Egyre nagyobb szükség van az uniós és a magyar munkaerőpiacon az idősödő munkavállalókra, ám a munkaadókban még mindig sok prekoncepció és tévhit él az 55 évnél idősebb korosztállyal kapcsolatban. Beszédes adat, hogy a munkavállalók 75 százaléka úgy érzi, életkoruk miatt diszkrimináció éri az 55 év feletti dolgozókat – összegezte a két éve indult, Egészséges munkahelyek minden életkorban elnevezésű kampány tanulságait Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 55-64 évesek foglalkoztatottsága jelentősen – 30-ról 50 százalékra - nőtt az elmúlt bő tíz évben, de még mindig nem éri el az uniós 55 százalékos átlagot. - A munkaadók úgy gondolják, az idősebb munkavállalók többször lesznek majd betegek és gyakrabban érik majd őket munkahelyi balesetek. A statisztikák ezzel szemben azt mutatják: a 25 év alattiakat éri a legtöbb munkahelyi baleset – mutatott rá Simon Attila István. Hozzátette: az idősödő munkavállalók ugyanakkor jellemzően súlyosabb baleseteket szenvednek el – tavaly például 3500, 55-64 éves munkavállalót ért három munkanapon túl gyógyuló sérülés. Számukra a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás valamint az egészségügyi és a szociális ellátás a legveszélyesebb ágazat.
Az idősebbek munkában tartása az egyre erősödő munkaerőhiány miatt a nemzetgazdaság alapvető érdeke. Ennek ellenére a magyar munkahelyek mindössze 9 százaléka rendelkezik olyan programmal, amely segíti dolgozóit, hogy nyugdíjkorhatárig vagy azon túl is dolgozhassanak – emelte ki a helyettes államtitkár, megjegyezve: az arány az unióban is mindössze 12 százalék. Közölte azt is: 2013-as indulása óta a munkahelyvédelmi akció keretében 500 milliárd forint maradt a munkaadóknál. Ennek legnagyobb része – 200 milliárd forint – az 55 évesnél idősebbek foglalkoztatása után járó kedvezmény volt.
Kérdésünkre azt mondta: a kormány dolgozik a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek könnyítésén is, de részleteket egyelőre nem árult el. Azt ugyanakkor leszögezte: a jelenleginél jóval több nyugdíjaskorú munkaerőpiaci bevonására volna szükség. Most 70 ezer nyugdíjaskorú dolgozik, és ez 2,4 százalékos foglalkoztatottsági rátát jelent, szemben az uniós 5,6 százalékkal.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint 2030-ra minden harmadik európai munkavállaló az 55-64 éves korosztályból kerül majd ki (most 20 százalék az arány). Buda Csilla munkavédelmi nagykövet szerint a részmunkaidő, a távmunka vagy a rugalmas időbeosztás hozzájárulhatnának ahhoz, hogy az idősödő munkavállalók megőrizzék munkaképességüket, ugyanakkor a távmunkában dolgozók aránya hazánkban mindössze 1-2 százalék, részmunkaidőben pedig többnyire a nyugdíjaskorúakat foglalkoztatják.
