A Tárki szerint folytatódik a kormánypártok erősödése

A Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. októberi kutatásának adatai szerint ősszel is folytatódott a Fidesz-KDNP elmúlt bő két évét jellemző erősödés, míg az ellenzéki pártok népszerűsége lényegében stagnál.

Az intézet honlapján csütörtökön közzétett adatokból kiderül: a Tárki legutóbbi, júliusi kutatása óta folytatódott a 2015 nyarától megfigyelhető trend, amely alapvetően a kormánypártok erősödésével és az ellenzéki pártok stagnálásával vagy enyhe gyengülésével jellemezhető. Hangsúlyozták: a migrációs hullám két évvel ezelőtti csúcsához képest, ingadozások mellett ugyan, de a Fidesz-KDNP a teljes népességen belül 17 százalékponttal, a pártválasztók körében pedig 20 százalékponttal növelte táborát 2015 júliusa és 2017 októbere között. A kormánypártok nem annyira az ellenzéki pártok támogatóinak elcsábításával erősödnek, mint inkább a bizonytalanok közül, hiszen a Fideszen kívüli összes párt népszerűsége lényegében változatlan vagy csak kismértékű gyengülésük figyelhető meg - fűzték hozzá.

Az elmúlt negyedévre kitérve közölték: a teljes népesség körében a Fidesz-KDNP tábora a júliusi 35 százalék után 39 százalékra, a pártválasztók között pedig 55 százalékról 59 százalékra nőtt. A továbbra is második Jobbik népszerűsége a teljes népességen belül lényegében nem változott, júliusban 11, októberben pedig 10 százalék volt, míg a pártválasztóknál 17 százalék után 15 százalékon áll. Hasonlóan változatlan a harmadik MSZP támogatottsága is, a teljes népességet tekintve a nyári 7 százalék után ősszel 8 százalékon, a pártválasztóknál pedig 11 százalék után 12 százalékon állnak a szocialisták.

Azt írták, a többi ellenzéki pártnál is ugyanez a mozdulatlanság jellemezte az elmúlt negyedévet: a Demokratikus Koalíció (DK) a teljes népességen belül júliusban és októberben egyaránt 3 százalékot, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 5 százalékot ért el. Az LMP a teljes népességen belül 2 százalék után jelenleg 3 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig 3 százalék után 4 százalékon. Az Együtt mindkét hónapban 1 százalékot ért el a teljes népesség és a pártválasztók között is, a Párbeszéd tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot a teljes népességben belül, a pártválasztók között pedig a júliusi 1 százalék alá süllyedt októberre. A Momentum szavazótábora a teljes népességen belül 2 százalékról 1 százalékra, a pártválasztók körében pedig 3 százalékról 2 százalékra változott.

A Tárki tudatta azt is: az elmúlt negyedévben a pártot nem választók aránya sem változott érdemben, júliusban és októberben is egyaránt a választók bő harmada, 36 illetve 34 százaléka nem tudott választani a jelenlegi pártok közül, vagy nem nevezte meg választott pártját. Az adatfelvételt október 13-21. között készítették 1017 ember személyes megkérdezésével. A véletlen minta reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.

Szerző

Nyert a TASZ a Magyar Hírlap ellen

Első fokon nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenük. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelte be a civil szervezetet, amelyeket nem kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelte a szervezetet, hogy ők már most is több adatot tesznek közzé honlapjukon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a TASZ-nak adott igazat - írja közleményében a jogvédő szervezet. 

Az újságíró a szervezet alapítására, vagyis 23 évre visszamenőleg kért ki átfogó adatokat a szervezet munkájáról: többek között az összes munkatársuk fizetését, illetve az összes, a szervezet által kötött szerződést. Kacsoh jogi képviselője azzal érvelt, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint, ha egy szervezet “közhasznú” státuszt nyer, akkor annak következménye, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül és ezért minden, a működésével kapcsolatos információ közérdekű adat.

A tágyaláson a TASZ ügyvédje elmondta, hogy a TASZ kizárólag közpénznek minősülő források (1%-os támogatás, EU pályázat) felhasználásával kapcsolatos adatok esetében kötelezhető adatszolgáltatásra az információszabadság szabályai szerint. A TASZ magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet, nem minősül közfeladatot ellátó szervnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélete a TASZ érvelését fogadta el és kiemelte, hogy a nincsen olyan jogszabály, amely alapján a TASZ szervezeti működésével kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnének. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatokról a TASZ megfelelően tájékoztatta az újságírót.

A civil szervezet korábban is közzétett részletes állaspontja szerint átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie.

“A közérdekű adatok megismerhetőségének funkciója az állam és az állami szervek ellenőrizhetősége, számonkérhetősége. Az önkéntes elhatározás alapján végzett jogvédői tevékenység nem tartozik az információszabadság körébe.”- nyilatkozta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ Jogsegélyszolgálatának vezető ügyvédje.

A jogi vita a bíróságon másodfokon folytatódik, a TASZ-t az eljárásban dr. Hüttl Tivadar képviseli- zárul a közlemény. 

Szerző

Sárosdi Lilla sírva fakadt Marton bocsánatkérésétől

Publikálás dátuma
2017.10.26. 17:42
Forrás: Sárosdi Lilla/Facebook
Mint a Bors alapján megírtuk, Marton László nyílt levélben kért - elég sajátos módon - bocsánatot minden névvel vagy név nélkül megszólaló nőtől, akik személyét szóba hozták a szexuális zaklatási üggyel kapcsolatban.

A lap felhívta a hírrel a színésznőt, aki zokogni kezdett a hír hallatán, majd egy nagy sóhajtás után elmondta: megbocsát Marton Lászlónak.

Ez egy hatalmas dolog, hogyne lehetne elfogadni egy ilyen bocsánatkérést? Tőle ez a legnemesebb, amit tehetett. Sajnálom, hogy erre ilyen sokat kellett várni, de örülök, hogy képes volt megtenni ezt az óriási lépést. Ilyen még nem történt Magyarországon, és örülök, hogy ennek a fontos társadalmi ügynek ilyen katartikus lezárása lehetett – mondta a telefonba a Borsnak Sárosdi Lilla.

Szerző