Előfizetés

Uniós elmarasztalás a gépjárműadó miatt

A magyar gépjárműadó nem összeegyeztethető az Európai Unió és Törökország között létrejött társulási megállapodással, az adó ugyanis vámmal azonos hatású díjnak minősül, amelynek kivetését tiltja a megállapodás - olvasható a luxemburgi Európai Unió Bírósága tegnapi ítéletében. Az ügy előzménye, hogy a közúti árufuvarozást végző Istanbul Lojistik nevű török társaság esetében a magyar adóhatóság 2015 márciusában megállapította, hogy a társaság egyik Törökországból Németországba textilárut fuvarozó teherautója után nem fizették meg a gépjárműadót. A fuvarozócég véleménye szerint az eljárás uniós jogot sértett, nem értett egyet a kiszabott büntetéssel, bírósághoz fordult.

A bíróság emlékeztetett arra is, hogy a határozat értelmében megszűntek az unió és a Török Köztársaság közötti behozatali vagy kiviteli vámok és azokkal azonos hatású díjak. Az ítéletének indoklásában hangsúlyozta, hogy a vámmal azonos hatású adónak minősül minden olyan pénzügyi teher, amelyet egyoldalúan vetnek ki, bármi legyen is az elnevezése, alkalmazásának módja és összege, valamint amely a határ átlépésének tényéből eredően sújtja az árukat, amennyiben az nem minősül a szó szoros értelmében vett vámnak.

Bérbuborékot fúj a kormány

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.10.20. 07:24
Áremelések nélkül nehezen gazdálkodják ki a kis cégek a bérterheket. FOTÓ: SHUTTERSTOCK
A munkaerőhiány is kikényszerítette a nagyon alacsony magyar fizetések idei emelését, ám ez a hatékonyság növelése nélkül nehezen fokozható.

Nem tartható sokáig a béremelési hullám a vállalkozások hatékonyságának növelése nélkül. A 2018-as választást követően a közszférában is meredeken visszaeshet a béremelési hajlandóság. A hivatalos propaganda ugyan folyamatosan a béremelések mértékére és a járulék csökkentésére helyezi a hangsúlyt, ám némi fejszámolással is gyorsan kiderülhet, hogy az idei 5 százalékos járulékcsökkentéssel elérhető megtakarítás a töredéke a 15 százalékos minimálbér és a 25 százalékos garantált bérminimum-emelés terheinek. Jövőre is legföljebb 2,5 százalékkal vágja vissza a közteher mértékét a kormányzat, miközben 8 százalékkal emelik a minimálbért és 12 százalékkal a garantált bérminimumot. Ez a hivatalos adat szerint 4,2-4,3 millió foglalkoztatott közül 1,1-1,2 munkavállalót érint.

A csaknem 300 ezer forintos átlagbér a teljes intézményi szféra 600-700 ezer alkalmazottjára és az 5 embernél többet foglalkoztató cégekre érvényes, az ennél kisebb vállalkozások legalább felénél a bruttó 127 650 forintos minimálbért (nettó 84 887 forint), vagy a 161 250 forintos (nettó 107 231 forint) garantált bérminimumot fizetik a dolgozóknak - nyilatkozta a Népszavának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A béremelési versenyben előbb utóbb az állam is kifullad, hiszen most sem emelt általánosan a közszférában, csak bizonyos csoportoknak nőtt a fizetése.

A gond az, hogy a versenyszférában jelentős hatékonyságnövekedést kellene elérni a béremelési dinamika fenntartásához, de éppen a bérköltségek emelkedése miatt erre csak a multiknak, illetve a nagyobb hazai cégeknek van lehetősége. A magyar gazdaság kettészakadt: az exportra termelő, közepesnél nagyobb, többnyire külföldi tulajdonú és a hazai piacra termelő, főleg magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokra (kkv). Az előbbieknél a fizikai dolgozók átlagosan bruttó 250 ezer forintos béreket keresnek, a kkv-knál pedig általában minimálbért adnak. A jövő évi kötelező béremelések elsősorban a magyar kkv-kat hozhatják nehéz helyzetbe, hiszen a nagyok már jelenleg is a 2018-as szint fölött fizetnek. Ráadásul a bérköltség a nagyoknál a költségek 20 százaléka körül van, a kicsiknél 40 százalék, vagy afölötti. Erre jön jövőre az újabb kötelező béremelés. A kisebb cégek jövőre vagy árat emelnek, ha tudnak, vagy csődbe mennek. Ezért sem jó megoldás a differenciálatlan járulékcsökkentés - jegyezte meg a GKI vezérigazgatója.

A járulékcsökkentés nyertesei a multik, mert őket már nem érinti a kötelező béremelés, így a járulékcsökkentés tiszta nyereség. Idén a járulékcsökkentésből a vállalatoknál maradt nagyjából 140 milliárd forint fele a nagyoknak adott "ajándék", a kisebb magyar cégek viszont kénytelenek voltak bért emelni, így a járulékcsökkentés alig mérsékelte a terheiket - tette hozzá molnár István. A béremelések másik nyertese az állam, hiszen az emelkedő jövedelmek nyomán nagyobb adó és járulékbevételekre tesz szert.

A gazdaságkutató szerint még az idei és a 2018-as béremelések sem igen tarthatják itthon a képzett munkaerőt, amikor a jelenlegi magyar fizetések az osztrák béreknek 20-33 százaléka. Ez térségtől is függ, hiszen a nyugat-dunántúli átlagos fizetések 100 ezer forinttal is meghaladhatják a az észak-kelet-, kelet-magyarországi béreket. Ma már nemcsak Ausztriába, Szlovákiába, hanem Romániába is átmennek dolgozni a magyarországi munkavállalók. A GDP egy polgárra jutó értékét tekintve Magyarország az osztrák érték 25 százalékán áll idén, és várhatóan jövőre sem javul az arány, míg Románia már elérte a 20 százalékot, és 10 éven belül beérheti Magyarországot - vélte Molnár László. Összességében a szakember szerint ez a béremelési cunami nem arról szól, hogy a dolgozóknál több pénz maradjon, hanem leginkább az államkassza bevételeit igyekszik a kormány növelni.

Még tart a növekedés
A nettó és a bruttó keresetek egyaránt 13,2 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest augusztusban, ami továbbra is magasabb, mint az év első nyolc hónapjában mért átlagosan 12,7 százalékos béremelkedés - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. Tekintettel a január-augusztus időszakban mért 2,4 százalékos inflációra, a nettó reálbérek is 10 százalékot meghaladó ütemben emelkedtek.
Augusztusban a bruttó átlagkereset 292 400 forint volt, így a nettó átlagkereset 194 500 forintot tett ki családi adókedvezmények nélkül, míg a kedvezményt figyelembe véve nettó 202 400 forint volt.
A munkaerő iránti keresletet tekintetében az intézményi statisztikák alapján 88,4 ezer fővel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma éves összevetésben. Mindemellett ugyanakkor közel 46,9 ezer fővel, nagyjából 160 ezerre csökkent a közmunkások száma.

Hitelminősítés - Jobb jegyre várva

Publikálás dátuma
2017.10.20. 07:22
A Moody's székházban háromszor annyian dolgoznak mint a válság előtt. FOTÓ: AFP
A „Big Three” osztályzatait lesi a világ. Egyikük ma éppen Magyarország hitelképességéről mond véleményt.

Részrehajlást, hanyagságot, több esetben tisztességtelenséget vetettek a nagy hitelminősítők szemére a pénzügyi válságban játszott szerepük miatt, ám mindez csak látszólag tépázta meg a „Big Three” azaz a Moody’s, a Standard and Poor’s és a Fitch tekintélyét. A három nagy alig 1 százaléknyi üzletet veszített, így napjainkban már „csak” 95 százalékos részt mondhat magáénak a 7 milliárd dolláros piaci tortából. Azóta inkább az államadósságok minősítése nyomán kapják a legtöbb kritikát a hitelminősítők.

Az államok, a nagy cégek számára változatlanul a három nagy hitelminősítőn át vezet az út a hitelforrásokhoz. Most éppen Magyarország vár az ítéletre. Magyar idő szerint ma este, tőzsdezárás után a Moody’s, november 10-én pedig a Fitch nyilatkozik aktuális besorolásunkról. A mérlegbe a GDP alakulása, a munkaerőpiac adatai, a büdzsé, az államadósság, az adósságszerkezet, az átláthatóság kerül be egyebek mellett. Legutóbb augusztus végén az S&P pozitívra javította a kilátásunkat, és várhatóan ezt teszi majd a két másik intézmény is, a Baa3, illetve a BBB-jegy érdemi javításában jövőre lehet reménykedni.

A hitelminősítők klasszikus feladata, annak feltárása, hogy egy hiteligénylő, ha úgy tetszik kötvénykibocsátó gazdasági szereplő tevékenységében milyen kockázatok veszélyeztethetik a kölcsönök visszafizetését, ezek nagyságrendjét, létét vagy nemlétét tükrözi a minősítők osztályzata. A kölcsönfolyósító befektetők ennek alapján árazzák be, milyen felárat, azaz milyen kamatot kérnek a pénzükért. A legjobb az AAA, ez azonban csak kevesek kiváltsága, összesen 11 ország méltó jelenleg erre, de felettük is ott lebeg a leminősítés veszélye, ahogy azzal mostanság fenyegetik az USA-t növekvő, és a Kongresszus által még nem szentesített rekordméretűre dagadt államadóssága okán. A közelmúltban a Brexit kockázatait árazta be a Moody’s Aa1-ről Aa2-re rontva az Egyesült Királyság osztályzatát. A brit visszhang szerint a Moody’s avult adatokat használt és nem figyelt arra mit mondott Theresa May miniszterelnök. Az S&P Kína „AA-„ osztályzatát „A +”-ra vágta, a pénzügyi szektoron kívüli, immár a GDP 257 százalékára rugó vállalati adósság rohamos növekedése okán. A hitelminősítők nem sínylik meg különösebben sem ezeket a bírálatokat, sem pedig a 2008-2009-es hitelválság következményeit. Nem alaptalan a gyanú, hogy a minősítés sokszor önkényes, a megrendelő ízlésének megfelelő, már csak azért is, mert ez utóbbiak fizetnek az osztályozásért, a bevételek 90 százalékát ez hozza.

A pénzügyi válságot megelőzően a valójában fedezet nélküli, jelzáloghitel hátterű kötvények 73 százalékát, mintegy 800 milliárd dollár értékű kibocsátást a Moody’s 2006-ban még AAA kategóriába sorolta, hogy azután két évvel később a „junk” (ócska) minősítésre legyenek jók. A minősítők mégis alig több, mint a századát fizették ki a bankokra kirótt büntetésnek, a hosszú egyezkedés után a S&P 1,4 milliárd dolláros kártérítést fizetett, a Moody's ez év elejéig húzta a rendezést, végül 864 millió dollárban állapodott meg az amerikai hatóságokkal. A reformok váratnak magukra, bár Európában az ESMA (European Securities and Markets Authority) felügyeli a hitelminősítők tevékenységét, és Amerikában tőzsdefelügyelet frissítette a hitelminősítőkre vonatkozó szabályait, a lényegen, hogy az osztályzatokért pontosan azok fizetnek, akik számára a minősítés élet-halál kérdése, egyetlen szervezet sem tudott, vagy nem is akart változtatni. De a kritikák a cégek érdekviszonyait, és az átláthatóság hiányát is boncolgatták. E téren valamelyest javult a helyzet, immár nyilvánosságra kell hozni milyen modellek, hipotézisek alapján dolgoznak, valamint minden olyan ügyfél a nevét, amelytől éves bevételük öt százalékánál nagyobb része származik. - Rédei Judit írása a Népszavának

Minősítő
Az első, mai értelemben vett hitelminősítő 1909-ben kezdte meg működését, azóta soha négynél több intézménynek nem sikerült említésre méltó piaci részt szerezni e területen. Az úttörő Lewis Tappan volt, aki 1841-ben, New York-ban megalapította az első olyan vállalkozást, amely egyes piaci szereplők fizetőképességéről készített értékelést, piaci „kalauzt”. 1909-ben John Moody nyilvánosságra hozta az első mai értelemben vett minősítését, vasúti kötvényekről, ez az elemzés széles körben nyilvánossá vált azok számára, akik tagságot szereztek, természetesen díj ellenében. A Poor's Publishing Company 1916-ban, Standard Statistics Company 1922-ben, a Fitch Publishing Company pedig 1924-ben lépett színre. A Standard 1941-ben egyesült a Poor's-szal, azóta közös név alatt működnek.

Minden megtörténhet

A mai felülvizsgálat során valószínűleg stabilról pozitívra módosítja Magyarország hitelminősítését a Moody's - vélekedett a Népszava érdeklődésére Török Zoltán. A Raffeisen Bank vezető elemzője szerint a Fitch november 10-én hasonlóképpen fog cselekedni. Mivel az S&P korábban már felminősítette hazánkat, így az év végére mind a három cégnél a bóvli kategóriánál eggyel feljebb léphetünk, azután 2018-ban várható a "nagy ugrás", amikor már a befektetésre ajánlottak három kategóriája közül a középsőbe kerülhetünk.

. FOTÓ: AFP

. FOTÓ: AFP

Bár a hitelminősítők megtehetnék, és több magyar makroadat alapján szóba jöhetne az is, hogy kilátásjavítás nélkül felminősítik Magyarországot, de várhatóan nem ez lesz a menetrend - ez volt Németh Dávid álláspontja. A K&H Bank vezetője ehhez hozzáfűzte, hogy ritkán lépnek akkorát ezek a cégek, hogy kihagyják a stabil kilátásról pozitívra történő változtatást és egyből magasabb kategóriába sorolnak egy országot. (Igaz, erre is volt példa, a Standard&Poor’s hitelminősítő pont a magyar osztályzattal csinálta ezt 2016-ban.) Németh Dávid szerint a másik, fontosabb ok, hogy a Moody’s és a Fitch Ratings - az S&P-hez hasonlóan - óvatos marad, ezért csak a kilátáson javít. Egy esetleges felminősítéssel ugyanis még várnak a jövő évi választások miatt. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen gazdaságpolitikai lépések és irányvonalak várhatóak a következő években.

Az elemző szerint azonban a negatívumokra is kitérnek majd a hitelminősítők. Többek között arra, hogy a GDP gyorsulásában az uniós forrásokon alapuló fejlesztések kiemelkedő szerepet játszanak. A magyar gazdaság uniós pénzek nélküli potenciális növekedése két százalék körüli, ami nem túl erős szám. A hitelminősítők korábban utaltak arra, hogy az átláthatóságon is lehetne mit javítani - mondta Németh Dávid.

Lassan feledés homálya borul Varga Mihály tavaly év eleji nyilatkozatára, amelyet az idei évre vonatkozó költségvetés beterjesztésekor adott. A nemzetgazdasági miniszter - miután Magyarország négy éve várta a felminősítést - szó szerint azt mondta, hogy ő személy szerint is feladta a hitelminősítők meggyőzését. De volt némi lelkiismeretfurdalása is, mert a Konvergencia programban szereplő számok teljesítése foghíjas volt. Azután néhány hónappal váratlanul mégis kikerültünk a bóvli kategóriából. - Bonta Miklós