Szélesi Zoltán? Szabics Imre? Lőw Zsolt? Esetleg Marco Rossi?
Jelöltekből a Feröer-szigetek ellen alig másfél hete, gyatra játékkal 1-0-ra megnyert sorozatzáró világbajnoki-selejtező után sem volt hiány, noha akkor még az sem volt biztos, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megköszöni Bernd Storck munkáját. Kedd óta viszont már nincs kérdés, sőt: Storck és az MLSZ útjai végképp elválnak, ugyanis az immáron ex-kapitány sportigazgatói minőségében sem folytatja a munkát.
A szövetség kommunikációjából a távozás hírével egy időben az derült ki, hogy a testület felkérte Csányi Sándort, az MLSZ elnökét, hogy soron kívül kezdjen tárgyalásokat az utód kijelölése érdekében. Az idő sürget, hiszen a válogatott még kétszer pályára lép a következő hónapban, november 10-én Luxemburgban, majd 14-én hazai pályán Costa Rica ellen játszik barátságos mérkőzést. A szoros határidőre tekintettel az sem elképzelhetetlen, hogy a szövetség erre a két találkozóra megbízott szakembert kér fel – fogalmazott a hivatalos kommüniké.
A fentiekkel összhangban tegnap híre ment, hogy Szélesi Zoltán – aki másodedzőként segítette Storck munkáját amellett, hogy ő az U17-es válogatott szövetségi edzője is – lesz az ideiglenes megoldás, a szakember azonban lapunknak azt mondta: vele még senki sem tárgyalt, az esetleges megbízásáról szóló cikkek csak találgatások.
Marad tehát a kérdés: Bernd Storck után ismét külföldi szakvezetőre bízza a feladatot az MLSZ, esetleg visszatér a magyar útra?
„Örülnék, ha újra magyar kapitánya lenne a labdarúgó-válogatottnak. Noha manapság már világszerte bevett szokás, hogy külföldiekre bízzák a nemzeti együttest, én mégis azt hiszem, hogy a csapat újraépítését hazai szakemberre kéne bízni” – válaszolta a Népszava megkeresésére Csank János, aki 1996 áprilisától 1997 novemberéig vezette a nemzeti válogatottat, amely irányításával világbajnoki pótselejtezőt játszhatott. – Bernd Storck helyzete nem volt egyszerű, hiszen az Európa-bajnokság után meghatározó játékosok mondták le a válogatottságot, a csoportunkban pedig a jóval erősebb Portugália és Svájc ellen nem volt reális esély a továbbjutás kiharcolására. Nem is az volt a csalódás, hogy harmadikként végeztünk, hiszen ez reális eredmény, a probléma inkább a pontkülönbség volt, illetve az, hogy az andorrai vereség után érthetően megváltozott a közhangulat a kapitánnyal szemben – folytatta Csank.
Egyik elődje vélekedését osztja Egervári Sándor is, aki az utóbbi évtizedek viszonyai között kivételes módon majdnem két teljes selejtezősorozaton keresztül élvezte az MLSZ bizalmát.
„Amikor én voltam kapitány, a negyedik kalapból a másodikba került a válogatott a megszerzett 19 illetve 17 ponttal, ami a sorsolásnál komoly előnyt jelentett” – mondta Egervári a Népszavának. – Bár a szövetségi kapitány több esetben kiszolgáltatott, mégis az eredmények minősítik a munkáját. Azt gondolom, egy magyar anyanyelvű szakvezető többet tud a játékosokról, a lelkivilágukról, jobban nyomon tudja követni a fejlődésüket. Az interneten minden információ bejön a futballisták futóteljesítményéről és egyéb statisztikákról, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberi értékeket sem. Az elmúlt két év egyik legnagyobb hibájának azt tartom, hogy megállt a csapatépítés, az együttesből kiöregedő játékosok megfelelő helyettesítését nem sikerült megoldani – közölte a szakember, aki 2009 és 2013 között volt kapitány, 2013. október 11-én a Hollandiában 8-1-re elveszített vb-selejtező után mondott le.
Bárkit és bármikor is jelent be az MLSZ, a válogatott következő szövetségi kapitánya komoly feladat előtt áll: tőle várják majd a csapat újjáépítését és a kvalifikációt a következő nagy világversenyre, a részben budapesti rendezésű 2020-as Európa-bajnokságra.