Hol fogok lakni? - Fóton a bizonytalanság az úr

Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:17
Fotó: Vajda József
Továbbra is otthonaik elvesztésétől félnek a bezárás előtt álló Károlyi István Gyermekközpont nyugdíjas dolgozói.

Elutasította az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága Szabó Tímea (PM) javaslatát, amelyben a hamarosan megszűnő fóti Károlyi István Gyermekközpont (egykori nevén Gyermekváros) területén élő, korábban az intézményben dolgozó nyugdíjasok helyzetének megoldásával kapcsolatban tett ajánlásokat. A PM társelnöke egyebek mellett azt szerette volna elérni, a kormány tegye lehetővé, hogy a Károlyi-kastély területén működő gyermekotthon bezárásától függetlenül a volt dolgozók jelenlegi, ugyancsak az intézmény területén található bérlakásukban élhessék le életüket. A Selmeczi Gabriella vezette, fideszes többségű Népjóléti Bizottság (6 igen, 9 nem arányban) ezt leszavazta.

A kormány idén januárban jelentette be: 2019-re minden "korszerűtlen, tömegszerű intézményt" fel akarnak számolni, ez a folyamat éri el a fóti gyermekotthont is, ami a tervek szerint 2018 közepén szűnik meg. Hiába jelezte a Fóti Gyermekközpont Növendékeiért Alapítvány, hogy Fóton a korábbi intézményes struktúrát már rég felváltotta a "családi otthonias nevelés", állami és uniós támogatásokkal családias otthonok épültek, a kormányt, úgy tűnik, nem érdeklik a részletek.

Az otthonban gondozott, különleges bánásmódot igénylő gyerekeket más intézményekbe költöztetnék, az aktív dolgozók továbbfoglalkoztatását ígérik, ám az intézmény nyugdíjasainak helyzete továbbra is bizonytalan. Májusban mindössze egy papírt kaptak arról, hogy a gyermekközpont vagyonkezelői joga megszűnik, a továbbiakban azt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Ehhez kérték a hozzájárulásukat. Mintegy hetven, 60-90 éves emberről van szó, legtöbbjük egész életében a gyermekotthonban élt és dolgozott. Lapunknak most több érintett is beszámolt arról, jövőjükkel kapcsolatban hónapok óta nem kaptak világos tájékoztatást sem az intézménytől, sem a fenntartótól. Attól félnek, hogy az utcára kerülnek.

A volt dolgozók sorsáról legutóbb Szél Bernadett (LMP) is érdeklődött, kérdéseire Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszolt. "A vagyonkezelőnél jelenleg folyamatban van a bérleményekkel kapcsolatos dokumentumok feldolgozása, elemzése. A vagyonkezelő e feladat ellátása során a jogszabályokat maradéktalanul betartva egyedi helyzeteket figyelembe véve, méltányosan jár el" - írta Rétvári. Hozzátette: a gyermekotthon bezárásáról szóló döntés nem rendelkezik arról, hogy a teljes ingatlant ki kellene üríteni, bérlőket, használókat kiköltöztetni.

Az érintettek szerint Rétvári válasza tovább növeli a bizonytalanságot. Továbbra is egyértelmű, világos tájékoztatást szeretnének kapni.

Szerző

Szegénység - Változnak a mutatók, marad a nyomor

Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:07
Magyarországon tavaly 2 millió 540 ezer ember, köztük gyermekek százezrei éltek nyomorogva. FOTÓ: Népszava
Egyre kevesebb a nyomorgók aránya Magyarországon, de még így is kétszer annyi, mint Csehországban. Januártól változik a számítás módszere.

A gazdasági, pénzügyi válság hatására 2009 és 2012 között a kontinens népességének negyede élt szegénységtől fenyegetve, s csak az utóbbi két évben javultak a mutatók az Európai Unió 28 tagállamában, köztük Magyarországon is. A szervezet központi statisztikai hivatala, az Eurostat a szegénység elleni küzdelem keddi világnapjára időzítve hozta nyilvánosságra a tavalyi összesítést, amely szerint az uniós lakosság 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegetett a nélkülözés és a társadalmi kirekesztés veszélye.

Magyarországon 2008-ban 2 millió 790 ezer, tavaly pedig 2 millió 540 ezer volt a veszélyeztettek száma, amivel hátulról a kilencedik helyen állunk. Erre akár azt is lehetne mondani, hogy a középmezőny tisztes végén helyezkedünk el, de jobb, ha nem csapjuk be magunkat: az uniós átlagnál rosszabbak a legfontosabb mutatóink.

Tagadhatatlan, hogy a tavaly mért 26,3 százalékos magyar szegénységi arány a 2008-ban rögzített 28,2 százalékhoz képest javulás, és nagyságrendekkel jobb eredmény, mint Románia 38,8 százalékos, vagy Bulgária 40,4 százalékos mutatója a sor végén, és az is igaz, hogy megelőzzük Ciprust, Spanyolországot, Lettországot, Horvátországot, Litvániát, és a görögöket is. A félremagyarázások akkor kezdődnek, amikor ennél is nagyobb sikerként mutatják fel a kormányzati szereplők, hogy a relatív szegénységi mutatóban a németeknél vagy az angoloknál is jobban vagyunk. A relatív jövedelmi szegénység számai azonban csak azt jelentik, hogy a népesség hány százaléka él a magyar átlagjövedelem 60 százaléka alatt, hány német pedig az ottani átlag 60 százaléka alatt. Az összehasonlítás tehát kizárólag országon belül történik, így lehetséges, hogy míg nálunk 14,5 százalékos volt tavaly ez a mutató, addig a németek 16,5 százalékának a jövedelme nem érte el a német átlagjövedelmet, miközben a bolgárok majdnem 30, a románok 25 százaléka élt a saját országa szegénységi küszöbe alatt. A jövedelmünk vásárlóértéke alapján már nem sok dicsekedni valónk van.

A valódi rangsor felállítása nehéz, mert nincs egységes módszertan. A világ fejlett országait tömörítő OECD másképp számolja, hogy mekkora összegből tud megélni egy egyedülálló, egy házaspár, egy gyermeket nevelő család vagy egy nyugdíjas – hangsúlyozta Havasi Éva statisztikus egy nemrég megrendezett fórumon. A jövedelem mellett fontos szempont, hogy egy kilenc tételt tartalmazó listából mit kell nélkülöznie az illetőnek és családjának. Ha a kérdésre, például van-e színes tv-je, mosógépe, el tud-e utazni évente egy hétre nyaralni, legalább négyszer nem a felelet, akkor is nagy a szegénység kockázata, ahogyan a lecsúszás szinte biztosra vehető, ha valakinek nincs munkahelye. A szakember beszámolójából azt is megtudhattuk, hogy az anyagi javak kérdéskörének eddigi 9 mutatójához januártól 4 további kérdést csatol az Eurostat, 2020-tól pedig teljesen lecserélik a listát. Nem térnek vissza a korábbi létminimum számításhoz a KSH-ban, de Havasi Éva magánszámítása alapján tavaly létminimum alatt élt a lakosság 37,3 százaléka.

Elsodorhatja a Római-partra tervezett gátat a kampány

Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:05
Az Együtt, a Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Magyar Liberális Párt, az MSZP, a MoMa é

Negyedjére is kicselezné a Fidesz a népszavazás intézményét. Hétfőn a Jobbik kivételével az összes ellenzéki párt elkezdte gyűjteni az aláírást azért, hogy a főváros lakossága szavazhasson arról: a vízparton szeretné-e látni a Római-parti mobilgátat, ahogy azt áprilisban a fejük fölött már eldöntötte a kormánytöbbség, vagy sem.

Bár már az is kétséges, hogy sikerül-e összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírást november közepéig, ám a Fidesz láthatóan nem akar kockáztatni: Tarlós István ugyanis hirtelen „rendkívüli közgyűlést” hívott össze szerdára gátügyben. Bár a főpolgármester és társai előterjesztése hivatalosan még nem ismert, a Magyar Nemzet a hétvégén már megszellőztette, s városházi berkekben is nyílt titok, hogy a kormánytöbbség ki fog hátrálni a tavasszal megszavazott nyomvonalat előíró döntés mögül, és helyette úgy rendelkezne, hogy pár méterrel beljebb, a mai magántelkek szélén, az úgynevezett kerítésvonalon húzódjon a gát.

A Fidesz mindezzel két legyet ütne egy csapásra: a kerítésvonali mobilgát is megvédené – közpénzből – az ártérbe építkező kormánypárti ingatlanosok vagyonát, másfelől így a környezetbarát és jóval olcsóbb Királyok-Nánási úti nyomvonalat forszírozó ellenzékieknek új népszavazási kérdést kellene benyújtania.

A kormányoldalon lassan szokássá válik, hogy minden esetben kitérnek az esélyesnek tűnő népszavazások elől. Így tavaly tavasszal a Fidesz simán beáldozta a vasárnapi boltbezárást, csak nehogy az MSZP elindíthassa a saját, szabad vasárnapi népszavazását, majd idén a Momentum váratlanul sikeres aláírásgyűjtése nyomán a Fidesz letett a budapesti olimpia nagyívű álmáról is. Mikor nemrégiben a teljes ellenzék felsorakozott Vágó Gábor civil aktivista korrupcióellenes népszavazási kérdése mögé, a Fidesz pillanatok alatt törvénybe iktatta Vágóék követelését, a korrupciós bűncselekmények elévülésének 12 évre történő emelését.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint látható, hogy a kormánypártnál már csak a politikai logika működik, a Fidesz mindent a hatalmon maradásnak rendel alá. A szakértő szerint a tekintélyelvű rendszereknél teljesen megszokott a népszavazás intézményének kiüresítése. Nem véletlen, hogy a hazai közigazgatás intézményei közül az Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) érezhető igen erősen, hogy a kormánypárt kézben tartja a testületet, így az NVB még véletlenül sem enged át olyan kérdést, ami a rendszer alapjait veszélyezteti. Néhány ritka esetben ugyan az NVB is átenged egy-egy ellenzéki kérdést, ám ez Fleck szerint ez is az autokrácia Kádár-érában megszokott működésére emlékezetet: a felgyülemlett feszültség leengedésére néha kicsit engednek a szelepen, ám a párt valójában egy pillanatig sem engedi, hogy valódi társadalmi vita alakulhasson ki.