Nagy volt a felhajtás. Miniszterek színe és java vonult fel – Balog Zoltán, Lázár János, Trócsányi László, Varga Mihály –, hogy személyes tanúbizonyságot tegyen arról, mennyire fontosnak tartja a kormány és a református egyház szerződését. Az ünnepélyes aktusnak külön rangot adott az újdonsült tárca nélküli miniszter, Kósa Lajos megjelenése, és nem maradhatott távol a hatalom ideológiai dárdahegye, a KDNP első embere, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sem.
Az úgynevezett átfogó megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Bogárdi Szabó István püspök, a református zsinat lelkészi elnöke írta alá a minap a Parlamentben. Az előzőt még 1998-ban, az első fideszes kormány idején kötötték. A reformátusok honlapján a püspök a társadalmi-jogi környezet megváltozásával és – egyebek mellett – az Európai Unióhoz való csatlakozással magyarázta, miért volt szükség a „kontraktus” megújítására.
Csak éppen a díszlet nem árulkodott arról, hogy Magyarország az EU tagja. A piros-fehér-zöld zászlóerdőben véletlenül sem lehetett látni uniós lobogót. (Kénytelenek vagyunk az MTI fotóira hagyatkozni: nincs jele annak, hogy a világi média más képviselője is meghívást kapott volna az eseményre.) A kormány oldalán is közzétett megállapodás a tiszteletkörökön túl – jellegéből adódóan – főként finanszírozási kérdésekről szól.
A Horn-kormány által tető alá hozott vatikáni egyezmény vállalta, hogy a katolikus egyház közoktatási és szociális intézményei ugyanolyan költségvetési támogatást kapnak, mint az államiak. Aztán a többi egyház finanszírozását is ehhez igazították. A mostani református megállapodás – amely terjedelmesebb a 19 évvel ezelőttinél – nem elégszik meg ennyivel, hanem plusztámogatásokról is rendelkezik. A kormány elismeri például, hogy a református egyház fenntartásában működő (oktató, nevelő, tudományos és közgyűjteményi feladatokat ellátó) „történelmi kollégiumok” annyira egyedülállóak, hogy „speciális támogatásban” is részesülnek.
A megállapodás rögzíti, hogy a református felsőoktatási intézmények támogatása nem lehet kevesebb évi 8,5 milliárd forintnál. A kormány egyetért azzal, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem „kiemelt egyetemmé”, a pápai és sárospataki teológiai akadémia pedig, ha megfelel a feltételeknek, egyetemmé váljon. (A reformátusoknak Debrecenben is van egyetemük.) A református „felzárkózási intézmények” – például: gyerekházak, tanodák, roma szakkollégiumok – számára a kormány más egyházi támogatásoktól elkülönített, a kormány „önálló és tartós” támogatást nyújt.
Abban nincs változás, hogy a református egyház által gyűjtött adományokról állami, önkormányzati vagy közigazgatási szervek még csak adatokat sem kérhetnek. Az 1998-as megállapodásban ugyanakkor a menekültekről való gondoskodás is szerepelt az állami feladatok között, amelyek teljesítésében a református egyház kész közreműködni. (Akkor még a Fidesz is a „menekült”, és nem a „migráns” kifejezést használta.) A menekülteket a 2017-es szövegben már hiába is keresnénk: „természeti és társadalmi katasztrófák” kerültek a helyükre.
A megújított megállapodásban a környezetvédelem is szerepet kap, de – a korszellemnek, illetve a miniszterelnök preferenciáinak megfelelően – kellően sok szó esik a sportról is. A „sport” vagy a „sporttevékenység” a preambulumon kívül négy cikkelyben is helyet kapott.
