Japán nem fél a robotoktól

Publikálás dátuma
2017.10.28. 07:31
NEM SCI-FI - Turisztikai információs ponton ad tájékoztatást egy robot Japánban FOTÓ: AFP/HITOSHI YAMADA
Hogyan lehet fellendíteni a munkanélküliséget? – a kérdés talán furcsán hangzik, ám mégis ez az egyik legfontosabb probléma Japánban, ahol minden 100 munkahelykeresőre 143 állás jut.

Huszonegy éve nem látott magasságon üdvözölte a Nikkei, a tokiói tőzsde irányadó indexe a japán kormányt immár öt esztendeje vezető Abe Shinzo hét végi újraválasztását, és a piaci hossz kitartónak látszik. A jen árfolyama csökkent, de ez örömet okoz az exportorientált nagyvállalatoknak. Az előrehozott voksolásra jó pillanatban került sor, a japán gazdaság másfél esztendeje töretlenül fejlődik, a kereskedelmi mérleg a deficitből pozitívra fordult, és a vállalatok soha nem látott nyereségeket könyvelnek el az utóbbi időszakban.

Abe Shinzo, kormányra kerülésekor, 2012 decemberében, a gazdasági aktivitás fellendítését, a bérek emelkedését, a befektetések növekedését és nem utolsósorba a 25 éve tartó defláció megfordítását ígérte a választóknak. Ennek csak egy részét tudta valóra váltani, miközben a japán jegybank (BoJ) jó partnere volt.

Ez utóbbi masszív kötvényvásárlásai eredményeként az intézmény birtokolja jelenleg a GDP 250 százalékára rugó államadósság felét, és a tőzsdén is, mint legnagyobb befektető, szemmel tartja a jegyzett vállalatok működését, aktívan irányítva a piacot. A nagyvonalú, 0 kamatszintet fenntartó monetáris politika eredményeként a jen brutális leértékelődése búsásan hizlalta a japán nagyvállalatok profitját, a lakosság azonban egyelőre nem kapott meghívást az ünnepi asztalhoz. A gazdagodó társaságok nem invesztálnak, nem létesítenek új üzemeket és nem mutatnak hajlandóságot arra sem, hogy béreket emeljenek, ehelyett tartalékolnak. Az utóbbi öt évben 30 százalékkal gyarapodott a felhalmozott likviditásuk, amely összegszerűen közel 2000 milliárd euróra rúg.

A tőzsdei cégek közül 2000 mérlegében nincs nettó adósság, miközben az alkalmazottakal nem túl nagyvonalúak. A bérek átlag 0,8 százalékkal rövidültek egy év alatt, és ez alól csak néhány, így az informatikai és a pénzügyi ágazat dolgozóinak javadalmazása jelent kivételt. Fösvénységüket a hosszútávú növekedéssel kapcsolatos bizonytalanságokkal magyarázzák, a belső kereslet lanyhasága, a tartós defláció béklyót jelent az előre lépésben. Senki nem bízik a jegybanki ígéretben, miszerint középtávon elérhető az egészségesnek mondott 2 százalékos infláció, azaz a defláció változatlanul regnál. Mindeközben a belső felhasználásra termelő társaságok már kevéssé fényes eredményekkel dicsekedhetnek. Egyedül az építőipar kilátásai pozitívak, hála a 2020-ban esedékes Olimpiának.

Elemzői vélemények szerint strukturális változtatásokra lenne szükség a hosszútávú fejlődés biztosítása érdekében. Elsősorban a munkaerőpiac szorul orvoslásra, amelyet végveszélybe sodorhat a társadalom elöregedése. Jelenleg a népesség 28 százaléka 65 év feletti, és ha a trend nem változik, 2040-re 35 százalékra nőhet a ráta. Hogyan lehet fellendíteni a munkanélküliséget? – ma ez a legfontosabb kérdés Japánban, ahol minden 100 munkahelykeresőre 143 állás jut, de ez nem tükröződik a bérekben. Bevándorlási reformot sürgetnek a munkaadók, olyat, amely nem csak a képzetlen munkavállalók számára kínál lehetőséget. A munkanélküliségi ráta alig 2,8 százalék, az ideális 3,5 százalék lenne. Így érthető, ellentétben az európai mentalitással, Japán nem fél a robotoktól. A keleti országban minden 10 000 munkavállalóra 300 robot jut, ezekben egyszerűen a hiányzó kezek pótlását látják.

Csökkentek a Nissan megrendelései
A tőzsdén a választások mellett a Nissan botrányára figyelnek a befektetők. Az autógyártó a napokban bejelentette, 20 százalékkal csökkentek megrendelései miután kiderült, nem megfelelően ellenőrizték a helyi piacon értékesített járműveket. A szám szerint 12 300 autót érintő botrány nyomán két hétre leállították a szigetországi gyártósorokat, amelyeket ígéretük szerint a lehető leghamarabb újra indítanak.

Szerző

Drága a napszámos

Publikálás dátuma
2017.10.28. 07:27
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összegét már az idén 8255 forintra növelné és a jövőben a minimálbér növekedésével arányosan emelné az a törvénymódosítás, amelynek tervezetét Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, az agrárkamara elnöke nyújtotta be az Országgyűléshez. Az indoklás szerint 8000 forint alatt már nem lehet kapni napszámost.

Szerző
Témák
napszámos

Drága a napszámos

Publikálás dátuma
2017.10.28. 07:27
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összegét már az idén 8255 forintra növelné és a jövőben a minimálbér növekedésével arányosan emelné az a törvénymódosítás, amelynek tervezetét Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, az agrárkamara elnöke nyújtotta be az Országgyűléshez. Az indoklás szerint 8000 forint alatt már nem lehet kapni napszámost.

Szerző
Témák
napszámos