Ciprus és Málta is beelőzött a rezsilistán

A 2013-as szintre esett vissza Budapest szeptemberben az európai fővárosok lakossági áramár-listáján – számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján a minap frissített dokumentum alapján. Eszerint a felmért 29 település sorában Budapesten most a hetedik legolcsóbb az áram.

E tekintetben a legjobban 2014-2015 során álltunk, amikor 23-ból a magyar fővárosban számított a második legkedvezőbbnek a díj. Arányaiban a 2013-as 6. helyezésünk felel meg a mostani 7.-nek. Szeptemberben éppenséggel Málta fővárosa, Valletta előzte be Budapestet. Egy pozícióval a vásárlóerőhöz mért listán is visszaestünk: itt 29-ből a 13. legrosszabb a helyzetünk. Vagyis Magyarországon még mindig viszonylag megterhelő előteremteni az áramcsekk ellenértékét. Ciprus fővárosának lakói számára a múlt hónap óta hozzánk képest már egy kicsit könnyebb a fizetés.

Helyezésünk tavaly óta a hazai díjak változatlansága ellenére folyamatosan romlik. Ennek magyarázata nem bonyolult: a nemzetközi energiaárak elmúlt évekbeli lezuhanását ugyanis az európai államok folyamatosan érvényesítik lakossági tarifáikban. Ám az Orbán-kormány nem követi a példát és nem csökkentik a hazai díjakat a tőzsdék szintjéhez. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre a Fidesz rendszerint indulatosan a 2013-2014-es, mintegy 25 százalékos hatósági díjcsökkentésre emlékeztet. A nemzetközi áresés ugyanakkor már rég jelentősen túllépte ezt a szintet. Miközben tehát ennek következményeképp a hazai állami energiacégek jelentős többlethaszonra tesznek szert, a nemzetközi áresést fokozatosan érvényesítő európai államok lassan, de biztosan elhúznak mellettünk.

Gázár-helyezéseink viszont nem változtak. Eszerint a felmért 26 főváros közül Budapesten a harmadik a legolcsóbb a gáz és a negyedik legkevésbé terheli a pénztárcát. A gyermektelen párok átlagos jövedelmén belül az áram és a gáz költsége nálunk 4,3 százalék, ami a felmért 25 főváros sorában továbbra is a 9. legrosszabb arány.