Zubin Mehta: alaphelyzetben sohasem félek

Publikálás dátuma
2017.10.04. 07:45

Zubin Mehtát, az indiai karmestert egy magyar pap áldása kísérte pályáján, amely az egyik legragyogóbb karrier a világ klasszikus zenei történetében.

- Különleges programmal készült a Müpa-beli fellépésre. Bartók Concertója mellett Erkel Ünnepi nyitánya is felhangzik a Kiegyezés 150. évfordulóján.

- A Concertót körülbelül ötven esztendeje vezénylem. Nem túl gyakran, de egy-két évente előkerül. Ez a zenekar ráadásul nagyon jól ismeri a művet. Az Erkel Ünnepi-nyitány ellenben teljesen új volt a számunkra az ötlet, hogy a végén a Kék Duna keringő pedig színház a javából: itt fognak felhangozni a dallamai, a folyó fölött, amely összeköti Bécset és Budapestet. Szeretem ezt a programot.

- Nem ez az egyetlen különleges koncert, amit a magyaroknak vezényelt: az 1956-os forradalom alatt a magyar menekülteknek játszott egy osztrák menekülttáborban. Hogyan jött az ötlet?

- Tulajdonképpen ez volt életem első koncertje karmesterként. Valaki az iskolámban járt az egyik táborban, és szólt, hogy menjünk, zenéljünk az ott lakóknak. Összeverbuváltam hát egy egész zenekart a tanulókból, és elmentünk muzsikálni a menekülttábor központjába. Sokan a jelenlévők közül aznap lépték át a határt. Mindannyiunk számára nagyon megindító élmény volt. A koncert után odajött hozzánk egy pap és megáldott bennünket magyar nyelven. Ez az áldás velem volt az egész pályafutásom során.

- Azt meghiszem! Hogy viszonyul a hibákhoz?

- Nézze, mindannyian emberek vagyunk. Nyilván szakmai oldalon is elkövettem hibákat – de ezek mind emberiek voltak. Huszonöt évig álltam a Los Angeles-i Filharmonikusok élén. Kezdetben tapasztalatlan suhanc voltam, fogalmam sem volt arról, miként kell bánni az emberekkel. De beismertem a hibáimat. Remélem, az utánam következő generációk karmesterei majd elolvassák az emlékirataimban, mi mindent rontottam el, és tanulnak belőle.

- Zubin Mehta fiatal maestrók ezreinek példaképe. Ön kitől tanulta a legtöbbet?

- Az apámtól megtanultam az élet – nem csupán a zene! – határtalan szeretetét. Bécsi mesteremtől, a kiemelkedő intellektusú Hans Swarowskytól, akinek a baráti köre olyan lángelmékből állt, mint Schönberg, Webern vagy Richard Strauss pedig ezt a hivatást. Swarowsky roppant nyitott ember volt – és mindenét megnyitotta a tanítványai előtt. Sokat foglalkozott velem külön is.

- Mi a legfontosabb, amit az eszébe vésett ezekből az alkalmakból?

- Hogy tökéletesen hű legyek a partitúrához és a zeneszerzői szándékhoz. Amikor egy Haydn-szimfóniát vagy egy Mozart-operát elemzett, úgy éreztük magunkat, mintha ott ülne velünk a komponista is.

- Erre is akadt példa: önnek, ha jól tudom, kiváló volt a viszonya Sztravinszkijjal.

- Berlinben ismerkedtünk meg, ő pedig Los Angelesben lakott, amikor én a Filharmonikusok élére kerültem 1962-ben. Nem sokkal később New Yorkba költözött, de azért őrzök pár kellemes emléket róla. Amikor például Schönberg Variációk zenekarra című művét próbáltuk – amit azokban az időkben egyáltalán sehol nem játszottak – eljött a próbánkra.


- Mi volt a legmulatságosabb dolog, ami operaelőadás közben történt önnel?

- Az operaelőadások alatt állandóan történik valami. Különösen az énekesekkel. Ők egy külön állatfaj… Manapság pazar énekesekkel dolgozunk. Pályakezdő koromban azonban még sok volt közöttük a lelkes, ámde nem kevésbé profi. Hát persze, hogy hibáztak. Néha ugratjuk is egymást előadás közben, mondjuk, Plácido Domingóval vagy Bryn Terfellel. Amikor Scarpiát énekel, a próbákon néha nem férünk a bőrünkbe.

- Videót kellene forgatniuk az ilyesmiről!

- Na, persze… Most Falstaffot csináltunk a bécsi Staatsoperben Ambrogio Maestrivel. Micsoda művész! Elképesztő szabadsággal énekel. Csakhogy én azonnal alkalmazkodom! Kénytelen volt hát különféle cseleket kieszelni, hogy megtréfáljon. A zenészek remekül szórakoznak ezen, noha a közönség számára mindez észrevétlenül zajlik.

- Félt valaha a karmesteri dobogón?

- Nos, bizonyos kortárs műveket előadni meglehetősen félelmetes. Ha becsúszik egy-egy hiba, rettentő ideges tudok lenni. Alaphelyzetben viszont sohasem félek, végtelen bizalmam van a zenekaraimban. De az olyan extrém bonyolult művek, mint, mondjuk, Schönberg Mózes és Áron című operája, borzasztóan nehezek.

- És mi van, ha becsúszik a hiba?

- Profik vagyunk. Megoldjuk. Vagy megyünk tovább, és legközelebb nem követjük el ugyanazt.

- Létezik olyan mű, amit annyira megunt, netán megutált, hogy soha többé nem akarja vezényelni?

- Nagyon kötődöm minden egyes műhöz, amit valaha is vezényeltem, úgyhogy egyikről sem tudnék örökre lemondani. A Bartók-concertót például két év után vettem elő újra.

- Másként vezényli, mint öt, tíz vagy húsz évvel ezelőtt?

- A Concerto rettenetesen függ a zenekartól. Rengeteg benne a szóló, így minden egyes Concerto-előadásnak saját egyénisége van. Rugalmasnak kell lennünk.. Ha a muzsikuson érzem, hogy gondol valamit a műről és meg is győz erről, akkor hagyom, hadd járja a saját útját.

- Szereti, amikor a zeneszerzők – sőt, a popzenészek – indiai motívumokat használnak a zenéjükben?

- Ó, abban ugyan nem sok indiai van. Legfeljebb valami orientális hatás. De nemrég adtuk elő Ravi Shankar szitárversenyét a lánya, a briliáns Anoushka Shankar szólójával. Na, az színtiszta India. Imádom.

- Zeneileg profitált valamit valaha abból, hogy Indiában született?

- Hogy profitáltam-e? Hát a fél életem vízumügyintézéssel telik!

Névjegy
Indiában, Bombayben született, 1936-ban. Apja alapította a város első szimfonikus zenekarát. 18 évesen a Bécsi Zeneakadémia hallgatója lett 1961-1967 között a Montreáli Szimfonikus Zenekar, illetve 1962-1978 között a Los Angeles-i Filharmonikusok zenei igazgatója volt. Ezzel együtt 1971 és 1991 között a New York-i Filharmonikusok zenei igazgatói posztját is betöltötte, 1981-ben pedig az Izraeli Filharmonikusok örökös zenei igazgatója lett. Számos fellépést vállalt a politikai megbékélés jegyében.

Meghalt Király Jenő

Publikálás dátuma
2017.10.03. 16:06
Fotó: Shutterstock
73 éves korában elhunyt Király Jenő, Balázs Béla-díjas filmesztéta, egyetemi oktató, a műfaji film szakirodalmának egyedülálló alakja - írja a filmhu.

Király Jenő 1943. december 1-jén született Sopronban, 1962-1967 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, 1970-től az ELTE BTK-n filmesztétikát tanított.

Első publikációja 1965-ben jelent meg az ELTE Egyetemi Lapokban Letört bimbók címmel, első önálló kötete A marxista filmelmélet alapjai címmel 1972-ben jelent meg. 1980-1981 között a Filmtudományi Intézet elméleti osztályán volt kutató. A Filmtudományi Intézetben töltött egy év terméke a Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez című dolgozata 1983-ban jelent meg a Filmművészeti Könyvtár sorozat egyik utolsó köteteként. 1981-ben megjelent, általa szerkesztett Film és szórakozás című lényeglátó tanulmánygyűjtemény előrevetítik érdeklődésének kulcsfogalmait.

2009-től a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának oktatója, itt jelenik meg A film szimbolikájacímű nyolckötetes műfajelméleti szakkönyv-folyama, amely egész életművek a koronája, melyet a"filmesztétika bibliájá"-nak is szokták nevezni. A munka alapját a korábban Frívol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája címmel megjelent azóta is legendás kétkötetes dolgozata jelentette. 

Király Jenő 73 éves korában, hosszan tartó betegség után, szülővárosában hunyt el.

Szerző

Meghalt Tom Petty

Publikálás dátuma
2017.10.03. 10:25
FOTÓ: ROBYN BECK / AFP
Hatvanhat éves korában Kaliforniában meghalt Tom Petty amerikai zenész és dalszövegíró – írja a BBC Petty családjának nyilatkozatára hivatkozva. A CNN közlése szerint Tony Dimitriades, a Tom Petty and the Heartbreakers menedzsere erősítette meg a hírt a család nevében nyilatkozva.

Korábban ellentmondásos információk láttak napvilágot a legendás amerikai zenész halálhíréről. Tom Petty halálhíréről először a TMZ magazin adott hírt, majd ezt megerősítette először a CBS televízió, aztán több amerikai médium, köztük például a Variety magazin internetes kiadása, vagy a Huffington Post című portál is. 

A TMZ azonban néhány órán belül visszavonta a hírt, s azt írta: Tom Petty a vasárnap esti szívroham után súlyos és eszméletlen állapotban van, gépek tartják életben, és küzdenek az életéért.

Hasonlóan tudósított a Rolling Stone magazin is. A hírt először megerősítő CBS televízió azonban változatlanul azt közölte, hogy a rocklegenda halott, családtagjai papot hívtak hozzá és rendelkeztek, hogy kapcsolják le őt a lélegeztető gépről. Több médium hangsúlyozta, hogy Tom Petty agyhalott.

Végül a család megerősítette a tragikus hírt.

Szerző
Témák
zene Tom Petty