Magyar csapatnak magyar kapitányt szeretnének

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:53
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A volt szövetségi kapitányok abban egyetértenek, hogy mindenképpen hazai szakembert szeretnének a labdarúgó-válogatott éléről távozó német megüresedett helyére.

Szélesi Zoltán? Szabics Imre? Lőw Zsolt? Esetleg Marco Rossi?

Jelöltekből a Feröer-szigetek ellen alig másfél hete, gyatra játékkal 1-0-ra megnyert sorozatzáró világbajnoki-selejtező után sem volt hiány, noha akkor még az sem volt biztos, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megköszöni Bernd Storck munkáját. Kedd óta viszont már nincs kérdés, sőt: Storck és az MLSZ útjai végképp elválnak, ugyanis az immáron ex-kapitány sportigazgatói minőségében sem folytatja a munkát.

A szövetség kommunikációjából a távozás hírével egy időben az derült ki, hogy a testület felkérte Csányi Sándort, az MLSZ elnökét, hogy soron kívül kezdjen tárgyalásokat az utód kijelölése érdekében. Az idő sürget, hiszen a válogatott még kétszer pályára lép a következő hónapban, november 10-én Luxemburgban, majd 14-én hazai pályán Costa Rica ellen játszik barátságos mérkőzést. A szoros határidőre tekintettel az sem elképzelhetetlen, hogy a szövetség erre a két találkozóra megbízott szakembert kér fel – fogalmazott a hivatalos kommüniké.

A fentiekkel összhangban tegnap híre ment, hogy Szélesi Zoltán – aki másodedzőként segítette Storck munkáját amellett, hogy ő az U17-es válogatott szövetségi edzője is – lesz az ideiglenes megoldás, a szakember azonban lapunknak azt mondta: vele még senki sem tárgyalt, az esetleges megbízásáról szóló cikkek csak találgatások.

Marad tehát a kérdés: Bernd Storck után ismét külföldi szakvezetőre bízza a feladatot az MLSZ, esetleg visszatér a magyar útra?

„Örülnék, ha újra magyar kapitánya lenne a labdarúgó-válogatottnak. Noha manapság már világszerte bevett szokás, hogy külföldiekre bízzák a nemzeti együttest, én mégis azt hiszem, hogy a csapat újraépítését hazai szakemberre kéne bízni” – válaszolta a Népszava megkeresésére Csank János, aki 1996 áprilisától 1997 novemberéig vezette a nemzeti válogatottat, amely irányításával világbajnoki pótselejtezőt játszhatott. – Bernd Storck helyzete nem volt egyszerű, hiszen az Európa-bajnokság után meghatározó játékosok mondták le a válogatottságot, a csoportunkban pedig a jóval erősebb Portugália és Svájc ellen nem volt reális esély a továbbjutás kiharcolására. Nem is az volt a csalódás, hogy harmadikként végeztünk, hiszen ez reális eredmény, a probléma inkább a pontkülönbség volt, illetve az, hogy az andorrai vereség után érthetően megváltozott a közhangulat a kapitánnyal szemben – folytatta Csank.

Egyik elődje vélekedését osztja Egervári Sándor is, aki az utóbbi évtizedek viszonyai között kivételes módon majdnem két teljes selejtezősorozaton keresztül élvezte az MLSZ bizalmát.

„Amikor én voltam kapitány, a negyedik kalapból a másodikba került a válogatott a megszerzett 19 illetve 17 ponttal, ami a sorsolásnál komoly előnyt jelentett” – mondta Egervári a Népszavának. – Bár a szövetségi kapitány több esetben kiszolgáltatott, mégis az eredmények minősítik a munkáját. Azt gondolom, egy magyar anyanyelvű szakvezető többet tud a játékosokról, a lelkivilágukról, jobban nyomon tudja követni a fejlődésüket. Az interneten minden információ bejön a futballisták futóteljesítményéről és egyéb statisztikákról, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberi értékeket sem. Az elmúlt két év egyik legnagyobb hibájának azt tartom, hogy megállt a csapatépítés, az együttesből kiöregedő játékosok megfelelő helyettesítését nem sikerült megoldani – közölte a szakember, aki 2009 és 2013 között volt kapitány, 2013. október 11-én a Hollandiában 8-1-re elveszített vb-selejtező után mondott le.

Bárkit és bármikor is jelent be az MLSZ, a válogatott következő szövetségi kapitánya komoly feladat előtt áll: tőle várják majd a csapat újjáépítését és a kvalifikációt a következő nagy világversenyre, a részben budapesti rendezésű 2020-as Európa-bajnokságra.

Storck megköszönte a támogatást
A távozó szakember megköszönte a támogatást, amelyet kapott, és amelynek köszönhetően több mint két éven át dolgozhatott a magyar labdarúgás sikeréért, részt vehetett a tavalyi Eb-n. Az MLSZ honlapjának nyilatkozva elmondta: hálás, hogy egy olyan nagy hagyományokkal rendelkező ország labdarúgásáért dolgozhatott először sportigazgatóként, majd később szövetségi kapitányként is, mint Magyarország. Noha a legutóbbi selejtezősorozat pontszáma alulmúlta a várakozásokat, arra büszke, amit a kontinensbajnokságon elért a csapattal.

Világbajnoki feltételekre vár Budapest

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:52
LÁTVÁNYTERV - Majd kiderül, milyen lesz az atlétikai stadion valójában
Jelenleg Budapest az egyedüli érdeklődő a 2023-as atlétikai játékok megrendezésére, a honi szövetség a feltételek ismertetésére vár.

Az idei londoni vb után Magyarország jelezte érdeklődését, de egyelőre a jelentkezési feltételeket sem ismeri a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ). A nemzetközi szövetség (IAAF) új elképzelésekkel szeretné a továbbiakban lebonyolítani a következő világbajnokságokat, ezek azonban még nem ismertek.

Több érdeklődő is volt eddig, nemrégiben az afrikai kontinensről bejelentkező 6 ország - köztük Kenya - jelezte, 2025 előtt nem vállalkoznának ilyen események lebonyolítására, így jelenleg Magyarország az egyedüli érdeklődő.

“Ez ugyanakkor még nem garancia semmire - mondta a Népszava megkeresésére Gyulai Márton, a MASZ főtitkára. - A magyar szövetség valóban, jóval a feltételek megismerése előtt jelezte érdeklődését az IAAF felé. A feltételek még nem ismertek, de bízunk abban, hogy minél hamarabb kiderülnek, hiszen egy év múlva már annak is el kell dőlnie, ki lesz 2023-ban a házigazda. Az sem biztos, hogy egyedül maradunk, bármely másik tagország jelentkezhet a 214 közül, a feltételek nyilvánosságra hozatala után.”

A nemzetközi szövetség több változást tervez a rendezési feltételekben.

“Teljesen új gondolkodásmódot próbálnak bevezetni, odafigyelnek arra, hogy a helyi piac mennyire erős, milyen megjelenési lehetőségeket kaphatnak az IAAF szponzorai. A televíziós közvetítések is kiemelten fontosak, meg kell vizsgálni, hogy milyen időzónában lesznek a versenyek, milyen szerződései vannak a jogtulajdonosnak, s ehhez hasonlók. Ez egy eddig példátlan, komoly reformokkal járó, új pályázati rendszer lesz, ezért is időigényes” - tette hozzá a főtitkár, aki beszélt a Budapesten megépülő Atlétikai Stadionról is, amely a vb-rendezéstől teljesen független.

Gyulai Márton elmondta, az ütemezés terveit egyelőre a honi szövetség sem ismeri, de a tervpályázat kialakítása a MASZ bevonásával történt. A Rákóczi-hídtól délre, a Kvassay-zsilipnél megépülő stadion 15 ezer férőhelyes lesz, amely akár 55 ezresre is bővíthető majd. A magyar atlétika szempontból pedig igazán fontos, és meghatározó helyszín lehet a későbbiekben, bármikor.

“A sportszakma oda-vissza volt, amikor meghallotta, hogy érdeklődünk a 2023-as vb feltételei iránt, pozitív visszajelzéseket kaptunk. Amikor a Gyulai István Memorialt útjára indítottuk - idestova 7 éve -, csak remélni mertük, hogy napjainkban ekkora érdeklődés övezi majd ezt az atlétikai versenyt” - utalt ezzel Gyulai arra, hogy az ország legrangosabb, éves atlétika eseményét is rengetegen követik figyelemmel, egy világbajnokság megrendezésekor még inkább fokozódna mind a részvétel, mind a szurkolók érdeklődése.

“A magyar atlétikának nagyon sokat jelentene, de az egyetemes magyar sportnak is hatalmas löketet adna egy vb megrendezése. Ez az a sportág, amelynek eseményeire nem csak egy adott személy miatt látogatnak ki a nézők, hanem a versenyek fajtái és sokszínűségei miatt – hangsúlyozta a vezető. - Sokaknak egy vb a karrierjük csúcsa, a magyaroknak is sokat jelentene ebben az esetben, ha családtagjaik és szeretteik előtt versenyezhetnének.”

Gyulai lapunknak kifejtette, az utánpótlással e tekintetben minden a legnagyobb rendben, több olyan fiatal is van, akik 2023-ban dobogóra, vagy a dobogó legfelső fokára állhatnának, akár Budapesten, akár bárhol máshol, ahol végül megrendezik majd az eseményt.

“A fiataljaink teljes erőbedobással fognak küzdeni azért, hogy jó eredményt érjenek el a jövőben, esemény helyszínétől függetlenül. Értelemszerű, ha ez esetleg itthon, Budapesten történne, jó értelemben véve lejtene picit a pálya, gondolok elsősorban például a motivációra, a környezet és a magyar szurkolók miatt – emelte ki Gyulai. - Meggyőződésem, hogy az utánpótlásunk is van annyira jó, hogy 2023-ra erős csapatunk legyen, akár Budapesten is.”

Vb 2018 - Idén minden stadion elkészül

Leonyid Sztavickij miniszterhelyettes bejelentette, hogy december végéig minden stadion elkészül, amelyben mérkőzéseket rendeznek a jövő évi oroszországi labdarúgó-világbajnokságon. „A létesítmények megépítése a végső szakaszba lépett, mindegyiket át kell adni december végéig, késedelem nélkül” – mondta kalinyingrádi látogatása során az építési, lakásügyi és közigazgatási miniszterhelyettes. Sztavickij hozzátette, a hangsúly most már a szükséges dokumentációk előkészítésén van. A világbajnokságra június 14. és július 15. között kerül sor Oroszország 11 városának 12 stadionjában.

Szerző