Magyarországon gyorsan zajlik az EU-s forrásokból finanszírozott projektek kiválasztása, magas a hazai költségvetésből érkező előlegek összege, viszont rendkívül lassan halad az uniós pénzek lehívása. Brüsszeli statisztikák alapján nagyjából így lehet összefoglalni a 2014-2020 között hazánknak járó közösségi támogatások felhasználásának eddigi tapasztalatait.
A jelenlegi költségvetési ciklusban egyetlen EU tagállam sem hirdetett ki annyi uniós finanszírozásra kész projektet, mint Magyarország. Bizottsági adatok szerint a magyarok a 2014-2020 között rendelkezésre álló regionális pénzügyi keret 70 százalékát már lefedték nyertes pályázatokkal, és ezzel az aránnyal az elsők a 28 tagállam között. Érdekes azonban, hogy a pénzlehívásban már nem jeleskednek ennyire a magyar hatóságok: az uniós büdzséből hét év alatt járó nagyjából 25 milliárd euró támogatási összegnek csak a 3,7 százalékáról nyújtottak be számlát Brüsszelnek, vagyis eddig 2,18 milliárd eurót kaptak a közösből.
Ebben a tekintetben az átlagosan 7,2 százalékos mutatót produkáló EU-átlag mögött kullog Magyarország. Ez különösen annak fényében furcsa, hogy a magyar költségvetésből származó előlegek kifizetése ugyanakkor jól halad, és már az összes kifizetések 8 százalékán áll, ami valamelyest meg is haladja az EU-átlagot. A regionális politikát jól ismerő szakértők szerint mindez többek között azzal magyarázható, hogy a projektekért felelős hatóságok Magyarországon jóval magasabb szállítási előleget fizetnek a projektgazdáknak, mint amennyit az Európai Bizottságtól azonnal visszaigényelhetnek.
Az EU regionális fejlesztési politikájának eredményeit értékelő jelentés szerint a tagországok a közbeszerzési eljárásokban követik el a legtöbb szabálytalanságot. Nincs ez másképp Magyarországon sem, ahol a bizottsági ellenőrök a projektkiválasztás átláthatóságát és a beruházások túlárazását is aggályosnak tartják. Már korábban nyilvánosságra került, hogy 2016-ban hazánk volt a listavezető a rendellenességek miatt kivetett pénzügyi korrekció összegének nagysága alapján. A korábbi költségvetési időszakban elkövetett szabálytalanságok miatt zárolt 267 millió euró azonban nem veszett el, mert az EU előírásainak megfelelően időközben más programokra sikerült átcsoportosítani. Ám Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a megkérdőjelezhető projekteknek csak kis része az, amelyeknek a megvalósítása során uniós előírásba ütköző szabálytalanság történik.
A felzárkóztatási támogatások jövőjére vonatkozó javaslatait 2018. májusában teszi le az asztalra az Európai Bizottság. Többen a regionális politika további decentralizálását, a tagállami hatáskörök Brüsszel rovására történő erősítését szorgalmazzák. Ennek része lehet az egyszerűsített, számla nélküli költségelszámolás rendszerének a mainál szélesebb körű alkalmazása, amit egyesek feltételekhez, például az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz kötnének.