A V4-ek kiállnak a Nyugat-Balkán integrációja mellett

Publikálás dátuma
2017.10.14 18:49
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: /
A visegrádi országok - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - államfői kiálltak a nyugat-balkáni országok európai integrációjának felgyorsítása mellett Szekszárdon, ahol kétnapos tanácskozást tartottak a hétvégén.

A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő szombati sajtótájékoztatón Áder János, Magyarország köztársasági elnöke hangsúlyozta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját, világos feltételeket kell szabni az európai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállítani.

A magyar államfő hozzátette: a térséget megoldatlan - például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű - viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.

Áder János szerint aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere a térség európai uniós integrációjának felgyorsítása.

A cseh, szlovák és lengyel államelnök egyetértett a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsításában.

Milos Zeman cseh köztársasági elnök emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Megjegyezte azt is: az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát. "Én is osztom ezt a kérdőjelet" - fogalmazott.

Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára "fel kell mutatni a fényt", ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kifejtette: határozottan kell beszélni arról, hogy az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra. A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében - tette hozzá.

"Nem nézhetünk az EU-ra úgy, mint egy zárt klubra. Az unió dinamikus, nyitott szervezet, és mi azt szeretnénk, hogy gazdagságot, békét és nyugalmat biztosítson a tagországok számára" - jelentette ki.

A lengyel elnök úgy fogalmazott: "az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania".

A magyar államfő a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy meg kellene haladni a kialakult ipari és fogyasztási modellt, és általánosabbá kellene tenni azt a szemléletet, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, az sokkal inkább nyersanyagforrás legyen.

Míg 1900 és 2000 között a természeti erőforrások ára reálértéken számolva folyamatosan csökkent, az elmúlt 17 évben meredeken nőtt. Ezért a visegrádi államfők tárgyaltak az úgynevezett körforgásos gazdaságra való átállás szempontjairól - közölte Áder János, hozzátéve, hogy arra kérte kollégáit, gondolkodjanak közösen az elektronikai hulladékok újrahasznosításáról. A magyar köztársasági elnök kitért arra, hogy miközben a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyermekeket érintő, valamint a biztonsági veszélyekről. Megjegyezte: komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent például, hogy a személyes adatok védelme az interneten kiváló kommunikációs lehetőségeket biztosít a terroristák számára. A csúcstalálkozó résztvevői arról is beszéltek, hogy hol tart az egyes országokban a szabályozás, hol melyik irányban keresik a megoldásokat - fűzte hozzá.

Milos Zeman cseh köztársasági elnök a digitalizációval kapcsolatban azt mondta: reméli, hogy a robotizáció nem új szociális, társadalmi konfliktusokat hoz magával, ha "országaink kormányai ésszerű mértékben törekednek a munkaidő lerövidítésére".
Andrej Kiska szlovák államfő szólt arról, hogy Európa-szerte nő a szélsőségesség, ami Szlovákiában is erőteljesen érezhető. Az extrémizmus, a féligazságok, a más vallású és bőrszínű emberekkel szembeni gyűlöletkeltés a közösségi hálókon terjed - jegyezte meg, és az Európai Bizottság (EB) fellépését sürgette a gyűlölet terjesztése ellen.

Andrej Kiska a digitalizáció lehetőségének nevezte az Uber és az Airbnb működését. "Lehetővé kell tenni, hogy továbbvigyék társadalmunkat, de világos szabályokat kell felállítani" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a legjobb partner ebben az EB, a lehető legrosszabb pedig az, hogy egyes városok, államok önállóan szabályozzák a szolgáltatásokat. Közösségi szinten nehéz így egységbe hozni a szabályozást - mondta.

Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésre utalva rámutatott: arra törekszenek, hogy - nem kerülve a vitákat - közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.

A V4-ek államfői pénteken kezdődött találkozójukon a szekszárdi Megyeházán három megbeszélést folytattak a napirenden szerepelt témákról. A visegrádi csoport államfői utoljára 2016. október 15-én a lengyelországi Lancutban és Rzeszówban találkoztak, amikor az európai önazonosság és kultúra, az ifjúságpolitika, valamint a közép-európai térség gázpiacainak biztonsága volt a tanácskozás fő témája.

Szerző
2017.10.14 18:49

Iráni és szír célpontokat bombázott Izrael, négy katona meghalt

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:36

Fotó: AFP/
Négy katona meghalt és hat megsérült hétfő hajnalban, miután az iráni célpontokat bombázó izraeli légierő a rá lövő szír egységeket is tűz alá vette.
Hangos robbanások törték meg a hétfő hajnal csendjét Szíria felett: iráni célpontokat bombázott az ország területén az izraeli légierő, írja a Reuters. Ám a szír légelhárítás védelmébe vette Iránt, és lőni kezdett a támadókra - így annak egységei is célponttá lettek.
Az izraeli közlés szerint eredetileg az iráni forradalmi gárdához köthető célpontok, lőszerraktárak, hírszerzési, illetve kiképző központok ellen indult a támadás. Figyelmeztették Szíriát, hogy ne lőjenek, ám mégis így tettek, ezért föld-levegő rakétáik indító állásait is célba vette az izraeli légierő. Az elmúlt évben Benjamin Netanyahu miniszterelnök közlése szerint kabinetje több száz hasonló támadást hagyott jóvá. Az ok, hogy Irán támogatja az Izrael-ellenes libanoni Hezbollahot.
A szír közlés szerint több mint 30 izraeli cirkálórakétát és irányított bombát semmisítettek meg. Az Asszad-rezsim négy katonája meghalt és hat megsérült.
Szeptemberben a szír légvédelem rálőtt egy izraeli vadászrepülőre, ám helyette egy orosz repülőt találtak el, ami - 15 fős legénységével együtt - megsemmisült. Moszkva akkor szövetségese, Damaszkusz légvédelmének fejlesztéséről döntött.
2019.01.21 09:36

Lépéskényszerben Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:30

Fotó: AFP/ Ben STANSALL
Hétfőn újabb javaslattal kell a parlament elé állnia Theresa Maynek, hogy megmentse Brexit-megállapodását, sőt saját politikai jövőjét.
Ki tudja, meddig élvezheti egyik legvonzóbb miniszterelnöki privilégiumát, a chequersi vidéki kúriát a támadások össztűzébe került Theresa May, aki a hétvégét a buckinghamshire-i rezidencián megrendezett „ötletbörzével” töltötte. Alig több mint két hónappal a kilépés határidejének lejárta előtt a kormányfő lépéskényszerben van, hogy parlamenti jóváhagyást szerezzen az Európai Unióból való távozás lebonyolításának módjához. A konzervatívok vezetője két bizalmatlansági indítvány megnyerése után sem érezheti magát biztonságban, hiszen a Brüsszellel kétéves munkával előkészített Brexit-megállapodás nagy vereséget szenvedett a parlamentben. May ma új javaslatokkal tér vissza az alsóház elé, melyek sorsa január 29-én dől el. Csütörtöki és pénteki Downing Street-i konzultációit folytatva, a kormányfő Chequers-ben különböző álláspontokat képviselő miniszterekkel és európai vezetőkkel értekezett telefonon. A kormányfő végre meghallgatta a saját „kőbe vésett” Brexit-tervével ellenkező elképzeléseket. A háttérben titokban újabb soron kívüli parlamenti választás előkészületei is folynak, a törvényhozási terv lefaragásával. A hétvégi brit lapok összeesküvés-elméletek és alternatív forgatókönyvek híreinek sokaságát tárták olvasóik elé, például azt írták, Mayt tavasszal lemondásra kényszeríthetik. A nemrégiben a függetlenek közé átült volt munkáspárti képviselő, Frank Field olyan indítvánnyal készül előrukkolni, melynek során a ház tagjai hét különböző Brexit-változatról nyilváníthatnának véleményt, a no-dealtől kezdve a március 29-i határidő meghosszabbításán át egészen a népszavazás megismétléséig. Ez az üzenet világosan jelezné a képviselők hozzáállását Brüsszel felé. A The Sunday Times információi szerint a hagyományokkal szakítva alsóházi tisztviselők aktívan segítenek rebellis képviselőknek, hogy a parlament a tehetetlennek bizonyuló kormánytól átvegye a kilépési folyamat irányítását. A lázadók egyik csoportja ki akarja zárni annak lehetőségét, hogy a szigetország megegyezés nélkül fordítson hátat Európának. Egy másik az 50. cikkely, azaz a kilépési határidő felfüggesztését szeretné elérni. Theresa May maga eltávolítaná az egyezményből a gyűlölt “backstop” tervet és helyette az Ír Köztársasággal kötne kétoldalú szerződést. Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője is meghívást kapott a patinás rezidenciára. A gesztus bizonyíték arra, mennyire fontos a kormány számára az északír koronahű erők tíz westminsteri szavazata. Nehéz nem összefüggésbe hozni a jelenleg az asztalon lévő Brexit-megegyezés ellentmondásos északír vonatkozásaival, hogy szombat este autóba rejtett bomba robbant Londonderry városközpontjában a bíróság Bishop Street-i épülete előtt. Nem csak a toryk, a Munkáspárt is alaposan megosztott a kilépési procedúrával kapcsolatban. A miniszterelnök tárgyalási meghívását visszautasító Jeremy Corbynnal saját helyettese, Tom Watson fordult szembe. A legrégebbi brit agytröszt, a baloldali érzelmű Fabian Society évnyitó konferenciáján tartott beszédében kiállt amellett, hogy a pártnak fel kell vennie a kapcsolatot Theresa May-jel, noha a kormányfő „rugalmatlansága és fantáziátlansága megakadályozza a megfelelő tárgyalási feltételek kialakítását”. A frakcióvezetésre komoly nyomás nehezedik a “mezei” képviselők részéről, hogy támogassa egy második népszavazás lehetőségét. A Brexit-láz jegyében két volt brit kormányfő is megfontolandó nyilatkozattal hallatott magáról. Az 1990-1997 között kormányon lévő John Major a “nemzeti érdekre” hivatkozva “visszavonhatatlan alapelvei” feladására szólította fel utódját, kérve, szondázza ő maga, mit is akar igazából a parlament. A The Times-ban Tony Blair-rel, az 1997 és 2007 között három fölényes választást nyert munkáspárti kormányfővel megjelent terjedelmes interjú abból a szempontból is érdekes, milyen nagyra tartja a konzervatív napilap a pártjában kegyvesztett karizmatikus vezetőt. Blair arra bátorítja Corbynt, tárgyaljon May-jel és érzékeltesse a közvéleménnyel, hogy ellentétben a kormányfővel, neki van koncepciója a patthelyzet megoldására. Tony Blair lehetségesnek tartja mindkét nagy párt szétválását és a “hajléktalanná vált tagság” új pártba tömörülését. Az ex-kormányfő nem tart attól, hogy a népszavazás megismétlése végzetesen megosztja a társadalmat. Mint mondta, “30 hónapos teljes káosz után semmi felháborító nem lenne abban, ha ismét megkérdeznék az embereket, mit gondolnak. Ettől még nem törnének ki utcai tüntetések”. Blair több mint 50 százalékos esélyt ad egy második referendumnak és úgy látja, majdnem 50 százalék a valószínűsége, hogy a Brexit nem válik valóra.
2019.01.21 09:30
Frissítve: 2019.01.21 09:30