Brüsszel puhítja a V4-eket

Publikálás dátuma
2017.10.19 22:59
A szerdai volt az első alkalom, amikor a bizottsági elnök külön megbeszélést folytatott a csoport vezetőivel. FOTÓ: AFP/DARIO PI
Fotó: /
Juncker bizottsági elnök igyekszik egységes tömbként is megszólítani a visegrádi négyeket, miközben az érintett országok sem értenek egyet például az euró vagy a menekültválság alapkérdéseiben.

Nem születtek megállapodások, sem újabb kötelezettségvállalások Jean-Claude Juncker és a Visegrádi Négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – szerda esti nem-hivatalos csúcstalálkozóján. De a résztvevők abban megállapodtak, hogy a jövőben több hasonló eszmecserét tartanak a vélemények megismerése és a nézeteltérések elsimítása érdekében.

Az Európai Bizottság brüsszeli székházában rendezett vacsorán a Bizottság elnöke kompromisszumot és konszenzust kínált fel főfogásként a négy vendégnek. A találkozón felmerültek vitás kérdések is, de Juncker szóvivője, Mina Andreeva lapunknak nyilatkozva barátinak és konstruktívnak nevezte az informális találkozót.

A szerdai csúcs volt az első alkalom, hogy a bizottsági elnök külön megbeszéléseket folytatott a visegrádi országok vezetőivel. A találkozó nyíltan vállalt célja az volt, hogy Juncker első kézből megismerje a négyek álláspontját egy sor kérdésben, és újólag megerősítse az EU egységének megőrzésére irányuló brüsszeli szándékot. Az elnök az unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében külön is megemlítette, mennyire fontos betemetni az árkokat: “Kelettől nyugatig: Európa mindkét tüdejével lélegzik, másként elfogyna a levegője” – fogalmazott akkor.

A britek közelgő kilépése az EU-ból összerántotta a huszonheteket, és lökést adott az integráció elmélyítésére vonatkozó elképzeléseknek. Nagy kérdés, hogy fennmarad-e az egység, és a 2004 után csatlakozott, főként közép- és kelet-európai országok milyen helyet fognak elfoglalni a megújulni vágyó közösségben. Az Európai Bizottság nem szeretné, ha az unió az előreszaladók és a leszakadók laza tömörülésévé válna, de ellenzi az egy helyben topogást, a döntések további halogatását is.

 

Orbán pénzt kért Rómának
Orbán Viktor miniszterelnök Juncker és a V4-ek találkozóján azt javasolta, hogy az EU tagállamai hozzanak létre egy pénzügyi alapot Olaszország támogatására. Róma ebből finanszírozhatná erőfeszítéseit az Észak-Afrikából érkező migrációs hullám megállítására. Sürgette egyben Szerbia és Montenegró mielőbbi felvételét az EU-ba, hangsúlyozva, hogy az EU-török viszony és a Nyugat-Balkán európai integrációja szorosan összetartoznak.

 

Az EU jövőjét taglaló hivatalos tervekből kiviláglik, hogy az előrehaladás élcsapatának többen az eurózóna országait szánják, és sürgetik a még kimaradókat, hogy csatlakozzanak a valutaunióhoz. Úgy tudjuk, hogy a szerdai megbeszélésen Juncker nem különösebben reklámozta a közös pénzt, a visegrádiak pedig azt hangsúlyozták, hogy minden stratégiai döntésnek huszonhetes körben és a kormányfők testületében kell megszületnie. “Világosan elhangzott, hogy nem lesz nyomásgyakorlás. A csatlakozásról mi fogunk dönteni” – nyilatkozott a vacsora után Ales Chmelar, cseh Európa-ügyi miniszter.

A közös valuta a Visegrádi Négyeket is megosztja, hiszen Szlovákia már eurót használ, Csehország flörtöl a bevezetésének gondolatával, Lengyelország és Magyarország viszont egyelőre hallani sem akar róla. Robert Fico szlovák kormányfő egy korábbi nyilatkozatában világossá tette, hová húz a szíve: “Nagyon fontos számunkra a Visegrádi Négyeken belüli regionális együttműködés, de Szlovákia létfontosságú érdeke az Európai Unióhoz való tartozás” – mondta.

A migrációs hullám kezelése látszólag összetartja a régió országait, hiszen valamennyien elutasítják a menedékkérők kötelező betelepítését. De Pozsony itt is némiképp kilóg a sorból, mert nem kérdőjelezi meg az Európai Bíróság döntését a migránskvótákról, és hajlandó részt venni a döntés végrehajtásában. Ahogy egy magas rangú diplomata lapunknak kifejtette: “Számunkra a történetnek vége van.”

A lengyel és a magyar kormánynak a jogállamiság hazai helyzetéről van vitája Brüsszellel, és a “szabadságharcukat” sem a cseh, sem a szlovák partnerek nem támogatják. Hírek szerint a Junckerrel elköltött vacsorán nem sok szó esett a demokratikus intézményrendszer leépítését kísérő aggodalmakról.

A négyek egyelőre igyekeznek arra összpontosítani, ami összeköti és nem elválasztja őket. Baráti hangulatban ugyan, de a vacsorán ők is “kitálaltak”, szóba hozva azokat a terveket, amelyek a fejlettebb tagállamok piacának védelmét célozzák a szegényebb, keleti tagországokkal szemben. Valamennyien ellenzik a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítását, és fellépnek minden olyan kísérlet ellen, amely a fejlesztési források megvonásával ijesztgeti őket. Jean-Claude Juncker nem tett ígéretet a bizottsági álláspontok módosítására, de további egyeztetéseket ígért.

Alakul a dublini reform

A fejlesztési támogatások csökkentésével vagy felfüggesztésével büntetné a menedékkérők fogadását elutasító országokat az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága, amely csütörtökön jóváhagyta a migrációs hullámok jövőbeni kezelésére vonatkozó álláspontját. Az úgynevezett “dublini rendszerről” elfogadott szakbizottsági vélemény szerint ezentúl nem kizárólag az érkezési ország lenne a felelős a migránsok menedékkérelmének az elbírálásáért. A frontországokból egy állandó elosztási mechanizmus keretében költöztetnék el a szigorú biztonsági vizsgálaton már átesett kérvényezőket az EU többi tagállamába. Az áthelyezéskor figyelembe vennék a menedékkérők európai kötődéseit, például azt, hogy élnek-e rokonaik valamely országban, tanultak vagy dolgoztak-e korábban az EU területén. Ha egyik feltételnek sem felelnek meg, akkor az a négy tagállam jöhet szóba célországként, amelyek az adott pillanatban a gazdasági fejlettségükhöz és a lakosságuk méretéhez képest a legkevesebb migránst fogadták be.

A jogszabálytervezetről még szavaz az EP plenárisa, és a tagállamoknak is meg kell állapodniuk róla. Magyarországgal az élen jónéhány régióbéli ország ellenzi a központilag irányított kötelező betelepítési mechanizmust. Csatlakozott most hozzájuk Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület elnöke, aki egy csütörtöki lapinterjúban azt mondta, hogy a migránskvótáknak “nincs jövőjük” az EU-ban. Tusk egyébként azt javasolja, hogy a dublini reformról a dosszié érzékenysége miatt ne a miniszterek, hanem a tagállami vezetők próbáljanak politikai megállapodásra jutni.

Cecilia Wikström, a parlamenti jelentés szerzője szerint a tagállamoknak többségi és nem egyhangú döntéseket kellene hozniuk a menekültügyi szabályozásról, így elkerülhető lenne, hogy néhányan blokkolják a döntéseket. “Magyarországra már nem számítok, feladtam (hogy meggyőzzem) Magyarországot” – mondta a képviselő a szavazás után.

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

Fókuszban az európai migráció

Kedvező döntés helyett csak ígéretet kapnak a britek arról, hogy kellő haladás esetén majd megkezdhetik a tárgyalásokat az EU-val a jövőbeni kapcsolatokról. A csütörtökön kezdődött uniós csúcs ma foglalkozik a Brexit tárgyalások állásával, de borítékolható, hogy nem ad zöld utat a megbeszélések következő szakaszának elindításához, bárhogy is sürgeti a váltást Theresa May brit kormányfő. Érkezésekor Angela Merkel német kancellár a sajtónak azt nyilatkozta: reményt lát arra, hogy a decemberi csúcson a huszonhetek elég érettnek találják majd a helyzetet ahhoz, hogy rátérjenek a következő fordulóra. Addig is belső egyeztetéseket tartanak a közös álláspontjuk kialakításához.

A migráció kezelése jó ideje vissza-visszatérő témája az uniós csúcstalálkozóknak, ezúttal a huszonnyolc vezető arról döntött, hogy felgyorsítják hozzájárulásaikat a kibocsátó és tranzitországokat támogató pénzügyi alapokhoz.

A késő esti vacsorán külpolitikai témákról, az iráni és az észak-koreai helyzetről tárgyaltak a vezetők. Az EU-török kapcsolatok jövőjét Merkel kérésére tűzték napirendre. A kancellár még a parlamenti választási kampányban tett ígéretet arra, hogy felveti uniós partnerei előtt: érdemes-e továbbra is támogatni Törökország EU-csatlakozását. A leendő osztrák kancellár, Sebastian Kurz a konzervatív Európai Néppárt vezetőinek csúcs előtti találkozóján azt mondta, hogy az EU-török csatlakozási tárgyalásokat le kell állítani. Bojko Boriszov bolgár kormányfő viszont kiállt a Törökországgal fenntartott jó viszony mellett. Angela Merkel a találkozó előtt arról beszélt, hogy meg kellene fontolni az Ankarának járó uniós támogatási alapok folyósításának a felfüggesztését. A nézetkülönbségek miatt az állam- és kormányfők eleve nem tervezték, hogy közös állásfoglalást fogadnak el az EU-török viszony jövőjéről.

2017.10.19 22:59

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24