Az EP 2022 végére kivonná a forgalomból a glifozátot

2022 decemberéig teljesen betiltanák a glifozát tartalmú növényvédő szereket és addig is szigorítanának a használatukat – erről döntött kedden az Európai Parlament. Az Európai Parlament ellenzi a Bizottság azon javaslatát, hogy a vitatott glifozát növényvédőszer forgalomba hozatali engedélyét tíz évvel meghosszabbítsák. A képviselők ehelyett a fokozatos kivonást szorgalmazzák.

Az engedélyezést megelőző uniós kockázatelemzési eljárás kapcsán komoly kételyek merültek fel, amikor az ENSZ rákbetegséggel foglalkozó ügynöksége és az EU élelmiszerbiztonsági és vegyianyag ügynökségei a glifozát biztonságosságával kapcsolatban eltérő következtetésekre jutottak.

A Monsanto nyilvánosságra hozott belső levelezése pedig - a cég a glifozát hatóanyagot tartalmazó Roundup termék tulajdonosa és gyártója - kétségeket ébresztett azoknak a tanulmányoknak a hitelességét illetően, amelyeket az uniós szervek a glifozát biztonságosságának értékelésekor használtak.

A tagállamok ma szavaznak a glifozát engedélyének meghosszabbításáról. A növényvédő betiltását kezdeményező európai polgári kezdeményezés már egymillió aláírásnál jár, ennek nyomán az EP novemberben nyilvános meghallgatást tart az ügyben.

Mint lapunk megírta: néhány száz amerikai rákbeteg beperelte a Monsató növényvédőszer-gyártó céget, azzal vádolva a vállaltot, hogy elmulasztották tájékoztatni a felhasználókat a Roundup nevű, glifozát tartalmú anyag rákkeltő hatásának kockázatairól.

A magyarok lesöpörték
A magyar országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága májusi ülésén a kormánypárti politikusok lesöpörték azokat az LMP-s javaslatokat, amelyek a glifozát felhasználásának korlátozására irányultak. Sallai Róbert Benedek, a testület LMP-s elnöke akkor kénytelen volt megállapítani, hogy "Fidesz-kormánynak továbbra is fontosabbak a multinacionális növényvédőszer-kereskedők érdekei, mint a magyar emberek egészsége".

Szerző

Mao örökébe lépett a kínai elnök

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:36

Kínában lassan már nem is az a kérdés, hogy Hszi Csin-ping a tradíciókkal szemben nem csak két ciklusra, kétszer öt évre lesz az ország elnöke, hanem az: élete végéig marad-e az állam és a párt élén.

A kommunista párt 19. kongresszusának zárónapján ugyanis a 2300 küldött egyhangúan szavazta meg, hogy Hszi Csin-ping a szocializmus kínai irányzatának ideológiai örököse. Ezzel Mao Ce-tunggal, az államalapítóval, valamint a reformok atyjával, Teng Hsziao-pinggel helyezték egy szintre. Csak az ő nevük szerepel a párt statútumában. (Tenget csak „elméletei” miatt vették fel, már halála után, Maót és Hszit viszont „ideológiája” kapcsán említik.) A döntés azt jelenti, hogy Hszi Csin-ping egy személyben határozhatja meg a párt irányvonalát, azaz háttérbe szorul a legfőbb döntéshozó testület, a jelenleg héttagú állandó tanács. A küldöttek arra a megállapításra jutottak, hogy Hszi Csin-ping vezérelvei a 89 millió párttag számára „világítótornyot” jelentenek. A kongresszus végén az államfő felszólította a jelenlévőket, haladjanak tovább „a szocializmus kínai irányvonala felépítésének útján”.

Ezt az új korszakot komoly személyi változások is jellemzik. Szerdán választják meg a politikai bizottság és az állandó tanács tagjait. Ez utóbbi testületből Hszi Csin-ping és Li Ko-csiang miniszterelnök kivételével mindenki visszavonul. Távozik a legfőbb testületből az ország második legbefolyásosabb személyiségének tartott Vang Csi-san, aki a Hszi által meghirdetett korrupció elleni harcot vezényelte. Várhatóan beválasztják az állandó tanácsba az államfő fontos munkatársát, Liu Csan-sut, Hang Cseng sanghaji pártvezetőt, Vang Jang alelnököt, illetve az ideológiai tanácsadó Vang Hu-ninget. A névsor azért fontos, mert ha az állandó tanácsban kizárólag Hszi emberei ülnek, az azt is jelenti: nem nevez ki örököst, így 2022 után hatalmon marad.

Bill Bishop, a Sinocism hírlevelének szerkesztője a Guardiannek elmondta: a kongresszus határozata a gyakorlatban azt jelenti: ha valaki kétségbe vonja Hszi Csin-ping bármely döntését, akkor a párt irányvonalával menne szembe. Kevin Rudd volt ausztrál kormányfő a Financial Timesban azt írta, tévedett, amikor öt éve úgy nyilatkozott, hogy Hszi Teng Hsziao-ping óta a legfontosabb vezető. „Valójában Mao óta a legjelentősebb” – tette hozzá.

Szerző

Kurz nyit a szélsőjobb felé

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:35
Fotó: AFP/Georg Hochmuth
Az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kezdi meg kormányalakítási tárgyalásait ma az október 15-i választásokon győzelmet arató néppárt (ÖVP).

Sebastian Kurz ÖVP-elnök múlt hét péntekén kapott felhatalmazást az osztrák államfőtől, hogy a parlamentbe jutott pártok mindegyikével folytasson puhatolózó tárgyalásokat az együttműködésről.

A jelenleg külügyminiszteri posztot is betöltő politikus előbb a két kisebb párttal tárgyalt. Először az 5,4 százalékot szerzett liberálisokkal (Neos) kezdeményezett párbeszédet, akiknek a részvételétől függően az új kormány kétharmados többséghez juthat, s alkotmánymódosítást hajthat végre. Ezután az FPÖ első embereivel ült le tárgyalni, akik közül a pártvezérrel, Heinz-Christian Strachéval – annak házában – Kurz már a hivatalos puhatolózást megelőzően három órán át folytatott megbeszéléseket, „ismerkedés gyanánt”. Vasárnap az eddigi kormánypárt, a szociáldemokraták kancellárjával, Christian Kernnel folytatott eszmecserét, akivel a választási kampányban igencsak megromlott a kapcsolata. Megbeszélésük mindössze 45 percig tartott, ezt követően Kern azonnal bejelentette, hogy az SPÖ ellenzékbe vonul.

Sebastian Kurz egy kedden sebtiben összehívott sajtóértekezleten egyebek között kifejtette, hogy mitől várja az új kormány sikerét. Mint mondta, az eddigi vitatkozás helyett tisztelettudó stílust remél a koalíciós partnerek között, és kölcsönös eltökéltséget a szükséges változtatások, például az adócsökkentés végrehajtásához. Az általa vezetett kormány alapelveként az egyértelmű európai irányvonalat említette, s hozzátette, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztét Ausztria tölti majd be 2018 második felében.

A leendő kancellár – mint azt több nyilatkozatban is megemlítette – tisztában van azzal, hogy az uniós országokat mennyire nyugtalanítja a szélsőjobboldali szabadságpárt esetleges kormányra kerülése, ahogy az európai szélsőséges pártokhoz fűződő kapcsolatai is. Kurz ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy a nagy európai kérdésekben, például a biztonság ügyében, még inkább szorgalmazná az uniós együttműködést, számos más, kisebb kérdés eldöntését pedig az egyes tagországok hatáskörében tartaná. A pártelnök már a múlt héten tárgyalt az EU meghatározó vezetőivel – így Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnökével –, és most jelezte, hogy az FPÖ-vel kapcsolatos aggodalmak eloszlatására el akar utazni az egyes tagországokba, sőt, Izraelt is felkeresné.

Kurz karácsonyra szeretné megalakítani kormányát, a koalíciós partnerek között fele-fele arányban oszlanának meg a miniszteri tisztségek. Az első nagy vitát az okozta, hogy a tavalyi államfőválasztáson 46 százalékot szerzett szabadságpárti Norbert Hofer már a tárgyalások hivatalos megkezdése előtt bejelentette igényét a külügyminiszteri posztra. A félkatonai Burschenschaftban – volt diákok szövetségében – is szerepet vállaló Hofer azonban vélhetően csak az infrastruktúráért felelős tárcát kapja majd meg. A külügyminiszter a hírek szerint Kurz bizalmasa, Elisabeth Köstinger lehet, aki eddig európai parlamenti képviselőként tevékenykedett.

Az FPÖ rámenős elnöke, Heinz-Christian Strache a belügyminiszteri posztot követeli magának, arra hivatkozva, hogy pártja programjának az alappillére a biztonság, a migráció kérdése. Elképzelhető, hogy Kurz nem lesz olyan helyzetben, hogy ezt az igényt visszautasítsa, ebben az esetben szintén bizalmas munkatársát, a bécsi néppártot vezető Gernot Blümelt állítja majd mellé államtitkárként. Számolni kell azzal is, hogy a Strache „eszét” jelentő Herbert Kickle, a pártprogram megalkotója is helyet kap majd a kormányban.

Az SPÖ igyekezett mindent megtenni, hogy kormányon maradhasson, még a szabadságpárttal való szövetkezés gondolata is felmerült, ezt azonban Kurz gyorsasága és a bécsi polgármester, Michael Haupl körüli politikai szárny megakadályozta. Christian Kern az utolsó pillanatban felajánlotta, hogy pártja támogatna egy ÖVP-s kisebbségi kormányt. Kurz nem utasította el az ajánlatot, de a stabil kormányzás szempontjából a jelek szerint alkalmasabbnak ítéli a koalíciót.