Biztonság vagy beavatkozás?

Tudjuk, 100 százalékos biztonság nem létezik, sokan valóságos „forradalmat” várnak a kamerák közterületeken való tömeges bevezetésétől. De legalább ugyanannyian vannak, akik ebben a „Nagy Testvér-szindróma” újabb megnyilvánulását látják.

Párizsban az idén februárban Európa legforgalmasabb pályaudvarán, a Gare du Nord-on helyeztek el arcfelismerő kamerákat az Eurostar vonatok indulási oldalán, összekapcsolva ezt a technológiát a biometrikus útleveleket ellenőrző kapukkal. A tendert a portugál Vision-Box cég nyerte nyolc hónapig tartó tesztelés után, amelynek során több mint félmillió utast ellenőriztek. E hálózat úttörője 2016 nyarán a londoni Saint-Pancras pályaudvar volt.

A francia főváros két legnagyobb repülőterén, az Orly-n és a Charles De Gaulle-on is folyamatosan állítják rendszerbe ezeket a kamerákat. E légikikötők átlagos napi átmenő forgalma összesen 180 ezer ember. Ellenőrzésüket még a 7000 fős biztonsági szolgálat sem tudja megnyugtató módon elvégezni, e kamerák viszont valós időben szkennelik a tömeget, és ez a jövőben jelentősen csökkentheti a terrorveszély miatt egyre növekvő várakozási időt. A körözött vagy gyanúsított személyek esetében különösen figyelemre méltó, hogy a kamerák olyan algoritmusokkal regisztrálják az arcokat, amelyek kapcsolódási pontokat keresnek és találnak a tömegben haladó személy és a hatósági fotó között.

Hollandiában a piacvezető Gemalto kamerákat alkalmazzák az amszterdami Schipol repülőtéren, ugyanez a cég biztosítja a londoni Heathrow-t is. A reptéri biztonság erősítését várják az arcfelismerő rendszertől Zürichben is, ahol szeptembertől alkalmazzák e technológiát.

Hasonló közbiztonsági és terrorelhárítási lépésre szánták el magukat augusztusban a berlini hatóságok is, egyelőre csak kísérletképpen a német főváros Südkreuz pályaudvarának várócsarnokában. Több száz rendszeresen utazó önkéntes vállalta, hogy arcát adja a hat hónapig tartó próbaüzemhez.

Nemcsak a francia, hanem az amerikai rendőrség, az FBI, sőt, immár az Interpol is használja a Safran Identity & Security cég által kifejlesztett rendszert, amely felismeri a delikvenst akár két, harminc év különbséggel készített fotó alapján, sőt, akkor is, ha megpróbálja elrejteni az arcát. Chicagóban viszont a helyi rendőrség a Motorola Solutions és a Neurala által közösen kifejlesztett, mesterséges intelligenciával felszerelt kamerával látja el bűnüldöző egységeit.

E technológiákat jelenleg olyan irányban fejlesztik, hogy nem csupán a kamerák fókuszába került személyek arcvonásait elemezzék, hanem hogy érzékeljék az emberi érzelmeket, a stressz-szintet is, és minden olyan viselkedési jelet, amely „abnormális lelkiállapotot” tükrözhet. Ez főleg a terrorcselekményre készülők kiszűrésére lehet hasznos.

Természetesen, mint minden ellenőrző rendszer, ez is felveti a kérdést, hogy miként lehet megtartani a biztonság és az egyéni szabadságjogok közötti egyensúlyt? A moszkvai bejelentés 170 ezer arcfelismerő kamera felállításáról, vagy a 170 milliós kínai országos hálózat terve valóban orwelli mélységeket sejtet, még akkor is, ha mindkét esetben hivatalosan a „bűnözés elleni harccal” indokolják az intézkedéseket. Csakhogy ez elég nehezen hihető akkor, amikor az orosz rendszert a legnagyobb helyi közösségi média, a Vkontaktye fotó-adatbázisával kapcsolják össze...

Nagy port vert fel például a rendőrség akciója a júniusi Real Madrid-Juventus labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjén, amikor az AFR (Automated Facial Recognition) rendszerű kamerákkal követték a wales-i városba érkező szurkolók minden lépését a stadionon kívül is. De igen tanulságos az amerikai Walmart szupermarket-hálózat két esete is. Először olyan arcfelismerő kamerákkal próbálkoztak, amelyekkel a potenciális tolvajokat akarták kiszűrni. A FaceFirst cég rendszere egy „típusokra” épülő adatbázissal vetette össze a valós időben beszkennelt arcokat, akik így akár ártatlanul is gyanúsítottakká válhattak. A kísérlet botrányba fulladt, a kamerákat leszerelték. Ennek ellenére júliusban a Business Insider adta hírül, hogy a Walmart a jövőben a vásárlói elégedettséget vagy elégedetlenséget akarja rögzíteni e kamerákkal a kuncsaftok mimikája és gesztusai alapján…

Mindenesetre már hallani olyan tervekről, amelyekkel állítólag meg lehet téveszteni a legszofisztikáltabb arcfelismerő kamerát is. Egyikük, nem véletlenül, a Yandex nagy orosz technológiai vállalat alkalmazottja. A másik viszont egy német divattervező, aki először az arcot akarja algoritmussal megrajzolt „sminkkel” eltüntetni, és ha ez beválik, akkor nekilát a „kameraelhárító” ruhák tervezéséhez... - Göbölyös N. László írása a Népszavának

Kamerák a vizes vb-n

Egy rendszeren véletlenül fennakadó újságíró kalandjából derült ki, hogy arcfelismerő kamerák dolgoztak a vizes vb helyszínein. Húsz percet rostokolt a WMN újságírója, Finy Petra a Duna Arénánál a beléptetésnél, mert a vb-n használt, eddig nem nagyon reklámozott arcfelismerő kamera felismerni vélte. Egy tán körözött, tán veszélyes elem arcával talált a kamera bizonyos mértékű egyezést. Finy úgy látta, a kamerás megfigyelés ténye a jegyen is fel van tüntetve, a TASZ mégis aggódik, ezért közadatigényléssel fordult a Belügyminisztérium, az ORFK és a szakszolgálatok felé, hogy milyen adatbázist használtak, azaz kik arcával vetik össze a belépni kívánóék arcát, és milyen jogszabályok alapján járnak el.

A fizimiskánk is biometrikus adat

Önmagában a közterületek, tömegközlekedési eszközök kamerás megfigyelése nem kifogásolható, feltéve, hogy a kamerák jelenlétére felhívják a közlekedők figyelmét – szögezte le lapunknak Magyar György ügyvéd. Titkos, rejtett kamerás megfigyelést csak az erre feljogosított szervek végezhetnek szigorú jogszabályi keretek között. Ez tehát azt az esetet jelenti, amikor a kamera által közvetített képet egy távolabbi megfigyelő helyiségben ülő személyek élőben figyelik és mondjuk jogsértés észlelése esetén intézkedni tudnak.

Más kérdés, hogy a kamera által közvetített képet rögzítik-e. A képmás biometrikus azonosító adatnak számít, annak rögzítése vagy más adatbázissal – mondjuk a személyi igazolványokban szereplő fényképek adatbázisával vagy a körözési nyilvántartással – történő összevetése már adatkezelést valósít meg. Erre vagy az érintett hozzájárulása vagy jogszabályi felhatalmazás alapján van lehetőség – figyelmeztet az ügyvéd.

Minden adatkezelés során vizsgálni kell, hogy mi annak a célja. Ez lehet például bűnüldözés, a terrorizmus elleni küzdelem. De például egy kormányellenes békés tüntetésen résztvevők azonosítása már nehezen lenne indokolható egy demokratikus társadalomban. Valószínűleg senki nem kifogásolná, ha a repülőtéren a belépésre jelentkezők képmását automatikusan összevetik az ismert terroristák vagy más okból körözés alatt álló személyek adatbázisával. De furcsa lenne, ha a hatóság naplózni kezdené a templomba járókat vagy rögzítené egy szexuális segédeszközöket forgalmazó üzletbe betérők képmását. Fontos az arányosság kérdése is, vagyis hogy az adatkezelési cél eléréséhez van-e a privátszférát kevésbé korlátozó eszköz. Ehhez szorosan kapcsolódik az adatok megőrzésének ideje is. Logikus, hogy nehezen indokolható a bűncselekményt el nem követő polgárok kamerák által rögzített közterületi mozgásának megörökítése és raktározása: a további konkrét eljáráshoz szükségtelen adatokat haladéktalanul törölni kell. - Veress Jenő