Hitelminősítés - Jobb jegyre várva

Publikálás dátuma
2017.10.20 07:22
A Moody's székházban háromszor annyian dolgoznak mint a válság előtt. FOTÓ: AFP
Fotó: /
A „Big Three” osztályzatait lesi a világ. Egyikük ma éppen Magyarország hitelképességéről mond véleményt.

Részrehajlást, hanyagságot, több esetben tisztességtelenséget vetettek a nagy hitelminősítők szemére a pénzügyi válságban játszott szerepük miatt, ám mindez csak látszólag tépázta meg a „Big Three” azaz a Moody’s, a Standard and Poor’s és a Fitch tekintélyét. A három nagy alig 1 százaléknyi üzletet veszített, így napjainkban már „csak” 95 százalékos részt mondhat magáénak a 7 milliárd dolláros piaci tortából. Azóta inkább az államadósságok minősítése nyomán kapják a legtöbb kritikát a hitelminősítők.

Az államok, a nagy cégek számára változatlanul a három nagy hitelminősítőn át vezet az út a hitelforrásokhoz. Most éppen Magyarország vár az ítéletre. Magyar idő szerint ma este, tőzsdezárás után a Moody’s, november 10-én pedig a Fitch nyilatkozik aktuális besorolásunkról. A mérlegbe a GDP alakulása, a munkaerőpiac adatai, a büdzsé, az államadósság, az adósságszerkezet, az átláthatóság kerül be egyebek mellett. Legutóbb augusztus végén az S&P pozitívra javította a kilátásunkat, és várhatóan ezt teszi majd a két másik intézmény is, a Baa3, illetve a BBB-jegy érdemi javításában jövőre lehet reménykedni.

A hitelminősítők klasszikus feladata, annak feltárása, hogy egy hiteligénylő, ha úgy tetszik kötvénykibocsátó gazdasági szereplő tevékenységében milyen kockázatok veszélyeztethetik a kölcsönök visszafizetését, ezek nagyságrendjét, létét vagy nemlétét tükrözi a minősítők osztályzata. A kölcsönfolyósító befektetők ennek alapján árazzák be, milyen felárat, azaz milyen kamatot kérnek a pénzükért. A legjobb az AAA, ez azonban csak kevesek kiváltsága, összesen 11 ország méltó jelenleg erre, de felettük is ott lebeg a leminősítés veszélye, ahogy azzal mostanság fenyegetik az USA-t növekvő, és a Kongresszus által még nem szentesített rekordméretűre dagadt államadóssága okán. A közelmúltban a Brexit kockázatait árazta be a Moody’s Aa1-ről Aa2-re rontva az Egyesült Királyság osztályzatát. A brit visszhang szerint a Moody’s avult adatokat használt és nem figyelt arra mit mondott Theresa May miniszterelnök. Az S&P Kína „AA-„ osztályzatát „A +”-ra vágta, a pénzügyi szektoron kívüli, immár a GDP 257 százalékára rugó vállalati adósság rohamos növekedése okán. A hitelminősítők nem sínylik meg különösebben sem ezeket a bírálatokat, sem pedig a 2008-2009-es hitelválság következményeit. Nem alaptalan a gyanú, hogy a minősítés sokszor önkényes, a megrendelő ízlésének megfelelő, már csak azért is, mert ez utóbbiak fizetnek az osztályozásért, a bevételek 90 százalékát ez hozza.

A pénzügyi válságot megelőzően a valójában fedezet nélküli, jelzáloghitel hátterű kötvények 73 százalékát, mintegy 800 milliárd dollár értékű kibocsátást a Moody’s 2006-ban még AAA kategóriába sorolta, hogy azután két évvel később a „junk” (ócska) minősítésre legyenek jók. A minősítők mégis alig több, mint a századát fizették ki a bankokra kirótt büntetésnek, a hosszú egyezkedés után a S&P 1,4 milliárd dolláros kártérítést fizetett, a Moody's ez év elejéig húzta a rendezést, végül 864 millió dollárban állapodott meg az amerikai hatóságokkal. A reformok váratnak magukra, bár Európában az ESMA (European Securities and Markets Authority) felügyeli a hitelminősítők tevékenységét, és Amerikában tőzsdefelügyelet frissítette a hitelminősítőkre vonatkozó szabályait, a lényegen, hogy az osztályzatokért pontosan azok fizetnek, akik számára a minősítés élet-halál kérdése, egyetlen szervezet sem tudott, vagy nem is akart változtatni. De a kritikák a cégek érdekviszonyait, és az átláthatóság hiányát is boncolgatták. E téren valamelyest javult a helyzet, immár nyilvánosságra kell hozni milyen modellek, hipotézisek alapján dolgoznak, valamint minden olyan ügyfél a nevét, amelytől éves bevételük öt százalékánál nagyobb része származik. - Rédei Judit írása a Népszavának

Minősítő
Az első, mai értelemben vett hitelminősítő 1909-ben kezdte meg működését, azóta soha négynél több intézménynek nem sikerült említésre méltó piaci részt szerezni e területen. Az úttörő Lewis Tappan volt, aki 1841-ben, New York-ban megalapította az első olyan vállalkozást, amely egyes piaci szereplők fizetőképességéről készített értékelést, piaci „kalauzt”. 1909-ben John Moody nyilvánosságra hozta az első mai értelemben vett minősítését, vasúti kötvényekről, ez az elemzés széles körben nyilvánossá vált azok számára, akik tagságot szereztek, természetesen díj ellenében. A Poor's Publishing Company 1916-ban, Standard Statistics Company 1922-ben, a Fitch Publishing Company pedig 1924-ben lépett színre. A Standard 1941-ben egyesült a Poor's-szal, azóta közös név alatt működnek.

Minden megtörténhet

A mai felülvizsgálat során valószínűleg stabilról pozitívra módosítja Magyarország hitelminősítését a Moody's - vélekedett a Népszava érdeklődésére Török Zoltán. A Raffeisen Bank vezető elemzője szerint a Fitch november 10-én hasonlóképpen fog cselekedni. Mivel az S&P korábban már felminősítette hazánkat, így az év végére mind a három cégnél a bóvli kategóriánál eggyel feljebb léphetünk, azután 2018-ban várható a "nagy ugrás", amikor már a befektetésre ajánlottak három kategóriája közül a középsőbe kerülhetünk.

. FOTÓ: AFP

. FOTÓ: AFP

Bár a hitelminősítők megtehetnék, és több magyar makroadat alapján szóba jöhetne az is, hogy kilátásjavítás nélkül felminősítik Magyarországot, de várhatóan nem ez lesz a menetrend - ez volt Németh Dávid álláspontja. A K&H Bank vezetője ehhez hozzáfűzte, hogy ritkán lépnek akkorát ezek a cégek, hogy kihagyják a stabil kilátásról pozitívra történő változtatást és egyből magasabb kategóriába sorolnak egy országot. (Igaz, erre is volt példa, a Standard&Poor’s hitelminősítő pont a magyar osztályzattal csinálta ezt 2016-ban.) Németh Dávid szerint a másik, fontosabb ok, hogy a Moody’s és a Fitch Ratings - az S&P-hez hasonlóan - óvatos marad, ezért csak a kilátáson javít. Egy esetleges felminősítéssel ugyanis még várnak a jövő évi választások miatt. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen gazdaságpolitikai lépések és irányvonalak várhatóak a következő években.

Az elemző szerint azonban a negatívumokra is kitérnek majd a hitelminősítők. Többek között arra, hogy a GDP gyorsulásában az uniós forrásokon alapuló fejlesztések kiemelkedő szerepet játszanak. A magyar gazdaság uniós pénzek nélküli potenciális növekedése két százalék körüli, ami nem túl erős szám. A hitelminősítők korábban utaltak arra, hogy az átláthatóságon is lehetne mit javítani - mondta Németh Dávid.

Lassan feledés homálya borul Varga Mihály tavaly év eleji nyilatkozatára, amelyet az idei évre vonatkozó költségvetés beterjesztésekor adott. A nemzetgazdasági miniszter - miután Magyarország négy éve várta a felminősítést - szó szerint azt mondta, hogy ő személy szerint is feladta a hitelminősítők meggyőzését. De volt némi lelkiismeretfurdalása is, mert a Konvergencia programban szereplő számok teljesítése foghíjas volt. Azután néhány hónappal váratlanul mégis kikerültünk a bóvli kategóriából. - Bonta Miklós

Szerző
2017.10.20 07:22

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18