művészet;kiállítás;Ludwig Múzeum;Nagy Kriszta Tereskova;Milena Bujnowska Gyűjtemény;

2017-10-16 07:45:00

A művész egy lusta értelmiségi vagy állandó vendégmunkás?

Miből él egy művész? Lusta értelmiségi vagy állandó vendégmunkás? - többek között ezeket a kérdéseket járja körbe a Ludwig Múzeum művészet és gazdaság kapcsolatát tárgyaló kiállítása.

Képzelje el, hogy ön egy művész, akinek gyereke születik. Mit kérne a művészbarátaitól ajándékba? Rafal Bujnowski műalkotásokat, így jött létre a Milena Bujnowska Gyűjtemény. Ez egyrészt “babakötvény”, másrészt a műtárgybefektetés problémájára utaló projekt, amely a Gazdálkodj okosan! című kiállításán látható. A tárlat fő témája a műtárgy mint áru és az előállító művész, de a kiállítás ennél többről szól: utal a non-profit művészeti intézményekre, ezek finanszírozására, és kitér arra is, hogy mit jelent a művészi munka, és hogy mi a viszonya a munkának és a szabadidőnek.

Biztos sokan feltették már a kérdést - talán egy kis rosszindulattal is -, hogy mit is csinál egy művész? Egy megrendelésre festett portré vagy egy köztéri szobor legalább megfogható. Ezért pénzt kap és ebből él. De mit csinál, amikor például egy nem maradandó installációt hoz létre? A kérdés átlépve a konkrétumokat vonatkozhat az értelmiségi munka tartalmára is. A kiállítás egyik terme ezt a problémát járja körbe. Találkozhatunk Mladen Stilinovic Művész munka közben című fotósorozatával, amelyen az látható, hogy a művész egy ágyon az egyik oldaláról a másikra fordul. Ha nagyon előítéletesek vagyunk, akkor azt is mondhatjuk, lusta, ingyenélő értelmiségi van a képeken, ő azonban valójában egy alkotó, aki számára a gondolati munka az alkotás folyamatának része. Ez a művészeti gyakorlat érdekes kontrasztba kerül Schiffer Pál Fekete Vonat című filmjével, amely a vidékről Budapestre ingázó vendégmunkásokat mutatja be a Kádár-korszak balhék miatt is ismert munkásvonatán. A bolgár Luchezar Boyadjiev nagy méretű molinóján magát a művészt mutatja be vendégmunkásként. A képen tételesen felsorolja munkáit, és hogy miért mennyi pénzt kapott, mennyit vitt el a munka és mennyi maradt neki. A végeredményt nem nehéz kitalálni: nulla.

Ha a semmittevés látszata az egyik véglet, akkor a másik a kreatív iparban dolgozó szabadúszók életmódja. A kpD német alkotócsoport kisfilmje arról szól, hogy ha nincs munkaidő, akkor csak munkaidő van, a szabadúszók pedig saját magukat zsákmányolják ki és ennek sokszor nincsenek is tudatában. A szervezett dolgozók egyik eszköze a kizsákmányolás ellen és a jogok megszerzéséért a sztrájk eszköze. De ki ellen sztrájkol a művész? Érdekel-e valakit, ha mondjuk három hónapig nem alkot? A kiállítás foglalkozik ezekkel a kérdésekkel is és az Artpool gyűjteményéből származó dokumentumokat, űr- és röplapokat mutat be a művészi sztrájk ironikus módszereire és utal ezzel a piaci folyamatok miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő művészek tehetetlenségére is.

A munka általánosabb fogalmához kapcsolódnak azok az alkotások, amelyek a szabadidővel foglalkoznak. A kiállítás címét a Hejettes Szomlyazók műve adja és a Gazdálkodj okosan társasjátékot értelmezi újra. A mű nemcsak arra utal, hogy a szocializmus Monopolyja mennyire más gazdasági viszonyokra nevelte a játszókat, hanem arra is, hogy hiába szabadidős tevékenység a játék, a Gazdálkodj okosannal olyan hétköznapi gondokkal foglalkozunk, mint a pénz megszerzése és okos elköltése. A művészet, a munka és szabadidő kapcsolatát mutatja be Gyenis Tibor kiáltványa is, amely a hobbiművészetet dicséri a munkaként végzett művészeti alkotással szemben, és ezzel utal arra is, hogy sok művészből a pénzügyi kényszer miatt hobbiművész válik.

Aktuális probléma a munkavégzéssel kapcsolatban a robotizáció is. Sokan félnek attól, hogy az egyre fejlettebb robotok átveszik a munkájukat, de fenyegeti-e ez a művészeket? Felsmann István Maneko Neko Band című installációja a mindenki számára ismerős, kínai szerencsemacskákat használja és állítja be úgy, hogy integető mancsaikkal ők játszanak a hangszereken. Nem túl változatosan, de a macskák a művészek helyett zenélnek.

Az alkotás előállításának és az abból származó jövedelem és megélhetés témája maga után vonja, hogy magukban a művekben sokszor feltűnik a művész alakja. Erre példa a kiállításon Nagy Kriszta, azaz Tereskova közel húsz éves, a művészt sminkben és fehérneműben ábrázoló, Kortárs festőművész vagyok feliratú óriásplakátja. A kép kiállítása pedig arra is utal, hogyha bárki - akár a cikk olvasása közben is - középkorú, kissé ápolatlan, az alkoholtól, cigarettától elhasználódott férfit képzelt volna el a művész alakjaként, akkor csak szólunk: nők is vannak a művészek között, nem is kevesen.

Infó:

Gazdálkodj okosan! A művészet és a gazdaság kapcsolatáról

Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum

Nyitva: 2018. január 14-ig tekinthető meg.