A kormány nem vitatja, hogy szükség lenne a diplomás minimálbér bevezetésére, a mértékről és a kezdés időpontjáról kész tárgyalni az országos érdekegyeztető fórumokon – jelentette ki a Népszavának a nemzetgazdasági tárca munkaerő-piacért felelős helyettes államtitkára a minőségi közszolgálatért a „Tisztes munka világnapján” rendezett szombati konferencia szünetében.
Novemberben folytatódik a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által indított vitasorozat, amelynek keretében két év alatt 9 témát jártak körül az érdekvédők munkáját támogató társadalomkutatók, és gyakorlati szakemberek. A SZEF-ÉSZT akadémia vezetője, Boros Péterné elmondta, hogy november 4-én a korrupció lesz a központi téma, majd a felsőoktatás helyzetével és jövőjével foglalkoznak és jövő tavasszal körbejárják a magyar adórendszer és a biztonság kérdéseit.
Akár már a versenyszféra most csütörtökre összehívott egyeztetésén szóba kerülhet a kérdés, ha az idei béremelések értékelésekor vagy a 2018-as bértárgyalások keretében valamelyik partner felveti azt – tette hozzá Simon Attila István, miután kézhez kapta az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalának javaslatát a minimálbérek rendszerének kiegészítésére.
A diplomások magasabb minimálbéréről szóló kezdeményezést a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) indította el néhány napja, majd pontos számítások is készültek, nemcsak az új kategória mértékéről, hanem a tavaly őszi bérmegállapodásban szereplő 2018-as minimálbér és szakmunkás bérminimum összegének további emeléséről is. A közszféra szakszervezetei 2018. január 1-től a minimálbér idei összegének további 13,7 százalékos, a szakmunkás bérminimum ehhez mért 30 százalékos emelését javasolják, harmadik lépcsőként pedig az ennél szintén 30 százalékkal magasabb diplomás minimálbér bevezetését szeretnék elérni. Fehér József, az OKÉT ügyvivője a konferencián arra is rámutatott, hogy 2010 után a kormány döntései jelentősen korlátozták a közszféra érdekegyeztetési lehetőségeit, hiszen a bértarifákról a gazdasági tárca csak a versenyszféra szakszervezeteivel és munkaadói szervezeteivel állapodik meg.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által szervezett találkozón a Független Szakszervezetek Európai Szövetségét (CESI) vezető Romain Wolff fogalmazta meg, hogy csak egy jól működő közszolgálati rendszer képes támogatni a gazdaságot. Később több felszólaló csatlakozott a gondolathoz, hogy csak jól fizetett és motivált, megbecsült emberek tudnak magas színvonalú munkát végezni. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy akár az állam, akár az önkormányzatok szervezik a közszolgáltatásokat – az iskolák, az egészségügy vagy a szociális ellátás, a biztonság, a kultúra, a társadalombiztosítás rendszerének működését -, a jobb minőség eléréséhez több pénzt kell szánni rájuk az eddiginél.
A már idézett helyettes államtitkár azonban épp a költségvetés korlátaira hivatkozva kért további türelmet a közszférától. Simon Attila István kijelentette, hogy a kormány a 2013-ban elindított életpályamodellek értékelésére készül, és a további lépéseket a tapasztalatok összegzése után tartja elképzelhetőnek. Az önkormányzati hivatalokban dolgozók béremelésére sem tett határozott ígéretet, csak az erről szóló sztrájktárgyalás folytatását jelölte meg célként, hozzátéve, hogy szerinte az idén nem zárul le az egyeztetés. A kormány ott emel bért, ahol nagy a lázadás kockázata, de ahol nem számít erre, ott halasztja a rendezést – ismerte el a helyettes államtitkár, amikor a központi közigazgatás váratlanul 2019-re halasztott béremelése került szóba. Simon azt sem titkolta el, hogy - bár teljesen átalakították az állami és önkormányzati terület intézményi és fenntartási szerkezetét - nem csökkent, hanem nőtt a hivatalos létszám a közalkalmazotti és köztisztviselői körben. Míg 2010-ben 686 ezer fővel számoltak, addig 2017-ben 696 ezerrel.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) vezető Kuti László az egységes közalkalmazotti bértábla helyett az elindított életpályákhoz jobban igazodó, szektoronként eltérő bértáblák bevezetését javasolta, azzal a megkötéssel, hogy mindegyik szakterületen a mindenkori minimálbér legyen a kiinduló állapot, ez alatt senki ne kereshessen. A konferenciát szervező SZEF elnöke pedig közös gondolkodást sürgetett a közszolgálat jövőjéről, a következő ciklus ezzel összefüggő feladatairól. Földiák András elfogadhatatlannak nevezte az itt-ott elhangzó, de összefüggő rendszert nem alkotó kormányzati ígéreteket, és kijelentette, csak a korábban jól működő egységes országos érdekegyeztető fórum visszaállítása teremtene lehetőséget a munka világát érintő stratégia kialakítására.
Az OKÉT javaslata a minimális bértarifák 2018. évi összegére (bruttó, forint)
