékoztatása szerint több mint 800 ember sérült meg vasárnap.

Brüsszelből korábban azt üzenték, a katalán népszavazás spanyol belügy, azt azonban mindig is igyekeztek hangsúlyozni, hogy egy független Katalónia az EU-n kívül találná magát. Ennek ismeretében jelzésértékű, hogy a bizottsági így reagált a történtekre. „A spanyol alkotmány értelmében a tegnapi katalán népszavazás nem volt legális. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ezekben az időkben egységre és stabilitásra van szükség, nem pedig széthúzásra és szembenállásra” –folytatta a szóvivő, majd hozzátette: bíznak Mariano Rajoyban. Bár a függetlenség kikiáltása, és az arra adott spanyol reakció egész Európára hatással lehet, a kontinens vezető országai inkább a hallgatást választották. Belgium, Finnország, Szlovénia és Litvánia azonban elítélte az erőszakot, és dialógust szorgalmaztak a felek között. Aleksandar Vucic szerb államfő szerint az EB álláspontja a legjobb példája a világpolitika kettős mércéjének és képmutatásának. Emlékeztetett, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását az EU 22 tagállama elismeri. Vucic ugyanakkor biztosította Madridot Spanyolország területi integritása melletti szerb kiállás felől.

Szerző

Új szövetségesi rendszert építget Moszkva

Publikálás dátuma
2017.10.03. 07:35
Fotó: AFP/Bandar Al-Jaloud

Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik csütörtökön, október 5-én Szalmán ibn Abdul-Azíz, Szaúd-Arábia királya, jelentette be tegnap Jurij Uszakov. Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsosa részletekkel nem szolgált, így egyelőre ismeretlen a nem mindennapi találkozó napirendje és témái.

Fotó: AFP/Bandar Al-Jaloud

Fotó: AFP/Bandar Al-Jaloud

Az azonban egyértelmű, hogy kiemelt fontosságú, rendhagyó diplomáciai egyeztetésről van szó, nemcsak azért, mert Oroszország és Szaúd-Arábia a jelenlegi szíriai konfliktusban ellentétes oldalon állnak, hanem azért is, mert hagyományosan más-más geopolitikai tábor része a két ország. Szaúd-Arábia az Amerikai Egyesült Államok stratégiai szövetségese a közel-keleti térségben és legfőbb riválisa Iránnak, amellyel viszont Moszkva ápol szoros szövetséget.

Oroszország 2014 őszén lépett be a szíriai háborúba, és ez fokozatosan átírta a régió geopolitikai viszonyait. Az amerikai befolyás csökkent, az orosz pedig növekedett, igaz ehhez nagymértékben hozzájárult, az orosz katonai sikereken túl, az, hogy az amerikai politika 2016-ban már elsősorban az elnökválasztásra összpontosított,valamint az új elnök, Donald Trump kiszámíthatatlan, kapkodó külpolitikája is. Washington gyakorlatilag kimaradt a szíriai rendezési folyamatból, amelyet ma már csak az orosz-perzsa-török trió irányít. Szaúd-Arábiának viszont nem érdeke egyetlen olyan szövetség megerősödése sem, amelyben Irán benne van, ő pedig kimarad. Donald Trump ugyan épp Rijadban kezdte külföldi hivatalos látogatásainak sorát és több százmilliárd dollár értékű (köztük egy 110 milliárdos azonnal életbe lépő fegyvervásárlási) üzletet kötött, Szalmán király Szíriáról Putyinnal fog egyeztetni.

Minden bizonnyal az olajár kérdése is napirendre kerül Moszkvában, hiszen egy hónap múlva újra ülésezik az OPEC. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete tavaly novemberben állapodott meg a termelés visszafogásáról az olajárak drasztikus csökkenése miatt. Az egyezmény 2017 első hat hónapjára szólt, majd újabb 9 hónappal hosszabbították meg. A megállapodáshoz csatlakozott a nem OPEC-tag Oroszország is. A kőolaj árának emelése mindkét országnak létfontosságú, hiszen gazdaságuk a fosszilis energiahordozókra épül.

Szerző

Puccsoló külügyminiszter, bizonytalan kancellár

Publikálás dátuma
2017.10.03. 07:31
Fotó: Népszava
A volt koalíciós társak egymást fúrják Ausztriában, miközben a szélsőjobb hátradőlve várhat a biztos kormányzásra.

Utolsó napjait éli Ausztriában a szociáldemokratákból (SPÖ) és a kereszténydemokratákból (ÖVP) álló nagykoalíció, az október 15-ére előrehozott választások előtt már az utolsó kormányülést is megtartották. Formálisan már nincs tovább, de a második világháború óta hosszú évtizedekig együttműködött pártok még mindig elszántan harcolnak egymás ellen.

„Nincs megállás az utolsó pillanatig” – jelentette ki a 31 éves Sebastian Kurz, a néppárt új vezetője, aki minden közvéleménykutatás szerint megnyeri a választásokat, s beül a kancellári székbe. A kérdés csak az, hogy elegendő szavazatot tud-e összegyűjteni magának, vagy ami valószínűbb, valamelyik másik párttal, vélhetően a szélsőjobboldali szabadságpárttal (FPÖ) kell majd koalíciót alakítania. A Heinz-Christian Strache vezette szélsőségesek, akik tavaly csak kevéssel vesztették el az elnökválasztási küzdelmeket a Zöldek jelöltjével szemben, szép lassan csúsztak vissza az elsőről az elmúlt hónapokban a hol második, hol harmadik helyre. De mert nélkülük szinte lehetetlen lesz Ausztriában kormányozni, a kék színű szimbólumot viselő párt – kis túlzással – hátradőlve várja a küzdelem kimenetelét.

Amikor mégis politikai lövöldözésbe kezd, akkor elsősorban az esélyesebb pártot, a kereszténydemokratákat veszi célba. Nehogy az ÖVP túlnyerje magát, és semmilyen vagy roppant gyenge pozícióba nyomja a szabadságpártot. Így kezdett alig pár hete ügyes adagolásban titkos iratokat szivárogtatni az FPÖ elnöke, majd nyomában a bulvárlapok, állítva, hogy a külügyminiszteri tisztséget betöltő Kurz nem váratlanul állt pártja élére kancellárjelöltként idén májusban, amikor elődje, a 2014 óta pártvezető és alkancellár Reinhold Mitterlehner, elunva az ellene szervezett intrikákat ,minden tisztségéről lemondott. Akkor úgy tűnt, hogy az ifjú politikus, két napos gondolkodási idő után, kvázi önmagát feláldozva a közösségért, fogadta el a párttagok felkérését a megrendült ÖVP átvételére. Az először töprengő Kurz, miután döntött, gyors volt és eltökélt, teljes pártreformot jelentett be, a pártvezér hatalmának, sohasem volt megerősítését, személycseréket, sőt pillanatokon belül a nagykoalíció felmondását és idő előtti választások kiírását.

A titkos iratok szerint azonban nem spontán puccs, hanem 2016 nyara óta gondosan előkészített hatalomátvétel történt Ausztriában. Kurz stábja, elsősorban a külügyminisztérium munkatársai, 100 oldalnyi anyagot készítettek az elmúlt hónapokban, benne a hatalomátvétel részletes menetrendjével, új pártprogrammal, kormányprogrammal, személycserékkel. A lépéseket Kurz nyerő pozícióját egyértelműsítő közvélemény kutatások előzték meg, az ÖVP két vezető intrikusának – a frakcióvezető Reinhold Lopatkának és a belügyminiszter Wolfgang Sobotkának pedig azt a feladatot osztották, hogy a koalíciós pártok közötti hangulatot rontsák, Mitterlehnernek pedig elvegyék a kedvét a munkától. Magyarán, az eddig egyedül biztosnak tűnő elem, hogy tudniillik mikor lesz elege Mitterlehnernek, a gondosan felépített terv egyetlen bizonytalansága volt.

Sebastian Kurz, a titkos papírok szerint, az elmúlt esztendőben folyamatosan lódított, amikor eltökélten állította, hogy beéri a külügyminiszterséggel és nagyra tartja elődje tevékenységét. De a vád súlyához képest elég ügyesen mászott ki a csávából, arra terelve a szót, hogy akik neki segítettek a programkidolgozásban, azok szabadidejükben cselekedtek, s nem a hivatali idejüket herdálták.

Messze nem volt ennyire talpra esett a jelenlegi kancellár, az SPÖ-t vezető Christian Kern, akiről a múlt héten szivárogtattak ki - vagy 20 oldalon – kellemetlenségeket. Egészen pontosan egy idén februárból származó elemzésről van szó, amelyet részben az Izraelben augusztusban letartóztatott, eladdig Kern választási tanácsadójaként dolgozó Tal Silberstein illetve az ő kérdéseire választ kereső osztrák szakértők dolgoztak ki. Ez utóbbiak a Kern előtt „kettővel” volt kancellár, a lobbistává átalakult, Silbersteinnel szuper viszonyt ápoló Alfred Gusenbauer irodájában dolgoznak.

A kézről kézre járt, majd teljes terjedelmében az Österreich című napilapnál landolt és közzétett anyag szerint az SPÖ választási kampánya erőtlen, gyengék, alkalmatlanok a párt vezetői, különösképpen a pártelnök. Az elemzés szerint a kancellári-pártelnöki székbe 2016 májusában került Kern tapasztalatlan, nincs karizmája, mindazonáltal nem bízik egyáltalán a munkatársaiban. Elképzeléseit sűrűn váltogatja, nagyon hiú, a politikai témákban puha és bizonytalan, a bírálatokat viszont egyáltalán nem viseli el. Frusztrált és könnyen pánikba esik.

A szociáldemokrata kormánytagok lecseréléséről is konkrét javaslatokat tett elemzés ráadásul az SPÖ saját fészkéből származik, hozzáértők a kemény szövegben időnként a volt kancellár, Gusenbauer stílusát is felismerik. Az Österreich című újság szerkesztői a dehonesztáló anyag mellé tették a Kurz emberei által kikutatott, lejáratásra szánt információkat. Például, hogy Kern csuklóján egy 28 ezer eurós óra ketyeg vagy hogy a baloldali vezér a kislányát katolikus privátiskolába járatja. Christian Kern annyira felbőszült a „status quo elemzése” címet viselő szöveg közzé tételén, hogy lemondta a televíziós csatornát is működtető Österreichnél az esti fellépést. A drága percekben mért kampányfinisben!

Nem mond le a kancellár
Christian Kern osztrák kancellár nem mond le azután, hogy kiderült: a sajtóban indult antiszemita és Sebastian Kurz néppárti politikus elleni kampány mögött a nagykoalíció nagyobbik pártja, a szociáldemokrata SPÖ áll. Különféle Facebook oldalakon azt állították, hogy az ÖVP elnöke a "Soros-hálózat" tagja. Lapértesülések szerint az akciót az SPÖ izraeli kampánytanácsadója, Tal Silberstein irányította. Az ÖVP szerint felmerül Kern felelőssége.