Széll Kálmán tér - Árnyék vetül a díszkivilágításra

Rég átadták a megújult Széll Kálmán teret, de a beruházás valójában máig nem zárult le. A késést okozó ügyben kicsit félrevezették az EU-t, kifizetetlenül hagytak egy vállalkozót, néha pedig elsötétülnek a lámpák.

Képalá: SÖTÉT ÜGY Készre jelentették a beruházást, pedig a szakértő szerint, "ha a munkaterület nincs átadva, akkor a munka nincs elvégezve, a beruházás nem lehet lezárva."

Mind a mai napig nem tudták lezárni a Széll Kálmán tér díszkivilágításához és világításához tartozó eszközök, fejlesztések műszaki átadását-átvételét. Pedig a nettó 5,2 milliárdért felújított tér korszerűsítése látszólag már csaknem másfél éve befejeződött. Tarlós István főpolgármester legalábbis 2016. júniusában átadta a megújult csomópontot.

Azt, hogy a világítás műszaki átadását-átvételét másfél év alatt sem tudták lezárni, elismerte lapunknak a tér felújítását megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. Ugyanakkor a kínos csúszásra a társaság nem tudott érdemi magyarázatot adni. Lapunknak azzal próbálta indokolni a késlekedést a cég: „A BKK és a fővállalkozó kivitelező közötti műszaki átadások – a tér egészére vonatkozóan – befejeződtek határidőre, azonban az üzemeltető Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. részére a közvilágítási hálózat átadásának lezárásához, a hálózat megfelelő üzemeltethetőségéhez a részletes dokumentáció teljes körű átadása is szükséges (pl. műszaki leírások, vagyoni eszközérték kimutatások).”

Mindez csak formaságnak tűnhet, hiszen a lámpák jobbára égnek, a díszkivilágítás működik, csakhogy a hiányosságnak súlyos következményei lehetnek. A teret ugyanis az Európai Unió támogatásával újították fel, és információnk szerint az EU illetékes szerveinek már készre jelentették a rekonstrukciót. Holott szakértők szerint nem lehet készre jelenteni a beruházást addig, amíg le nem zárul minden részének műszaki átadása-átvétele. A BKK ugyanakkor nem tart bonyodalmaktól, mert – mint magyarázták – a közvilágítási hálózatot hazai forrásból építették. „Így a BKK-nak ezzel kapcsolatban nem volt tájékoztatási kötelezettsége EU-s szervek felé” – közölték. Mindez más megközelítésben azt jelenti: az EU-nak tett jelentésben nagyvonalúan mellőzték annak megemlítését, hogy a jogilag nem zárult le a beruházás minden eleme.

A műszaki átadás-átvételi eljárásra egyébként azért van szükség, hogy az ellenőr megvizsgálhassa a vállalkozó teljesítését, s jegyzőkönyvbe vegye az esetleges hibákat, hiányosságokat. Mindezek után fizethetik csak ki a vállalkozót, aki aztán átadja a megrendelőnek az építési területet. Ez a folyamat tehát nem zárult le a Széll Kálmán téren, vagyis ez alapján feltételezhető: a tér világítása ma is az alvállalkozó felügyelete alatt áll, a „munkaterületet” nem adja át addig, amíg meg nem kapja a pénzét. Arra, hogy valóban akadhatnak elszámolási viták, egy augusztus végi incidens is utalhat: akkor két percre elsötétült a tér, valaki lekapcsolta a lámpákat. A BKK erre úgy reagált: "Ismeretlenek, mindenféle előzetes bejelentés nélkül, rövid időre lekapcsolták a Széll Kálmán tér központi része világításának egy részét.” Arról nem árult el semmit a cég, hogy kik és miért tették ezt. Azt a sajtóban megjelent értesülést viszont azóta se cáfolta senki, hogy az egyik fővállalkozó, a már csődeljárás alá került Wis Holding nem fizette ki alvállalkozóját, aki a lekapcsolással figyelmeztette a tartozásra a BKK-t. Megkerestük a tér közvilágítását kiépítő céget, de "az igen kényes helyzetre" hivatkozva nem kívántak nyilatkozni. Az Index 11 millió forintos ki nem egyenlített számláról értesült.

Megtéveszthették az EU-t

A történet kapcsán megkerestünk egy uniós beruházásokkal foglalkozó szakembert, aki névtelenséget kérve fejtette ki véleményét. Az ügyet megismerve így summázta álláspontját: „Ez egyre inkább btk-s ügynek tűnik.” Szerinte képtelenség leválasztani a tér rekonstrukciós projektről a világítás felújítását. Ezt egyébként a BKK se tette meg, a Széll Kálmán tér felújítására 2014-ben kiírt közbeszerzési felhívásban a közvilágítást és annak finanszírozását nem emelte ki a projekttől, ahogy a tender eredményhirdetése során sem. „A közvilágítás egy közlekedés céljára szolgáló közterületen a beruházás része, ez nem is lehet kérdés tárgya” – mondta lapunknak a szakértő. Szerinte megtéveszthették az EU- szerveit, amikor készre jelentették a beruházást, mert ha a munkaterület nincs átadva, akkor a munka nincs elvégezve, a beruházás nem lehet lezárva. A számlák megbontását is képtelenségnek nevezte, hogy elkülönítenék a hazai önrészből, illetve az uniós forrásból finanszírozott projektelemeket.