Miniszterek rácsok mögött

Publikálás dátuma
2017.10.19 07:31
Kijevben a volt grúz elnök hívta tüntetni az ukránokat Fotó: AFP/Sergii Kharchenko
Ukrajnát a korrupció, Romániát a korrupcióellenes ügyészség fojtogatja. Szlovákiában is új fejezet kezdődött – minisztereket ítéltek börtönbüntetésre tegnap.

Romániában akár több kormányt lehetne felállítani a börtönbüntetésüket épp töltő, azt már letudó, vagy ítéletre váró miniszterekből, 2016 végéig 20 minisztert ítéltek letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetésre. Önkormányzati tisztségviselőkből sincs hiány a rácsok mögött vagy a vádlottak padján. Tavaly a helyhatósági választás előtti statisztikák szerint a megválasztott települési elöljárók felének gyűlt meg a baja a Korrupcióellenes Ügyészséggel (DNA): vagy már megszületett ügyükben az elmarasztaló ítélet, vagy előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben vagy bírósági felügyelet alatt voltak. Nagybánya polgármestere, aki elsöprő, 70 százalékos többséggel nyerte el újra a tisztséget a börtönben várta az eredményhirdetést. Merthogy Romániában, bár nagy a lakossági támogatottsága a korrupcióellenes fellépésnek és a DNA-nak is, mégis egyre gyakrabban megkérdőjeleződik a testület függetlensége. A román korrupcióellenes fellépés sok nyugati elismerést kapott, a régióban is követendő példának tartják. Mindenekelőtt Ukrajnában. Keleti szomszédunkat fojtogatja a korrupció, az Európai Számvevőszék 2016-ot értékelése szerint a reformtörekvések dacára, Ukrajnát továbbra is Európa legkorruptabb országaként tartják számon. Kedden este Mihail Szaakasvili volt grúz elnök, Odessza volt kormányzója felhívására 4-5000-en vonultak utcára Kijevben korrupcióellenes ügyészség és bíróság felállítását követelve. Ukrajnában már nemcsak a megvádolt tisztségviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérik, hanem általánosan eltörölnék azt, ami nyilván nem véletlenül létezik minden demokratikus jogállamban.

Szerdán történelmet írtak Szlovákiában. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) két volt minisztere kapott letöltendő börtönbüntetést, különösen nagy kárt okozó hivatali visszaélés miatt. Marian Janusek 12, utóda, Igor Stefanov pedig 9 évet tölthet rács mögött. A vád szerint több mint 3,5 millió eurós kárt okoztak, ebből fejenként 30 ezer eurót kell visszafizetniük az államkasszába. Ügyük 2007-be nyúlik vissza. Az akkori építésügyi tárca egy 120 millió eurós versenypályázatot csak a minisztérium zárt folyosóján lévő faliújságon hirdetett meg, ott is csak négy napon át. A pályázatot szórólapok, reklámfilmek és logók kidolgozására írták ki. A tendert egy konzorcium nyerte, amely több szálon kapcsolódott az SNS akkori elnökéhez, Ján Slotához. A botrány kirobbanása után visszavonták a pályázatot, az akkori minisztert, majd utódját is menesztették. Addigra azonban több millió eurót már kifizetett az állam olyan szolgáltatásokért, amelyeket sohasem kapott meg.

„Itt egyáltalán nem Marián Janusekről van szó“ – mondta tegnap a jelenlévő újságíróknak az elítélt exminiszter. Hozzátette, a faliújságtender ügyében az volt a cél, hogy végre rács mögé kerüljön egy miniszter. Utódja, a másodikként elítélt Igor Stefanov volt miniszter nem vett részt az ítélethirdetésen. A Speciális Büntetőbíróság korábban vádalkut kínált nekik, ők azonban ezt elutasították. Mindkét volt miniszter jelezte, fellebbeznek az ítélet ellen.

Idén nyáron közzétett jelentésében az OECD is vizsgálta a szlovák kormány korrupcióellenes harcának hatékonyságát. Ebből kiderül, hogy az OECD-tagországok között Szlovákia az utolsó helyen szerepel, és a lista végéről pedig már 2007 óta képtelen elmozdulni. Pozsonyban egymást érik a korrupcióellenes tüntetések, melyeken főleg fiatalok ezrei követelik rendszeresen a belügyminiszter, a speciális ügyészség vezetője és a rendőr-főkapitány menesztését.

Szlovákia történetének eddigi legnagyobb korrupciós botránya következtében sem hullottak még fejek. 2011-ben került a nyilvánosságra a Gorilla fedőnevű akta, amely állítólag titkosszolgálati lehallgatások leiratát tartalmazza, politikusok és egy pénzügyi csoport közti összefonódásokat bizonyíthat. Pedig néhány éve Szlovákiában is külön testületek foglalkoznak a korrupciós ügyekkel, a szervezett bűnözéssel és a közjogi méltóságok által elkövetett bűncselekményekkel. Hiába azonban a Speciális Büntetőbíróság és a Speciális Ügyészség, egészen tegnapig egyetlen komolyabb korrupciós ügy sem jutott el a vádemelésig. Eddig csak arra volt példa, hogy egyes kormánytagoknak korrupció gyanúja miatt fel kellett állniuk bársonyszékükből.

Szerző

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.