Lemondatnák a brit kormányfőt

Publikálás dátuma
2017.10.06 14:11
FOTÓ: AFP / LINDSEY PARNABY / ANADOLU AGENCY
Fotó: /
Megerősített pénteki brit sajtóbeszámolók szerint a kormányzó Konzervatív Párt több képviselője arra készül, hogy megpróbálja távozásra bírni Theresa May miniszterelnököt. May kabinetjének több tagja azonban kiállt a kormányfő mellett.

A The Times című konzervatív brit napilap pénteki kiadásában azt írta, hogy a miniszterelnök szövetségeseinek vádjai szerint Grant Shapps, a Konzervatív Párt előző elnöke áll a kormányfő távozásának elérésére szervezkedő alsóházi képviselők élén.
Shapps ezt a lapnak nyilatkozva gyakorlatilag megerősítette. Arra a kérdésre, hogy valóban ő állt-e azoknak az élére, akik Theresa May távozását próbálják kieszközölni, azt mondta: véleménye szerint az elvesztett választások után a Konzervatív Pártnak olyan új vezetőt kell keresnie, aki előre tudja vinni a pártot.

Shapps a BBC rádió pénteki politikai magazinműsorában hozzátette: a párt alsóházi képviselőinek "minden joguk megvan ahhoz", hogy Theresa Mayt "távozásra ösztökéljék".

Nagy-Britanniában június 8-án tartottak előrehozott parlamenti választást, amelyet Theresa May azzal a szándékkal írt ki, hogy a választók megerősítsék kormánya felhatalmazását a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások végigvitelére. A Konzervatív Párt azonban a várt mandátumnyereség helyett elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.

May a párt e héten Manchesterben tartott éves kongresszusán felszólalva elnézést kért, amiért a konzervatívok a nyári parlamenti választásokon váratlanul gyenge eredményt értek el. Kijelentette: minden felelősséget vállal azért, hogy a Konzervatív Párt választási kampánya nem érte el a kitűzött célt.

Kongresszusi beszédét azonban, amelynek nem titkolt célja az volt, hogy megerősítse May pozícióját a párt élén, a kormányfő ismétlődő köhögési rohamok miatt többször is kénytelen volt megszakítani, hangja gyakran teljesen elfulladt, és több ízben úgy tűnt, hogy nem is tudja végigmondani felszólalását. Ráadásul a beszédet egy közismert komikus is megzavarta, aki valahogy delegátusi akkreditációt szerzett a kongresszusra, a beszéd végén pedig elkezdett szétesni a szónoki emelvény mögötti színpadi dekoráció.

A balul sikerült kongresszusi záróbeszéd után azonnal felmerültek híresztelések arról, hogy a Konzervatív Párton belül szervezkedés indult vezetőváltási céllal, elsősorban azok körében, akik már a gyenge választási szereplés óta orrolnak Theresa Mayre. A miniszterelnök pozíciójának nem használ az sem, hogy az Európai Unió vezető tisztviselői az utóbbi napokban egymás után minősítették elégtelennek a kilépési tárgyalásokon eddig elért haladást.

Amber Rudd belügyminiszter a The Daily Telegraph című konzervatív napilap pénteki kiadásában megjelent cikkében azonban kiállt Theresa May mellett. Rudd szerint a kormány May vezetésével indul el a virágzó, biztonságos és egységes Nagy-Britannia megteremtése felé vezető úton. Theresa Maynek "maradnia kell" - deklarálta írásában a belügyminiszter.
Michael Gove környezetvédelmi miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva "fantasztikus vezetőnek" nevezte Mayt, akit szerinte a párt alsóházi képviselőinek "elsöprő többsége és a kabinet minden tagja" támogat. "Remélem, még évekig miniszterelnök marad" - tette hozzá.

Szerző
2017.10.06 14:11

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51

Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30