LMP: okosabban kellene költeni az egészségügyben

 Minden onkológiai ellátóhelyen meg kell adni a gyógyulás ideális feltételeit - mondta Ábrahám Júlia, az LMP elnökségi tagja vasárnapi budapesti sajtótájékoztatója után az MTI-nek.

Az LMP-s politikus szerint nemcsak több pénzre van szükség az egészségügyben, hanem "okosabban is kellene elkölteni", mert hiába költenek egy rákbeteg gyógyszerére 20-25 millió forintot, ha maga az ellátórendszer nem képes biztosítani a terápia maximális hatékonyságát.

Azt mondta, hogy a daganatos megbetegedésekben, lakosságszámra vetítve, Magyarország vezeti a halálozási statisztikát nemcsak Európában, hanem világviszonylatban is. Évente 33 ezer ember hal meg rákban az országban - tette hozzá.
A daganatos megbetegedések elleni készítményeknek a nemzetközi gyakorlatban tapasztalt eredményeit Magyarországon nem sikerül elérni, ennek okai sokrétűek, de szerinte elsősorban az ellátórendszerben keresendők.

Ennek egy vetületéről, a kemoterápiás kezelésekkel kapcsolatos problémákról elmondta: az onkológiai szerek készítése, adagolása köztudottan nagy figyelmet, pontosságot igényel, a kis eltérések is súlyos következményekkel járnak. Kifejtette: ehhez képest vannak olyan kemoterápiás ellátóhelyek, ahol még mindig a nővérek állítják össze az infúziós keveréket, többnyire napi 10-12 órát dolgozva, túlterhelten, pszichés nyomás alatt. Ezzel szemben viszont vannak olyan kórházak, ahol számítógépes rendszer vezérli az egész folyamatot, százszázalékos pontossággal állítja össze a hatóanyag-tartalmat, így minden ellenőrizhető, és a hibák nagy része kiküszöbölhető.

Pártja álláspontját hangsúlyozva Ábrahám Júlia kijelentette: minden embernek egyenlő joga van meggyógyulni, függetlenül attól, hogy az ország melyik részén él. "Sajnos nem errefelé haladunk", mert az elmúlt két kormányzati ciklusban tovább növekedtek ezek a területi egyenlőtlenségek - fűzte hozzá.

Szerző
2017.10.15 16:57

Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást

Publikálás dátuma
2018.09.24 06:00

Fotó: / Radó Ferenc
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
Az ellenzéknek nem csak Mészáros Lőrinc és Andy Vajna sajtóbirodalmával kell megküzdenie, hanem a helyi, települési médiával is, amely az elmúlt években – egy-egy egyre nehezebb helyzetben megmaradni próbáló orgánumot kivéve – a megyei lapokhoz hasonlóan elvesztette függetlenségét. Általában felvásárolták ezeket a médiumokat is, így az önkormányzat szócsövévé, propagandaeszközzé váltak. Kaposváron például a 2010-es kormányváltásig a megyei lap mellett az önkormányzati fenntartású tévéből, két – a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz, valamint a megyei önkormányzathoz tartozó – rádióból és egy ingyenes hirdetési újságból tájékozódhattak a helyiek. Jelenleg a Mészáros Lőrinc Mediaworkséhez tartozó Somogyi Hírlap, a városi televízió, egy rádió, egy heti hirdetési újság és három internetes portál a választék - utóbbiak közül az egyik egy ellenzéki hírblog. A városi tévé továbbra is önkormányzati fenntartású, a hírportált, hirdetési újságot és rádiót fenntartó Most Médiacsoport viszont elvileg független. Tartalmát és stílusát tekintve viszont alig különbözik a propagandamédiumoktól. Tulajdonosai igen sikeresen indulnak a tendereken, az elmúlt kilenc évben nagyjából 80 millió forintot nyertek önkormányzati pályázatokon különféle uniós vagy helyi beruházások marketing- és kommunikációs feladatainak ellátására.  A Most Médiacsoport tulajdonosa a Zselici Forrás Kft., amelyet 2007-ben az egyik helyi nagyvállalkozó fia alapított. A cégbe aztán 2011-ben bevásárolta magát Farkas Mária Ilona, a kaposvári Számvevők Könyvvizsgáló és Könyvviteli Kft. tulajdonosa, aki két év múlva átvette az ügyvezetői posztot is, és hivatalosan ma is övé a Zselici Forrás. A kiadó- és szerkesztőségvezető M. Schenk Tünde, a heti vezércikket pedig a Németországban többek között könyvkiadással is foglalkozó – például a lengyel Igor Janke Orbán Viktorról írt könyvét is kiadó – Schenk János jegyzi. Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Zselici Forrásban lezajlott váltás és az elnyert önkormányzati pályázati pénzek között: a cég a tulajdonosváltásig évi 1-1,2 millió forintot nyert el a várostól, 2011-ben viszont már csaknem 10 milliót, míg tavaly 19,8 milliót, az idén nyárig pedig 13,5 milliót. És ezt csak a helyi vagy uniós pályázatok kommunikációs és marketingköltségeire. A kiadó- és szerkesztőségvezető sem járt rosszul: a 2016 év végén alapított családi cége, a Marosi Média Bt. az idén nyáron már el is nyert két, összesen több mint 800 ezer forintos projektet. Az amúgy a városi tévével egy épületben működő Most Médiacsoport teljes mértékben kiáll az önkormányzat és a kormány politikája mellett, és jobb esetben csak negligálja az ellenzéket, máskor viszont valótlan híreket közöl velük kapcsolatban. Ezt egyébként már több bírósági ítélet és végzés ki is mondta. A jelenség egyébként egyáltalán nem egyedi – a vidéki helyi sajtó sok helyen így működik –, viszont jól mutatja: ha az ellenzék komolyan veszi, hogy meg akarja szólítani a vidéket is, komoly nehézségekkel kell megküzdenie. 
Témák
média
2018.09.24 06:00
Frissítve: 2018.09.24 06:00

Gyurcsó duplázott a Hajduk Splitben

Publikálás dátuma
2018.09.23 21:58
Gyurcsó Ádám
Fotó: AFP/ KISBENEDEK ATTILA
A csapat 4-2-re nyert az Istra 1961 otthonában.
Gyurcsó Ádám, a Hajduk Split magyar labdarúgója két gólt szerzett vasárnap este az Istra 1961 otthonában 4-2-re megnyert horvát bajnokin. A splitiek Twitter-oldalának beszámolója szerint a 27 éves futballista a 21. és a 25. percben volt eredményes. A Hajduknak ez mindössze a második sikere volt, nyolc fordulót követően tíz ponttal a hatodik helyen áll.
Szerző
2018.09.23 21:58
Frissítve: 2018.09.23 22:03