Hitelminősítés - Jobb jegyre várva

Publikálás dátuma
2017.10.20 07:22
A Moody's székházban háromszor annyian dolgoznak mint a válság előtt. FOTÓ: AFP
A „Big Three” osztályzatait lesi a világ. Egyikük ma éppen Magyarország hitelképességéről mond véleményt.

Részrehajlást, hanyagságot, több esetben tisztességtelenséget vetettek a nagy hitelminősítők szemére a pénzügyi válságban játszott szerepük miatt, ám mindez csak látszólag tépázta meg a „Big Three” azaz a Moody’s, a Standard and Poor’s és a Fitch tekintélyét. A három nagy alig 1 százaléknyi üzletet veszített, így napjainkban már „csak” 95 százalékos részt mondhat magáénak a 7 milliárd dolláros piaci tortából. Azóta inkább az államadósságok minősítése nyomán kapják a legtöbb kritikát a hitelminősítők.

Az államok, a nagy cégek számára változatlanul a három nagy hitelminősítőn át vezet az út a hitelforrásokhoz. Most éppen Magyarország vár az ítéletre. Magyar idő szerint ma este, tőzsdezárás után a Moody’s, november 10-én pedig a Fitch nyilatkozik aktuális besorolásunkról. A mérlegbe a GDP alakulása, a munkaerőpiac adatai, a büdzsé, az államadósság, az adósságszerkezet, az átláthatóság kerül be egyebek mellett. Legutóbb augusztus végén az S&P pozitívra javította a kilátásunkat, és várhatóan ezt teszi majd a két másik intézmény is, a Baa3, illetve a BBB-jegy érdemi javításában jövőre lehet reménykedni.

A hitelminősítők klasszikus feladata, annak feltárása, hogy egy hiteligénylő, ha úgy tetszik kötvénykibocsátó gazdasági szereplő tevékenységében milyen kockázatok veszélyeztethetik a kölcsönök visszafizetését, ezek nagyságrendjét, létét vagy nemlétét tükrözi a minősítők osztályzata. A kölcsönfolyósító befektetők ennek alapján árazzák be, milyen felárat, azaz milyen kamatot kérnek a pénzükért. A legjobb az AAA, ez azonban csak kevesek kiváltsága, összesen 11 ország méltó jelenleg erre, de felettük is ott lebeg a leminősítés veszélye, ahogy azzal mostanság fenyegetik az USA-t növekvő, és a Kongresszus által még nem szentesített rekordméretűre dagadt államadóssága okán. A közelmúltban a Brexit kockázatait árazta be a Moody’s Aa1-ről Aa2-re rontva az Egyesült Királyság osztályzatát. A brit visszhang szerint a Moody’s avult adatokat használt és nem figyelt arra mit mondott Theresa May miniszterelnök. Az S&P Kína „AA-„ osztályzatát „A +”-ra vágta, a pénzügyi szektoron kívüli, immár a GDP 257 százalékára rugó vállalati adósság rohamos növekedése okán. A hitelminősítők nem sínylik meg különösebben sem ezeket a bírálatokat, sem pedig a 2008-2009-es hitelválság következményeit. Nem alaptalan a gyanú, hogy a minősítés sokszor önkényes, a megrendelő ízlésének megfelelő, már csak azért is, mert ez utóbbiak fizetnek az osztályozásért, a bevételek 90 százalékát ez hozza.

A pénzügyi válságot megelőzően a valójában fedezet nélküli, jelzáloghitel hátterű kötvények 73 százalékát, mintegy 800 milliárd dollár értékű kibocsátást a Moody’s 2006-ban még AAA kategóriába sorolta, hogy azután két évvel később a „junk” (ócska) minősítésre legyenek jók. A minősítők mégis alig több, mint a századát fizették ki a bankokra kirótt büntetésnek, a hosszú egyezkedés után a S&P 1,4 milliárd dolláros kártérítést fizetett, a Moody's ez év elejéig húzta a rendezést, végül 864 millió dollárban állapodott meg az amerikai hatóságokkal. A reformok váratnak magukra, bár Európában az ESMA (European Securities and Markets Authority) felügyeli a hitelminősítők tevékenységét, és Amerikában tőzsdefelügyelet frissítette a hitelminősítőkre vonatkozó szabályait, a lényegen, hogy az osztályzatokért pontosan azok fizetnek, akik számára a minősítés élet-halál kérdése, egyetlen szervezet sem tudott, vagy nem is akart változtatni. De a kritikák a cégek érdekviszonyait, és az átláthatóság hiányát is boncolgatták. E téren valamelyest javult a helyzet, immár nyilvánosságra kell hozni milyen modellek, hipotézisek alapján dolgoznak, valamint minden olyan ügyfél a nevét, amelytől éves bevételük öt százalékánál nagyobb része származik. - Rédei Judit írása a Népszavának

Minősítő
Az első, mai értelemben vett hitelminősítő 1909-ben kezdte meg működését, azóta soha négynél több intézménynek nem sikerült említésre méltó piaci részt szerezni e területen. Az úttörő Lewis Tappan volt, aki 1841-ben, New York-ban megalapította az első olyan vállalkozást, amely egyes piaci szereplők fizetőképességéről készített értékelést, piaci „kalauzt”. 1909-ben John Moody nyilvánosságra hozta az első mai értelemben vett minősítését, vasúti kötvényekről, ez az elemzés széles körben nyilvánossá vált azok számára, akik tagságot szereztek, természetesen díj ellenében. A Poor's Publishing Company 1916-ban, Standard Statistics Company 1922-ben, a Fitch Publishing Company pedig 1924-ben lépett színre. A Standard 1941-ben egyesült a Poor's-szal, azóta közös név alatt működnek.

Minden megtörténhet

A mai felülvizsgálat során valószínűleg stabilról pozitívra módosítja Magyarország hitelminősítését a Moody's - vélekedett a Népszava érdeklődésére Török Zoltán. A Raffeisen Bank vezető elemzője szerint a Fitch november 10-én hasonlóképpen fog cselekedni. Mivel az S&P korábban már felminősítette hazánkat, így az év végére mind a három cégnél a bóvli kategóriánál eggyel feljebb léphetünk, azután 2018-ban várható a "nagy ugrás", amikor már a befektetésre ajánlottak három kategóriája közül a középsőbe kerülhetünk.

. FOTÓ: AFP

. FOTÓ: AFP

Bár a hitelminősítők megtehetnék, és több magyar makroadat alapján szóba jöhetne az is, hogy kilátásjavítás nélkül felminősítik Magyarországot, de várhatóan nem ez lesz a menetrend - ez volt Németh Dávid álláspontja. A K&H Bank vezetője ehhez hozzáfűzte, hogy ritkán lépnek akkorát ezek a cégek, hogy kihagyják a stabil kilátásról pozitívra történő változtatást és egyből magasabb kategóriába sorolnak egy országot. (Igaz, erre is volt példa, a Standard&Poor’s hitelminősítő pont a magyar osztályzattal csinálta ezt 2016-ban.) Németh Dávid szerint a másik, fontosabb ok, hogy a Moody’s és a Fitch Ratings - az S&P-hez hasonlóan - óvatos marad, ezért csak a kilátáson javít. Egy esetleges felminősítéssel ugyanis még várnak a jövő évi választások miatt. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen gazdaságpolitikai lépések és irányvonalak várhatóak a következő években.

Az elemző szerint azonban a negatívumokra is kitérnek majd a hitelminősítők. Többek között arra, hogy a GDP gyorsulásában az uniós forrásokon alapuló fejlesztések kiemelkedő szerepet játszanak. A magyar gazdaság uniós pénzek nélküli potenciális növekedése két százalék körüli, ami nem túl erős szám. A hitelminősítők korábban utaltak arra, hogy az átláthatóságon is lehetne mit javítani - mondta Németh Dávid.

Lassan feledés homálya borul Varga Mihály tavaly év eleji nyilatkozatára, amelyet az idei évre vonatkozó költségvetés beterjesztésekor adott. A nemzetgazdasági miniszter - miután Magyarország négy éve várta a felminősítést - szó szerint azt mondta, hogy ő személy szerint is feladta a hitelminősítők meggyőzését. De volt némi lelkiismeretfurdalása is, mert a Konvergencia programban szereplő számok teljesítése foghíjas volt. Azután néhány hónappal váratlanul mégis kikerültünk a bóvli kategóriából. - Bonta Miklós

Szerző

313,93 forinton áll az euró

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:51
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Tizenegy fillérrel erősödött a forint kedd reggelre az uniós fizetőeszközhöz képest, a dollárhoz és svájci frankhoz viszonyítva is javult az árfolyam.
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel. Az euró 313,93 forinton forgott reggel hét órakor, 11 fillérrel csökkent az árfolyama a hétfő esti 314,04 forinthoz képest. A dollár árfolyama 277,19 forintról 276,73 forintra, a svájci franké pedig 276,76 forintról 276,51 forintra gyengült.A jent 2,4864 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,4874 forinttal. Az euró 1,1343 dolláron forgott kedd reggel, 0,07 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1352 frankon jegyezték. Egy dollárért 1,0008 frankot kértek, napi szinten 0,05 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,13 százalékot veszített értékéből a dollár, kedd reggel 111,27 jent ért - írja az MTI.

Az elszálló zöldség és gyümölcsárak gyengítik a forintot

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az infláció egyik motorja az élelmiszerek, azon belül is a zöldségek és egyes gyümölcsök árának a dinamikus emelkedése. Csökkent az export, a termőterület és a termelési kedv is a kertészeti ágazatban.
Megette a fene – legyint a Lehel téri vásárcsarnok egyik zöldségeladója: korábban még három-négy kiló burgonyát vittek a vásárlók, mostanában csak egy kilóval távoznak. Az utóbbi időszakban alaposan megugrott a krumpli ára, így néhány hónapja még 160-170 forint volt kilója, most 240-290 forint között sávban mozog a piacon. - Vevő nincs, inkább csak érdeklődő – mondják egy másik, belvárosi piacon. „Jönnek be az emberek de gyakran sarkon fordulnak az árakat látva” - mondja az eladó, aki azzal is humorizál, hogy a főnöke inkább turistalátványosságnak tartja őt.  Olyan drága a burgonya, hogy már darabra is adják az Auchan hipermarketjeiben, adták hírül nemrég fotókkal illusztrálva. Kétségtelen, egy év alatt a zöldség-gyümölcs árak -  ezen belül az egyik alapvető élelmiszeré, a burgonyáé is - átlagosan 23,3 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A korábbi évektől eltérően a hazai burgonya március helyett már februárban gyakorlatilag eltűnt a boltokból. Régebben ilyenkor érkezett az import, amely kordában tartotta az árakat, csakhogy a magyar gazdáknál is súlyosabban érintette a tavalyi aszály a legjelentősebb európai termelő országokat, mint Németország, Franciaország, vagy Lengyelország, ahol a terméskiesés mértéke elérte a 30-40 százalékot. A rendszerváltás előtti évtizedekben évi 2-3 millió tonna burgonya is termett itthon, de ez mára 340-400 ezer tonnára csökkent, ami a hazai igényeket sem fedezi. Pár hete még 280 volt – tájékoztat a terézvárosi Hunyadi téri csarnok árusa, akinek pultjánál jelenleg 300 forintot kell fizetni egy kiló burgonyáért. Ez még magyar krumpli - fűzi hozzá. Nem tudni, meddig tart ki a hazai készlet, de a „főnök” már szólt, hogy rövidesen jön a külföldi burgonya, amit várhatóan 350-ért adnak majd. A (magyar) vöröshagyma kilója egyébként már most 350 forintba kerül. A hagyma jóval drágább, mint a krumpli – csodálkozik rá maga is a ritkán tapasztalható árfordulatra az árus.  Az ok ez esetben is az, hogy hagymából is kevesebb termett a vártnál. A tavalyi aszályos év nyomán a zöldség-gyümölcs export összetétele is alaposan beszűkült. Jószerivel megszűnt a vöröshagyma, fokhagyma, málna, egres, fekete, piros és fehér ribiszke, szamóca kivitele, de kisebb volt a hozam káposztából, a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből is.  A gyümölcsösökben a csapadékhiány és a hőség nem tett akkora kárt, sőt, éppen a tavalyi márciusi fagy miatt termett kevesebb kajszi és őszibarack – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeB a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember hangsúlyozta, az ősz óta emelkedő zöldségárak nem egy tendenciát jeleznek, hiszen a zöldség-gyümölcs árak egyébként is hullámzóak. Mint emlékezetes a gyümölcstermés 2017-ben volt nagyon gyenge az áprilisi hideghullám miatt, s ez magasra emelte az árakat. A múlt évben viszont elmaradtak a károsító tavaszi fagyok, az átlagosnál is magasabb hozamok voltak, mert a fák „kipihenték” magukat. A komoly fagykárt szenvedett kajszit, illetve őszibarackot kivéve, a fogyasztók számára igen kedvező áron kínálták a gyümölcsöket a kereskedők, őstermelők.  A málna, szeder, a fekete ribiszke hazai termőterülete egyre zsugorodik, sőt egyes tájakon meg is szűnt, mert ezek a növények egyre nehezebben viselik a megváltozott éghajlati viszonyokat. Ám drámai változások történtek a zöldségágazatban is. Az intenzív, nagy élőmunkaigényes szabadföldi, illetve fóliás, hajtatott zöldségek termőterülete az elmúlt 15-20 évben mintegy 40 százalékkal csökkent. A fóliák, üvegházak területe 6700 hektárról nagyjából 3700 hektárra zsugorodott. A szabadföldi zöldségek területe 50 ezer hektárról 30 ezer hektárra csökkent. Csak a csemegekukorica és a zöldborsó őrizte meg korábbi pozícióját. A visszaesésben közrejátszik az is, hogy az eltűnőben lévő gyümölcsfajtákhoz hasonlóan a legtöbb szabadföldi zöldség termesztése is nagyon élőmunkaigényes, s az elmúlt 8-10 évben kritikussá vált a mezőgazdaságban is a munkaerőhiány.  Visszaveti az ültetvénytelepítési kedvet az is, hogy a zöldség-gyümölcstermesztés nagyon tőkeigényes. A szántóföldi növények termelési költsége hektáronként 200-400 ezer, míg a szabadföldi zöldség, illetve gyümölcstermesztésben ez az összeg már 1-6 millió forint közé esik, a fóliás kertészeté pedig már 15-40 millió forint is lehet, míg az üvegháziaké hektáronként akár a 40-80 millió forintot is elérheti a fajtól, fajtától függően. Nem csoda, hogy sok kertészettel foglalkozó gazda a sokkal kevésbé kockázatos, valamint jóval kisebb tőke- és munkaerő-igényű szántóföldi termelésre áll át – mondta Apáti Ferenc. Egy jól gépesített, gabonával, olajos magvakkal foglalkozó gazdaságban 100-150 hektárt egy ember megművel, a kertészetben pedig akár 10-30 emberre is szükség lenne, sőt hajtatott termesztésben egy hektárra kell 5-10 főnyi munkaerő. Az uniós területalapú támogatás hektáronként pedig mindkét ágazatban hektáronként 68-70 ezer forint, ám a költségekhez mérten óriási az aránytalanság. Ma már szabadföldi zöldséget termelni öntözés nélkül, lehetetlen, de a gyümölcsösökben is kevés kivétellel, szükség lenne a vízutánpótlásra - állítják a szakemberek. Egy korszerű öntözőrendszer kiépítése hektáronként legalább 1 millió forint. A szabadföldi zöldségek termőterületének háromnegyede, míg a gyümölcsösök csupán negyede öntözött jelenleg. A zöldségágazat az utóbbi évtizedben gyorsabban fejlődött, mint a gyümölcsszektor és ezért kisebb a lemaradása az európai élmezőnytől. A gyümölcstermelők 10-15 százaléka fejlesztett ki magas színvonalú gazdaságot, a 80 ezer hektár 30-40 százalékán. A termőterület egyharmadán küszködik a gazdák legalább fele, akik versenyképtelenek és csak a támogatások tartják életben a vállalkozásaikat. Elengedhetetlen 5-8 éves távlatban a technológiai és fajtakorszerűsítés, hogy akár egyharmaddal kisebb területen a jelenlegi mennyiséget stabilan azonos minőségben produkálhassa az ágazat. Sajnos a piaci verseny kegyetlen, nem ismeri a szociális érzékenységet, kizárólag a versenyképesség dönti el, ki maradhat a piacon – figyelmeztetett Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke.  

Darabáras burgonya

Az online élelmiszerpiacon bevett gyakorlat szerint, lehetőség van a legtöbb gyümölcs és zöldség, így minden burgonyafajta esetében is a rendelt mennyiséget darabonként megjelölni - adott magyarázatot a  Adorján Abigél, az Auchan áruházlánc kommunikációs menedzsere arra, miként születhetett a darabáras krumpliról szóló hír. A vevők általában egzotikus gyümölcsök és különleges zöldségfélék esetében veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A vásárlás végösszegét azonban minden esetben egységesen a kilogrammban feltüntetett ár alapján határozza meg a rendelési rendszer. A darabonkénti vásárlásra az üzletekben is lehetősége van a vásárlóknak – tette hozzá.

Élesedik a verseny az élelmiszer-házhozszállításban

Elérte a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat a hazai online kiskereskedelem tavaly, ami 17 százalékos növekedést jelent. A webes kereskedelem így már a 4,5 százalékát adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak – derül ki a GKI Digital adataiból. Az online vásárlók számának növekedési üteme azonban évről évre lassul: jelenleg 3,2 millió magyar rendel évente legalább egyszer webáruházból. Az online szektor növekedése így elősorban attól függ, hányszor és milyen értékben rendelnek ezek a vásárlók. A kereskedőknek érdemes a gyorsabban forgó napi fogyasztási cikkek irányába is nyitniuk. Tavaly a műszaki terület után az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) területe bővült a legdinamikusabban az e-kereskedelemben, azon belül is az online élelmiszer szegmens. Utóbbi terén tavaly már élénk verseny folyt a Tesco és az Auchan online áruházai között. A háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny, a Rossmann után tavaly a DM is elindult saját webáruházával. A GKI Digital szerint a most még gyerekcipőben járó online FMCG-piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz. V. A. D.

Magyar füge, kiwi, banán is terem

A magyar gyapot termesztés megbukott az ’50-es években, mert a politikai akaraton kívül semmilyen más feltétel nem volt meg a sikerhez.Egyelőre még a magyar narancsra is várni kell, mert még a kicsi, sárga és savanyú sem teremne meg a hazai gyümölcsösökben. A szakértők szerint középtávon a mediterrán gyümölcsfajták hazai elterjedésének nincs nagy valószínűsége, de választékbővítésre már ma is termelnek a hazai gazdák bizonyos déligyümölcs és egyén haszonnövény fajtákat. Megfelelő mikroklímájú területeken viszont, ahol télen sem csökken a hőmérséklet mínusz 10 Celsius fok alá, már jelenleg is termesztenek meleg- és napfény igényes növényeket. A füge például évszázadok óta a magyarországi kertek szél és fagyvédett zugainak kedvelt gyümölcse, holott igazán a mediterránum, illetve Észak-Afrika a fő termőterülete. Újabb vendég viszont a kiwi, amelyet néhány éve kezdtek termeszteni például Dél-Zalában. Ma már szabadföldön, hektárnyi méretű területeken terem ez a kedvelt délgyümölcsöt. Sőt, egyes vizsgálatok szerint a hazai kiwi vitamin és ásványisó tartalma magasabb az importénál. Ennek oka egyebek mellett, hogy frissen fogyasztható és nem csökkenti az értékes beltartalmat a szállítás, raktározás. Ma már tonnában mérik a termést és néhány éven belül a hazai piacokon akár a forgalom 3-4 százaléka is hazai termesztésű gyümölcs lehet. A füge mellett a rizs is régóta termesztett haszonnövény Magyarországon középső részén, pedig Ázsia az őshazája és ma is ott terem a világ rizskészletének túlnyomó többsége. A Dráva mentén viszont az utóbbi időszakban szóját is termesztenek, amit egyébként főleg Brazíliából importálunk. Ráadásul a magyar szója nem génkezelt, ami sok felhasználónál, állattenyésztőnél fontos szempont. Üvegházakban termesztenek citromot, narancsot, banánt is, de ezek, legalábbis még jó ideig nem érik el a kereskedelmi mennyiséget. A déligyümölcsök felbukkanása új gondokat is hozhat, hiszen ha megjelennek a kártevőik, azoknak Magyarországon egyelőre nincsenek természetes ellenségeik. 
Frissítve: 2019.03.19 07:42