BKV - Katasztrófa fenyeget?

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:17
Metróoótló busz - Népszava fotó

Sok budapesti autóbuszvezető a felmondását fontolgatja, miután a BKV havi bruttó 400 ezer forintot ígér a most jelentkező járművezetőknek. Az erről szóló szórólapok a napokban jelentek meg. A dolgozók azért vannak felháborodva, mert sokuk fizetése kevesebb, mint amennyit az újaknak ajánlanak.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint döbbenetes hibát követ el a cég vezetése, ha először nem rendezi a régiek elmaradt béreit. Nemes Gábor azt elismerte, hogy szükség van új sofőrökre, hiszen a BKV amúgy is létszámhiánnyal küzd, ráadásul a 3-as metró felújítása miatt a korábbinál is több buszjáratra lesz szükség. A szakszervezeti vezető azonban utalt rá, hogy a szórólap megjelenése feszültséget okozott, az érintettek a távozás gondolatával foglalkoznak. Ez viszont katasztrófával fenyeget, minthogy a mostani feladatokat is csak nehezen tudják ellátni.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet levélben kéri Bolla Tibor vezérigazgatótól, hogy közölje, hány régi dolgozónak van még 400 ezer forint alatt a havi bére. Az érdekvédők egyúttal felszólítják a vezetést, hogy sürgősen szüntesse meg a kritikus bérkülönbséget, mert az érintett sofőrök távozása tragikus következményekkel járhat. Nemes Gábor emlékeztetett rá, hogy az EKSZ éppen az ilyen bérfeszültség elkerülésére javasolta már nyár elején a jövő évi bértárgyalások megkezdését. Ha már érdemi egyeztetések folynának a januártól várható százalékokról, akkor a régi munkavállalók némileg nyugodtabban vennék az újaknak ígért kiemelkedően magas fizetés hírét is, mert bízhatnának benne, hogy ők sem fognak lemaradni - vélte az elnök.

Szerző

Húsz éve erdőben élni - És nem vaddisznó, hanem ember

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:16
Gajda Péter polgármester el is beszélgetett a hajléktalanokkal Fotó: Molnár Ádám
A kispesti városvezetők - a rendőrség és a Vöröskereszt munkatársaival - meglátogatták a XIX. kerületi gyorsforgalmi út melletti kiserdőben életvitelszerűen lakó hajléktalanokat.

Mindössze tizenheten vannak, de a környékbeliek panaszkodtak rájuk, hogy hangosak és szemetelnek. „Évekkel ezelőtt már jártunk itt, igaz, akkor az erdő „kispesti Sherwoodnak” nevezett részén, ahol szintén sok hajléktalan ember élt, és akkor is sok volt a panasz” – mondta el Gajda Péter, aki most is sátorról sátorra, fabódéról fabódéra járta körbe a területet, és beszélgetett az ott élőkkel. Közülük csupán ketten kötődnek Kispesthez, mert ott születtek, vagy ott volt az utolsó bejelentett lakhelyük. A többiek más kerületekből, vagy vidékről, például Borsod megyéből érkeztek.

Az önkormányzat keresi azokat a humánus megoldásokat, s hozzá társakat, szervezeteket, amelyekkel segíthet. Kispesten is elindította „Kunyhóból lakásba” programját az Utcáról Lakásba Egyesület és A Város Mindenkié csoport. Az önkormányzat két – eddig üresen álló – szociális bérlakás felajánlásával és egy-egymillió forinttal támogatta a programot, amelynek keretében ketten az erdőből lakásba költözhettek. „De ennyi embernek nem tudunk segíteni, hiszen egy kerület nem oldhatja meg egy egész ország hajléktalan-ellátási gondjait, nem fogadhat be minden hajléktalant, nem ez a feladatunk. Nem normális helyzet az, hogy van olyan, aki túl a hatvanon csaknem húsz éve él az erdőben. A problémát - össztársadalmi megoldás és szociális lakások hiányában - helyben csupán enyhíteni lehet, a nagyon deviáns esetekben rendészeti intézkedés hozhat rövid időre egyfajta megoldást” – fogalmazott Gajda Péter.

„A Kispesten felbukkanó hajléktalanok gondozását az önkormányzat megbízásából a Vöröskereszt, a Kijárat Egyesület és a Misszió Alapítvány végzi, de krízisidőszakban aktív segítség jön a Menhely Alapítványtól, a Máltai Szeretetszolgálattól és a baptista egyháztól” – tudatta Vinczek Györgytől. A szociális területet felügyelő alpolgármester szerint a hajléktalanok élelmezése szinte teljesen megoldott, hiszen a népkonyhák, a szervezetek rendszeresen ellátják őket élelemmel, és az intézményekben, nappali melegedőkben még a ruhájukat is kimoshatják, tisztálkodhatnak.

Reménytelenség
Becslések szerint ma ötvenezer hajléktalan él az országban, két harmaduk vidéken. A Február Harmadika Munkacsoport évente végez adatfelvételt a hajléktalanok helyzetéről a nevükben is jelzett napon. Tíz hajléktalan közül négyen válaszoltak úgy, nehézséget okozna nekik segítség nélkül magányosan élni. A válaszadók fele azt mondta, rossz szokásai miatt nem tudna huzamosabb ideig lakásban élni. A legnagyobb hiányt a felmérés szerint az olcsóbb lakhatás és a pénzbeli támogatás terén szenvedik. Hiányzik a támogató család, hiányoznak a barátok. A magyar parlament 2011-ben hozott törvényt arról,, hogy büntetik a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, amit az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenített. 2013-ban a főváros és a kerületek olyan területeket jelöltek ki, ahol megtiltották az életvitelszerű lakást, a Kúria ezeknek a tiltásoknak egy részét megsemmisítette.

Szerző

Biztonsági őr - Ha túlkapásért kirúgják, másnap állást kap

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:15
A SZIGET bejáratánál teljes az ellenőrzés, nem is szokott balhé lenni Fotó: Tóth Gergő
Akkora a munkaerőhiány a vagyonőrök piacán, hogy az, akit túlkapásért kirúgnak, már másnap azonnal állást kap egy másik őrző-védő cégnél.

Egy egész ország lelkiállapotát talán nem minősíti, ha egy biztonsági őr Budapesten megüt egy újságírót, vagy Borsodban ökölcsapással leterít két fiatalembert, ám beszédes, hogy mind gyakrabban hallunk elszabadul indulatokról épp azok körében, akiknek védeniük kellene vagyont és állampolgárt. Miskolcon garázdaság bűntette és súlyos testi sértés miatt most emeltek vádat az ellen a biztonsági őr ellen, aki az idén májusban az Egyetemváros egyik szórakozóhelyén ököllel leütött két szórakozni vágyó fiatalt. Egyiküket ittasnak ítélte, így nem engedte be, amikor pedig társa néhány óra múlva ismét megpróbálta bevinni, az őr előzetes szóváltás nélkül mindkettőjüket ököllel fejen ütötte.

Mindennek aktualitást ad, hogy – mint arról már írtunk – vasárnap este a budapesti Király utcában lévő KFC biztonsági őre megverte Szabó Zoltánt, az Index újságíróját. A gyorsétteremlánc regionális igazgatója egy nappal később közleményben jelentette be, hogy egyeztettek a biztonsági szolgálattal, és az alvállalkozó kirúgta az erőszakos biztonsági őrt. Később a 24.hu kiderítette: a megvert újságíró által rögzített felvételen az őr az RC. Security logójával ellátott pólóban volt, ám az azonosító kártyáján – amelyen a nevét egyébként nem tüntették fel – egy kisebb cég, a Genertest Magyarország Kft. neve szerepelt. A hazai piacon nem ritka, hogy a nagyobb őrzőcégek alvállalkozóknak adják ki a munkát. Ennél is érdekesebb, hogy a háromszáz főt foglalkoztató cég 2015-ös teljes évi forgalma a 4 millió forintot sem érte el, amiből egy alkalmazott fizetését is nehéz kigazdálkodni, nemhogy háromszázét – írta a hírportál.

Az ilyen „furcsaságok” nem ritkák a hazai őrző-védő piacon, s főleg 2012 óta nehéz ellenőrizni annak szereplőit: akkortól ugyanis nem kötelező a kamarai tagság. Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezetének alelnöke szerint korábban még tudták szankcionálni a hasonló eseteket, hiszen ha egy biztonsági őr vétett a törvény ellen, úgy előbb pénzbírsággal, később pedig a tagsági jogviszony felfüggesztésével is sújthatták. Ez utóbbi azzal járt, hogy a rendőrség mérlegelés nélkül, automatikusan visszavonta a vagyonőri engedélyt, vagyis a „túlreagálással” vagy „hatásköri túllépéssel” mindenki az állását kockáztatta.

Ma ez nincs így, ráadásul a szakma az utóbbi években nagyon felhígult. A kormány központosító és rendteremtő törekvéseinek köszönhetően ugyanis a rendvédelmi szervek – rendőrség, határőrség, büntetés-végrehajtás, katonaság, határvadászat – jelentős létszámigénnyel léptek fel, s több bért, juttatást, kiszámíthatóbb életpályát ígérve elszipkázták a képzettebb munkaerőt a vagyonőri állományból. Ma a biztonsági őrök alulfizetettek, túlhajszoltak, s gyakran hiányoznak a szakma betöltéséhez szükséges alapvető ismereteik – mondja Német Ferenc. Erre az ágazatra jellemző leginkább a fekete-foglalkoztatás, s az, hogy a megbízó és megbízott közötti szerződést gyakran alvállalkozók teljesítik, ami tovább nehezíti a számonkérést és visszaellenőrzést. Ráadásul ilyen körülmények között könnyen előfordul, hogy az ütlegelésért vagy egyéb visszaélésért kirúgott őr másnap már egy másik biztonsági cégnél folytatja a munkát.

Szerző