Miniszterek rácsok mögött

Publikálás dátuma
2017.10.19 07:31
Kijevben a volt grúz elnök hívta tüntetni az ukránokat Fotó: AFP/Sergii Kharchenko
Ukrajnát a korrupció, Romániát a korrupcióellenes ügyészség fojtogatja. Szlovákiában is új fejezet kezdődött – minisztereket ítéltek börtönbüntetésre tegnap.

Romániában akár több kormányt lehetne felállítani a börtönbüntetésüket épp töltő, azt már letudó, vagy ítéletre váró miniszterekből, 2016 végéig 20 minisztert ítéltek letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetésre. Önkormányzati tisztségviselőkből sincs hiány a rácsok mögött vagy a vádlottak padján. Tavaly a helyhatósági választás előtti statisztikák szerint a megválasztott települési elöljárók felének gyűlt meg a baja a Korrupcióellenes Ügyészséggel (DNA): vagy már megszületett ügyükben az elmarasztaló ítélet, vagy előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben vagy bírósági felügyelet alatt voltak. Nagybánya polgármestere, aki elsöprő, 70 százalékos többséggel nyerte el újra a tisztséget a börtönben várta az eredményhirdetést. Merthogy Romániában, bár nagy a lakossági támogatottsága a korrupcióellenes fellépésnek és a DNA-nak is, mégis egyre gyakrabban megkérdőjeleződik a testület függetlensége. A román korrupcióellenes fellépés sok nyugati elismerést kapott, a régióban is követendő példának tartják. Mindenekelőtt Ukrajnában. Keleti szomszédunkat fojtogatja a korrupció, az Európai Számvevőszék 2016-ot értékelése szerint a reformtörekvések dacára, Ukrajnát továbbra is Európa legkorruptabb országaként tartják számon. Kedden este Mihail Szaakasvili volt grúz elnök, Odessza volt kormányzója felhívására 4-5000-en vonultak utcára Kijevben korrupcióellenes ügyészség és bíróság felállítását követelve. Ukrajnában már nemcsak a megvádolt tisztségviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérik, hanem általánosan eltörölnék azt, ami nyilván nem véletlenül létezik minden demokratikus jogállamban.

Szerdán történelmet írtak Szlovákiában. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) két volt minisztere kapott letöltendő börtönbüntetést, különösen nagy kárt okozó hivatali visszaélés miatt. Marian Janusek 12, utóda, Igor Stefanov pedig 9 évet tölthet rács mögött. A vád szerint több mint 3,5 millió eurós kárt okoztak, ebből fejenként 30 ezer eurót kell visszafizetniük az államkasszába. Ügyük 2007-be nyúlik vissza. Az akkori építésügyi tárca egy 120 millió eurós versenypályázatot csak a minisztérium zárt folyosóján lévő faliújságon hirdetett meg, ott is csak négy napon át. A pályázatot szórólapok, reklámfilmek és logók kidolgozására írták ki. A tendert egy konzorcium nyerte, amely több szálon kapcsolódott az SNS akkori elnökéhez, Ján Slotához. A botrány kirobbanása után visszavonták a pályázatot, az akkori minisztert, majd utódját is menesztették. Addigra azonban több millió eurót már kifizetett az állam olyan szolgáltatásokért, amelyeket sohasem kapott meg.

„Itt egyáltalán nem Marián Janusekről van szó“ – mondta tegnap a jelenlévő újságíróknak az elítélt exminiszter. Hozzátette, a faliújságtender ügyében az volt a cél, hogy végre rács mögé kerüljön egy miniszter. Utódja, a másodikként elítélt Igor Stefanov volt miniszter nem vett részt az ítélethirdetésen. A Speciális Büntetőbíróság korábban vádalkut kínált nekik, ők azonban ezt elutasították. Mindkét volt miniszter jelezte, fellebbeznek az ítélet ellen.

Idén nyáron közzétett jelentésében az OECD is vizsgálta a szlovák kormány korrupcióellenes harcának hatékonyságát. Ebből kiderül, hogy az OECD-tagországok között Szlovákia az utolsó helyen szerepel, és a lista végéről pedig már 2007 óta képtelen elmozdulni. Pozsonyban egymást érik a korrupcióellenes tüntetések, melyeken főleg fiatalok ezrei követelik rendszeresen a belügyminiszter, a speciális ügyészség vezetője és a rendőr-főkapitány menesztését.

Szlovákia történetének eddigi legnagyobb korrupciós botránya következtében sem hullottak még fejek. 2011-ben került a nyilvánosságra a Gorilla fedőnevű akta, amely állítólag titkosszolgálati lehallgatások leiratát tartalmazza, politikusok és egy pénzügyi csoport közti összefonódásokat bizonyíthat. Pedig néhány éve Szlovákiában is külön testületek foglalkoznak a korrupciós ügyekkel, a szervezett bűnözéssel és a közjogi méltóságok által elkövetett bűncselekményekkel. Hiába azonban a Speciális Büntetőbíróság és a Speciális Ügyészség, egészen tegnapig egyetlen komolyabb korrupciós ügy sem jutott el a vádemelésig. Eddig csak arra volt példa, hogy egyes kormánytagoknak korrupció gyanúja miatt fel kellett állniuk bársonyszékükből.

Szerző

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Anadolu Agency/ Vedat Abdul
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 
Frissítve: 2019.02.22 08:30

Az izraeli külügyminiszter nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait

Publikálás dátuma
2019.02.22 07:44

Fotó: AFP/ JANEK SKARZYNSKI
Nem bánta meg az izraeli ügyvezető külügyminiszter, amit a lengyelek antiszemitizmusáról mondott, dacára annak, hogy amiatt elmaradt a Visegrádi Négyek és a zsidó állam jeruzsálemi csúcstalálkozója, mivel Lengyelország lemondta részvételét.
Jiszráel Kac február 17-én egy tévéműsorban idézte fel a néhai Jichák Samír kormányfő 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint "a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust". Samír apját lengyelek ölték meg a második világháborúban. "Nem sajnálom amit mondtam, holokauszttúlélők gyereke vagyok, és amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom" - jelentette ki az ügyvezető külügyminiszter a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában csütörtök este. "Sok lengyel vett részt és működött együtt a nácikkal a holokausztban, és széleskörű volt az antiszemitizmus a második világháború előestéjén és alatt Lengyelországban"- közölte Kac. "De ez nem akadályozza meg, hogy manapság együttműködjünk a lengyel kormánnyal stratégiai kérdésekben"- tette hozzá. A tizenhármas tévé külpolitikai szakértői szerint egyelőre nem várható a kapcsolatok rendezése és izraeli bocsánatkérés, mivel mindkét országban választási időszak van. Izraelben április 9-én tartják a parlamenti választást, amely után várhatóan megpróbálják majd elsimítani a Lengyelországgal kialakult diplomáciai vitát.
Szerző