A fogyasztás most érte el a 2007-es szintet

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:24

A világválságot megelőző időszakban voltak utoljára olyan optimisták a hazai makrogazdasági elemzők, mint napjainkban. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ismét gazdasági krízis előtt állnánk. 

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője például a hitelintézet tegnapi tájékoztatóján kiemelte: 2017-ben a belső kereslet növekedése, az uniós források egyre nagyobb ütemű felhasználása miatt tovább gyorsulhat, így 3,5 százalékos lehet a GDP növekedése. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az uniós támogatások 1000 milliárd forintjából mindössze 300 milliárd forint érkezett meg Brüsszelből, a fennmaradó összeget a magyar költségvetés megelőlegezi, de ez legfeljebb csak a költségvetés úgynevezett pénzforgalmi hiányát növeli, a mérvadónak tekintett eredményszemléletűt nem. A szakértő abban azonban biztos, hogy az előzetesen jóváhagyott támogatási összeg megérkezik, így ez a deficit eltűnik. Ugyanakkor azt is észlelték az elemzők, hogy a beruházások nagyobb mértékű növekedésében már nemcsak a brüsszeli pályázatok idén ismét beindult kifizetése játszott szerepet, hanem ettől függetlenül már a versenyszféra is.

Az egyik legizgatóbb kérdés azonban, hogy miképpen alakul a fogyasztói árindex növekedése. Tavasszal voltak ugyan olyan várakozások, hogy az infláció az év egyes időszakaiban átlépheti a jegybank 3 százalékos célértékét, azonban ennek egyenlőre semmi jele - mondta Trippon Mariann. 2017-ben éves átlagban 2,3, jövőre pedig 2,5 százalékos lehet a drágulás üteme. Ugyancsak szinte megmagyarázhatatlan, hogy a béremelések hatása miért nem jelenik még meg teljesen az árakban, az élelmiszer és az üzemanyag árak is a vártnál alacsonyabbak, és az importált termékek áralakulása miatt sincs inflációs nyomás. Trippon Mariann kifejtette: a magyar makrogazdasági mutatók jól alakultak az elmúlt időszakban, szép képet mutatnak a növekedési kilátások, a világgazdasági környezet is kedvező, emiatt az Magyar Nemzeti Bank tovább lazított monetáris kondícióin, és idén is a nem konvencionális intézkedésekre helyezi a hangsúlyt.

Hónapról hónapra egyre erőteljesebben, az év egészében akár 9,4 százalékkal is emelkedhetnek reálkeresetek, és ez a tendencia folytatódik az év hátralevő részében is - ez volt a véleménye Palócz Évának, a Kopint-Tárki vezérigazgatójának, aki az ugyancsak tegnap tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a lakosság most egyre nagyobb mértékben vesz fel hiteleket, ami a jövedelmek emelkedésével együtt táplálja a magánfogyasztást. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a lakossági fogyasztás csak most érte el a 2007-es szintet!

A másik érdekesség, hogy az ipar egyértelműen elvesztette húzóerő jellegét, legutóbb már a gépek és berendezések ágazatának a növekedése volt a leggyorsabb.

A válság tapasztalatait újra kell értékelni mind az eurózóna fogadóképessége, mind a magyar gazdaság érettsége szempontjából, ugyanis mindkét esetben romlás figyelhető meg - erre a következtetésre jutott előadásában Madár István. A Portfolio vezető elemzője így fogalmazott: „Úgy tűnik, hogy a rögzített árfolyamba való belépés, és a forintról való lemondás költsége még mindig nem olyan riasztó, ha egyébként a gazdaságpolitika nagyon jó teljesítményt nyújt.” A szakértő megjegyezte, hogy jó teljesítmény alatt a bérek és a termelékenység összhangjának a megteremtését, illetve a mostaninál is fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodást értette. Azt egyértelművé tette: az euró bevezetése egyértelműen politikai kérdés.

Szerző

Orbán rezsiharca a fára nem vonatkozik

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:00
FOTÓ: Népszava
Orbán Viktor rezsiharca a második legelterjedtebb fűtőanyagra, a tűzifára nem terjed ki. Az ár így már az egekbe tör.

A 2013-as "rezsicsökkentés" óta a legnagyobb, közel tíz százalékos éves drágulással szembesülhettek szeptemberben a tűzifavásárlók - deríthető ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Most 3350 forintba került egy mázsa tűzifa. Tavaly 4, a korábbi években pedig mintegy 2-2 százalékos, halk áremelkedést kellett elszenvedniük a fával fűtőknek, a Fidesz hangos rezsicsatazaja közepette. Noha a brikett „csak” 3 százalékkal drágább, mint tavaly ugyanekkor, ám ez is a legmagasabb ütem 2013 óta.

Szakértők a drágulást a kereslet élénkülésével indokolják. És mivel a szilárd tüzelőanyagok szabadárasak, a kereskedők nyakló nélkül emelhetnek.

A lakossági fűtésköltségek letörését hangoztató Orbán-kabinet látóteréből hiányoznak a szilárd tüzelőanyagok, így például a fa, a brikett vagy a lignit. Pedig a hazai lakosság nagy, egyesek szerint egyre növekvő hányada fűt fával. Eme háztartások száma több mint 600 ezerre becsülhető, ami az összes mintegy ötöde. Bár messze a legtöbben gázzal fűtenek, ám a fa még mindig a második legelterjedtebb fűtési mód. Így például a távfűtés is kevesebb otthonban érhető el. A többi szilárd tüzelési mód aránya emellett csupán néhány százalékra rúg.

A hazai statisztikusokat a leginkább a fatüzelés aránya kapcsán lehet zavarba hozni. Idén év elején ugyanis „módszertant váltottak” és a hazai fogyasztási adatokba belevették a lopott fát is. Ez pedig a hivatalos, évi közel kétmillió tonnás adatot legalábbis megduplázta. Az Orbán-kormány három éve a fára is tíz százalékos „rezsicsökkentést” hirdetett, ám ez hamar elillant az erdészetek áraiból. Azóta pedig a kérdést a – korábban bevezetett, egyre növekvő mennyiségű – szociális faosztásra hivatkozva ütik el. Ám ez messze nem elegendő.

A háztartási faégetés is komolyan hozzájárul a légszennyezéshez – figyelmeztet Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője. Bár a szén-dioxid-szennyezés szempontjából matematikailag nem okoz nagyobb levegőterhelést – hisz a növény ennyit élete során meg is köt -, ám a kibocsátott korom szintén rendkívül káros az egészségre. A fatüzelés aránya szerinte is növekszik, ráadásul nem csak az alacsony jövedelműek körében. Sokan térnek át rá a gáztüzelésről, kedvtelésből, vagy közmű híján. A leghatékonyabb megoldásnak a fával tüzelők otthonainak leszigetelését tartaná, amivel a fűtési költség harmadára-negyedére csökkenthető. De legalább ilyen fontosnak tartaná a felvilágosítást. A fatüzelés ugyanis komoly szakértelmet igényel, aminek híján jóval nagyobb vesződséggel, drágábban, veszélyesebben, eredménytelenebbül fűthetünk és még a levegőt is jobban terheljük. Lenkei Péter a fánál is veszélyesebbnek ítéli a szén- és lignittüzelést, nem is beszélve a hulladékégetésről. Évente csak Magyarországon 13 ezren halnak meg ilyen okokból – szögezte le. Az irodavezető szerint a szociális faprogram nem ér el az összes rászorulóhoz. Ráadásul információik szerint az így osztogatott fa jellemzően vizes.

Jobb tavasszal venni
Fajlagosan továbbra is messze a tűzifával éri meg a leginkább fűteni: költsége a szénének valamivel több mint fele, a gázénak kevesebb mint a fele, az áramról nem is beszélve. Igaz, jóval nagyobb vele a vesződség is.
A fát érdemes köbméter szerint vásárolni, mert a víztartalma sajnos nehezen ellenőrizhető. Ezért szakértők inkább azt javasolják, hogy télire az előző tavasszal vásároljunk fát és azt nyáron szárítsuk ki. A leggyakoribb tűzifa-fajták az akác, a tölgy, a bükk, a gyertyán és a cser.


Rezsivakság

Az elmúlt három év során kiderült: a Nemzeti Együttműködés Rendszerének több millió polgár aláírásával megtámogatott rezsiharca nem azt jelenti, hogy a kormány a lakosság gáz- és áramtarifáiban lekövetné a nemzetközi gáz- és áramárak megfeleződését. Így megmarad a 2013-2014-ben - nemzetközi árcsúcsok idején – meglépett mintegy 25 százalékos árvágás. Változó hevességű rezsiküzdelmei közepette Orbán Viktor figyelme nem terjed ki a jellemzően kevésbé módosak által használt tüzelőanyagokra, így a fára, brikettre, kokszra. A legszegényebbek fűtési lehetőségein javító, átfogó tartozáscsökkentő programok se indultak. Így, míg a "rezsieredmények megvédése" fideszes értelmezésben azt jelenti, hogy a nemzetközi tőzsdék összeomlása közepette a Fidesz legalábbis nem emeli a közműdíjakat, a fa és a szén ára folyamatosan, jóval az infláció felett nő.

Szerző

Az Együtt kidobná a kukaholdingot

Publikálás dátuma
2017.10.18. 21:26

A gyulaiak egy része 2016 decemberében kapott utoljára kukaszámlát - jelzi Bod Tamás, az Együtt választókerületi elnöke. 

Ekkora csúszásra szerinte nem létezhet elfogadható magyarázat: ez a hulladékszámlázás központosításának teljes kudarca. Így az ellenzéki politikus az e célra létrehozott állami cég, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. "kidobását" követeli. A késlekedés ellehetetleníti a tényleges begyűjtést továbbra is végző önkormányzati hulladékszállítót is, amelynek az NHKV a rá eső bevételből amúgy is csak 80 százalékot oszt vissza - hangoztatta Bod Tamás.

Szerző