E-beutaló és felírási igazolás - Erre figyeljen!

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:06
E-RECEPT - A hagyományos vényeket csak 2019-től dobhatjuk el FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az első napokban nem hoz lényeges változást, hogy november 1-étől minden egészségügyi adatunk egy központi elektronikus nyilvántartásba kerül. Ám a szakember figyelmeztet, éljünk jogunkkal és korlátozzuk a szenzitív információkhoz való hozzáférést.

Minden magyar állampolgár összes lényeges egészségügyi adata alig egy hét múlva, november 1-től egy központi adatbázisba, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) - a „felhőbe” - kerül, ahol azt a halála után öt évig megőrzik. Az adatok megadása és tárolása kötelező, minden rendelőintézet, háziorvos és kórház köteles a beteggel kapcsolatos összes információt ide elküldeni, a betegek pedig részben szabályozhatják, ki férhessen hozzá azokhoz. A rendszer számukra annyiban jelent előnyt, hogy egy helyen, a nap huszonnégy órájában elérhető lesz minden egészségügyi adatuk. Ezt megtekinthetik, kinyomtathatják. Az állam ugyanakkor hozzájut egy szenzitív adatállományhoz.

Novembertől egyelőre csak a háziorvosok, a szakrendelők, a kórházak és a patikák csatlakoznak a rendszerhez. A közfinanszírozott alapellátó fogorvosok, a magánorvosok, a magánintézmények, és az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) csak egy évvel később lépnek be. A mentők addig csak látják az úgynevezett e-profilt, amely mindenkiről a lehető legrészletesebb adatokat - egyes betegségek, kezelések, műtétek - tárolja.

Mi változik november elsejétől? A háziorvos valamennyi nála keletkező adatot rögzít az elektronikus térben. Hozzáfér a felírt és kiváltott gyógyszerek listájához, láthatja például azt is, hogy betege milyen orvosokat keresett fel, ott milyen terápiákat kapott. Ez az információ segíti őt a további vizsgálatok megtervezésében, a diagnózis felállításában. Az EESZT minden olyan orvos számára biztosítja az adatok elérését, aki a beteg kezelőorvosa, és akire vonatkozóan a beteg nem korlátozta a hozzáférést. A szakorvos is hozzáférhet elektronikusan a háziorvos által adott beutaló minden adatához és a vizsgálati eredményekhez. Korlátozás híján „bármit látó” kezelőorvosnak minősül például az iskolaorvos, és az üzemorvos is.

Bármely orvos írhat úgynevezett e-beutalót. Ez abban különbözik a megszokottól, hogy nem szükséges hozzá papír kitöltése. Az így készített beutalót a beteg saját otthonából - ha van ügyfélkapus hozzáférése, az EESZT portálon - megtekintheti, annak adatait – ha szüksége van rá - kinyomtathatja. A betegnek arra is lehetősége van, hogy mint eddig, az orvosától papíralapú beutalót kérjen.

A gyógyszereket e-receptre írják. Az orvosnak az e-térben kell rögzítenie, hogy kinek, milyen gyógyszert rendelt, a patikusok pedig innen olvashatják ki, milyen orvosságot kell kiadniuk. Az orvosoknak jövő év végéig még a hagyományos recepteket is oda kell adniuk a betegeknek. Ezzel, mint eddig is, a megszokott módon lehet kiváltani a gyógyszereket. 2019-től már csak felírási igazolás lesz, és ezt is csak azok kapják, akik kérik. Ha valaki nem kéri a gyógyszer felírását papíron is, annak a patikaszer kiváltása erősen hasonlít majd egy banki tranzakcióra: a páciensnek igazolnia kell magát taj-számával, és a hagyományos személyi igazolvánnyal. Ha van chipes e-személyije, akkor egyetlen okmány is elég ahhoz, hogy megkapja a gyógyszerét.

Érdemes tudni, hogy a 65 évesnél idősebbek alapesetben chip nélküli személyit kapnak, igaz ez 60 évre szól. Ez a tíz éve bevezetett, jó szándékú intézkedés az unió országaiban azt a cél szolgálja, hogy az időseknek ne kelljen időről-időre bajlódniuk a személyi okmányok megújításával. Csakhogy az e-személyivel látszólag szinte mindenben megegyező plasztik-kártyában nincs memóriachip, így az orvosi ellátások során és a gyógyszertárakban nem tudják használni. Azaz, ha valakinek új típusú, de chip nélküli személyi igazolványa van, mindenképpen szüksége lesz papíralapú igazolásra.

Más – a szomszéd, a gyerek, a nagymama - gyógyszerét a patikából csak papírvénnyel lehet elhozni, ha azt csak e-vényre írta az orvos, úgy a kiváltásához meghatalmazásra lesz szükség. A rendszerben minden adathozzáférést naplóznak, a beteg bármikor megtekintheti, ellenőrizheti ki, mikor, milyen célból nézte meg az e-profilját.

Lapunk úgy tudja: hogy bár kötelező lenne, nem biztos, hogy minden orvosnak meglesz november elsejére a hozzáférése. Ugyanis ehhez előbb mindegyiküknek okmányokkal kell igazolnia, hogy hol és milyen szakterületen jogosultak dolgozni. Az ezzel kapcsolatos dokumentációk feldolgozása - például a háziorvosok esetében - még zajlik. Belépési kódot a rendszerbe csak akkor kaphatnak, ha ez már megtörtént. Elvben a kártyaolvasókat és a rendszer használatához szükséges számítógépes programokat már valamennyi állami szolgáltatóhelyre telepítették.

Amit saját védelmükben megtehetnek
Alternatív tájékoztatót készített Alexin Zoltán matematikus, adatvédelmi szakértő az EESZT használatához. Úgy véli ugyanis, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) tájékoztatója nem igazítja el a polgárokat a gyakorlati teendőkben. Sőt, szerinte kifejezetten arra számítanak, hogy a tájékozatlan polgárok nem is élnek majd az adatokhoz való hozzáférést korlátozó jogukkal. Az orvosi szoftvereket úgy alakították ki, mintha a betegek már hozzájárulásukat adták volna. Pedig a törvény szerint a hallgatást nem lehet hozzájárulásnak értelmezni.
- Esélyt sem kapnak a betegek?
- Az adatközlés kötelező, a törvény szerint az orvos tájékoztathatja a beteget arról, hogy milyen információt továbbít róla, de ezt nem köteles megtenni. Arra sem kötelezték az orvosokat, hogy az adatok megtekintésének korlátozási lehetőségéről tájékoztassák a beteget.
- Milyen információk kerülhet be a betegről „a szolgáltatási térbe”?
- Hatféle nyilvántartást vezetnek az állampolgárokról. Ezek a következők: beutalók, orvosi receptek, orvos-beteg találkozások összefoglaló adatai (események), dokumentumok (zárójelentések, leletek), személyes egészségügyi profil, illetve a konzílium. A beutalók, a vények, az események és a dokumentumok esetében a beteg maga dönthet: engedélyezi vagy tiltja a megtekintésüket. A másik két nyilvántartásra speciális szabályok vonatkoznak. Az egészségügyi profil esetében három rendkívül egyszerű beállítás lehetséges: bármely kezelőorvos írási és olvasási jogot kap; bármely kezelőorvos olvasási (megtekintési) jogot kap; egyetlen orvos sem kap ilyen jogot. A konzílium esetében akkor lehet adatokat megosztani az orvosok között, ha korábban a beteg hozzáférési jogot adott az összes érintett orvosnak.
- Mit javasol a polgároknak?
- Az összegyűjtött adatok állami felhasználása a polgárok személyes létét, biztonságát fenyegeti. Ezért azt javaslom, hogy tegyék meg azt, amit saját védelmükben, érdekükben megtehetnek. Használják ki, hogy beállíthatják, ki férhet hozzá és mikor az adataikhoz. A tisztessegesadatkezeles.hu weblapon elérhető tájékoztatóm arról szól, hogy az egyes beállításokat hogyan tehetik meg, milyen lehetőségekkel élhetnek. Lépésről lépésre képernyőképekkel bemutatom, mit hol találnak. Annak van a legegyszerűbb dolga, akinek van saját ügyfélkapu-elérési lehetősége. Akinek nincs, annak el kell mennie valamelyik kormányablakhoz, és kérnie kell.
- Ügyfélkapu-elérés nélkül mit lehet tenni?
- Most körülbelül 2,5 millió embernek van ilyen kapcsolata az államigazgatással. A maradék 7 millió vagy létrehoz hozzáférést, vagy elmegy valamelyik kormányablakhoz, ahol az ügyintéző segítségével korlátozhatja az EESZT-be feltöltött adatai elérhetőségét. Tehát az elektronikus mellett lehetőség van hagyományos módon rendelkezni, de ehhez is érdemes előbb tájékozódni az interneten vagy tájékoztatást kérni kormányablaknál.
- Mi van a gyerekek esetében?
- Esetükben is szükség van a személyes ügyfélkapu-azonosítóra, amelyet a kormányablakoknál lehet kérni. A szülőnek igazolnia kell, hogy ő a törvényes képviselője a gyermeknek, ezt követően a kiskorú ügyfélkapujának segítségével rendelkezhet egészségügyi adatainak a kezeléséről. Ugyanez a helyzet a gyámságra szorulók esetében. Ha nincs a kiskorúnak ügyfélkapus azonosítója, a szülő nem fér hozzá gyermeke EESZT-ben tárolt egészségügyi adataihoz. Például a gyógyszerét is csak papíralapú vénnyel, későbbiekben pedig felírási igazolással tudja majd kiváltani.
- És ha téves adatokat rögzítenek egy-egy betegről?
- Ha valaki ilyet észlel, azt a közlő szolgáltatónál vagy az ÁEEK-nél jelezheti.
- Mi volna a legbiztonságosabb eljárás az egyéni adatok védelmében?
- Legjobb lenne, ha csak olyan adatok kerülnének be a rendszerbe, amelyek valóban fontosak a beteg ellátása szempontjából. Ha az e-profilját mindenki tiltott állapotban tartaná, és amikor például a krónikus betegségeit kezelő orvoshoz megy, akkor arra az időre megnyitná. Lényegében minden orvoshoz fordulás előtt újra kellene szabályoznia a betegnek az önrendelkezését a dokumentumokra és az e-profilra vonatkozóan is.
- Életszerű, hogy valaki valamennyi orvoshoz fordulás előtt megigazítja beállításait?
- Nem. Valószínű, hogy sokan nem törődnek majd ezzel. A helyzet változni fog jövőre, ugyanis májusban az Európai Unióban hatályba lép az Általános Adatvédelmi Rendelet, amely nem fogja engedni a személyes egészségügyi adatok kényszerintézkedés alapján történő összegyűjtését. Ha addig nem változik a hazai szabályozás, akkor május 25-én én leszek az első, aki ezt sérelmezi.

Vészhelyzetben zöldre vált a lámpa

Vannak olyan esetek, amikor a „sürgős szükség” okán az egészségügyi személyzet akkor is beletekinthet a beteg valamennyi adatába, ha ő arra nem adott felhatalmazást. Ilyen helyzetek egyebek mellett:

- az életet veszélyeztető vérzések, az átmeneti keringés- és/vagy légzésleállás, fulladás, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota

- az életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ion- háztartás zavarai

- az agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, központi idegrendszert érő trauma

- az eszmélet vesztéssel járó állapotok, görcsrohamok,

- a hirtelen fellépő látászavar,

- a szepszis,

- a szülés, a terhességi mérgezések, akut nőgyógyászati vérzés,

- az életveszélyt okozó allergiás, vagy egyéb sokkos állapot

- az akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gégeödéma, asztmás roham, idegentest, fulladás)

- a mérgezés

- az égés, a fagyás

- a baleseti sérülések

- a búvárbalesetek

- az áramütés,

- az öngyilkossági kísérlet és szándék

- az olyan fertőzéses kórképek, melyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő.

Szerző

Bántalmazás - Minden második gyerek tapasztalta már, mi az a bullying

Publikálás dátuma
2017.10.24. 07:45

Mesefigurákkal küzdenek a bántalmazás ellen a tévécsatornák és a könyvkiadók. De vajon felismerjük-e egyáltalán az erőszakot?

Noha gyakran éri az a vád a rajz- és animációs filmek készítőit, hogy agresszióra nevelik a gyerekeket, az utóbbi években úgy tűnik, épp a mesefigurák azok, akik segíthetnek fontos üzeneteket eljuttatni a gyerekekhez. Hazánkban nemrég indított közös kampányt a Cartoon Network, az Új Nemzedék Központ és az UNICEF. Az Aki ver, az nem haver elnevezésű kampány a gyerekek egymással szembeni erőszakos viselkedését hivatott csökkenteni. A program kiindulópontja az az ijesztő adat, hogy idehaza minden második gyerek tapasztalta már a saját bőrén, mi az a „bullying”. Magyar kifejezés nemigen létezik a szóra, a legközelebb talán a kortársbántalmazás áll hozzá, amelynek definíciója így hangzik: egy tanulót egy vagy több diák ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek tesz ki, vagyis szándékosan sérülést és diszkomfortérzést okoz neki.

Első látásra ez evidenciának tűnhet, az utóbbi évek kutatásai azonban azt mutatják, hogy gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni az oktatást. És nem csak a gyerekeknél: a Sárosdi Lilla-ügy és a Weinstein-botrány hozadékaként az is felszínre került, hogy a gyermekek mellett a felnőttek sincsenek tisztában a bántalmazás fogalmával és határaival.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2015-ben átfogó, reprezentatív felmérést végzett a magyar általános iskolák ötödik-nyolcadik, a hatosztályos gimnáziumok első két, a nyolcosztályos gimnáziumok első négy évfolyamában. A vizsgálat legfontosabb tanulsága, hogy a bántalmazás természetét nem lehet egyszerű kérdésekkel feltérképezni. Egyértelműen látszott ugyanis, hogy a kérdezők sokkal pontatlanabb eredményt kapnak, ha a bántalmazást egyetlen kérdéssel mérik. Az ilyen vizsgálat során a tanárok és a diákok bántalmazásészlelése nem mutat jelentős különbségeket, de ha a különféle bántalmazástípusokra külön-külön kérdeznek rá, a pedagógusok észlelése elmarad a tanulókétól. Az egy kérdésen alapuló vizsgálat rendre alacsonyabb bántalmazottságot mutat. A felmérés során kiderült, hogy az egyes évfolyamok között gyakorlatilag nincs érzékelhető különbség, ugyanakkor az egykérdéses módszer érdekes megállapítása, hogy az idősebb diákok körében a sohasem bántalmazott tanulók arányának jelentős csökkentését mutatta. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban a bántalmazottak aránya alacsonyabb, mint az általános iskolákban.

A bántalmazás rendkívül sokféle lehet. Léteznek fizikai formái, mint például a verés, a megütés, a piszkálás, a lökdösés, a kényszerítés, a fogdosás, illetve a személyes tárgyak, pénz elvétele. Vannak közösségi, verbális jellegű agressziós formák: ilyen a kirekesztés, a beszólás, a lejáratás a tanár előtt, a rosszindulatú pletyka terjesztése, a hazugság és a megalázás más diákok előtt. Emellett megkülönböztetünk virtuális bántalmazást is, amilyen a bántalmazottra nézvést megalázó videó megosztása, a posztolás, hamis üzenet küldése. Hogy a kommentekben és privát üzenetekben küldött sértések, szándékosan bántó vagy megalázó tartalom miért nem képezte a vizsgálat tárgyát, az indokolt kérdés – elég néhány percig kutakodni a közösségi oldalakon, hogy döbbenetes rosszindulattal szembesüljünk a tizenévesek posztjai alatt.

A magyar diákok eredményeiből az látszik: a verbális bántalmazás a legkönnyebben felismerhető számukra, a fizikai erőszak a második a sorban, a virtuális erőszakkal viszont nemigen tudnak mit kezdeni. Az UNICEF 2014-es adatai alapján a magyar gyerekek fele nem érzi biztonságos közegnek az internetet. Az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet adatai szerint a tanárok és a diákok egészen másként ítélik meg a bántalmazástípusok súlyosságát: a pedagógusok azt is komoly problémának látják, amire a diákok többnyire legyintenek – és ezzel nyilván nem a gyerekek járnak közelebb az igazsághoz. Kérdés persze, mi a helyzet a tanárok előtt rejtve maradó agresszióval – a gyermek szemtanúk egyharmada például nem tesz semmit, ha bántalmazást lát.

Roppant tanulságos az UNICEF 2014-es 1191 gyermek részvételével végzett felmérése is, amely során kiderült: noha Magyarországon 1995 óta zéró tolerancia van érvényben a gyermekek ellen elkövetett erőszak minden formájával szemben, a válaszadók 44 százaléka, tehát közel minden második gyerek gondolja úgy, hogy egy pofon, vagy az, ha megütik, nem számít erőszaknak. Nem nehéz arra következtetni ebből, hogy a felnőttek között is hasonló arányban vannak, akik szerint a testi fenyítés vagy a verbális abúzus teljesen normális. Csoda, ha a gyerekek közül csupán minden harmadik van tisztában azzal, hogy léteznek a felnőttekéitől eltérő jogai?

A gyerekek kétharmada azzal sincs tisztában, hogy az is bántalmazásnak minősül, ha egy másik gyerek megüti. A gyerekek elleni szexuálisabúzus-esetek kapcsán minduntalan rá kell jönnünk: azt a legalapvetőbb tudást sem adjuk át a gyerekek többségének, hogy a saját testük fölött csak ők rendelkezhetnek, sem kortársaik, sem egy másik felnőtt nem érhet bizonyos testrészeikhez, ha ők azt nem engedték meg. A Cartoon Network kampányának elsődleges célja épp ezért az edukáció. Az Aki ver, az nem haver kampány két arca Tóth Gabi és Molnár Ferenc Caramel.

A kilencvenes évek „fiús”, agresszív mesedömpingje után a rajzfilmkészítők tudatosan javítottak. Egyre több nő dolgozik az animációsfilm-gyártásban, s részben emiatt, részben a társadalmi változások okán szaporodnak az okosan szórakoztató, a sztereotípiákkal szembemenő sorozatok. Nagyon jó visszajelzéseket kapott például a Cartoon Network Pindur Pandúrok remake-je, amelyet kifejezetten a kislányok megerősítésére alakítottak át: a három főszereplő megmutatja, hogy a kicsi és törékeny lányok is nagy dolgokat vihetnek végbe. Más filmstúdiók kevésbé szofisztikáltan – és kifejezetten felnőtteknek címzett mesékkel – küzdenek a társadalmi visszásságok ellen: a South Park sorozatból készült legújabb számítógépes játék egyik pályáján például gyermekbántalmazó papok megverésével lehet továbbjutni.

Hogy láthatóvá váljanak

Tove Jansson rajzfilmfiguráit, a múminokat idehaza is sokan kedvelik, a kilencvenes években Magyarországon is vetítették a finnországi svéd írónő grafikáiból és könyveiből készült rajzfilmsorozatot. Az örökség kezelői mindig is nagyon odafigyeltek arra, hogy kizárólag átgondolt kezdeményezésekhez adják oda a jogokat: a múminok többnyire környezettudatos textileken, etikus gazdálkodásból származó élelmiszereken és újrafelhasznált alapanyagokon láthatók viszont. Most egy nemzetközi kampányban tűnnek fel a jól ismert figurák, felidézve Jansson egyik legismertebb novelláját.

A láthatatlan kisgyerek (magyarul is megjelent 1989-ben, Szakonyi Csilla remek fordításában) egy kislányról szól, aki nem mer kiállni magáért, amikor bántják, s ezért láthatatlanná válik. Amint a múminok szerető társaságába kerül, részben ismét látható lesz, ám az arca csak akkor tűnik fel, amikor játék közben kiáll magáért és társaiért. A tanulságos történet most egy jótékonysági kiadványban jelenik meg egy másik Jansson-novellával, s a könyvek eladásából származó bevételből az Oxfam nevű civil szervezeteket tömörítő nemzetközi csoport leánygyermekeket és nőket támogat.

„Finnország mindig is élen járt a nők jogaiért folytatott küzdelemben: 1906-tól például szavazati joguk van a nőknek. Tove Jansson pedig remek példakép a kislányok számára, hiszen erős és önálló nő volt, aki úgy élte az életét, ahogyan az neki tetszett – mondja Sofia Jansson, az írónő unokahúga, a kampány egyik megálmodója. A kampány arra tanítja a kislányokat és a nőket, hogy ne tűrjenek csendben, álljanak ki magukért és a jogaikért.

116 111 – A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-vonala a gyerekek számára

Brüsszel puhítja a V4-eket

Publikálás dátuma
2017.10.19. 22:59
A szerdai volt az első alkalom, amikor a bizottsági elnök külön megbeszélést folytatott a csoport vezetőivel. FOTÓ: AFP/DARIO PI
Juncker bizottsági elnök igyekszik egységes tömbként is megszólítani a visegrádi négyeket, miközben az érintett országok sem értenek egyet például az euró vagy a menekültválság alapkérdéseiben.

Nem születtek megállapodások, sem újabb kötelezettségvállalások Jean-Claude Juncker és a Visegrádi Négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – szerda esti nem-hivatalos csúcstalálkozóján. De a résztvevők abban megállapodtak, hogy a jövőben több hasonló eszmecserét tartanak a vélemények megismerése és a nézeteltérések elsimítása érdekében.

Az Európai Bizottság brüsszeli székházában rendezett vacsorán a Bizottság elnöke kompromisszumot és konszenzust kínált fel főfogásként a négy vendégnek. A találkozón felmerültek vitás kérdések is, de Juncker szóvivője, Mina Andreeva lapunknak nyilatkozva barátinak és konstruktívnak nevezte az informális találkozót.

A szerdai csúcs volt az első alkalom, hogy a bizottsági elnök külön megbeszéléseket folytatott a visegrádi országok vezetőivel. A találkozó nyíltan vállalt célja az volt, hogy Juncker első kézből megismerje a négyek álláspontját egy sor kérdésben, és újólag megerősítse az EU egységének megőrzésére irányuló brüsszeli szándékot. Az elnök az unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében külön is megemlítette, mennyire fontos betemetni az árkokat: “Kelettől nyugatig: Európa mindkét tüdejével lélegzik, másként elfogyna a levegője” – fogalmazott akkor.

A britek közelgő kilépése az EU-ból összerántotta a huszonheteket, és lökést adott az integráció elmélyítésére vonatkozó elképzeléseknek. Nagy kérdés, hogy fennmarad-e az egység, és a 2004 után csatlakozott, főként közép- és kelet-európai országok milyen helyet fognak elfoglalni a megújulni vágyó közösségben. Az Európai Bizottság nem szeretné, ha az unió az előreszaladók és a leszakadók laza tömörülésévé válna, de ellenzi az egy helyben topogást, a döntések további halogatását is.

 

Orbán pénzt kért Rómának
Orbán Viktor miniszterelnök Juncker és a V4-ek találkozóján azt javasolta, hogy az EU tagállamai hozzanak létre egy pénzügyi alapot Olaszország támogatására. Róma ebből finanszírozhatná erőfeszítéseit az Észak-Afrikából érkező migrációs hullám megállítására. Sürgette egyben Szerbia és Montenegró mielőbbi felvételét az EU-ba, hangsúlyozva, hogy az EU-török viszony és a Nyugat-Balkán európai integrációja szorosan összetartoznak.

 

Az EU jövőjét taglaló hivatalos tervekből kiviláglik, hogy az előrehaladás élcsapatának többen az eurózóna országait szánják, és sürgetik a még kimaradókat, hogy csatlakozzanak a valutaunióhoz. Úgy tudjuk, hogy a szerdai megbeszélésen Juncker nem különösebben reklámozta a közös pénzt, a visegrádiak pedig azt hangsúlyozták, hogy minden stratégiai döntésnek huszonhetes körben és a kormányfők testületében kell megszületnie. “Világosan elhangzott, hogy nem lesz nyomásgyakorlás. A csatlakozásról mi fogunk dönteni” – nyilatkozott a vacsora után Ales Chmelar, cseh Európa-ügyi miniszter.

A közös valuta a Visegrádi Négyeket is megosztja, hiszen Szlovákia már eurót használ, Csehország flörtöl a bevezetésének gondolatával, Lengyelország és Magyarország viszont egyelőre hallani sem akar róla. Robert Fico szlovák kormányfő egy korábbi nyilatkozatában világossá tette, hová húz a szíve: “Nagyon fontos számunkra a Visegrádi Négyeken belüli regionális együttműködés, de Szlovákia létfontosságú érdeke az Európai Unióhoz való tartozás” – mondta.

A migrációs hullám kezelése látszólag összetartja a régió országait, hiszen valamennyien elutasítják a menedékkérők kötelező betelepítését. De Pozsony itt is némiképp kilóg a sorból, mert nem kérdőjelezi meg az Európai Bíróság döntését a migránskvótákról, és hajlandó részt venni a döntés végrehajtásában. Ahogy egy magas rangú diplomata lapunknak kifejtette: “Számunkra a történetnek vége van.”

A lengyel és a magyar kormánynak a jogállamiság hazai helyzetéről van vitája Brüsszellel, és a “szabadságharcukat” sem a cseh, sem a szlovák partnerek nem támogatják. Hírek szerint a Junckerrel elköltött vacsorán nem sok szó esett a demokratikus intézményrendszer leépítését kísérő aggodalmakról.

A négyek egyelőre igyekeznek arra összpontosítani, ami összeköti és nem elválasztja őket. Baráti hangulatban ugyan, de a vacsorán ők is “kitálaltak”, szóba hozva azokat a terveket, amelyek a fejlettebb tagállamok piacának védelmét célozzák a szegényebb, keleti tagországokkal szemben. Valamennyien ellenzik a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítását, és fellépnek minden olyan kísérlet ellen, amely a fejlesztési források megvonásával ijesztgeti őket. Jean-Claude Juncker nem tett ígéretet a bizottsági álláspontok módosítására, de további egyeztetéseket ígért.

Alakul a dublini reform

A fejlesztési támogatások csökkentésével vagy felfüggesztésével büntetné a menedékkérők fogadását elutasító országokat az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága, amely csütörtökön jóváhagyta a migrációs hullámok jövőbeni kezelésére vonatkozó álláspontját. Az úgynevezett “dublini rendszerről” elfogadott szakbizottsági vélemény szerint ezentúl nem kizárólag az érkezési ország lenne a felelős a migránsok menedékkérelmének az elbírálásáért. A frontországokból egy állandó elosztási mechanizmus keretében költöztetnék el a szigorú biztonsági vizsgálaton már átesett kérvényezőket az EU többi tagállamába. Az áthelyezéskor figyelembe vennék a menedékkérők európai kötődéseit, például azt, hogy élnek-e rokonaik valamely országban, tanultak vagy dolgoztak-e korábban az EU területén. Ha egyik feltételnek sem felelnek meg, akkor az a négy tagállam jöhet szóba célországként, amelyek az adott pillanatban a gazdasági fejlettségükhöz és a lakosságuk méretéhez képest a legkevesebb migránst fogadták be.

A jogszabálytervezetről még szavaz az EP plenárisa, és a tagállamoknak is meg kell állapodniuk róla. Magyarországgal az élen jónéhány régióbéli ország ellenzi a központilag irányított kötelező betelepítési mechanizmust. Csatlakozott most hozzájuk Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület elnöke, aki egy csütörtöki lapinterjúban azt mondta, hogy a migránskvótáknak “nincs jövőjük” az EU-ban. Tusk egyébként azt javasolja, hogy a dublini reformról a dosszié érzékenysége miatt ne a miniszterek, hanem a tagállami vezetők próbáljanak politikai megállapodásra jutni.

Cecilia Wikström, a parlamenti jelentés szerzője szerint a tagállamoknak többségi és nem egyhangú döntéseket kellene hozniuk a menekültügyi szabályozásról, így elkerülhető lenne, hogy néhányan blokkolják a döntéseket. “Magyarországra már nem számítok, feladtam (hogy meggyőzzem) Magyarországot” – mondta a képviselő a szavazás után.

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

Fókuszban az európai migráció

Kedvező döntés helyett csak ígéretet kapnak a britek arról, hogy kellő haladás esetén majd megkezdhetik a tárgyalásokat az EU-val a jövőbeni kapcsolatokról. A csütörtökön kezdődött uniós csúcs ma foglalkozik a Brexit tárgyalások állásával, de borítékolható, hogy nem ad zöld utat a megbeszélések következő szakaszának elindításához, bárhogy is sürgeti a váltást Theresa May brit kormányfő. Érkezésekor Angela Merkel német kancellár a sajtónak azt nyilatkozta: reményt lát arra, hogy a decemberi csúcson a huszonhetek elég érettnek találják majd a helyzetet ahhoz, hogy rátérjenek a következő fordulóra. Addig is belső egyeztetéseket tartanak a közös álláspontjuk kialakításához.

A migráció kezelése jó ideje vissza-visszatérő témája az uniós csúcstalálkozóknak, ezúttal a huszonnyolc vezető arról döntött, hogy felgyorsítják hozzájárulásaikat a kibocsátó és tranzitországokat támogató pénzügyi alapokhoz.

A késő esti vacsorán külpolitikai témákról, az iráni és az észak-koreai helyzetről tárgyaltak a vezetők. Az EU-török kapcsolatok jövőjét Merkel kérésére tűzték napirendre. A kancellár még a parlamenti választási kampányban tett ígéretet arra, hogy felveti uniós partnerei előtt: érdemes-e továbbra is támogatni Törökország EU-csatlakozását. A leendő osztrák kancellár, Sebastian Kurz a konzervatív Európai Néppárt vezetőinek csúcs előtti találkozóján azt mondta, hogy az EU-török csatlakozási tárgyalásokat le kell állítani. Bojko Boriszov bolgár kormányfő viszont kiállt a Törökországgal fenntartott jó viszony mellett. Angela Merkel a találkozó előtt arról beszélt, hogy meg kellene fontolni az Ankarának járó uniós támogatási alapok folyósításának a felfüggesztését. A nézetkülönbségek miatt az állam- és kormányfők eleve nem tervezték, hogy közös állásfoglalást fogadnak el az EU-török viszony jövőjéről.