Brüsszel puhítja a V4-eket

Publikálás dátuma
2017.10.19 22:59
A szerdai volt az első alkalom, amikor a bizottsági elnök külön megbeszélést folytatott a csoport vezetőivel. FOTÓ: AFP/DARIO PI
Fotó: /
Juncker bizottsági elnök igyekszik egységes tömbként is megszólítani a visegrádi négyeket, miközben az érintett országok sem értenek egyet például az euró vagy a menekültválság alapkérdéseiben.

Nem születtek megállapodások, sem újabb kötelezettségvállalások Jean-Claude Juncker és a Visegrádi Négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – szerda esti nem-hivatalos csúcstalálkozóján. De a résztvevők abban megállapodtak, hogy a jövőben több hasonló eszmecserét tartanak a vélemények megismerése és a nézeteltérések elsimítása érdekében.

Az Európai Bizottság brüsszeli székházában rendezett vacsorán a Bizottság elnöke kompromisszumot és konszenzust kínált fel főfogásként a négy vendégnek. A találkozón felmerültek vitás kérdések is, de Juncker szóvivője, Mina Andreeva lapunknak nyilatkozva barátinak és konstruktívnak nevezte az informális találkozót.

A szerdai csúcs volt az első alkalom, hogy a bizottsági elnök külön megbeszéléseket folytatott a visegrádi országok vezetőivel. A találkozó nyíltan vállalt célja az volt, hogy Juncker első kézből megismerje a négyek álláspontját egy sor kérdésben, és újólag megerősítse az EU egységének megőrzésére irányuló brüsszeli szándékot. Az elnök az unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében külön is megemlítette, mennyire fontos betemetni az árkokat: “Kelettől nyugatig: Európa mindkét tüdejével lélegzik, másként elfogyna a levegője” – fogalmazott akkor.

A britek közelgő kilépése az EU-ból összerántotta a huszonheteket, és lökést adott az integráció elmélyítésére vonatkozó elképzeléseknek. Nagy kérdés, hogy fennmarad-e az egység, és a 2004 után csatlakozott, főként közép- és kelet-európai országok milyen helyet fognak elfoglalni a megújulni vágyó közösségben. Az Európai Bizottság nem szeretné, ha az unió az előreszaladók és a leszakadók laza tömörülésévé válna, de ellenzi az egy helyben topogást, a döntések további halogatását is.

 

Orbán pénzt kért Rómának
Orbán Viktor miniszterelnök Juncker és a V4-ek találkozóján azt javasolta, hogy az EU tagállamai hozzanak létre egy pénzügyi alapot Olaszország támogatására. Róma ebből finanszírozhatná erőfeszítéseit az Észak-Afrikából érkező migrációs hullám megállítására. Sürgette egyben Szerbia és Montenegró mielőbbi felvételét az EU-ba, hangsúlyozva, hogy az EU-török viszony és a Nyugat-Balkán európai integrációja szorosan összetartoznak.

 

Az EU jövőjét taglaló hivatalos tervekből kiviláglik, hogy az előrehaladás élcsapatának többen az eurózóna országait szánják, és sürgetik a még kimaradókat, hogy csatlakozzanak a valutaunióhoz. Úgy tudjuk, hogy a szerdai megbeszélésen Juncker nem különösebben reklámozta a közös pénzt, a visegrádiak pedig azt hangsúlyozták, hogy minden stratégiai döntésnek huszonhetes körben és a kormányfők testületében kell megszületnie. “Világosan elhangzott, hogy nem lesz nyomásgyakorlás. A csatlakozásról mi fogunk dönteni” – nyilatkozott a vacsora után Ales Chmelar, cseh Európa-ügyi miniszter.

A közös valuta a Visegrádi Négyeket is megosztja, hiszen Szlovákia már eurót használ, Csehország flörtöl a bevezetésének gondolatával, Lengyelország és Magyarország viszont egyelőre hallani sem akar róla. Robert Fico szlovák kormányfő egy korábbi nyilatkozatában világossá tette, hová húz a szíve: “Nagyon fontos számunkra a Visegrádi Négyeken belüli regionális együttműködés, de Szlovákia létfontosságú érdeke az Európai Unióhoz való tartozás” – mondta.

A migrációs hullám kezelése látszólag összetartja a régió országait, hiszen valamennyien elutasítják a menedékkérők kötelező betelepítését. De Pozsony itt is némiképp kilóg a sorból, mert nem kérdőjelezi meg az Európai Bíróság döntését a migránskvótákról, és hajlandó részt venni a döntés végrehajtásában. Ahogy egy magas rangú diplomata lapunknak kifejtette: “Számunkra a történetnek vége van.”

A lengyel és a magyar kormánynak a jogállamiság hazai helyzetéről van vitája Brüsszellel, és a “szabadságharcukat” sem a cseh, sem a szlovák partnerek nem támogatják. Hírek szerint a Junckerrel elköltött vacsorán nem sok szó esett a demokratikus intézményrendszer leépítését kísérő aggodalmakról.

A négyek egyelőre igyekeznek arra összpontosítani, ami összeköti és nem elválasztja őket. Baráti hangulatban ugyan, de a vacsorán ők is “kitálaltak”, szóba hozva azokat a terveket, amelyek a fejlettebb tagállamok piacának védelmét célozzák a szegényebb, keleti tagországokkal szemben. Valamennyien ellenzik a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítását, és fellépnek minden olyan kísérlet ellen, amely a fejlesztési források megvonásával ijesztgeti őket. Jean-Claude Juncker nem tett ígéretet a bizottsági álláspontok módosítására, de további egyeztetéseket ígért.

Alakul a dublini reform

A fejlesztési támogatások csökkentésével vagy felfüggesztésével büntetné a menedékkérők fogadását elutasító országokat az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága, amely csütörtökön jóváhagyta a migrációs hullámok jövőbeni kezelésére vonatkozó álláspontját. Az úgynevezett “dublini rendszerről” elfogadott szakbizottsági vélemény szerint ezentúl nem kizárólag az érkezési ország lenne a felelős a migránsok menedékkérelmének az elbírálásáért. A frontországokból egy állandó elosztási mechanizmus keretében költöztetnék el a szigorú biztonsági vizsgálaton már átesett kérvényezőket az EU többi tagállamába. Az áthelyezéskor figyelembe vennék a menedékkérők európai kötődéseit, például azt, hogy élnek-e rokonaik valamely országban, tanultak vagy dolgoztak-e korábban az EU területén. Ha egyik feltételnek sem felelnek meg, akkor az a négy tagállam jöhet szóba célországként, amelyek az adott pillanatban a gazdasági fejlettségükhöz és a lakosságuk méretéhez képest a legkevesebb migránst fogadták be.

A jogszabálytervezetről még szavaz az EP plenárisa, és a tagállamoknak is meg kell állapodniuk róla. Magyarországgal az élen jónéhány régióbéli ország ellenzi a központilag irányított kötelező betelepítési mechanizmust. Csatlakozott most hozzájuk Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület elnöke, aki egy csütörtöki lapinterjúban azt mondta, hogy a migránskvótáknak “nincs jövőjük” az EU-ban. Tusk egyébként azt javasolja, hogy a dublini reformról a dosszié érzékenysége miatt ne a miniszterek, hanem a tagállami vezetők próbáljanak politikai megállapodásra jutni.

Cecilia Wikström, a parlamenti jelentés szerzője szerint a tagállamoknak többségi és nem egyhangú döntéseket kellene hozniuk a menekültügyi szabályozásról, így elkerülhető lenne, hogy néhányan blokkolják a döntéseket. “Magyarországra már nem számítok, feladtam (hogy meggyőzzem) Magyarországot” – mondta a képviselő a szavazás után.

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

Fókuszban az európai migráció

Kedvező döntés helyett csak ígéretet kapnak a britek arról, hogy kellő haladás esetén majd megkezdhetik a tárgyalásokat az EU-val a jövőbeni kapcsolatokról. A csütörtökön kezdődött uniós csúcs ma foglalkozik a Brexit tárgyalások állásával, de borítékolható, hogy nem ad zöld utat a megbeszélések következő szakaszának elindításához, bárhogy is sürgeti a váltást Theresa May brit kormányfő. Érkezésekor Angela Merkel német kancellár a sajtónak azt nyilatkozta: reményt lát arra, hogy a decemberi csúcson a huszonhetek elég érettnek találják majd a helyzetet ahhoz, hogy rátérjenek a következő fordulóra. Addig is belső egyeztetéseket tartanak a közös álláspontjuk kialakításához.

A migráció kezelése jó ideje vissza-visszatérő témája az uniós csúcstalálkozóknak, ezúttal a huszonnyolc vezető arról döntött, hogy felgyorsítják hozzájárulásaikat a kibocsátó és tranzitországokat támogató pénzügyi alapokhoz.

A késő esti vacsorán külpolitikai témákról, az iráni és az észak-koreai helyzetről tárgyaltak a vezetők. Az EU-török kapcsolatok jövőjét Merkel kérésére tűzték napirendre. A kancellár még a parlamenti választási kampányban tett ígéretet arra, hogy felveti uniós partnerei előtt: érdemes-e továbbra is támogatni Törökország EU-csatlakozását. A leendő osztrák kancellár, Sebastian Kurz a konzervatív Európai Néppárt vezetőinek csúcs előtti találkozóján azt mondta, hogy az EU-török csatlakozási tárgyalásokat le kell állítani. Bojko Boriszov bolgár kormányfő viszont kiállt a Törökországgal fenntartott jó viszony mellett. Angela Merkel a találkozó előtt arról beszélt, hogy meg kellene fontolni az Ankarának járó uniós támogatási alapok folyósításának a felfüggesztését. A nézetkülönbségek miatt az állam- és kormányfők eleve nem tervezték, hogy közös állásfoglalást fogadnak el az EU-török viszony jövőjéről.

2017.10.19 22:59

Két nap után visszavették a kardiológiai intézetbe a kirúgott szívsebészt

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:50

Fotó: / Kállai Márton
Székely állítólag csak három hónapig marad, utána a Honvéd Kórházban folytatja munkáját.
Megegyezett a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója, Andréka Péter és az általa elbocsátott ismert szívsebész professzor, Székely László, így az orvos tovább maradhat az egészségügyi intézményben – tudta meg a a Pesti Srácok. A portál információi szerint Székely csak három hónapig marad a kardiológiai intézetben, utána a Honvéd Kórházban folytatja munkáját. Az orvosnak szerdán mondtak fel az intézményben, elbocsátásának oka, hogy fél évvel ezelőtt egy betege műtétje alatt több olyan kollégája közreműködését kérte, akik nem voltak szerződésben az intézménnyel. Úgy tudjuk: a behívottak közül egy, a beavatkozás alatt szivárgó mellimplantátumot cserélte ki. A másik két orvos súlyos életveszélyes szövődmény elhárításában működött közre. Székely László az a szívsebész, aki egy úgynevezett minimal invazív eljárással nagy műtéteket kis bemetszéssel végzi. A Népszava korábban úgy értesült, hogy a főorvos elbocsátása miatt csúszik egy súlyos keringési elégtelenséggel küzdő beteg műszív beültetése is. A főigazgató, dr. Andréka Péter korábban lapunk kérdésére küldött írásos válaszában az elbocsátással kapcsolatban azt írta: sajnálattal ugyan, de egy súlyos jogi-etikai vétség miatt volt kénytelen Székely László főorvost felmenteni a munkavégzés alól. A döntésében egy teljes szakértői és jogi apparátus segítette.  
2018.09.21 14:50
Frissítve: 2018.09.21 15:09

Kósa neve is felbukkan a csengeri nő új vallomásában

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:38

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az asszony továbbra is kitart amellett, hogy létezik az eurómilliárdos vagyon, ami őt illeti. Azt állítja, a politikus kiutazott vele Svájcba.
Pénteken délelőtt újabb, ezúttal írásos vallomást tett az állítólagos, ezermilliárdos vagyon örököseként ismertté vált csengeri asszony, Sz. Gáborné – tudta meg a zoom.hu. A nő ügyvédje, Helmeczy László a portál kérdésére válaszolva azt mondta:
„most jöttem tőle, több oldalas, írásos vallomást adott át nekem”.
A csalással gyanúsított Sz. Gáborné utoljára bő két hete tett vallomást. Az ügyvéd szerint az asszony újabb vallomásában is kitart amellett, hogy létezik az eurómilliárdos vagyon, ami őt illeti. A portál felidézi: a nőt nyomozók azzal gyanúsítják, hogy közel félszáz embert csapott be és tőlük jelentős összegeket – volt, akitől tíz év alatt, több tételben százmilliót – kért kölcsön arra hivatkozva, hogy csak rövid időre van szüksége rá, mert hamarosan hozzáférhet az apja után neki járó ezermilliárd forintos, külföldön fellelhető örökséghez. Azt az asszony sem tagadja, hogy kölcsönkért kisebb-nagyobb összegeket, de – mint Helmeczy szerint friss vallomásában is leírta –, abból csak a hagyatéki eljárási költségeit akarta fedezni, és mindent vissza akart adni, ha hozzájut az örökségéhez.
„Ennek tudatában kért kölcsön, mert abban a hiszemben volt, miután mátészalkai ügyvédje is állította neki, hogy az örökség létezik, és ő ahhoz hozzájuthat”
– mondta Helmcezy.
Az ügyvéd a portálnak arról is beszélt, hogy várhatóan zár alá veszik Sz. Gáborné vagyonát, ilyenkor ugyanis ez elkerülhetetlen. Ugyanakkor szerinte a nőnek „nem sok vagyona van” – hacsak ide nem vesszük az állítólagos örökséget –, amit zárolni lehetne. Helmeczy megjegyezte, hogy várhatóan a nő szeptember 7-én elrendelt, 30 napos előzetes letartóztatásának meghosszabbítását kéri majd a vádhatóság.

Megint kérte, hogy hallgassák meg Kósát

A csengeri asszony évek óta azt állítja magáról, hogy 1300 milliárd forintnyi vagyont örökölt. Az asszony befektetési tanácsokat kért Kósa Lajostól, a Fidesz politikusától, akivel többször is találkozott, és egy megállapodást is aláírtak közjegyző előtt. Kósa elismerte a dokumentum valódiságát, de csalónak nevezte Sz.-nét, aki április elején elhagyta az országot, még az előtt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda beidézte volna kihallgatásra. Kósa Lajos azt is tagadja, hogy a befektetési tanácsokért 800 milliós ajándékozási szerződést írt volna alá az állítólagos örökösnővel, az erről készült közjegyzői dokumentumot pedig hamisítványnak tartja. A portál azt írja, a fideszes politikus neve a csengeri asszony friss vallomásában is felbukkan, mert a nő szerint Kósa kiutazott vele Svájcba is intézni a hagyatékot. Éppen ezért Sz. Gáborné az újabb vallomásában is kérte – amit korábban ügyvédje is indítványozott –, hogy tanúként hallgassák meg Kósát. Az ügyvéd szerint neki is lenne néhány kérdése a politikushoz. Például azt, hogy ha szerinte nem volt hagyaték, akkor miért kötött az asszonnyal különböző megállapodásokat, szerződéseket.
2018.09.21 14:38
Frissítve: 2018.09.21 14:48