Annyit már most is látni, hogy a fejlesztési irányvonalak kijelölésében és a pályázati pénzek elosztásában kiemelt szerepet játszik a tavaly tavasszal létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Az MTÜ ötlete annak idején Rogán Antal fejéből pattant ki, de a kormányzati csúcsszerv felállításáról szóló megbeszélésen többek között a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is részt vett. Hozzá, illetve férje, Tiborcz István érdekköreihez számos vendéglátó-ipari beruházás kapcsolódik.
Most pedig – a turisztika innentől kiemelt területként való kezelését is jelezve –, személyesen Orbán Viktor ismertette a MTÜ által kidolgozott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát. A kormány által már elfogadott dokumentum nagy számokkal dolgozik: az elkövetkező 13 évben - a hazai és az uniós forrásokat együttvéve - összesen több mint 828 milliárd forintot öntenek majd a magyar turizmusba: csakis olyan fejlesztésekre, amelyek összhangban vannak a stratégiával. A kitűzött célokban is mertek nagyot álmodni: 2030-ra megduplázódik a hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma, 100 ezer új munkahely jön létre az ágazatban. A turizmus hozzájárulása a GDP-hez a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra nő, 30 ezer vendégszobát újítanak fel, 400 turisztikai fejlesztési projekt valósul meg - az ügynökség közreműködésével.
Az MTÜ ugyanis nem csupán az általa kezelt hazai pályázati források elosztásáért lesz felelős, de közvetlenül is részt vesz a turisztikai fejlesztésekben, a kiemelt fontosságú turisztikai beruházások megvalósításában - olvasható a stratégiában. Gyakorlatilag minden, a turizmust érintő kérdés az ügynökség kezében összpontosul: feladatai közé tartozik még a fentieken túl a turizmust érintő folyamatok feltérképezése, a fejlesztési elképzelések kidolgozása, az ágazat szereplőinek informálása, a turizmus marketing-kommunikációjának irányítása, a minősítési rendszerek – védjegyek, díjak – kidolgozása, a turisztikai képzések összehangolása, megvalósítása.
Az MTÜ az első lépést már megtette: az általa kidolgozott stratégia egyik kulcseleme a turizmusfejlesztés desztinációkra bontása. Ennek lényege, hogy az eddigi egyedi, szétaprózott fejlesztéseket olyan, földrajzilag behatárolható területekre koncentrálják, amelyek a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jelenhetnek meg, és ahol a turista az adott „márkaprofilnak” megfelelő élménycsomagot kap.
Tavaly már el is kezdték ezeket a területeket behatárolni. A stratégia a desztinációs fejlesztési célokat – kevés konkrétummal, de annál több vízióval –, fel is sorolja. Elsőként említi a Balatont – ahol a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc vásárolt be tavasszal: az érdekeltségébe került Balatontourist 12 tóparti kempinget működtet. Itt a térség jövőbeni márkapozíciója a „Balaton egész éven át” lenne, ezt segítenék például az új látogatóközpontok Badacsonynál és a Kis Balatonnál, illetve a négy évszakos családi wellness hotelek. Sopron-Fertő térsége „a történelmi séták egybeolvadnak a felfrissüléssel, regenerációval és gyógyulással” szlogennel versenyez majd a turisták kegyeiért, Tokaj-Zemplén térsége – ahol többek között Mészáros Lőrinc szintén terjeszkedik - „Tokaj, több, mint bor” üzenettel „állítja fókuszba az aktív turisztikai kínálatot”. A Felső-Tisza térségében az aktív- és ökoturizmus lenne az elsődleges termék: javítanák a tiszai vízitúrázás feltételeit, fejlesztenék az egészségturizmust. A Nyírség térségben a Nyíregyházi Állatpark mellett új tematikus park jöhet létre, így a Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdő egészségturisztikai szolgáltatásának és a térség zarándok vonzerőinek (Máriapócs, Mária út) fejlesztésével „három generációnak térben koncentráltan élményt biztosító, családbarát desztináció” képe rajzolódhat ki a turistákban.
A Dunakanyar a Grand Budapest koncepció részeként a „Budapest plusz egy nap” lehetőségét kínálja majd, ennek érdekében fejlesztenék a dunai gyorshajózást és „felszámolnák a dunai átkelés problematikáját” is. Debrecen-Hajdúszoboszló térségben erősítenék az egészségturisztikai pozíciót, a Hortobágy-Tisza-tó térséget pedig Európa egyik kiemelkedő vonzerővel bíró síkvidéki kerékpáros desztinációjává tennék.
Tokaj szállodái már pályázhatnak
A vidéki szálláshelyek megújítását célzó Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció első ütemét október 5-én hirdette meg az MTÜ: valamennyi vidéki panzió megújítására, valamint a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térségek szállodafejlesztéseire lehet támogatást nyerni. A pályázók a beruházás értékének a 70 százalékát is megkaphatják vissza nem térítendő támogatásként, az önerő egy részének biztosításához kedvezményes hitelt kaphatnak az MFB-től.
Hazai forrásokból 2030-ig több mint 574 milliárd forintot terveznek szétosztani turizmusfejlesztésre: ebből már jövőre 53,5 milliárdot. Az uniós források alapját három operatív program képezi – a célok között szerepel a kastély- és várprogramok, a nemzeti parkok, a világörökségi helyszínek fejlesztése, lehet pályázni nemzeti turisztikai marketing programra, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre. Ezekre 2023-ig 253,6 milliárd forint áll rendelkezésre.
Egyes vendégvárók szerint régen tapasztalt tömeg kereste fel idén nyáron a Balatont, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból azonban ez nem, vagy csak alig tükröződik. Siófokon egyenesen politikai purparlé lett abból szezonzárás után, hogy a KSH 9 százalékos visszaesést mutatott ki a vendégéjszakák számában tavalyhoz képest.
A balatoni települések egyébként soha nem is voltak kibékülve a KSH-számokkal, hiszen azok csak a kereskedelmi szálláshelyek - hotelek, panziók - vendégforgalmát mutatják. Az önkormányzatok adatai ezzel szemben az idegenforgalmi adóbevételein alapulnak, amelyben a magánszálláshelyek vendégforgalma is szerepel. Egyes településeken ezért - így például Balatonbogláron, ahol kevés a kereskedelmi szálláshely - a valós vendégforgalom több mint a duplája a KSH által közzétettnek. De Siófok számára is kedvezőbb volt a kép a „Zimmer Ferikkel” együtt: így már 3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma július végén, augusztus végén pedig egy százalékkal.
-Tavaly év végén váratlanul bezárták az Erzsébet-szállodát, amely önmagában 6-10 százalékos vendégéjszakaszám-kiesést jelent. Meglehet az is, hogy azok a családos vendégek, akikre a bulituristák helyett koncentrálunk, inkább a magánszálláshelyeket keresik és nem a wellneszszállodákat - ad magyarázatot Lengyel Róbert siófoki polgármester a KSH által jelzett mínuszra.
Zamárdit nem bolygatta fel a KSH július végi számsora, pedig az ott még jelentősebb, 11 százalékos vendégéjszaka-visszaesést mutatott. Csákovics Gyula polgármester szerint ők „pénzüknél vannak”, az idei nyár is hozta a tervezett bevételt. Ennek egy igen jelentős részét a Balaton Sound adta – a fesztivál ma már legalább felerészben külföldi vendégserege is zömmel a helyi szálláskiadóknak generált forgalmat.
A KSH – csak a kereskedelmi szálláshelyeket figyelembe vevő - adatai szerint a belföldi turistaforgalom júliusban és augusztusban minden hazai régióban nőtt, kivéve a Balatont. A szakemberek azonban nem aggódnak. Az évek óta tartó stagnálást látva azt mondják: a balatoni régió jól bejáratott célállomás, kiugróan magas vendégforgalma látványosan már nem növelhető. Mindenki örül azonban annak, hogy hosszú idő után az idén végre érezhetően nőtt a Balatonra érkező külföldi turisták száma, az első nyolc hónapban 10,4 százalékkal - meghaladva a 8,9 százalékos országos átlagot is. - F.I.
Mindenki léphet egyet előre
A jelenlegi munkaerőt megtartani is nehéz lesz a bérek növelése nélkül a turizmusban – véli Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
- Nagyszabású terveket sző a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia. Reális célkitűzések ezek?
- Reálisak lehetnek, ha a szükséges feltételek - fejlődő gazdaság, a beruházásokhoz szükséges építőipari kapacitás, a beruházási és foglalkoztatási kedvet segítő adókörnyezet, a nemzetközi utazási kedv, hazánk emelkedő népszerűsége, békés politikai körülmények Európában – teljesülnek. De legfontosabb a munkaerőhelyzetre adott hosszú távú megoldás.
- A stratégia 100 ezer új munkahelyet is vízionál, miközben az ágazat most is munkaerőhiánnyal küzd. Ki tölti majd be ezeket a helyeket?
- Nehéz kérdés. Azon küzdünk, hogy a jelenlegi alkalmazotti számot megtartsuk, pótoljuk. Az oktatás reformja lehet az egyik eszköz. Fontos a bérek növelése, az ehhez szükséges adóváltozások, a folyamatos fehérítés és a munkába bevonhatók rétegének szélesítése. Ezek nélkül nehéz lesz, nemcsak bővíteni, de a jelenlegi munkaerőt is megtartani.
- Az ügynökség dönt majd gyakorlatilag minden turisztikát érintő kérdésben. Ilyen erős központosítás szükséges a kitűzött célok megvalósításához?
- Az egy kézben tartás segítheti a hatékonyság növelését. A szakminisztériumok közötti egyeztetések évtizedek óta akadályozzák a turizmusban a gyors döntéseket; nem volt igazán gazdája a turizmusnak. Ennek végre vége szakad, és átlátható módon lehet tervezni.
- Máris kezdenek felbukkanni azok a teóriák, miszerint ez is csak a kormányközeli vállalkozások kistafírozását szolgálja.
- Nem véleményezünk semmilyen spekulációt. A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programból ugyanakkor látszik, hogy az mindenki előtt nyitva áll. A hangsúly most a kis és középvállalkozásokon van. A panziók felújítása erős pillére lesz a programnak, amely az egész országra kiterjed és erősíti a kormányzati célt, hogy minden turisztikai szereplő előre tudjon lépni egyet a saját területén. - V. A. D.
