Hitelminősítés - Jobb jegyre várva

Publikálás dátuma
2017.10.20. 07:22
A Moody's székházban háromszor annyian dolgoznak mint a válság előtt. FOTÓ: AFP
A „Big Three” osztályzatait lesi a világ. Egyikük ma éppen Magyarország hitelképességéről mond véleményt.

Részrehajlást, hanyagságot, több esetben tisztességtelenséget vetettek a nagy hitelminősítők szemére a pénzügyi válságban játszott szerepük miatt, ám mindez csak látszólag tépázta meg a „Big Three” azaz a Moody’s, a Standard and Poor’s és a Fitch tekintélyét. A három nagy alig 1 százaléknyi üzletet veszített, így napjainkban már „csak” 95 százalékos részt mondhat magáénak a 7 milliárd dolláros piaci tortából. Azóta inkább az államadósságok minősítése nyomán kapják a legtöbb kritikát a hitelminősítők.

Az államok, a nagy cégek számára változatlanul a három nagy hitelminősítőn át vezet az út a hitelforrásokhoz. Most éppen Magyarország vár az ítéletre. Magyar idő szerint ma este, tőzsdezárás után a Moody’s, november 10-én pedig a Fitch nyilatkozik aktuális besorolásunkról. A mérlegbe a GDP alakulása, a munkaerőpiac adatai, a büdzsé, az államadósság, az adósságszerkezet, az átláthatóság kerül be egyebek mellett. Legutóbb augusztus végén az S&P pozitívra javította a kilátásunkat, és várhatóan ezt teszi majd a két másik intézmény is, a Baa3, illetve a BBB-jegy érdemi javításában jövőre lehet reménykedni.

A hitelminősítők klasszikus feladata, annak feltárása, hogy egy hiteligénylő, ha úgy tetszik kötvénykibocsátó gazdasági szereplő tevékenységében milyen kockázatok veszélyeztethetik a kölcsönök visszafizetését, ezek nagyságrendjét, létét vagy nemlétét tükrözi a minősítők osztályzata. A kölcsönfolyósító befektetők ennek alapján árazzák be, milyen felárat, azaz milyen kamatot kérnek a pénzükért. A legjobb az AAA, ez azonban csak kevesek kiváltsága, összesen 11 ország méltó jelenleg erre, de felettük is ott lebeg a leminősítés veszélye, ahogy azzal mostanság fenyegetik az USA-t növekvő, és a Kongresszus által még nem szentesített rekordméretűre dagadt államadóssága okán. A közelmúltban a Brexit kockázatait árazta be a Moody’s Aa1-ről Aa2-re rontva az Egyesült Királyság osztályzatát. A brit visszhang szerint a Moody’s avult adatokat használt és nem figyelt arra mit mondott Theresa May miniszterelnök. Az S&P Kína „AA-„ osztályzatát „A +”-ra vágta, a pénzügyi szektoron kívüli, immár a GDP 257 százalékára rugó vállalati adósság rohamos növekedése okán. A hitelminősítők nem sínylik meg különösebben sem ezeket a bírálatokat, sem pedig a 2008-2009-es hitelválság következményeit. Nem alaptalan a gyanú, hogy a minősítés sokszor önkényes, a megrendelő ízlésének megfelelő, már csak azért is, mert ez utóbbiak fizetnek az osztályozásért, a bevételek 90 százalékát ez hozza.

A pénzügyi válságot megelőzően a valójában fedezet nélküli, jelzáloghitel hátterű kötvények 73 százalékát, mintegy 800 milliárd dollár értékű kibocsátást a Moody’s 2006-ban még AAA kategóriába sorolta, hogy azután két évvel később a „junk” (ócska) minősítésre legyenek jók. A minősítők mégis alig több, mint a századát fizették ki a bankokra kirótt büntetésnek, a hosszú egyezkedés után a S&P 1,4 milliárd dolláros kártérítést fizetett, a Moody's ez év elejéig húzta a rendezést, végül 864 millió dollárban állapodott meg az amerikai hatóságokkal. A reformok váratnak magukra, bár Európában az ESMA (European Securities and Markets Authority) felügyeli a hitelminősítők tevékenységét, és Amerikában tőzsdefelügyelet frissítette a hitelminősítőkre vonatkozó szabályait, a lényegen, hogy az osztályzatokért pontosan azok fizetnek, akik számára a minősítés élet-halál kérdése, egyetlen szervezet sem tudott, vagy nem is akart változtatni. De a kritikák a cégek érdekviszonyait, és az átláthatóság hiányát is boncolgatták. E téren valamelyest javult a helyzet, immár nyilvánosságra kell hozni milyen modellek, hipotézisek alapján dolgoznak, valamint minden olyan ügyfél a nevét, amelytől éves bevételük öt százalékánál nagyobb része származik. - Rédei Judit írása a Népszavának

Minősítő
Az első, mai értelemben vett hitelminősítő 1909-ben kezdte meg működését, azóta soha négynél több intézménynek nem sikerült említésre méltó piaci részt szerezni e területen. Az úttörő Lewis Tappan volt, aki 1841-ben, New York-ban megalapította az első olyan vállalkozást, amely egyes piaci szereplők fizetőképességéről készített értékelést, piaci „kalauzt”. 1909-ben John Moody nyilvánosságra hozta az első mai értelemben vett minősítését, vasúti kötvényekről, ez az elemzés széles körben nyilvánossá vált azok számára, akik tagságot szereztek, természetesen díj ellenében. A Poor's Publishing Company 1916-ban, Standard Statistics Company 1922-ben, a Fitch Publishing Company pedig 1924-ben lépett színre. A Standard 1941-ben egyesült a Poor's-szal, azóta közös név alatt működnek.

Minden megtörténhet

A mai felülvizsgálat során valószínűleg stabilról pozitívra módosítja Magyarország hitelminősítését a Moody's - vélekedett a Népszava érdeklődésére Török Zoltán. A Raffeisen Bank vezető elemzője szerint a Fitch november 10-én hasonlóképpen fog cselekedni. Mivel az S&P korábban már felminősítette hazánkat, így az év végére mind a három cégnél a bóvli kategóriánál eggyel feljebb léphetünk, azután 2018-ban várható a "nagy ugrás", amikor már a befektetésre ajánlottak három kategóriája közül a középsőbe kerülhetünk.

. FOTÓ: AFP

. FOTÓ: AFP

Bár a hitelminősítők megtehetnék, és több magyar makroadat alapján szóba jöhetne az is, hogy kilátásjavítás nélkül felminősítik Magyarországot, de várhatóan nem ez lesz a menetrend - ez volt Németh Dávid álláspontja. A K&H Bank vezetője ehhez hozzáfűzte, hogy ritkán lépnek akkorát ezek a cégek, hogy kihagyják a stabil kilátásról pozitívra történő változtatást és egyből magasabb kategóriába sorolnak egy országot. (Igaz, erre is volt példa, a Standard&Poor’s hitelminősítő pont a magyar osztályzattal csinálta ezt 2016-ban.) Németh Dávid szerint a másik, fontosabb ok, hogy a Moody’s és a Fitch Ratings - az S&P-hez hasonlóan - óvatos marad, ezért csak a kilátáson javít. Egy esetleges felminősítéssel ugyanis még várnak a jövő évi választások miatt. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen gazdaságpolitikai lépések és irányvonalak várhatóak a következő években.

Az elemző szerint azonban a negatívumokra is kitérnek majd a hitelminősítők. Többek között arra, hogy a GDP gyorsulásában az uniós forrásokon alapuló fejlesztések kiemelkedő szerepet játszanak. A magyar gazdaság uniós pénzek nélküli potenciális növekedése két százalék körüli, ami nem túl erős szám. A hitelminősítők korábban utaltak arra, hogy az átláthatóságon is lehetne mit javítani - mondta Németh Dávid.

Lassan feledés homálya borul Varga Mihály tavaly év eleji nyilatkozatára, amelyet az idei évre vonatkozó költségvetés beterjesztésekor adott. A nemzetgazdasági miniszter - miután Magyarország négy éve várta a felminősítést - szó szerint azt mondta, hogy ő személy szerint is feladta a hitelminősítők meggyőzését. De volt némi lelkiismeretfurdalása is, mert a Konvergencia programban szereplő számok teljesítése foghíjas volt. Azután néhány hónappal váratlanul mégis kikerültünk a bóvli kategóriából. - Bonta Miklós

Szerző

A fogyasztás most érte el a 2007-es szintet

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:24

A világválságot megelőző időszakban voltak utoljára olyan optimisták a hazai makrogazdasági elemzők, mint napjainkban. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ismét gazdasági krízis előtt állnánk. 

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője például a hitelintézet tegnapi tájékoztatóján kiemelte: 2017-ben a belső kereslet növekedése, az uniós források egyre nagyobb ütemű felhasználása miatt tovább gyorsulhat, így 3,5 százalékos lehet a GDP növekedése. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az uniós támogatások 1000 milliárd forintjából mindössze 300 milliárd forint érkezett meg Brüsszelből, a fennmaradó összeget a magyar költségvetés megelőlegezi, de ez legfeljebb csak a költségvetés úgynevezett pénzforgalmi hiányát növeli, a mérvadónak tekintett eredményszemléletűt nem. A szakértő abban azonban biztos, hogy az előzetesen jóváhagyott támogatási összeg megérkezik, így ez a deficit eltűnik. Ugyanakkor azt is észlelték az elemzők, hogy a beruházások nagyobb mértékű növekedésében már nemcsak a brüsszeli pályázatok idén ismét beindult kifizetése játszott szerepet, hanem ettől függetlenül már a versenyszféra is.

Az egyik legizgatóbb kérdés azonban, hogy miképpen alakul a fogyasztói árindex növekedése. Tavasszal voltak ugyan olyan várakozások, hogy az infláció az év egyes időszakaiban átlépheti a jegybank 3 százalékos célértékét, azonban ennek egyenlőre semmi jele - mondta Trippon Mariann. 2017-ben éves átlagban 2,3, jövőre pedig 2,5 százalékos lehet a drágulás üteme. Ugyancsak szinte megmagyarázhatatlan, hogy a béremelések hatása miért nem jelenik még meg teljesen az árakban, az élelmiszer és az üzemanyag árak is a vártnál alacsonyabbak, és az importált termékek áralakulása miatt sincs inflációs nyomás. Trippon Mariann kifejtette: a magyar makrogazdasági mutatók jól alakultak az elmúlt időszakban, szép képet mutatnak a növekedési kilátások, a világgazdasági környezet is kedvező, emiatt az Magyar Nemzeti Bank tovább lazított monetáris kondícióin, és idén is a nem konvencionális intézkedésekre helyezi a hangsúlyt.

Hónapról hónapra egyre erőteljesebben, az év egészében akár 9,4 százalékkal is emelkedhetnek reálkeresetek, és ez a tendencia folytatódik az év hátralevő részében is - ez volt a véleménye Palócz Évának, a Kopint-Tárki vezérigazgatójának, aki az ugyancsak tegnap tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a lakosság most egyre nagyobb mértékben vesz fel hiteleket, ami a jövedelmek emelkedésével együtt táplálja a magánfogyasztást. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a lakossági fogyasztás csak most érte el a 2007-es szintet!

A másik érdekesség, hogy az ipar egyértelműen elvesztette húzóerő jellegét, legutóbb már a gépek és berendezések ágazatának a növekedése volt a leggyorsabb.

A válság tapasztalatait újra kell értékelni mind az eurózóna fogadóképessége, mind a magyar gazdaság érettsége szempontjából, ugyanis mindkét esetben romlás figyelhető meg - erre a következtetésre jutott előadásában Madár István. A Portfolio vezető elemzője így fogalmazott: „Úgy tűnik, hogy a rögzített árfolyamba való belépés, és a forintról való lemondás költsége még mindig nem olyan riasztó, ha egyébként a gazdaságpolitika nagyon jó teljesítményt nyújt.” A szakértő megjegyezte, hogy jó teljesítmény alatt a bérek és a termelékenység összhangjának a megteremtését, illetve a mostaninál is fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodást értette. Azt egyértelművé tette: az euró bevezetése egyértelműen politikai kérdés.

Szerző

Orbán rezsiharca a fára nem vonatkozik

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:00
FOTÓ: Népszava
Orbán Viktor rezsiharca a második legelterjedtebb fűtőanyagra, a tűzifára nem terjed ki. Az ár így már az egekbe tör.

A 2013-as "rezsicsökkentés" óta a legnagyobb, közel tíz százalékos éves drágulással szembesülhettek szeptemberben a tűzifavásárlók - deríthető ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Most 3350 forintba került egy mázsa tűzifa. Tavaly 4, a korábbi években pedig mintegy 2-2 százalékos, halk áremelkedést kellett elszenvedniük a fával fűtőknek, a Fidesz hangos rezsicsatazaja közepette. Noha a brikett „csak” 3 százalékkal drágább, mint tavaly ugyanekkor, ám ez is a legmagasabb ütem 2013 óta.

Szakértők a drágulást a kereslet élénkülésével indokolják. És mivel a szilárd tüzelőanyagok szabadárasak, a kereskedők nyakló nélkül emelhetnek.

A lakossági fűtésköltségek letörését hangoztató Orbán-kabinet látóteréből hiányoznak a szilárd tüzelőanyagok, így például a fa, a brikett vagy a lignit. Pedig a hazai lakosság nagy, egyesek szerint egyre növekvő hányada fűt fával. Eme háztartások száma több mint 600 ezerre becsülhető, ami az összes mintegy ötöde. Bár messze a legtöbben gázzal fűtenek, ám a fa még mindig a második legelterjedtebb fűtési mód. Így például a távfűtés is kevesebb otthonban érhető el. A többi szilárd tüzelési mód aránya emellett csupán néhány százalékra rúg.

A hazai statisztikusokat a leginkább a fatüzelés aránya kapcsán lehet zavarba hozni. Idén év elején ugyanis „módszertant váltottak” és a hazai fogyasztási adatokba belevették a lopott fát is. Ez pedig a hivatalos, évi közel kétmillió tonnás adatot legalábbis megduplázta. Az Orbán-kormány három éve a fára is tíz százalékos „rezsicsökkentést” hirdetett, ám ez hamar elillant az erdészetek áraiból. Azóta pedig a kérdést a – korábban bevezetett, egyre növekvő mennyiségű – szociális faosztásra hivatkozva ütik el. Ám ez messze nem elegendő.

A háztartási faégetés is komolyan hozzájárul a légszennyezéshez – figyelmeztet Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője. Bár a szén-dioxid-szennyezés szempontjából matematikailag nem okoz nagyobb levegőterhelést – hisz a növény ennyit élete során meg is köt -, ám a kibocsátott korom szintén rendkívül káros az egészségre. A fatüzelés aránya szerinte is növekszik, ráadásul nem csak az alacsony jövedelműek körében. Sokan térnek át rá a gáztüzelésről, kedvtelésből, vagy közmű híján. A leghatékonyabb megoldásnak a fával tüzelők otthonainak leszigetelését tartaná, amivel a fűtési költség harmadára-negyedére csökkenthető. De legalább ilyen fontosnak tartaná a felvilágosítást. A fatüzelés ugyanis komoly szakértelmet igényel, aminek híján jóval nagyobb vesződséggel, drágábban, veszélyesebben, eredménytelenebbül fűthetünk és még a levegőt is jobban terheljük. Lenkei Péter a fánál is veszélyesebbnek ítéli a szén- és lignittüzelést, nem is beszélve a hulladékégetésről. Évente csak Magyarországon 13 ezren halnak meg ilyen okokból – szögezte le. Az irodavezető szerint a szociális faprogram nem ér el az összes rászorulóhoz. Ráadásul információik szerint az így osztogatott fa jellemzően vizes.

Jobb tavasszal venni
Fajlagosan továbbra is messze a tűzifával éri meg a leginkább fűteni: költsége a szénének valamivel több mint fele, a gázénak kevesebb mint a fele, az áramról nem is beszélve. Igaz, jóval nagyobb vele a vesződség is.
A fát érdemes köbméter szerint vásárolni, mert a víztartalma sajnos nehezen ellenőrizhető. Ezért szakértők inkább azt javasolják, hogy télire az előző tavasszal vásároljunk fát és azt nyáron szárítsuk ki. A leggyakoribb tűzifa-fajták az akác, a tölgy, a bükk, a gyertyán és a cser.


Rezsivakság

Az elmúlt három év során kiderült: a Nemzeti Együttműködés Rendszerének több millió polgár aláírásával megtámogatott rezsiharca nem azt jelenti, hogy a kormány a lakosság gáz- és áramtarifáiban lekövetné a nemzetközi gáz- és áramárak megfeleződését. Így megmarad a 2013-2014-ben - nemzetközi árcsúcsok idején – meglépett mintegy 25 százalékos árvágás. Változó hevességű rezsiküzdelmei közepette Orbán Viktor figyelme nem terjed ki a jellemzően kevésbé módosak által használt tüzelőanyagokra, így a fára, brikettre, kokszra. A legszegényebbek fűtési lehetőségein javító, átfogó tartozáscsökkentő programok se indultak. Így, míg a "rezsieredmények megvédése" fideszes értelmezésben azt jelenti, hogy a nemzetközi tőzsdék összeomlása közepette a Fidesz legalábbis nem emeli a közműdíjakat, a fa és a szén ára folyamatosan, jóval az infláció felett nő.

Szerző