A közszféra tovább harcol

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) döntéshozó ügyvivői testülete tegnap úgy határozott, hogy szövetségi szinten támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) kezdeményezését a tavaly elfogadottnál magasabb minimálbérekről és a diplomások tudását elismerő harmadik bérkategória bevezetéséről. A javaslatot jegyző érdekvédelmi szervezet vezetője a Népszavának elfogadhatatlannak nevezte, hogy a versenyszféra egyeztető fórumának kizárólagos jogosítványa van a bérmegállapodás megkötésére, holott az állam alkalmazásában állók, vagyis a közszférában dolgozók bérei ma már alig érik el a piaci cégeknél foglalkoztatottak fizetésének a felét. Boros Péterné megerősítette, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) folytatják a harcot, hogy januártól a sima minimálbért a hatályos megállapodásban rögzített 138 000 forint helyett 145 000 forintra emeljék, a szakmunkás bérminimumot 180 500 forint helyett 188 500 forintra, továbbá vezessék be a 245 000 forintos diplomás bérminimumot.

A közszolgáltatások egészéről az MKKSZ szombaton pártelnöki fórumot szervez, ahol a felkérést elfogadó 14 politikai szervezet vezetője elmondhatja, mit gondol a közszolgálati ágazatokról, az alkotmányos jogok helyzetéről, jónak tartja-e a tíz közszolgálati jogállási törvényt, a Munka Törvénykönyvét, változtatna-e a sztrájktörvényen, és hogyan alakítaná át a költségvetést, hogy a humán szolgáltatásokra több pénz jusson.

A meghívást előzetesen elfogadta Juhász Péter, az Együtt, Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnöke, Fekete-Győr András, a Momentum vezetője, Szél Bernadett, az LMP társelnöke, Vona Gábor, a Jobbik és Gyurcsány Ferenc a DK vezetője, továbbá Bokros Lajos a MoMa és Gémesi György az Új Kezdet elnöke, Kabai Tibor az 50+ társelnöke, Kubatov Gábor a Fidesz alelnöke, és Fodor Gábor, Vajnai Attila, valamint Kovács Gergely, a Liberálisok, az Európai Baloldal, illetve a Kétfarkú Kutyapárt elnöke.

Szerző

Több nyugdíjas dolgozóra volna szükség

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:22
Fotó: Népszava

Egyre nagyobb szükség van az uniós és a magyar munkaerőpiacon az idősödő munkavállalókra, ám a munkaadókban még mindig sok prekoncepció és tévhit él az 55 évnél idősebb korosztállyal kapcsolatban. Beszédes adat, hogy a munkavállalók 75 százaléka úgy érzi, életkoruk miatt diszkrimináció éri az 55 év feletti dolgozókat – összegezte a két éve indult, Egészséges munkahelyek minden életkorban elnevezésű kampány tanulságait Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 55-64 évesek foglalkoztatottsága jelentősen – 30-ról 50 százalékra - nőtt az elmúlt bő tíz évben, de még mindig nem éri el az uniós 55 százalékos átlagot. - A munkaadók úgy gondolják, az idősebb munkavállalók többször lesznek majd betegek és gyakrabban érik majd őket munkahelyi balesetek. A statisztikák ezzel szemben azt mutatják: a 25 év alattiakat éri a legtöbb munkahelyi baleset – mutatott rá Simon Attila István. Hozzátette: az idősödő munkavállalók ugyanakkor jellemzően súlyosabb baleseteket szenvednek el – tavaly például 3500, 55-64 éves munkavállalót ért három munkanapon túl gyógyuló sérülés. Számukra a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás valamint az egészségügyi és a szociális ellátás a legveszélyesebb ágazat.

Az idősebbek munkában tartása az egyre erősödő munkaerőhiány miatt a nemzetgazdaság alapvető érdeke. Ennek ellenére a magyar munkahelyek mindössze 9 százaléka rendelkezik olyan programmal, amely segíti dolgozóit, hogy nyugdíjkorhatárig vagy azon túl is dolgozhassanak – emelte ki a helyettes államtitkár, megjegyezve: az arány az unióban is mindössze 12 százalék. Közölte azt is: 2013-as indulása óta a munkahelyvédelmi akció keretében 500 milliárd forint maradt a munkaadóknál. Ennek legnagyobb része – 200 milliárd forint – az 55 évesnél idősebbek foglalkoztatása után járó kedvezmény volt.

Kérdésünkre azt mondta: a kormány dolgozik a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek könnyítésén is, de részleteket egyelőre nem árult el. Azt ugyanakkor leszögezte: a jelenleginél jóval több nyugdíjaskorú munkaerőpiaci bevonására volna szükség. Most 70 ezer nyugdíjaskorú dolgozik, és ez 2,4 százalékos foglalkoztatottsági rátát jelent, szemben az uniós 5,6 százalékkal.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint 2030-ra minden harmadik európai munkavállaló az 55-64 éves korosztályból kerül majd ki (most 20 százalék az arány). Buda Csilla munkavédelmi nagykövet szerint a részmunkaidő, a távmunka vagy a rugalmas időbeosztás hozzájárulhatnának ahhoz, hogy az idősödő munkavállalók megőrizzék munkaképességüket, ugyanakkor a távmunkában dolgozók aránya hazánkban mindössze 1-2 százalék, részmunkaidőben pedig többnyire a nyugdíjaskorúakat foglalkoztatják.

Szerző

Leértékelt magyar munkások

Publikálás dátuma
2017.10.24. 22:00
Fotó: Shutterstock
Az Unióban kiküldetésben dolgozók bére és juttatásai sem maradhatnak el helyi kollégáikétól néhány év múlva - kivéve a fuvarozókét.

Egy magyar vállalkozás által ideiglenesen Németországba kiküldött magyar építőmunkásnak 2021-től elvileg ugyanannyit kell majd fizetni, mint a helyi kollégáinak. Ugyanis az “egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének gyakorlati alkalmazása mellett tették le a garast hétfő késő éjjel az uniós tagországok foglalkoztatási és szociális miniszterei, amikor a kiküldött munkavállalókat érintő, 1996 óta hatályban lévő szabályok megváltoztatásáról szavaztak. Magyarország, hat másik tagállammal egyetemben, nem támogatta a reformot, mert abban nem szerepeltek megfelelő garanciák arra, hogy a közlekedési szektor idővel sajátos elbírálás alá fog esni. Közismert, hogy a magyar és más kelet-európai fuvarozó vállalkozások az elmúlt másfél évtizedben nagyon komoly piacot nyertek Nyugat-Európában, elsősorban a bérelőnyük miatt.

A kiküldöttekre vonatkozó jogszabály módosítására az Európai Bizottság másfél éve tett javaslatot, elsősorban a nagy és fejlett nyugat-európai tagállamok sürgetésére, amelyek hosszú ideje szociális “dömpinggel” vádolják a szegényebb kelet- és közép-európai országokat. Jelenleg nagyjából 2,1 millió európai dolgozik egy másik tagállamban kiküldött munkavállalóként, ami a teljes foglalkoztatottaknak mindössze 0,7 százaléka. (A magyar statisztikák szerint 100 ezerre tehető a hazai háztartással bíró, de külföldön dolgozók száma. Ennél kevesebben vannak a ténylegesen kiküldöttek.) Az alacsony szám ellenére a jelenség mégis helyi konfliktusokat gerjeszt Nyugat-Európában, amelyek azután — némi politikai segédlettel —, országos üggyé dagadnak. Emmanuel Macron választási kampányában azt ígérte, hogy elnökként kezdeményezni fogja a helyieknél jóval olcsóbban dolgozó külföldi vállalkozásokat a franciaországi piacra “rászabadító” közösségi regulák megszigorítását.

A hétfőn tető alá hozott kompromisszum nagy vonalakban tükrözi is a francia álláspontot, bár a tárgyalások során sikerült némileg felpuhítani. De mégsem annyira, hogy elfogadható legyen Magyarország, Lengyelország, Lettország és Litvánia számára, amelyek ellene szavaztak, míg az Egyesült Királyság, Írország és Horvátország, ugyancsak a közlekedési szektor veresnyképességét féltve, tartózkodtak a voksolásnál.

A kormányok által elfogadott módosításról még meg kell állapodni az Európai Parlamenttel is, és csak azután lesz belőle végrehajtandó irányelv.

Forrásaink szerint Magyarország mindvégig a Visegrádi Négyek egyeztetett álláspontját képviselte a vitában. A V4-ek eredetileg belementek volna valamennyi javasolt változtatásba, ha cserébe elérik, hogy a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok ne vonatkozzanak a fuvarozókra, vagy ha mégis, akkor a felülvizsgálat tartalmazzon megfelelő garanciákat a szállítási ágazat sajátos jellegének elismerésére. Mivel a kompromisszumból ezek a biztosítékok hiányoztak, Magyarország és a másik hat tagállam nem szavazott igennel. Úgy tudjuk, hogy Csehország és Szlovákia Franciaország nyomására adták fel a közös álláspontot, sőt, a visegrádiak álláspontját osztó Spanyolország is emiatt állt be végül a sorba.

A hazai fuvarozók szervezetei mindenesetre üdvözölték az elfogadott irányelv-tervezetet, miután külföldön dolgozó alkalmazottaikat mobil munkaerőnek tartják és nem tartósan kiküldöttnek. Nem rejtették véka alá véleményüket viszont az ellenzéki pártok. Például, Hajdu Nóra Orbán Viktor miniszterelnöktől vár magyarázatot a nemleges szavazat miatt. Az Együtt alelnöke szerint a kisebbségben maradt magyar álláspont antiszociális, az európai munkaerőpiac egysége ellen lép fel, ráadásul hosszabb időre akarná bebetonozni a magyar munkavállalók alacsonyabb rendűvé minősítését.

A kormányok többsége által jóváhagyott új irányelv-tervezet előírja, hogy a kiküldött munkavállalókat ugyanolyan javadalmazás — alapbér, juttatások, bónuszok — illesse meg a fogadó országban, mint a helybélieket. A kiküldetés nem tarthat egy évnél tovább, de a szolgáltató kérheti, hogy indokolt esetben hosszabbítsák meg hat hónappal. A tagállamok összesen négy évet kapnak arra, hogy az irányelv hatályba lépését követően átültessék azt a nemzeti törvényeikbe.