Nekiment a szabad sajtót tipró kormánynak az amerikai ügyvivő

Publikálás dátuma
2017.10.17. 16:29
Fotó: Tóth Gergő
Az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákról. Sajnálatos módon, ezek a negatív tendenciák folytatódnak - tette egyértelművé az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét irányító diplomata. KKM: Az amerikai ideiglenes ügyvivő félelmei a magyar sajtószabadsággal kapcsolatban teljesen alaptalanok.

Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, amely teljes mértékben képes tájékoztatni az embereket kormányuk cselekedeteiről és eszközöket adni a kezükbe, hogy gondoskodhassanak róla, hogy a kormány ne éljen vissza a hatalmával - mondta a Magyar Újságírók Szövetségénél tartott beszédében David Kostelancik amerikai ügyvivő, aki nagykövet hiányában a legmagasabb rangú amerikai diplomata Magyarországon.

A diplomata többször is köszönetét fejezte ki a magyar, s bármely más újságírók áldozatos munkájáért. "Azért vagyok ma itt, hogy Amerikának az Első Alkotmánymódosítás melletti elkötelezettségéről beszéljek, és arról, mit jelent nekünk a szabad sajtó. Önök nehéz időkben is tovább dolgoznak, és továbbra is feltesznek nehéz kérdéseket. Az Önök elkötelezettsége amellett, hogy kikutassák az igazságot, és azt kikiáltsák országnak-világnak, a demokrácia egyik legfontosabb eleme marad, és én őszintén értékelem, amit tesznek. Hadd mondjam el még egyszer: Köszönöm szépen" - fogalmazott.

Kostelancik világossá tett, lehet szeretni, vagy megvetni az újságírókat, kritizálni a sajtót, ám a médiának hatalmas szerepe van egy demokratikus társadalom működésében és egészséges fejlődésében. "Végső soron azonban, lévén demokratikus kormányok képviselői, tisztában vagyunk vele, hogy ha Önök nem teszik fel a kemény kérdéseket, nem végzik el a munkájukat. Tisztában vagyunk vele, hogy elszámolással tartozunk a polgároknak, akiket képviselünk, és hogy a nyilvánosság napvilága, melyet az erőteljes, szabad és független sajtó biztosít, alapvető fontosságú ennek az elszámoltathatóságnak az elérésében."

Az amerikai ügyvivő kijelentette azt is: "a demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat". Kifejtette: ez olyan örök kísértés, mely több formában is megjelenhet: így például a jogszabályokkal való korlátozás; a média kizárólagos ellenőrzése; a hirdetőkre történő nyomásgyakorlás, valamint a kormányzati kísérletek a hirdetési piac manipulálásra; vagy az újságírók leplezetlen fenyegetése vagy megfélemlítése módszereivel. Aztán minden korábbinál keményebben tette egyértelművé: "Az elmúlt években az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákról. Sajnálatos módon, ezek a negatív tendenciák folytatódnak."

Kostelancik azt mondta: "a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett, anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett." Arról is beszélt: azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, "úgy tájékoztattak minket, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük". Emlékeztetett arra is: "a kormányzat ezen túl jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosokhoz, miközben a független médiumok szinte semennyi állami hirdetéshez sem jutnak. Azt halljuk, hogy magánvállalkozásokkal közlik, ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak."

A jelenleg hazánkban tartózkodó legmagasabb rangú amerikai diplomata úgy fogalmazott: "szólnom kell egy a közelmúltban történt, riasztó fejleményről. Egyes, a kormányhoz szorosan kötődő médiumok egy listát jelentettek meg olyan újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarországra nézve. Ez veszélyes gyakorlat az újságírók szempontjából, és a szabad, független újságírás szempontjából is. Ezeknek a médiumoknak jogukban áll bírálni újságírókat, vagy nem egyetérteni velük, de arra kísérletet tenni, hogy megfélemlítsék őket, vagy megnehezítsék a munkájukat, összeegyeztethetetlen a szabad sajtó megvédésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal. A velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére."

Kostelancik szólt arról is: bármilyen kritikus is olykor Donald Trump amerikai elnök az amerikai, vagy nemzetközi sajtó képviselőivel, sosem kérdőjelezi, az amerikai kormány sosem vonja kétségbe annak szabad működését. Sőt, "az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet".

Arról is beszélt, "vannak még itt független és ellenzéki médiumok, amelyek tág szerkesztőségi szabadsággal tudják végezni újságírói hivatásukat. Ez jó dolog. Számuk azonban egyre fogy, és olyan kihívásokkal kell szembenézniük a hirdetési piacon, melyekkel a kormányzati médiumoknak nem. Nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel szembesülnek. Ennek következtében egyre kevesebb magyar találkozhat komoly vitákkal és nézetütköztetésekkel a médiában, pedig ezek nagyon fontosak, sőt, alapvetőek egy képviseleti demokráciában."

Az ügyvivő végül idézte Thomas Jeffersont, Amerika harmadik elnökét, aki azt írta, hogy „inkább teszem ki magamat a túl sok szabadsággal járó kellemetlenségeknek, mint a túl kevéssel járóaknak." Más szóval, Jefferson felismerte, hogy „a túl sok szabadság"– a demokrácia zavaros, hangos, kaotikus pezsgése, amely mindnyájunk számára olykor frusztráló lehet –, jobb, mint ennek az alternatívája, amikor a kormányzat dönti el, mit kell gondolni, és milyen hangokat szabad meghallgatni. "A sajtószabadság megvédése közös és szent kötelességünk, olyan életbevágó, el nem múló imperatívusz, melyet gyakorolni és értékelni kell az én hazámban, itt Magyarországon és minden országban, mely magáénak vallja a szabadságot és a demokráciát.

KKM: alaptalanok az amerikai ideiglenes ügyvivő félelmei
Az amerikai ideiglenes ügyvivő félelmei a magyar sajtószabadsággal kapcsolatban teljesen alaptalanok - reagált Menczer Tamás helyettes államtitkár David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője kijelentéseire.
Ha az ügyvivő maga mellé ültet egy tolmácsot, és átlapozza a napilapokat, megnézi az internetes hírportálokat és a híradókat, láthatja, hogy számtalan kormánykritikus hír jelenik meg naponta.
Ha az ügyvivő összeszámolja, hogy hány kormánykritikus napilap, hetilap, hírportál és televízió-csatorna van Magyarországon, akkor megbizonyosodhat arról, hogy a sajtószabadságot és a kiegyensúlyozottságot semmilyen veszély nem fenyegeti.
Néhány hete az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán oktatási törvény módosítását, annak ellenére, hogy az hihetetlen mértékben csökkenti a kisebbségek jogait. A kijevi és a budapesti amerikai diplomaták esetében is azt kell gondolnunk, hogy tájékozatlanok azzal kapcsolatban, amiről beszélnek - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Szerző
Frissítve: 2017.10.17. 18:31

Natura 2000 - Alkotmányellenes a területek értékesítésének szabályozása

Publikálás dátuma
2017.10.17. 15:47
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Alkotmányos mulasztást állapított meg a Natura 2000 földek értékesítésére és azt követő hasznosítására vonatkozó szabályozással kapcsolatban az Alkotmánybíróság keddi nyilvános ülésen kihirdetett határozatában- informál az MTI.

A Natura 2000 földeken az élővilág védelme érdekében csak jelentős korlátozásokkal, a speciális természetvédelmi előírások betartása mellett lehet gazdálkodni. A Natura 2000 szabályozásának alapja az uniós jogból ered, részletszabályait az egyes tagállamok alkották meg.

A kormány a "Földet a gazdáknak!" program keretében jelentős mennyiségű állami tulajdonban álló Natura 2000 területet értékesített. Sallai R. Benedek LMP-s honatya és 51 ellenzéki képviselőtársa a Natura 2000 földek értékesítésére vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte az Ab-től azért, mert álláspontjuk szerint e földterületek természetvédelmi értékei kevésbé őrizhetőek meg, ha magántulajdonba kerülnek.

Kedden az Ab rámutatott: Magyarország biológiai sokféleségét - egyedeket, fajokat, élőhelyeket - lehetetlen csak a természetvédelmi területek védelmével megóvni, elengedhetetlen az ország területének több mint ötödét kitevő Natura 2000 földek szigorú védelme is.

Az Ab eljárása során megkereste a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetét, melynek tájékoztatása szerint Magyarország biológiai sokfélesége évről évre fél százalékkal csökken. A globális trendek ennél is rosszabbak: a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint a világ biológiai sokféleségében a pusztulás 1970 óta globálisan meghaladta az 58 százalékot, és ilyen tendenciák mellett a biológiai sokféleség a harmadára zsugorodhat a 21. század végéig. Az Ab kimondta: a hatályos magyar szabályozás nem ad a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területeknek az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet.

Jelenleg nincs olyan garanciális szabály, amely a Natura 2000 területek értékesítésénél biztosítaná a természetvédelmi szempontok megfelelő mértékű figyelembevételét, például a föld vevőjének kiválasztásakor. Továbbá az sem biztosított, hogy a magántulajdonba került földön az állami tulajdonúhoz hasonló szintű természetvédelmi ellenőrzés működjön tovább.

Az Ab szerint a jelenlegi szabályozás alapján az értékesítésre kerülő Natura 2000 területek kiválasztásakor nem természeti, hanem pénzben kifejezhető értékük, az állami bevételek maximalizálása az irányadó.  Az Ab szerint tehát már a fennálló szabályozás mellett is egyértelműen csökken Magyarország biológiai sokfélesége. E miatt az Ab túllépett 1994-ben megfogalmazott tételén, mely szerint tilos a jogi szabályozás terén visszalépés, és ezúttal már azt a szigorúbb követelményt fogalmazta meg, hogy a szabályozás változatlansága mellett is alaptörvény-ellenes minden olyan intézkedés, amely a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után.

Az Ab hivatkozott az alaptörvényre, mely szerint "a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok (...) a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". Továbbá Ferenc pápa egyik enciklikájára utalva az Ab hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség megőrzése nem csupán jogi, hanem erkölcsi kötelezettség is, hiszen a ma élő nemzedékek életének értelmét kérdőjelezheti meg, ha olyan világot hagynak gyermekeikre, unokáikra, amely élhetetlen.

Az Ab mindezekre tekintettel állapította meg az alkotmányos mulasztást a Natura 2000 földek értékesítésével és azt követő hasznosításával kapcsolatban és 2018. június 30-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek az új, immár alkotmányos szabályozás megalkotására. Az Ab közleményében kiemelte, hogy fennállása óta most először vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit.

A határozathoz a 15 tagú testületből Balsai István és Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró csatolt különvéleményt.

Szerző

Magyar, szerb két jóbarát - Szijjártó szerint

Magyarországnak a szomszédos országok közül Szerbiával van a legjobb diplomáciai és gazdasági kapcsolata, a gazdasági együttműködés is Belgráddal a legjelentősebb a nyugat-balkáni országok közül - ezt a külgazdasági és külügyminiszter mondta a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság keddi szabadkai ülését követően.

A bizottság - az MTI tájékoztatása szerint - a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztéséről, a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal kiépítéséről, új határátkelők megnyitásáról, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítéséről, valamint a szerb és a magyar gázvezetékek fejlesztéséről és összekapcsolásáról egyeztetett. Szijjártó Péter, aki a vegyes bizottság magyar elnöke azt is kiemelte, a magyar kormány nagyra becsüli azt, ahogy a szerb kormány az országban élő magyar kisebbséggel bánik, és hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarság nem elválasztja, hanem összeköti a két országot.

Szerző