Legyőzni a hatalmukkal visszaélő erőszaktevőket

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:02
Harvey Weinstein mindent tagad. FOTÓ: AFP/VALERY HACHE
Noha Magyarországon is létezik a szereposztó dívány fogalma, konkrét esetek eddig nem igazán kerültek a nyilvánosságra. A Weinstein-ügy ebben jelenthet fordulópontot.

Néhány hónapja ugyan egy vidéki színházban dolgozó színésznő posztolt a közösségi oldalon arról, hogy az igazgatója miként zaklatta őt, a posztot néhány nap múlva törölte, mondván, hogy az írás fikció, egy készülő novelláskötet része, a megvádolt pedig perrel fenyegetőzött.

A napokban viszont többen névvel is vállalták a velük megesetteket. Sándor Erzsi újságíró, aki korábban színésznő volt, lapunknak részletesen el is mesélte az ő egyik történetét. A nyolcvanas évek elején (1983) a kecskeméti színházban volt társulati tag. Akkoriban a teátrumot a Gyurkó László, Jancsó Miklós, Hernádi Gyula legendás triumvirátus vezette. A színészházban a színésznő szomszédja volt Gyurkó, aki egy délután becsöngetett hozzá és azt kérte, vigyen át egy üveg csemegeuborkát, majd el is tűnt: visszament a saját lakásába, nyitva hagyva az ajtót maga után. Erzsi átvitte az uborkát, de mivel nem látta Gyurkót, az előszobából bement a konyhába, és ott letette az üveget. Ekkor hallotta maga mögött csukódni az ajtót, s azt is, amint kulcsra zárják azt. Megfordult és azt látta: Gyurkó letolt gatyával áll az előszobában, és az előtte lévő kis asztalra dob egy kulcscsomót meg egy revolvert. A színésznő úgy emlékszik, azt a frappáns mondatot sikerült kinyögnie: ne hülyéskedj, Laci! Gyurkó erre megjegyezte: most már rajtad múlik minden – majd kilépett a már letolt gatyájából, és bement a hálószobába. Sándor Erzsi azt mondja, hirtelen egy krimiben érezte magát, ujjlenyomatok jutottak az eszébe, és az, hogy mi van, ha amíg keresgéli a kulcsot, Gyurkó lelövi. Nagyon kínosan és sokáig matatott, mire sikerült kijutnia a lakásból. Este, mire beért a színházba, a próbatáblán kicserélték a következő bemutató szereposztását, és azon az ő addigi szerepe mellett már más neve szerepelt. Másnap délelőtt Jancsóval próbálta a Jöjj Délre, cimborám című darabot. Jancsó azzal kezdte, hogy utasította a kellékest: hozzon egy revolvert, és az legyen Sándor Erzsi kezében, amikor bejön a színpadra. A jelenetnek pontosan annyi értelme volt revolverrel, mint anélkül, de nyilván Jancsó nem légből kapta az ötletet, hiszen a nézőtéren eközben Gyurkó ült mellette. A Jancsó-időszak alatt Sándor Erzsi nem dolgozott többet a színházban. Nem tett feljelentést, nem kért vizsgálatot, de bosszúból mindenkinek, mindig elmesélte a történetet.

Az egyik kereskedelmi televízióban Papadimitriu Athina beszélt arról a minap, hogy legkisebb gyermekét Rékát szexuálisan zaklatták és megalázták a Színművészeti Egyetem felvételijén. „Az én gyerekemet egy nő zaklatta felvételi közben. Föl is hívtam a rektort, beszéltem vele. Ő nem volt jelen, hüledezett, azt ígérte, utánanéz. Aztán azt hallottam, ez nem újdonság, és nemcsak az én gyerekemmel történt.” Kerestük a Színház és Filmművészeti Egyetem több vezetőjét, de a hétvégén nem értük el őket.

Sárosdi Lilla színésznő is a Facebookon osztotta meg saját, húsz évvel ezelőtti történetét, amely során egy „nagy rendező” és annak 45-50 közötti barátja kocsikázni vitték. „Úgy, de úgy meg akartam felelni és persze büszke is voltam, hogy befogad egy pillanatra a színházi elit. Következő pillanatban egy fehér BMW-ben ültem, mellettem a nagy rendező, a kedves barát a volánnál. A Margit-hídnál – sosem feledem a képet – oldalra nézek, látom a Parlamentet és előttem a nagy rendező térdel a kocsiülésen, letolt sliccel, pici, löttyedt hímtagja limbál a szemem előtt. Puszild meg – hallom az instrukciót.” A színésznő elsírta magát, a rendező megsértődött, a barát pedig egy félreeső helyen kielégítette magát – Sárosdi Lilla szeme láttára, aki magát szégyellte, amiért nem sikerült megfelelnie az elvárásoknak. A színésznő azt mondja: a nagy rendező ma is fiatalokat tanít.

A vallomásra reagált Sárosdi Lilla férje is. Schilling Árpád úgy fogalmaz: „Hatalmukkal rendszeresen visszaélnek a művészvilág nagyjai. Természetesen nem mindenki él a megfélemlítés eszközével, de ettől még nem kell leborulnunk azok előtt, akik normálisan viselkednek.” A rendező szerint gyakori módszer a színészek megalázása: rendező minősíthetetlen hangon, személyességig menő sértegetéssel préseli ki a delikvensből az eljátszott karakter igazságát. „Gyakori eset, hogy színészeket a filmes casting során aláznak meg, ezzel is azt vizsgálva, mennyit bír az illető.”

A rendező szerint a megtévesztett, megzavarodott, megfelelni akaró fiatalok legtöbbször úgy lesznek szexuális zaklatás áldozatai, hogy arról nem is tudnak: fogalmuk sincs arról, hogy ami velük történik, az egyáltalán nincsen rendben.

A szexuális zaklatás, erőszak áldozatai az eset után magukat hibáztatják, szégyellik. A többség azért nem áll elő a történetével, mert úgy érzi: ebből is ő jönne ki vesztesen. Ez, elnézve a kommenteket, nagyon is érthető. Az áldozathibáztatás általános jelenség, gyakran még nők is lenézően reagálnak, ha valaki be meri vallani, mi történt vele. Emlékezetes, hogy a Kiss László-ügy kapcsán sokan azzal voltak elfoglalva: mit keresett az áldozat egy szinte vadidegen férfi albérletében. Mintha azzal, hogy valakinek belépünk a lakásába, feljogosítanánk arra, hogy erőszakot tegyen rajtunk.

Sokaknak nem ártana megjegyezniük, amit Schilling ír a posztja végén: „A hatalom nem erő. Az ismertség nem tudás. A tisztelet nem örök.”

Utolsó tangó
Abszurd, de arra is akad példa, amikor az erőszak a kész filmben is látható. Bernardo Bertolucci Az utolsó tangó Párizsban című kultfilmjének leghíresebb jelenetében az idősödő Marlon Brando vaj segítségével erőszakolja meg análisan a 19 éves Maria Schneidert. A rendező elmondta: „fogalma sem volt róla, mi vár rá. Azt akartam, hogy Maria ne csak eljátssza, hanem át is élje a haragot és megaláztatást a vásznon”. A 2011-ben elhunyt Schneider így idézte fel az esetet: „megalázva éreztem magam. Olyan volt, mintha Brando és Bertolucci is megerőszakolt volna”.

Harvey Weinstein bukása

Harvey Weinstein producer 1952-ben született. Testvérével alapította a Miramax stúdiót (ma Amazon Studios), amelynek első kasszasikere Tarantino Ponyvaregénye volt, de hozzájuk köthető Az angol beteg, a Good Will Hunting, a Csokoládé, a Szerelmes Shakespeare, a Kill Bill 1-2., az Aviátor vagy a Django elszabadul is. Számos fotó kering róla a neten, amelyeken csinos színésznőkkel, modellekkel pózol. A látszat azonban csal. A szakmában jó ideje szóbeszéd tárgya, hogy Weinstein nőket zaklat és erőszakol meg. A The New York Times-ban és a New Yorkerben most tucatnyi színésznő vállalta arccal és névvel, miként viselkedett vele a producer.

Rose McGowan színésznő elmondta: hiába jelezte az Amazon Studiónak, hogy Weinstein megerőszakolta, senki sem hitt neki, nem történt semmi. Asia Argentót 1997-ben, egy hotelszobában erőszakolta meg. A zaklatottak listája rémisztően hosszú és napról napra gyarapodik: Mira Sorvino, Rosanna Arquette, Ashley Judd, Gwyneth Paltrow (akinek akkor barátja, Brad Pitt számon is kérte Weinsteint) Angelina Jolie is arról számolt be, hogy Weinstein szexuálisan zaklatta őt. Weinstein minden vádat tagad.

A botrány kirobbanása óta felesége, Georgina Chapman elhagyta, az Amerikai Filmakadémia kitagadta – Weinstein, aki amúgy brit és francia állami kitüntetések birtokosa sokat veszített, ám a lavina nem áll meg, és nem csupán Weinstein temeti maga alá. A producer igen jó viszonyt ápolt az amerikai kormánnyal is, úgyhogy Julian Assange például Hillary Clintonon kérte számon, miként fogadhatott el pénzt kampányához a producertől. A Twitter felfüggesztette Rose McGowan színésznő fiókját, aki képmutató haszonlesőnek nevezte Ben Affleck színész-rendezőt, mert szerinte tudott Weinstein ügyeiről, most mégis olyan közleményt adott ki, mely szerint mélyen megdöbbent a hírek hallatán. És ez még nem minden: felkerült a netre egy nyomasztó felvétel, amelyen Affleck egy riporternőt fogdos. Sharon Wrap amerikai újságíró szerint Russel Crowe és Matt Damon évtizedeken át falazott Weinsteinnek: amikor a New York Times megszólaltatta a producer egyik áldozatát, az anyag nem jelent meg, mert a két színész kezeskedett Weinsteinért. Tarantino közölte: megtört szívvel követte a híreket, időre van szüksége a feldolgozásukhoz. Emma Thompson színésznő nyilatkozatban jelezte: közel sem Weinstein az egyetlen ragadozó Hollywoodban. Lisa Guerrero időközben Steven Seagalról állítja, hogy 1996-ban zaklatta – s neki sem ez az első ilyen ügye: Jenny McCarthy már 1998-ban ugyanerről számolt be. A következmények tehát egyelőre beláthatatlanok.

Szerző
Frissítve: 2017.10.16. 10:03

Szarvasokról álmodó Mészáros

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:00
Az állattelep mellett kiszervezhetik az új PET-központot is, ami ugyan már korábban napirendre került, de még fájhat. FOTÓ: VAJD
A Kaposvári Egyetem több nagy presztízsű, jelentős hasznot hajtó szervezeti egységére is szemet vetettek befektetők – értesült lapunk. Az esetleges vevők között említik a felcsúti polgármestert is.

Tavaly 12,7 milliárdos költségvetésből gazdálkodhatott a Kaposvári Egyetem (KE), ám a büdzsé alig hatoda, mintegy 2,1 milliárd forint származott csak állami támogatásból, a működési költség jelentős részét saját maga termelte ki az intézmény. Jelentős bevételt hoz például a bőszénfai vadgazdálkodási tájközpont: a híres szarvasfarmon – ahol a vadásztatás mellett növénytermesztéssel, erdőgazdálkodással, tenyészállat-értékesítéssel és vadhús-feldolgozással foglalkoznak – harminchárom faj, több mint 2200 egyedét tartják itt oktatási-, kutatási- és bemutatócélból.

Az egyetem presztízse és anyagi stabilitása szempontjából fontos pillére az intézménynek az iregszemcsei kutatóintézet is. Az 1936 óta működő intézet az ötvenes évektől jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésben: az itt nemesített – elsősorban hüvelyes és olajos – növények nemcsak idehaza, de Európa-szerte elterjedtek.

Információink szerint erre a két prosperáló egységre többen is szemet vetettek. A lapunkhoz eljutott hírek szerint a szarvasfarm esetleges tulajdonváltásával kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő barátja, Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc neve hangzik el gyakran. Az iregszemcsei takarmányfejlesztési kutatóintézet pedig többek szerint az OTP-vezér, s emellett igencsak komoly mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekeltségekkel bíró Csányi Sándor birtokába kerülhet.

Minderről megkérdeztük Mészáros Lőrincet és Csányi Sándort is. A felcsúti oligarcha lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre, az OTP sajtóosztálya ellenben azt közölte, hogy a bankár-üzletember iregszemcsei szerepvállalásáról szóló hír téves. Árnyaltabban fogalmazott eközben a Kaposvári Egyetem vezetése, amelytől többek között azt tudakoltuk, megválnak-e az érintett szervezeti egységektől, s ha igen, akkor miért. Válaszában Szávai Ferenc, az intézmény rektora nem cáfolta értesüléseinket, csak annyit írt: „A felvetett kérdésköröknek nincs aktualitása, amennyiben azok aktuálissá válnak, egyetemünk tájékoztatja a sajtó képviselőit”.

A szarvasfarm és a kutatóközpont sorsa kérdéses, miként az egyetem világszínvonalú technológiával felszerelt egészségügyi centrumáé is, a komplexum kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet – igaz, ez már egy másik történet. Az egyetem egészségközpontjának alapjait a '90-es években rakták le, amikor az intézmény állatkutatási célokból beszerzett egy CT-gépet. A berendezést később humán orvoslásra is használni kezdték, s az elmúlt két évtizedben Európa egyik legkorszerűbb diagnosztikai és onkoradiológiai központjává fejlesztették a szervezeti egységet. Csaknem hárommilliárd forintos beruházás keretében tavaly adták át az új PET-központot, amelyhez hasonló felszereltségű mindössze másfél tucat működik Európában.

Az állattelep mellett kiszervezhetik az új PET-központot is, ami ugyan már korábban napirendre került, de még fájhat. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Az állattelep mellett kiszervezhetik az új PET-központot is, ami ugyan már korábban napirendre került, de még fájhat. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Forrásaink közül az egészségügy centrumot illetően akadt, aki azt említette: az egység kiszervezése már korábban napirendre került, ugyanis „testidegennek” számít az egyetemi szervezetben, miután az intézményben nincs egészségügyi oktatás. Éppen ezért egy korábbi – a kormány által is támogatott – javaslat alapján a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet a részleg. Noha ez a lépés logikusnak látszik, az is tény: a központ elcsatolása alighanem jelentős bevételkiesést okozna az egyetemnek – éppen úgy, mint a szarvasfarm és a kutatóintézet esetleges elveszítése, hiszen az Országos Egészségügyi Pénztártól 2,45 milliárd forintot kapott az itt végzett orvosi vizsgálatok ellentételezéseként az intézmény. Az egyetem vezetése az egészségügyi központ esetleges átadását sem cáfolta, e kérdésre is csak annyit közölt: "nincs aktualitása".

Technikumtól az egyetemi ranging
Ötvenöt éve alapították a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot, mely 1971-ben főiskolai, majd a Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karaként egyetemi rangot kapott. A kar aztán az 1975-től működő tanítóképző főiskolával, az iregszemcsei takarmánytermesztési kutatóintézettel és az azóta kivált veszprémi műszaki kémiai kutatóval egyesülve, 2000-ben önálló egyetemmé vált. Négy évvel az alapítás után a Kaposvári Egyetem gazdaságtudományi, valamint művészeti karral bővült, s a vidéki egyetemek közül unikális képzési területei tették vonzóvá a hallgatók között. Az intézmény falai között, de elsősorban az európai szinten is jelentős humán és technológiai forrásokkal rendelkező agrártudományi karon nemzetközi szinten is elismert kutatás és az ezt lehetővé tévő fejlesztés zajlik.

Szarvasokról álmodó Mészáros

Publikálás dátuma
2017.10.16. 07:00
Az állattelep mellett kiszervezhetik az új PET-központot is, ami ugyan már korábban napirendre került, de még fájhat. FOTÓ: VAJD
A Kaposvári Egyetem több nagy presztízsű, jelentős hasznot hajtó szervezeti egységére is szemet vetettek befektetők – értesült lapunk. Az esetleges vevők között említik a felcsúti polgármestert is.

Tavaly 12,7 milliárdos költségvetésből gazdálkodhatott a Kaposvári Egyetem (KE), ám a büdzsé alig hatoda, mintegy 2,1 milliárd forint származott csak állami támogatásból, a működési költség jelentős részét saját maga termelte ki az intézmény. Jelentős bevételt hoz például a bőszénfai vadgazdálkodási tájközpont: a híres szarvasfarmon – ahol a vadásztatás mellett növénytermesztéssel, erdőgazdálkodással, tenyészállat-értékesítéssel és vadhús-feldolgozással foglalkoznak – harminchárom faj, több mint 2200 egyedét tartják itt oktatási-, kutatási- és bemutatócélból.

Az egyetem presztízse és anyagi stabilitása szempontjából fontos pillére az intézménynek az iregszemcsei kutatóintézet is. Az 1936 óta működő intézet az ötvenes évektől jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésben: az itt nemesített – elsősorban hüvelyes és olajos – növények nemcsak idehaza, de Európa-szerte elterjedtek.

Információink szerint erre a két prosperáló egységre többen is szemet vetettek. A lapunkhoz eljutott hírek szerint a szarvasfarm esetleges tulajdonváltásával kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő barátja, Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc neve hangzik el gyakran. Az iregszemcsei takarmányfejlesztési kutatóintézet pedig többek szerint az OTP-vezér, s emellett igencsak komoly mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekeltségekkel bíró Csányi Sándor birtokába kerülhet.

Minderről megkérdeztük Mészáros Lőrincet és Csányi Sándort is. A felcsúti oligarcha lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre, az OTP sajtóosztálya ellenben azt közölte, hogy a bankár-üzletember iregszemcsei szerepvállalásáról szóló hír téves. Árnyaltabban fogalmazott eközben a Kaposvári Egyetem vezetése, amelytől többek között azt tudakoltuk, megválnak-e az érintett szervezeti egységektől, s ha igen, akkor miért. Válaszában Szávai Ferenc, az intézmény rektora nem cáfolta értesüléseinket, csak annyit írt: „A felvetett kérdésköröknek nincs aktualitása, amennyiben azok aktuálissá válnak, egyetemünk tájékoztatja a sajtó képviselőit”.

A szarvasfarm és a kutatóközpont sorsa kérdéses, miként az egyetem világszínvonalú technológiával felszerelt egészségügyi centrumáé is, a komplexum kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet – igaz, ez már egy másik történet. Az egyetem egészségközpontjának alapjait a '90-es években rakták le, amikor az intézmény állatkutatási célokból beszerzett egy CT-gépet. A berendezést később humán orvoslásra is használni kezdték, s az elmúlt két évtizedben Európa egyik legkorszerűbb diagnosztikai és onkoradiológiai központjává fejlesztették a szervezeti egységet. Csaknem hárommilliárd forintos beruházás keretében tavaly adták át az új PET-központot, amelyhez hasonló felszereltségű mindössze másfél tucat működik Európában.

Az állattelep mellett kiszervezhetik az új PET-központot is, ami ugyan már korábban napirendre került, de még fájhat. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Az állattelep mellett kiszervezhetik az új PET-központot is, ami ugyan már korábban napirendre került, de még fájhat. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Forrásaink közül az egészségügy centrumot illetően akadt, aki azt említette: az egység kiszervezése már korábban napirendre került, ugyanis „testidegennek” számít az egyetemi szervezetben, miután az intézményben nincs egészségügyi oktatás. Éppen ezért egy korábbi – a kormány által is támogatott – javaslat alapján a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet a részleg. Noha ez a lépés logikusnak látszik, az is tény: a központ elcsatolása alighanem jelentős bevételkiesést okozna az egyetemnek – éppen úgy, mint a szarvasfarm és a kutatóintézet esetleges elveszítése, hiszen az Országos Egészségügyi Pénztártól 2,45 milliárd forintot kapott az itt végzett orvosi vizsgálatok ellentételezéseként az intézmény. Az egyetem vezetése az egészségügyi központ esetleges átadását sem cáfolta, e kérdésre is csak annyit közölt: "nincs aktualitása".

Technikumtól az egyetemi ranging
Ötvenöt éve alapították a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot, mely 1971-ben főiskolai, majd a Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karaként egyetemi rangot kapott. A kar aztán az 1975-től működő tanítóképző főiskolával, az iregszemcsei takarmánytermesztési kutatóintézettel és az azóta kivált veszprémi műszaki kémiai kutatóval egyesülve, 2000-ben önálló egyetemmé vált. Négy évvel az alapítás után a Kaposvári Egyetem gazdaságtudományi, valamint művészeti karral bővült, s a vidéki egyetemek közül unikális képzési területei tették vonzóvá a hallgatók között. Az intézmény falai között, de elsősorban az európai szinten is jelentős humán és technológiai forrásokkal rendelkező agrártudományi karon nemzetközi szinten is elismert kutatás és az ezt lehetővé tévő fejlesztés zajlik.