Előfizetés

360 milliárdnyi TAO ment eddig a sportba

Összesen 360 milliárd forintnyi társasági adó áramlott 2016 végéig a sportba a költségvetés helyett.

A tavalyi költségvetés tervezésekor a kormány úgy számolt: társasági adóból sportcélú támogatással összefüggésben 64-69 milliárd forintot érvényesíthetnek a cégek. A napokban közzétett zárszámadási törvény szerint ennek duplája jött össze: 135,1 milliárd forint esett ki a büdzséből a TAO-támogatások miatt, vagyis 2011 óta összesen 360 milliárd forintról mondott le a kormány a sportcélú támogatások nyomán. Az mfor.hu szerint az összeg belátható időn belül az 500 milliárd forintot is meg fogja haladni.

Egyre több szakembernek nem érdemes itthon maradni

Publikálás dátuma
2017.10.04. 07:23
Székely Tamás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A gyógyszeripar képzett szakembereitől a gumigyári dolgozókig hosszan sorolható azok listája, akiknek egyre kevésbé éri meg itthon munkát vállalni.

 A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) ezért a küszöbön álló bérrendezések során mindent meg fog tenni, hogy differenciált, megfelelő arányú és célzott emelés - röviden okos béremelés - történjen. Ma ez csak úgy lehetséges, ha a munkáltatói terhek csökkentésével megegyező hatású béremelés történik, és az emelés világosan visszatükrözi az egyes munkavállalók közti különbségeket - minimum a képzettség, tapasztalat és a végzett munka jellege kapcsán. A korábbi beavatkozások ugyanis összenyomták a béreket - mutatott rá Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Ez azt eredményezte, hogy pont a legnagyobb tapasztalattal, legértékesebb végzettséggel rendelkező munkavállalók megbecsülése tűnt el, és emiatt tűnnek el pont ezek a dolgozók is az országból. Székely Tamás a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségének szerdai ülésén terjeszti elő a VDSZ javaslatát.

Vitatható rezsiadatok

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.10.04. 07:21
FOTÓ: IGOR ZAREMBO
Számos tekintetben mérséklődtek a rezsitartozások, de azok több szempontból még mindig nem csökkentek vissza a 2009-es szintre.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hosszú idő után tegnap számot adott bizonyos, a közműtartozásokat illető folyamatokról. Konkrét adatokat nem tartalmazó közleményük a rezsihátralékosok számának, illetve a tartozások mértékének eséséről számol be. Ezt a 2013-as rezsicsökkentés hatásának tudják be. Közlésük szerint 2013-hoz képest gázban több mint 300 ezerrel, áramban több mint 260 ezerrel, távhőben több mint húszezerrel kevesebb háztartás áll késedelemben. A tartozás mértéke pedig közel húszmilliárdos gáz-, 12,5 milliárdos áram- és közel hárommilliárdos távhődíjjal kevesebb.

A MEKH az MSZP számára az ellenzéki párt adatigénylésére megküldte az ezek alapjául szolgáló, 2013 és 2017 júniusa közötti adatsorokat is. Ez némi ténybeli eltéréseket is mutat a MEKH hivatalos (igaz, időpontot nem tartalmazó) közleményében foglaltakhoz képest. A rezsitartozók számcsökkenése ugyanis az adatsor alapján végzett kalkulációink szerint 2013 szeptembere és 2017 júniusa között rendre szerényebb volt a hivatali közlemény által említetteknél.

A konkrét adatok ismerete a kormánytól elvben független hatóság sikerjelentését több más tekintetben is árnyalja. Eszerint a nyár elején több mint felével megugrott a 31-90 napos lejárt gáztartozást maguk előtt görgető háztartások aránya. A távhőfogyasztók körében ennél is nagyobb az ugrás, ami kiterjed az 1-30 napja tartozókra is - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan a szocialisták frakcióvezetője. A távhő területén a tartozás mértéke is emelkedett. Mindez akár a kemény tél tovagyűrűző hatása is lehet.

Sajátos mintázat tükröződik a hivatal „módszertani változásaiban” is, amelyek szerintük rendre lehetetlenné teszik az új adatok összevetését a régiekkel. Eszerint pont a 2013-as rezsicsökkentés óta állnak rendelkezésükre adatok. Eközben a szocialisták által 2012-ben az illetékes nemzeti fejlesztési tárcától kikért adatsor szintén a hivatal elődjét jelöli meg forrásként. Emellett rendelkezésre áll egy 2009-es tanulmány is, amely ugyanakkor módszertanát illetően első ránézésre kevés különbséget mutat a jelenlegitől. Ennek felhasználásával ugyanakkor arra jutunk, hogy a tartozások szintje több tekintetben még mindig nem érte el a Fidesz által oly gyakran kárhoztatott Gyurcsány-Bajnai-korszakét. Így a 2009-esnél még ma is jóval több az áram- és távhőhátralékosok száma, a távhőtartozások mértéke, illetve a kikapcsolt gázfogyasztók száma. (Ez utóbbiban a hivatal több módszerváltásra is figyelmeztet.) A 2012-es adatok hiánya azért fura, mert akkor – tehát már az Orbán-kabinet alatt – a közműtartozások száma és mértéke soha nem látott magasságokba ugrott.

A MEKH tegnapi közleménye nem fukarkodik a hazai rezsidíj-szintek európai helyezéseit illető dicsérettel se. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy ezek az adatok három hónapja változatlanok.

Megállt a javulás
Tavaly megállt a lakhatás megfizethetőségében a 2013-as rezsicsökkentés óta tapasztalt javulás - szögezi le tegnap bemutatott tanulmányában a Habitat for Humanity Magyarország. A civil szervezet szerint a lakhatási kiadások az átlagháztartás kiadásainak 22 százalékára rúgnak. A társadalom legszegényebb tizede körében az arány több mint harminc százalék; a háztartások több mint tizede konkrét fizetési problémákkal küzd. A Habitat által hivatkozott jegybanki jelentés szerint 45 ezren súlyos fizetési gondokkal küzdenek. A tartozásadatok tavaly vegyesen alakultak, de az elszámolási változások miatt a folyamatok egyre inkább áttekinthetetlenek. Lapunk megkeresésére a Főgázt tulajdonló állami Nemzeti Közműveknél közölték: követelésállományuk és kikapcsolásaik száma is érezhetően mérséklődik.