Előfizetés

Bántalmazás - Minden második gyerek tapasztalta már, mi az a bullying

Csepelyi Adrienn
Publikálás dátuma
2017.10.24. 07:45

Mesefigurákkal küzdenek a bántalmazás ellen a tévécsatornák és a könyvkiadók. De vajon felismerjük-e egyáltalán az erőszakot?

Noha gyakran éri az a vád a rajz- és animációs filmek készítőit, hogy agresszióra nevelik a gyerekeket, az utóbbi években úgy tűnik, épp a mesefigurák azok, akik segíthetnek fontos üzeneteket eljuttatni a gyerekekhez. Hazánkban nemrég indított közös kampányt a Cartoon Network, az Új Nemzedék Központ és az UNICEF. Az Aki ver, az nem haver elnevezésű kampány a gyerekek egymással szembeni erőszakos viselkedését hivatott csökkenteni. A program kiindulópontja az az ijesztő adat, hogy idehaza minden második gyerek tapasztalta már a saját bőrén, mi az a „bullying”. Magyar kifejezés nemigen létezik a szóra, a legközelebb talán a kortársbántalmazás áll hozzá, amelynek definíciója így hangzik: egy tanulót egy vagy több diák ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek tesz ki, vagyis szándékosan sérülést és diszkomfortérzést okoz neki.

Első látásra ez evidenciának tűnhet, az utóbbi évek kutatásai azonban azt mutatják, hogy gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni az oktatást. És nem csak a gyerekeknél: a Sárosdi Lilla-ügy és a Weinstein-botrány hozadékaként az is felszínre került, hogy a gyermekek mellett a felnőttek sincsenek tisztában a bántalmazás fogalmával és határaival.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2015-ben átfogó, reprezentatív felmérést végzett a magyar általános iskolák ötödik-nyolcadik, a hatosztályos gimnáziumok első két, a nyolcosztályos gimnáziumok első négy évfolyamában. A vizsgálat legfontosabb tanulsága, hogy a bántalmazás természetét nem lehet egyszerű kérdésekkel feltérképezni. Egyértelműen látszott ugyanis, hogy a kérdezők sokkal pontatlanabb eredményt kapnak, ha a bántalmazást egyetlen kérdéssel mérik. Az ilyen vizsgálat során a tanárok és a diákok bántalmazásészlelése nem mutat jelentős különbségeket, de ha a különféle bántalmazástípusokra külön-külön kérdeznek rá, a pedagógusok észlelése elmarad a tanulókétól. Az egy kérdésen alapuló vizsgálat rendre alacsonyabb bántalmazottságot mutat. A felmérés során kiderült, hogy az egyes évfolyamok között gyakorlatilag nincs érzékelhető különbség, ugyanakkor az egykérdéses módszer érdekes megállapítása, hogy az idősebb diákok körében a sohasem bántalmazott tanulók arányának jelentős csökkentését mutatta. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban a bántalmazottak aránya alacsonyabb, mint az általános iskolákban.

A bántalmazás rendkívül sokféle lehet. Léteznek fizikai formái, mint például a verés, a megütés, a piszkálás, a lökdösés, a kényszerítés, a fogdosás, illetve a személyes tárgyak, pénz elvétele. Vannak közösségi, verbális jellegű agressziós formák: ilyen a kirekesztés, a beszólás, a lejáratás a tanár előtt, a rosszindulatú pletyka terjesztése, a hazugság és a megalázás más diákok előtt. Emellett megkülönböztetünk virtuális bántalmazást is, amilyen a bántalmazottra nézvést megalázó videó megosztása, a posztolás, hamis üzenet küldése. Hogy a kommentekben és privát üzenetekben küldött sértések, szándékosan bántó vagy megalázó tartalom miért nem képezte a vizsgálat tárgyát, az indokolt kérdés – elég néhány percig kutakodni a közösségi oldalakon, hogy döbbenetes rosszindulattal szembesüljünk a tizenévesek posztjai alatt.

A magyar diákok eredményeiből az látszik: a verbális bántalmazás a legkönnyebben felismerhető számukra, a fizikai erőszak a második a sorban, a virtuális erőszakkal viszont nemigen tudnak mit kezdeni. Az UNICEF 2014-es adatai alapján a magyar gyerekek fele nem érzi biztonságos közegnek az internetet. Az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet adatai szerint a tanárok és a diákok egészen másként ítélik meg a bántalmazástípusok súlyosságát: a pedagógusok azt is komoly problémának látják, amire a diákok többnyire legyintenek – és ezzel nyilván nem a gyerekek járnak közelebb az igazsághoz. Kérdés persze, mi a helyzet a tanárok előtt rejtve maradó agresszióval – a gyermek szemtanúk egyharmada például nem tesz semmit, ha bántalmazást lát.

Roppant tanulságos az UNICEF 2014-es 1191 gyermek részvételével végzett felmérése is, amely során kiderült: noha Magyarországon 1995 óta zéró tolerancia van érvényben a gyermekek ellen elkövetett erőszak minden formájával szemben, a válaszadók 44 százaléka, tehát közel minden második gyerek gondolja úgy, hogy egy pofon, vagy az, ha megütik, nem számít erőszaknak. Nem nehéz arra következtetni ebből, hogy a felnőttek között is hasonló arányban vannak, akik szerint a testi fenyítés vagy a verbális abúzus teljesen normális. Csoda, ha a gyerekek közül csupán minden harmadik van tisztában azzal, hogy léteznek a felnőttekéitől eltérő jogai?

A gyerekek kétharmada azzal sincs tisztában, hogy az is bántalmazásnak minősül, ha egy másik gyerek megüti. A gyerekek elleni szexuálisabúzus-esetek kapcsán minduntalan rá kell jönnünk: azt a legalapvetőbb tudást sem adjuk át a gyerekek többségének, hogy a saját testük fölött csak ők rendelkezhetnek, sem kortársaik, sem egy másik felnőtt nem érhet bizonyos testrészeikhez, ha ők azt nem engedték meg. A Cartoon Network kampányának elsődleges célja épp ezért az edukáció. Az Aki ver, az nem haver kampány két arca Tóth Gabi és Molnár Ferenc Caramel.

A kilencvenes évek „fiús”, agresszív mesedömpingje után a rajzfilmkészítők tudatosan javítottak. Egyre több nő dolgozik az animációsfilm-gyártásban, s részben emiatt, részben a társadalmi változások okán szaporodnak az okosan szórakoztató, a sztereotípiákkal szembemenő sorozatok. Nagyon jó visszajelzéseket kapott például a Cartoon Network Pindur Pandúrok remake-je, amelyet kifejezetten a kislányok megerősítésére alakítottak át: a három főszereplő megmutatja, hogy a kicsi és törékeny lányok is nagy dolgokat vihetnek végbe. Más filmstúdiók kevésbé szofisztikáltan – és kifejezetten felnőtteknek címzett mesékkel – küzdenek a társadalmi visszásságok ellen: a South Park sorozatból készült legújabb számítógépes játék egyik pályáján például gyermekbántalmazó papok megverésével lehet továbbjutni.

Hogy láthatóvá váljanak

Tove Jansson rajzfilmfiguráit, a múminokat idehaza is sokan kedvelik, a kilencvenes években Magyarországon is vetítették a finnországi svéd írónő grafikáiból és könyveiből készült rajzfilmsorozatot. Az örökség kezelői mindig is nagyon odafigyeltek arra, hogy kizárólag átgondolt kezdeményezésekhez adják oda a jogokat: a múminok többnyire környezettudatos textileken, etikus gazdálkodásból származó élelmiszereken és újrafelhasznált alapanyagokon láthatók viszont. Most egy nemzetközi kampányban tűnnek fel a jól ismert figurák, felidézve Jansson egyik legismertebb novelláját.

A láthatatlan kisgyerek (magyarul is megjelent 1989-ben, Szakonyi Csilla remek fordításában) egy kislányról szól, aki nem mer kiállni magáért, amikor bántják, s ezért láthatatlanná válik. Amint a múminok szerető társaságába kerül, részben ismét látható lesz, ám az arca csak akkor tűnik fel, amikor játék közben kiáll magáért és társaiért. A tanulságos történet most egy jótékonysági kiadványban jelenik meg egy másik Jansson-novellával, s a könyvek eladásából származó bevételből az Oxfam nevű civil szervezeteket tömörítő nemzetközi csoport leánygyermekeket és nőket támogat.

„Finnország mindig is élen járt a nők jogaiért folytatott küzdelemben: 1906-tól például szavazati joguk van a nőknek. Tove Jansson pedig remek példakép a kislányok számára, hiszen erős és önálló nő volt, aki úgy élte az életét, ahogyan az neki tetszett – mondja Sofia Jansson, az írónő unokahúga, a kampány egyik megálmodója. A kampány arra tanítja a kislányokat és a nőket, hogy ne tűrjenek csendben, álljanak ki magukért és a jogaikért.

116 111 – A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-vonala a gyerekek számára

Brüsszel puhítja a V4-eket

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.10.19. 22:59
A szerdai volt az első alkalom, amikor a bizottsági elnök külön megbeszélést folytatott a csoport vezetőivel. FOTÓ: AFP/DARIO PI
Juncker bizottsági elnök igyekszik egységes tömbként is megszólítani a visegrádi négyeket, miközben az érintett országok sem értenek egyet például az euró vagy a menekültválság alapkérdéseiben.

Nem születtek megállapodások, sem újabb kötelezettségvállalások Jean-Claude Juncker és a Visegrádi Négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – szerda esti nem-hivatalos csúcstalálkozóján. De a résztvevők abban megállapodtak, hogy a jövőben több hasonló eszmecserét tartanak a vélemények megismerése és a nézeteltérések elsimítása érdekében.

Az Európai Bizottság brüsszeli székházában rendezett vacsorán a Bizottság elnöke kompromisszumot és konszenzust kínált fel főfogásként a négy vendégnek. A találkozón felmerültek vitás kérdések is, de Juncker szóvivője, Mina Andreeva lapunknak nyilatkozva barátinak és konstruktívnak nevezte az informális találkozót.

A szerdai csúcs volt az első alkalom, hogy a bizottsági elnök külön megbeszéléseket folytatott a visegrádi országok vezetőivel. A találkozó nyíltan vállalt célja az volt, hogy Juncker első kézből megismerje a négyek álláspontját egy sor kérdésben, és újólag megerősítse az EU egységének megőrzésére irányuló brüsszeli szándékot. Az elnök az unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében külön is megemlítette, mennyire fontos betemetni az árkokat: “Kelettől nyugatig: Európa mindkét tüdejével lélegzik, másként elfogyna a levegője” – fogalmazott akkor.

A britek közelgő kilépése az EU-ból összerántotta a huszonheteket, és lökést adott az integráció elmélyítésére vonatkozó elképzeléseknek. Nagy kérdés, hogy fennmarad-e az egység, és a 2004 után csatlakozott, főként közép- és kelet-európai országok milyen helyet fognak elfoglalni a megújulni vágyó közösségben. Az Európai Bizottság nem szeretné, ha az unió az előreszaladók és a leszakadók laza tömörülésévé válna, de ellenzi az egy helyben topogást, a döntések további halogatását is.

 

Orbán pénzt kért Rómának
Orbán Viktor miniszterelnök Juncker és a V4-ek találkozóján azt javasolta, hogy az EU tagállamai hozzanak létre egy pénzügyi alapot Olaszország támogatására. Róma ebből finanszírozhatná erőfeszítéseit az Észak-Afrikából érkező migrációs hullám megállítására. Sürgette egyben Szerbia és Montenegró mielőbbi felvételét az EU-ba, hangsúlyozva, hogy az EU-török viszony és a Nyugat-Balkán európai integrációja szorosan összetartoznak.

 

Az EU jövőjét taglaló hivatalos tervekből kiviláglik, hogy az előrehaladás élcsapatának többen az eurózóna országait szánják, és sürgetik a még kimaradókat, hogy csatlakozzanak a valutaunióhoz. Úgy tudjuk, hogy a szerdai megbeszélésen Juncker nem különösebben reklámozta a közös pénzt, a visegrádiak pedig azt hangsúlyozták, hogy minden stratégiai döntésnek huszonhetes körben és a kormányfők testületében kell megszületnie. “Világosan elhangzott, hogy nem lesz nyomásgyakorlás. A csatlakozásról mi fogunk dönteni” – nyilatkozott a vacsora után Ales Chmelar, cseh Európa-ügyi miniszter.

A közös valuta a Visegrádi Négyeket is megosztja, hiszen Szlovákia már eurót használ, Csehország flörtöl a bevezetésének gondolatával, Lengyelország és Magyarország viszont egyelőre hallani sem akar róla. Robert Fico szlovák kormányfő egy korábbi nyilatkozatában világossá tette, hová húz a szíve: “Nagyon fontos számunkra a Visegrádi Négyeken belüli regionális együttműködés, de Szlovákia létfontosságú érdeke az Európai Unióhoz való tartozás” – mondta.

A migrációs hullám kezelése látszólag összetartja a régió országait, hiszen valamennyien elutasítják a menedékkérők kötelező betelepítését. De Pozsony itt is némiképp kilóg a sorból, mert nem kérdőjelezi meg az Európai Bíróság döntését a migránskvótákról, és hajlandó részt venni a döntés végrehajtásában. Ahogy egy magas rangú diplomata lapunknak kifejtette: “Számunkra a történetnek vége van.”

A lengyel és a magyar kormánynak a jogállamiság hazai helyzetéről van vitája Brüsszellel, és a “szabadságharcukat” sem a cseh, sem a szlovák partnerek nem támogatják. Hírek szerint a Junckerrel elköltött vacsorán nem sok szó esett a demokratikus intézményrendszer leépítését kísérő aggodalmakról.

A négyek egyelőre igyekeznek arra összpontosítani, ami összeköti és nem elválasztja őket. Baráti hangulatban ugyan, de a vacsorán ők is “kitálaltak”, szóba hozva azokat a terveket, amelyek a fejlettebb tagállamok piacának védelmét célozzák a szegényebb, keleti tagországokkal szemben. Valamennyien ellenzik a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítását, és fellépnek minden olyan kísérlet ellen, amely a fejlesztési források megvonásával ijesztgeti őket. Jean-Claude Juncker nem tett ígéretet a bizottsági álláspontok módosítására, de további egyeztetéseket ígért.

Alakul a dublini reform

A fejlesztési támogatások csökkentésével vagy felfüggesztésével büntetné a menedékkérők fogadását elutasító országokat az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága, amely csütörtökön jóváhagyta a migrációs hullámok jövőbeni kezelésére vonatkozó álláspontját. Az úgynevezett “dublini rendszerről” elfogadott szakbizottsági vélemény szerint ezentúl nem kizárólag az érkezési ország lenne a felelős a migránsok menedékkérelmének az elbírálásáért. A frontországokból egy állandó elosztási mechanizmus keretében költöztetnék el a szigorú biztonsági vizsgálaton már átesett kérvényezőket az EU többi tagállamába. Az áthelyezéskor figyelembe vennék a menedékkérők európai kötődéseit, például azt, hogy élnek-e rokonaik valamely országban, tanultak vagy dolgoztak-e korábban az EU területén. Ha egyik feltételnek sem felelnek meg, akkor az a négy tagállam jöhet szóba célországként, amelyek az adott pillanatban a gazdasági fejlettségükhöz és a lakosságuk méretéhez képest a legkevesebb migránst fogadták be.

A jogszabálytervezetről még szavaz az EP plenárisa, és a tagállamoknak is meg kell állapodniuk róla. Magyarországgal az élen jónéhány régióbéli ország ellenzi a központilag irányított kötelező betelepítési mechanizmust. Csatlakozott most hozzájuk Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület elnöke, aki egy csütörtöki lapinterjúban azt mondta, hogy a migránskvótáknak “nincs jövőjük” az EU-ban. Tusk egyébként azt javasolja, hogy a dublini reformról a dosszié érzékenysége miatt ne a miniszterek, hanem a tagállami vezetők próbáljanak politikai megállapodásra jutni.

Cecilia Wikström, a parlamenti jelentés szerzője szerint a tagállamoknak többségi és nem egyhangú döntéseket kellene hozniuk a menekültügyi szabályozásról, így elkerülhető lenne, hogy néhányan blokkolják a döntéseket. “Magyarországra már nem számítok, feladtam (hogy meggyőzzem) Magyarországot” – mondta a képviselő a szavazás után.

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A magyar miniszterelnök megérkezik a csúcs helyszínére. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

Fókuszban az európai migráció

Kedvező döntés helyett csak ígéretet kapnak a britek arról, hogy kellő haladás esetén majd megkezdhetik a tárgyalásokat az EU-val a jövőbeni kapcsolatokról. A csütörtökön kezdődött uniós csúcs ma foglalkozik a Brexit tárgyalások állásával, de borítékolható, hogy nem ad zöld utat a megbeszélések következő szakaszának elindításához, bárhogy is sürgeti a váltást Theresa May brit kormányfő. Érkezésekor Angela Merkel német kancellár a sajtónak azt nyilatkozta: reményt lát arra, hogy a decemberi csúcson a huszonhetek elég érettnek találják majd a helyzetet ahhoz, hogy rátérjenek a következő fordulóra. Addig is belső egyeztetéseket tartanak a közös álláspontjuk kialakításához.

A migráció kezelése jó ideje vissza-visszatérő témája az uniós csúcstalálkozóknak, ezúttal a huszonnyolc vezető arról döntött, hogy felgyorsítják hozzájárulásaikat a kibocsátó és tranzitországokat támogató pénzügyi alapokhoz.

A késő esti vacsorán külpolitikai témákról, az iráni és az észak-koreai helyzetről tárgyaltak a vezetők. Az EU-török kapcsolatok jövőjét Merkel kérésére tűzték napirendre. A kancellár még a parlamenti választási kampányban tett ígéretet arra, hogy felveti uniós partnerei előtt: érdemes-e továbbra is támogatni Törökország EU-csatlakozását. A leendő osztrák kancellár, Sebastian Kurz a konzervatív Európai Néppárt vezetőinek csúcs előtti találkozóján azt mondta, hogy az EU-török csatlakozási tárgyalásokat le kell állítani. Bojko Boriszov bolgár kormányfő viszont kiállt a Törökországgal fenntartott jó viszony mellett. Angela Merkel a találkozó előtt arról beszélt, hogy meg kellene fontolni az Ankarának járó uniós támogatási alapok folyósításának a felfüggesztését. A nézetkülönbségek miatt az állam- és kormányfők eleve nem tervezték, hogy közös állásfoglalást fogadnak el az EU-török viszony jövőjéről.

Turizmusfejlesztés - A haverok zsebe dagad tovább?

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:01

Hatalmas összegeket tol bele a kormány az elkövetkező bő évtizedben az idegenforgalomba. Kérdés, ki jár majd jól?

Annyit már most is látni, hogy a fejlesztési irányvonalak kijelölésében és a pályázati pénzek elosztásában kiemelt szerepet játszik a tavaly tavasszal létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Az MTÜ ötlete annak idején Rogán Antal fejéből pattant ki, de a kormányzati csúcsszerv felállításáról szóló megbeszélésen többek között a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is részt vett. Hozzá, illetve férje, Tiborcz István érdekköreihez számos vendéglátó-ipari beruházás kapcsolódik.

Most pedig – a turisztika innentől kiemelt területként való kezelését is jelezve –, személyesen Orbán Viktor ismertette a MTÜ által kidolgozott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát. A kormány által már elfogadott dokumentum nagy számokkal dolgozik: az elkövetkező 13 évben - a hazai és az uniós forrásokat együttvéve - összesen több mint 828 milliárd forintot öntenek majd a magyar turizmusba: csakis olyan fejlesztésekre, amelyek összhangban vannak a stratégiával. A kitűzött célokban is mertek nagyot álmodni: 2030-ra megduplázódik a hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma, 100 ezer új munkahely jön létre az ágazatban. A turizmus hozzájárulása a GDP-hez a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra nő, 30 ezer vendégszobát újítanak fel, 400 turisztikai fejlesztési projekt valósul meg - az ügynökség közreműködésével.

Az MTÜ ugyanis nem csupán az általa kezelt hazai pályázati források elosztásáért lesz felelős, de közvetlenül is részt vesz a turisztikai fejlesztésekben, a kiemelt fontosságú turisztikai beruházások megvalósításában - olvasható a stratégiában. Gyakorlatilag minden, a turizmust érintő kérdés az ügynökség kezében összpontosul: feladatai közé tartozik még a fentieken túl a turizmust érintő folyamatok feltérképezése, a fejlesztési elképzelések kidolgozása, az ágazat szereplőinek informálása, a turizmus marketing-kommunikációjának irányítása, a minősítési rendszerek – védjegyek, díjak – kidolgozása, a turisztikai képzések összehangolása, megvalósítása.

Az MTÜ az első lépést már megtette: az általa kidolgozott stratégia egyik kulcseleme a turizmusfejlesztés desztinációkra bontása. Ennek lényege, hogy az eddigi egyedi, szétaprózott fejlesztéseket olyan, földrajzilag behatárolható területekre koncentrálják, amelyek a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jelenhetnek meg, és ahol a turista az adott „márkaprofilnak” megfelelő élménycsomagot kap.

Tavaly már el is kezdték ezeket a területeket behatárolni. A stratégia a desztinációs fejlesztési célokat – kevés konkrétummal, de annál több vízióval –, fel is sorolja. Elsőként említi a Balatont – ahol a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc vásárolt be tavasszal: az érdekeltségébe került Balatontourist 12 tóparti kempinget működtet. Itt a térség jövőbeni márkapozíciója a „Balaton egész éven át” lenne, ezt segítenék például az új látogatóközpontok Badacsonynál és a Kis Balatonnál, illetve a négy évszakos családi wellness hotelek. Sopron-Fertő térsége „a történelmi séták egybeolvadnak a felfrissüléssel, regenerációval és gyógyulással” szlogennel versenyez majd a turisták kegyeiért, Tokaj-Zemplén térsége – ahol többek között Mészáros Lőrinc szintén terjeszkedik - „Tokaj, több, mint bor” üzenettel „állítja fókuszba az aktív turisztikai kínálatot”. A Felső-Tisza térségében az aktív- és ökoturizmus lenne az elsődleges termék: javítanák a tiszai vízitúrázás feltételeit, fejlesztenék az egészségturizmust. A Nyírség térségben a Nyíregyházi Állatpark mellett új tematikus park jöhet létre, így a Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdő egészségturisztikai szolgáltatásának és a térség zarándok vonzerőinek (Máriapócs, Mária út) fejlesztésével „három generációnak térben koncentráltan élményt biztosító, családbarát desztináció” képe rajzolódhat ki a turistákban.

A Dunakanyar a Grand Budapest koncepció részeként a „Budapest plusz egy nap” lehetőségét kínálja majd, ennek érdekében fejlesztenék a dunai gyorshajózást és „felszámolnák a dunai átkelés problematikáját” is. Debrecen-Hajdúszoboszló térségben erősítenék az egészségturisztikai pozíciót, a Hortobágy-Tisza-tó térséget pedig Európa egyik kiemelkedő vonzerővel bíró síkvidéki kerékpáros desztinációjává tennék.

Tokaj szállodái már pályázhatnak

A vidéki szálláshelyek megújítását célzó Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció első ütemét október 5-én hirdette meg az MTÜ: valamennyi vidéki panzió megújítására, valamint a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térségek szállodafejlesztéseire lehet támogatást nyerni. A pályázók a beruházás értékének a 70 százalékát is megkaphatják vissza nem térítendő támogatásként, az önerő egy részének biztosításához kedvezményes hitelt kaphatnak az MFB-től.

Hazai forrásokból 2030-ig több mint 574 milliárd forintot terveznek szétosztani turizmusfejlesztésre: ebből már jövőre 53,5 milliárdot. Az uniós források alapját három operatív program képezi – a célok között szerepel a kastély- és várprogramok, a nemzeti parkok, a világörökségi helyszínek fejlesztése, lehet pályázni nemzeti turisztikai marketing programra, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre. Ezekre 2023-ig 253,6 milliárd forint áll rendelkezésre.

Balaton - A "Zimmer Ferik" szezonja volt?
Egyes vendégvárók szerint régen tapasztalt tömeg kereste fel idén nyáron a Balatont, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból azonban ez nem, vagy csak alig tükröződik. Siófokon egyenesen politikai purparlé lett abból szezonzárás után, hogy a KSH 9 százalékos visszaesést mutatott ki a vendégéjszakák számában tavalyhoz képest.
A balatoni települések egyébként soha nem is voltak kibékülve a KSH-számokkal, hiszen azok csak a kereskedelmi szálláshelyek - hotelek, panziók - vendégforgalmát mutatják. Az önkormányzatok adatai ezzel szemben az idegenforgalmi adóbevételein alapulnak, amelyben a magánszálláshelyek vendégforgalma is szerepel. Egyes településeken ezért - így például Balatonbogláron, ahol kevés a kereskedelmi szálláshely - a valós vendégforgalom több mint a duplája a KSH által közzétettnek. De Siófok számára is kedvezőbb volt a kép a „Zimmer Ferikkel” együtt: így már 3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma július végén, augusztus végén pedig egy százalékkal.
-Tavaly év végén váratlanul bezárták az Erzsébet-szállodát, amely önmagában 6-10 százalékos vendégéjszakaszám-kiesést jelent. Meglehet az is, hogy azok a családos vendégek, akikre a bulituristák helyett koncentrálunk, inkább a magánszálláshelyeket keresik és nem a wellneszszállodákat - ad magyarázatot Lengyel Róbert siófoki polgármester a KSH által jelzett mínuszra.
Zamárdit nem bolygatta fel a KSH július végi számsora, pedig az ott még jelentősebb, 11 százalékos vendégéjszaka-visszaesést mutatott. Csákovics Gyula polgármester szerint ők „pénzüknél vannak”, az idei nyár is hozta a tervezett bevételt. Ennek egy igen jelentős részét a Balaton Sound adta – a fesztivál ma már legalább felerészben külföldi vendégserege is zömmel a helyi szálláskiadóknak generált forgalmat.
A KSH – csak a kereskedelmi szálláshelyeket figyelembe vevő - adatai szerint a belföldi turistaforgalom júliusban és augusztusban minden hazai régióban nőtt, kivéve a Balatont. A szakemberek azonban nem aggódnak. Az évek óta tartó stagnálást látva azt mondják: a balatoni régió jól bejáratott célállomás, kiugróan magas vendégforgalma látványosan már nem növelhető. Mindenki örül azonban annak, hogy hosszú idő után az idén végre érezhetően nőtt a Balatonra érkező külföldi turisták száma, az első nyolc hónapban 10,4 százalékkal - meghaladva a 8,9 százalékos országos átlagot is. - F.I.

Mindenki léphet egyet előre

A jelenlegi munkaerőt megtartani is nehéz lesz a bérek növelése nélkül a turizmusban – véli Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

- Nagyszabású terveket sző a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia. Reális célkitűzések ezek?

- Reálisak lehetnek, ha a szükséges feltételek - fejlődő gazdaság, a beruházásokhoz szükséges építőipari kapacitás, a beruházási és foglalkoztatási kedvet segítő adókörnyezet, a nemzetközi utazási kedv, hazánk emelkedő népszerűsége, békés politikai körülmények Európában – teljesülnek. De legfontosabb a munkaerőhelyzetre adott hosszú távú megoldás.

- A stratégia 100 ezer új munkahelyet is vízionál, miközben az ágazat most is munkaerőhiánnyal küzd. Ki tölti majd be ezeket a helyeket?

- Nehéz kérdés. Azon küzdünk, hogy a jelenlegi alkalmazotti számot megtartsuk, pótoljuk. Az oktatás reformja lehet az egyik eszköz. Fontos a bérek növelése, az ehhez szükséges adóváltozások, a folyamatos fehérítés és a munkába bevonhatók rétegének szélesítése. Ezek nélkül nehéz lesz, nemcsak bővíteni, de a jelenlegi munkaerőt is megtartani.

- Az ügynökség dönt majd gyakorlatilag minden turisztikát érintő kérdésben. Ilyen erős központosítás szükséges a kitűzött célok megvalósításához?

- Az egy kézben tartás segítheti a hatékonyság növelését. A szakminisztériumok közötti egyeztetések évtizedek óta akadályozzák a turizmusban a gyors döntéseket; nem volt igazán gazdája a turizmusnak. Ennek végre vége szakad, és átlátható módon lehet tervezni.

- Máris kezdenek felbukkanni azok a teóriák, miszerint ez is csak a kormányközeli vállalkozások kistafírozását szolgálja.

- Nem véleményezünk semmilyen spekulációt. A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programból ugyanakkor látszik, hogy az mindenki előtt nyitva áll. A hangsúly most a kis és középvállalkozásokon van. A panziók felújítása erős pillére lesz a programnak, amely az egész országra kiterjed és erősíti a kormányzati célt, hogy minden turisztikai szereplő előre tudjon lépni egyet a saját területén. - V. A. D.