Nem tartható sokáig a béremelési hullám a vállalkozások hatékonyságának növelése nélkül. A 2018-as választást követően a közszférában is meredeken visszaeshet a béremelési hajlandóság. A hivatalos propaganda ugyan folyamatosan a béremelések mértékére és a járulék csökkentésére helyezi a hangsúlyt, ám némi fejszámolással is gyorsan kiderülhet, hogy az idei 5 százalékos járulékcsökkentéssel elérhető megtakarítás a töredéke a 15 százalékos minimálbér és a 25 százalékos garantált bérminimum-emelés terheinek. Jövőre is legföljebb 2,5 százalékkal vágja vissza a közteher mértékét a kormányzat, miközben 8 százalékkal emelik a minimálbért és 12 százalékkal a garantált bérminimumot. Ez a hivatalos adat szerint 4,2-4,3 millió foglalkoztatott közül 1,1-1,2 munkavállalót érint.
A csaknem 300 ezer forintos átlagbér a teljes intézményi szféra 600-700 ezer alkalmazottjára és az 5 embernél többet foglalkoztató cégekre érvényes, az ennél kisebb vállalkozások legalább felénél a bruttó 127 650 forintos minimálbért (nettó 84 887 forint), vagy a 161 250 forintos (nettó 107 231 forint) garantált bérminimumot fizetik a dolgozóknak - nyilatkozta a Népszavának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A béremelési versenyben előbb utóbb az állam is kifullad, hiszen most sem emelt általánosan a közszférában, csak bizonyos csoportoknak nőtt a fizetése.
A gond az, hogy a versenyszférában jelentős hatékonyságnövekedést kellene elérni a béremelési dinamika fenntartásához, de éppen a bérköltségek emelkedése miatt erre csak a multiknak, illetve a nagyobb hazai cégeknek van lehetősége. A magyar gazdaság kettészakadt: az exportra termelő, közepesnél nagyobb, többnyire külföldi tulajdonú és a hazai piacra termelő, főleg magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokra (kkv). Az előbbieknél a fizikai dolgozók átlagosan bruttó 250 ezer forintos béreket keresnek, a kkv-knál pedig általában minimálbért adnak. A jövő évi kötelező béremelések elsősorban a magyar kkv-kat hozhatják nehéz helyzetbe, hiszen a nagyok már jelenleg is a 2018-as szint fölött fizetnek. Ráadásul a bérköltség a nagyoknál a költségek 20 százaléka körül van, a kicsiknél 40 százalék, vagy afölötti. Erre jön jövőre az újabb kötelező béremelés. A kisebb cégek jövőre vagy árat emelnek, ha tudnak, vagy csődbe mennek. Ezért sem jó megoldás a differenciálatlan járulékcsökkentés - jegyezte meg a GKI vezérigazgatója.
A járulékcsökkentés nyertesei a multik, mert őket már nem érinti a kötelező béremelés, így a járulékcsökkentés tiszta nyereség. Idén a járulékcsökkentésből a vállalatoknál maradt nagyjából 140 milliárd forint fele a nagyoknak adott "ajándék", a kisebb magyar cégek viszont kénytelenek voltak bért emelni, így a járulékcsökkentés alig mérsékelte a terheiket - tette hozzá molnár István. A béremelések másik nyertese az állam, hiszen az emelkedő jövedelmek nyomán nagyobb adó és járulékbevételekre tesz szert.
A gazdaságkutató szerint még az idei és a 2018-as béremelések sem igen tarthatják itthon a képzett munkaerőt, amikor a jelenlegi magyar fizetések az osztrák béreknek 20-33 százaléka. Ez térségtől is függ, hiszen a nyugat-dunántúli átlagos fizetések 100 ezer forinttal is meghaladhatják a az észak-kelet-, kelet-magyarországi béreket. Ma már nemcsak Ausztriába, Szlovákiába, hanem Romániába is átmennek dolgozni a magyarországi munkavállalók. A GDP egy polgárra jutó értékét tekintve Magyarország az osztrák érték 25 százalékán áll idén, és várhatóan jövőre sem javul az arány, míg Románia már elérte a 20 százalékot, és 10 éven belül beérheti Magyarországot - vélte Molnár László. Összességében a szakember szerint ez a béremelési cunami nem arról szól, hogy a dolgozóknál több pénz maradjon, hanem leginkább az államkassza bevételeit igyekszik a kormány növelni.
