Aszúba fullad Tokaj-Hegyalja - Sokan tönkremehetnek

Már az értékes szőlőt sem veszik át a kisebb gazdáktól Tokaj-Hegyalján, sokan tönkremehetnek. Az állam eközben arra készül, hogy megkönnyítse a világörökségi területek felvásárlását.

A tokaji kistermelők legjegesebb félelmei látszanak igazolódni: a kormány a héten törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint az államnak elővásárlási jogot biztosítanának a világörökségi helyszíneken. Ez erősíti az itteniek aggályait, miszerint az állami kézben lévő Grand Tokaj Zrt. azért nem vásárolja fel tőlük immár az aszút sem, mert el akarják lehetetleníti a félhektáros gazdákat, hogy aztán előbb az állam, majd később annak kegyeltjei olcsón jussanak hozzá az itteni földekhez.

A törvényjavaslatot október 24-i keltezéssel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, s előadóként az a Lázár János kancelláriaminiszter jegyzi, aki civilben másfél hektáros mádi szőlőt birtokol. A beadványban arra hivatkoznak, hogy a világörökségi státusz a terület számára önmagában nem biztosít védelmet, ezt a nemzetközi és a nemzeti jogszabályoknak együttesen kell garantálniuk. Az általunk megkérdezett tokajiak közül többen is megjegyezték: érdekes, hogy 1985 óta éppen most kell ezt a védelmet biztosítani. Magyarország ekkor csatlakozott ugyanis a Világörökség Egyezményhez, s jelenleg nyolc ilyen helyszínnel büszkélkedhetünk: köztük van a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék is. A kormány jó szándékát földügyekkel foglakozó szakértők szerint némileg „árnyalja”, hogy hiába szerepel a Fidesz új földtörvényében is az állam elővásárlási joga, ez a kormány privatizálta messze a legtöbb állami födet a rendszerváltás óta.

Gazdálkodók panaszai

A magyar állam a Tokaj Kereskedőházat azért hozta létre, hogy a termelőktől felvásárolja a termést és az abból készült bort értékesítse. A rendszerváltozás körül még 4000 család termelt szőlőt a térségben, mára számuk ezer körülire csökkent. Tavaly a Tokaj Kereskedőház Zrt. neve Grand Tokaj Zrt.-re változott, az állami tulajdonú vállalat azonban továbbra is a térség legnagyobb felvásárlója, ármeghatározó szerepe van, döntései az egész térségre kihatnak. Az utóbbi harminc évben nem sikerült biztosítani a világhírű tokaji bor rangjához méltó felvásárlási körülményeket, egy-két év kivételével nyereség nélkül termeltek a kistermelők – foglalta össze a kisebb gazdálkodók panaszait Köteles László, Komlóska polgármestere.

A Népszava írt elsőként arról, hogy bajba kerültek a tokaji kistermelők, mert az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. hetven-nyolcvan, de akadt, hogy csak tíz forintért akarta átvenni a zempléni minősítésű szőlő kilóját, miközben a Hegyközségi Tanács hivatalos számításai szerint egy kiló szőlő előállításának költsége nagyjából 110 forint. A rendkívül alacsony felvásárlási ár így nemhogy hasznot hozna, hanem még a kapálás, metszés, vegyszerezés költségeit sem fedezi. A korábbi 1270 termelő helyett az idén csak ezerrel kötött felvásárlási szerződést az állami tulajdonú kereskedőház, emiatt sokan hoppon maradtak.

Az idei termés kimagasló, a jó időjárásnak köszönhetően magas arányban aszúsodtak a szemek, ami nem minden évben mondható el. Tokaj-hegyalján úgy tartják, hogy ilyen aszútermés nagyjából hétévente fordul elő, ezért is érthetetlen, miért nem veszi át több száz gazdálkodótól az ötvenöt-hetven cukorfokos, kínkeservvel leszemezett aszút az állami cég.

A kistermelőket képviselő Köteles László, Komlóska polgármestere szerint azért lehetetlenítik el alacsony felvásárlási árakkal a termelőket, hogy elkeseredésükben minél többen meg akarjanak szabadulni az ültetvényektől. Ezt megerősíti, hogy Tolcsva és Olaszliszka könyékén az utóbbi hónapokban sorra jelentkeztek a hegybíróknál azok, akik eladnák az ültetvényeiket, s abbahagyják a szőlőművelést.

Az alacsony szőlőfelvásárlási árak miatt sok kistermelő abban reménykedett, hogy majd az aszú eladása kihúzza a bajból, ennek kilójáért ugyanis akár 2000-2500 forintot is kaphatnak. Egy ideig a környékbeli nagyobb borászatok – a Dereszla, a Degenfeld, a Royal Tokaji Zrt. és a Hegyalja Borház – fel is vásárolta az aszút, ám a tárolókapacitások hamar megteltek, a felvásárlás befejeződött. A Grand Tokaj Zrt. még átvesz ugyan aszút, de elsősorban azoktól, akikkel szerződött, s hektáronként legfeljebb három mázsányit.

Mészáros-érdekeltség Tokaj vidékén is

A Közbeszerzési Hatóság adatbázisába csütörtökön feltöltött tájékoztató szerint a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában álló Euró Generál Zrt. építhet meg egy 3 ezer négyzetméteres, teljesen új borászati üzemet 1,7 milliárd forintért. Az Euró Generál a közbeszerzést a „Fidesz-keltetőként” ismert Bibó-szakkollégium felújítását is végző, Penta Kft.-vel közösen nyerte el. A Mészáros-érdekeltségnek nem ez az első Tokaj környéki közpénzes beruházása. Az elsőt még augusztus végén kapták meg: ugyanazon a helyrajzi számon egy borászati beszerzési központot fognak felhúzni, 384 millió forintért - írja a Magyar Nemzet.

Kerestük a Grand Tokaj Zrt.-t, azt tudakolva, mi az oka, hogy nem veszik át a máskor oly értékes aszút, de nem reagáltak. Megtudtuk: Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Demeter Ervin kormánymegbízott ezen a héten szerdán találkozott a világörökségi települések polgármestereivel, s azon túl, hogy megtekintették a Grand Tokaj Zrt. újonnan elkészült palackozóját – miként arról az egyik polgármester a közösségi oldalán beszámolt – szóba kerültek a tokaji aszú felvásárlásának nehézségei is. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa pedig csütörtökön arról értesítette a gazdálkodókat: írják össze, mennyi aszút nem tudtak eddig eladni. Ez a regisztráció legalábbis felkelti a reményt, hogy nem marad minden szem aszú a termelők nyakán, ám az továbbra is kérdéses, hogy milyen áron és mekkora mennyiséget vásárol majd meg tőlük – ha egyáltalán – az állami kereskedőház. Az utóbbi hetek tapasztalatainak birtokában ezzel kapcsolatban „nagyot” Tokaj-hegyalján már senki nem mer álmodni.

A tokaji borvidék gondjainak megoldására tett javaslat

1. Az állam ne csak kötelezettségeket rójon a termelőkre, hanem biztosítsa e világhírű hungarikum tisztességes felvásárlási feltételeit, időben, s lehetőleg több évre kössenek szerződést a termelőkkel.

2. Alakítsanak ki védőárat, ami alatt a tokaji borvidéken nem lehet szőlőt felvásárolni. Ez igazodjon az évjárat minőségéhez, az állam pedig biztosítson elég pénzt az átvételre.

3. A Grand Tokaj Zrt. se politikai, se személyes okokból ne zárjon ki senkit a felvásárlás lehetőségéből, ha a szőlő egyébként megfelel a minőségi elvárásoknak.

4. Mivel a védett seregélyek az utóbbi években rendkívüli károkat okoztak, a kistermelők azt kérték, hogy az állam nyújtson segítséget a gazdák számára a riasztóeszközök beszerzésére, a madarak okozta károkat pedig térítsék meg. Felvetették: felül kell vizsgálni, hogy a túlszaporodott seregélyállomány védettsége egyáltalán indokolt-e.