Tudomány;robot;Washington Post;mesterséges intelligencia;Heliograf;Seth Lewis;Francesco Marconi;

2017-10-04 07:18:00

Robot-kolléga a Washington Postnál

Bő egy éve alkalmazza a Washington Post Heliografot, a robotot, amely azóta már több száz cikket írt. Kérdés, hogy a sebészek, a karmesterek, a metróvezetők és több más „automatizálható” szakma után az újságírókat is robotok fogják felváltani?

A Heliograf mesterségesintelligencia-rendszere - amelyet a cég mérnökei és szerkesztői fejlesztettek ki - először a 2016-os riói olimpiáról írt csaknem 300 rövid hírt, de hamarosan áttért a politikai természetű témákra, többek között a tavalyi elnökválasztási kampányra.

Más lapok is hírügynökségek is alkalmaznak robotokat. Az AP, a legnagyobb amerikai hírügynökség, már egy idő óta felhasználja az Automatied Insight Wordsmith (AI) start-up szoftverjét, hogy cikkeket gyártson különböző cégek negyedéves pénzügyi jelentései alapján. A Forbes pénzügyi-gazdasági magazin a Quillt foglalkoztatja. Ez egy olyan mesterségesintelligencia-platform, amelyet a chicagói központú Narrative Science társaságtól kap, az interneten összegyűjtött adatok alapján szerkesztendő anyagok elkészítéséhez. „Egy hagyományos elemzőnek naponta csak néhány órája van átnézni az adathalmazt. Ellenben, ha van egy olyan rendszerünk, amely ezeket összegyűjti, rendszerezi, és így bocsájtja az elemző rendelkezésére, akár 20-szoros termelékenységet is elérhetünk” – jelentette ki Stuart Frankel, a Narrative Science vezérigazgatója.

A Quakebot viszont, amelyet Ken Schwencke, a Los Angeles Times újságírója és informatikai szakértője fejlesztett ki, képes rövid cikkeket, tweeteket szerkeszteni, mint ahogy a Heliograf is, például a kaliforniai földrengések és szeizmikus mozgások esetében. Az USA Today-nél olyan videó-szoftvert alkalmaznak, amely rövid filmeket készít a lap on-line verziójához.

Felmerül a kérdés, hogy a sebészek, a karmesterek, a metróvezetők és több más „automatizálható” szakma után az újságírókat is robotok fogják felváltani? Nem kell ettől félni – hangzik Jeremy Gilbert válasza. Annyi az egész, hogy automatizált programokat használnak fel a szerkesztőségi munka segítésére. A valós időben történő információ érájában olyan egyszerű, előkészítő munkát végeztetnek el a robottal, amely felesleges idővesztést jelentene az újságíróknak az érdemi feladatok megoldásában. A mesterségesintelligencia-rendszerek alkalmazásával az újságírók több és minőségibb munkát tudnak végezni.

Az AP például riporterei idejének 20 százalékát tudta mentesíteni a célirányos és fontos témák feldolgozására. Ez egy hírügynökségnél különösen fontos lehet, mivel ebben a műfajban rengeteg az olyan „mínuszos hír”, amelynek tényszerű rögzítése kötelező, ellenben rendkívül időrabló tevékenység. Ugyanilyen funkciót szánnak a Heliografnak is, amelynek újabb digitális változatán is dolgoznak, hogy alkalmazásként is használni lehessen. Sőt, mint Francesco Marconi, az AP stratégiai igazgatója elmondta, nem csupán a pénzügyi hírek mennyisége növekedett az automatizálás által, hanem jelentősen csökkent az adatok hibaszázaléka is.

Bár még nem világos, hogy miként lehet felbecsülni a robot-újságíró gazdasági hatását, a Heliográf a cikkeivel máris lehetővé tette a látogatottság növelését. Például a tavalyi elnökválasztás idején csak a „robot-hírek” több mint 500 ezer kattintást eredményeztek. Ráadásul az AI-t ellátták egy „riasztó” funkcióval is, amely azonnal figyelmeztette a riportereket, ha egy-egy államban a szavazás nem várt irányt vett, vagy eldőlt annak kimenetele, így késedelem nélkül rámozdulhattak az eseményekre. Mindennek és a konkrét tudósításokra koncentráló újságírók munkájának köszönhetően több mint ötszörösére nőtt a Post oldalának látogatottsága a 2012-es voksoláshoz képest. A program tevékenységét további területekre tervezik kiterjeszteni, például a meteorológiai információk valós időben való ismertetésével, vagy kielemzett adatokból kimutatható tendenciák jelzésével.

Egyes szakértők már arról beszélnek, hogy az újságíró-robotokban megvan az a távlati képesség, hogy ne csupán mennyiséget generáljanak, akár a híranyag, akár a nézettség tekintetében, hanem hogy, mint Seth Lewis, az oregoni egyetem újságírás-professzora hangsúlyozta, a célközönség különleges igényeinek felmérésével tovább szélesítsék az olvasók körét. Lewis szerint azonban ennek megvan az a veszélye is, hogy a kisebb, helyi médiumok, amelyek nem rendelkeznek ilyen mesterséges intelligenciákkal, még jobban leszakadnak a nagy sajtóorgánumoktól.

Portrét is rajzol a legmodernebb robot
Újabb oldalát mutatta meg a robotika terén piacvezetőnek számító dán vállalat, a Universal Robots kollaboratív robotja (kobot), aki nemcsak tárgyak mozgatásában, összeszerelésben, csavarozásban és tesztelésben remekel, de már művészi hajlamokkal is bír - írja a 24.hu.
A texasi SXSW fesztiválon a cég UR10 nevű kobotja különös előadással demonstrálta művészi képességeit. A bemutatót a Deeplocal innovációs stúdió fejlesztette ki azért, hogy segítsen elindítani a National Geographics új “Genius” című sorozatát, amely Albert Einstein életén alapul.
A résztvevőket arra kérték, hogy tweeteljenek egy fotót magukról egy UR10 eszközre, amelyet egy digitális tábla előtt állítottak fel. Ezt követően Einstein saját kézírásával a kobot elkezdte felrajzolni a tudós egyenleteit a táblán, látszólag véletlenszerű pontokon. Csak az, aki hátrébb lépett a táblától láthatta, hogy azon a fényképet küldő személy portréja rajzolódik ki, mindössze az egyenletekből.