Előfizetés

Elsodorhatja a Római-partra tervezett gátat a kampány

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:05
Az Együtt, a Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Magyar Liberális Párt, az MSZP, a MoMa é

Negyedjére is kicselezné a Fidesz a népszavazás intézményét. Hétfőn a Jobbik kivételével az összes ellenzéki párt elkezdte gyűjteni az aláírást azért, hogy a főváros lakossága szavazhasson arról: a vízparton szeretné-e látni a Római-parti mobilgátat, ahogy azt áprilisban a fejük fölött már eldöntötte a kormánytöbbség, vagy sem.

Bár már az is kétséges, hogy sikerül-e összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírást november közepéig, ám a Fidesz láthatóan nem akar kockáztatni: Tarlós István ugyanis hirtelen „rendkívüli közgyűlést” hívott össze szerdára gátügyben. Bár a főpolgármester és társai előterjesztése hivatalosan még nem ismert, a Magyar Nemzet a hétvégén már megszellőztette, s városházi berkekben is nyílt titok, hogy a kormánytöbbség ki fog hátrálni a tavasszal megszavazott nyomvonalat előíró döntés mögül, és helyette úgy rendelkezne, hogy pár méterrel beljebb, a mai magántelkek szélén, az úgynevezett kerítésvonalon húzódjon a gát.

A Fidesz mindezzel két legyet ütne egy csapásra: a kerítésvonali mobilgát is megvédené – közpénzből – az ártérbe építkező kormánypárti ingatlanosok vagyonát, másfelől így a környezetbarát és jóval olcsóbb Királyok-Nánási úti nyomvonalat forszírozó ellenzékieknek új népszavazási kérdést kellene benyújtania.

A kormányoldalon lassan szokássá válik, hogy minden esetben kitérnek az esélyesnek tűnő népszavazások elől. Így tavaly tavasszal a Fidesz simán beáldozta a vasárnapi boltbezárást, csak nehogy az MSZP elindíthassa a saját, szabad vasárnapi népszavazását, majd idén a Momentum váratlanul sikeres aláírásgyűjtése nyomán a Fidesz letett a budapesti olimpia nagyívű álmáról is. Mikor nemrégiben a teljes ellenzék felsorakozott Vágó Gábor civil aktivista korrupcióellenes népszavazási kérdése mögé, a Fidesz pillanatok alatt törvénybe iktatta Vágóék követelését, a korrupciós bűncselekmények elévülésének 12 évre történő emelését.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint látható, hogy a kormánypártnál már csak a politikai logika működik, a Fidesz mindent a hatalmon maradásnak rendel alá. A szakértő szerint a tekintélyelvű rendszereknél teljesen megszokott a népszavazás intézményének kiüresítése. Nem véletlen, hogy a hazai közigazgatás intézményei közül az Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) érezhető igen erősen, hogy a kormánypárt kézben tartja a testületet, így az NVB még véletlenül sem enged át olyan kérdést, ami a rendszer alapjait veszélyezteti. Néhány ritka esetben ugyan az NVB is átenged egy-egy ellenzéki kérdést, ám ez Fleck szerint ez is az autokrácia Kádár-érában megszokott működésére emlékezetet: a felgyülemlett feszültség leengedésére néha kicsit engednek a szelepen, ám a párt valójában egy pillanatig sem engedi, hogy valódi társadalmi vita alakulhasson ki.

Beszállt a civilüldözésbe a büntetés-végrehajtás

Boda András
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:00
Csupán azzal indokolták a történteket: a Helsinki nélkül is biztosíthatónak látják, hogy ne sérüljenek a fogvatartottak jogai. F
Nemcsak a fogvatartottak jogait, hanem a büntetés-végrehajtás érdekeit is védték azok a hozzáértők, akik a Helsinki Bizottság programja révén látogattak börtönökbe.

– Nem állítom, hogy ok okozati összefüggésről van szó, de a Magyar Helsinki Bizottság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) közötti tizennyolc éves kifogástalan együttműködés akkor szakadt meg, amikor a kormányzat célkeresztjébe kerültek a civil szervezetek.

Víg Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője értékelte így lapunknak azt, hogy – miként arról már írtunk – a BVOP felbontotta velük az együttműködési megállapodást. A szerződésfelmondás miatti aggodalmakat csak erősíti a BVOP kommunikációja. Lapunk arra az egyszerű kérdésre várt választ a parancsnokságtól, hogy miért mondták fel az együttműködést a Helsinkivel. Erre azonban nem adtak semmiféle magyarázatot. Ehelyett – először a kormánylap Magyar Időknek, majd többszöri kérésünkre lapunknak is – kiadtak egy több ponton ellentmondásos közleményt, amelyben egyebek mellett arról írtak: a civil szervezetek nincsenek kitiltva a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekből, a BVOP csak négy esetben felmondta az együttműködési megállapodást. Arra a parancsnokság nem tért ki, hogy az érintett civilek miként juthatnának be a börtönökbe kutatásra, vizsgálatra, ha nincs együttműködési program, ami feljogosítaná őket erre. A BVOP szerint hamis az az állítás is, hogy „egy bizonyos civil szervezet (Magyar Helsinki Bizottság) a jövőben nem láthatja el a fogvatartott jogi képviseletét.” Az már más kérdés, hogy a Helsinki Bizottság nem ezt kifogásolta.

– Az együttműködésünk alapvetően nem egyedi esetekben nyújtott jogi ügyekre vonatkozott, hanem arra, hogy a büntetés-végrehajtás rendszerét szisztematikusan vizsgáljuk független civil szervezetként – fogalmazott Víg Dávid. Mint elmondta, a korábbi gyakorlat az volt, hogy a 4-6 fős, jogászokból, orvosokból álló szakértői csoportjuk felkeresett egy-egy intézetet, ahol alapos terepszemlét tartottak, beszéltek a fogvatartottakkal, dolgozókkal. Ezután készítették el jelentésüket – például a zsúfoltságról, orvosi ellátásról, a dolgozók leterheltségéről –, amelyet a BVOP is véleményezett. Víg Dávid szerint a BVOP mostani lépése nem csak az elmúlt 18 év hatékony közös munka tükrében érthetetlen, hanem azért is, mert egyes esetben épp olyan anomáliákra hívták fel a figyelmet, amelyek megszüntetése a büntetés-végrehajtásban dolgozók érdeke is volt.

Mint azt a rendészeti programvezető kérdésünkre elmondta, nekik lényegében csak annyival indokolta a BVOP a szerződésbontást: a Helsinki nélkül is biztosíthatónak látják, hogy ne sérüljenek a fogvatartottak jogai. Ez már csak azért is érdekes, mert a BVOP a közleményében arról ír: továbbra is jól dolgoznak együtt társszerveikkel, egyházi szervezetekkel és „más együttműködő partnerekkel.” Ez persze könnyen lehet, csakhogy Víg Dávid szerint a Helsinki kizárása után – Kelet- és Közép-Európában példátlan módon – nincs olyan független, civil szervezet, amely a fogvatartottak érdekeit, jogait képviselné.

Beszállt a civilüldözésbe a büntetés-végrehajtás

Boda András
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:00
Csupán azzal indokolták a történteket: a Helsinki nélkül is biztosíthatónak látják, hogy ne sérüljenek a fogvatartottak jogai. F
Nemcsak a fogvatartottak jogait, hanem a büntetés-végrehajtás érdekeit is védték azok a hozzáértők, akik a Helsinki Bizottság programja révén látogattak börtönökbe.

– Nem állítom, hogy ok okozati összefüggésről van szó, de a Magyar Helsinki Bizottság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) közötti tizennyolc éves kifogástalan együttműködés akkor szakadt meg, amikor a kormányzat célkeresztjébe kerültek a civil szervezetek.

Víg Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője értékelte így lapunknak azt, hogy – miként arról már írtunk – a BVOP felbontotta velük az együttműködési megállapodást. A szerződésfelmondás miatti aggodalmakat csak erősíti a BVOP kommunikációja. Lapunk arra az egyszerű kérdésre várt választ a parancsnokságtól, hogy miért mondták fel az együttműködést a Helsinkivel. Erre azonban nem adtak semmiféle magyarázatot. Ehelyett – először a kormánylap Magyar Időknek, majd többszöri kérésünkre lapunknak is – kiadtak egy több ponton ellentmondásos közleményt, amelyben egyebek mellett arról írtak: a civil szervezetek nincsenek kitiltva a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekből, a BVOP csak négy esetben felmondta az együttműködési megállapodást. Arra a parancsnokság nem tért ki, hogy az érintett civilek miként juthatnának be a börtönökbe kutatásra, vizsgálatra, ha nincs együttműködési program, ami feljogosítaná őket erre. A BVOP szerint hamis az az állítás is, hogy „egy bizonyos civil szervezet (Magyar Helsinki Bizottság) a jövőben nem láthatja el a fogvatartott jogi képviseletét.” Az már más kérdés, hogy a Helsinki Bizottság nem ezt kifogásolta.

– Az együttműködésünk alapvetően nem egyedi esetekben nyújtott jogi ügyekre vonatkozott, hanem arra, hogy a büntetés-végrehajtás rendszerét szisztematikusan vizsgáljuk független civil szervezetként – fogalmazott Víg Dávid. Mint elmondta, a korábbi gyakorlat az volt, hogy a 4-6 fős, jogászokból, orvosokból álló szakértői csoportjuk felkeresett egy-egy intézetet, ahol alapos terepszemlét tartottak, beszéltek a fogvatartottakkal, dolgozókkal. Ezután készítették el jelentésüket – például a zsúfoltságról, orvosi ellátásról, a dolgozók leterheltségéről –, amelyet a BVOP is véleményezett. Víg Dávid szerint a BVOP mostani lépése nem csak az elmúlt 18 év hatékony közös munka tükrében érthetetlen, hanem azért is, mert egyes esetben épp olyan anomáliákra hívták fel a figyelmet, amelyek megszüntetése a büntetés-végrehajtásban dolgozók érdeke is volt.

Mint azt a rendészeti programvezető kérdésünkre elmondta, nekik lényegében csak annyival indokolta a BVOP a szerződésbontást: a Helsinki nélkül is biztosíthatónak látják, hogy ne sérüljenek a fogvatartottak jogai. Ez már csak azért is érdekes, mert a BVOP a közleményében arról ír: továbbra is jól dolgoznak együtt társszerveikkel, egyházi szervezetekkel és „más együttműködő partnerekkel.” Ez persze könnyen lehet, csakhogy Víg Dávid szerint a Helsinki kizárása után – Kelet- és Közép-Európában példátlan módon – nincs olyan független, civil szervezet, amely a fogvatartottak érdekeit, jogait képviselné.