Előfizetés

A "Nagy Testvér" figyel - Összesítené, tárolná minden adatunkat a kormány

Publikálás dátuma
2017.11.02. 09:54
Shutterstock illusztráció
A kabinet több milliárdos költségű Kormányzati Adattrezort hozna létre, ahová az összes magyar állampolgár és cég hivatalos adatait és ügyeit archiválnák – derül ki a hvg.hu birtokába került, titkos kormányzati előterjesztésből. A lapnak a megvalósításért felelős egyik minisztérium megerősítette a tervezet létezését.

A hvg.hu birtokába került titkos, tehát még nem nyilvános dokumentum a rajta szereplő dátum alapján október elején készült az Orbán-kormány részére. Az előterjesztés egy Kormányzati Adattrezor létrehozásáról szól, méghozzá meglehetősen rövid határidőkkel.

A lap szerint a tervezet a jelenlegi stádiumban még „nem tekinthető a kormány álláspontjának”, ahogy az a fejlécben szerepel is. Ugyanakkor az előterjesztés koncepcionálisan kifejezetten kidolgozottnak tűnik, és egyértelműen kiderül belőle, milyen informatikai fejlesztésben gondolkodik a kormányzat a 2018. január 1-vel új szakaszba lépő digitalizációban. A terv azért az alig két hónap múlva bekövetkező új évhez kötődik, mert még 2015-ben, az elektronikus ügyintézésről szóló törvényben ezt határozták meg az e-ügyintézés generális bevezetésének céldátumaként. Azóta a jogszabály egyes rendelkezései már hatályba léptek, azonban Magyarország digitális átállásának következő mérföldköve 2018. január 1-vel jön el: ettől kezdve főszabályként intézhetjük elektronikusan a legkülönfélébb ügyeinket. 

Az előterjesztésben szerepel, hogy milyen adatokat, milyen gyakorisággal kellene majd a Kormányzati Adattrezorba archiválni. A frissítés gyakorisága elsősorban attól függ majd, hogy olyan adatról van-e szó, ami statikus, vagyis ritkán módosul, mert ezeket elegendő évente archiválni. Míg a gyakran változó, illetve a „kiemelt jelentőségű” adatokat akár naponta fel kell majd tölteni. Ennek mikéntje is kiderül az előterjesztés specifikációjából: a 2018 októberétől működő, végleges rendszerben a Kormányzati Felhővel üzemelő rendszerek, valamint az ASP rendszerhez csatlakozott önkormányzatok esetében az archiválás központilag történik majd, online feltöltéssel. A Kormányzati Adattrezor elképesztő mennyiségű adaton őrködne, Magyarország legnagyobb ilyen információbázisa lenne - írja a hvg.hu. A teljes cikk itt olvasható. 

Lakat a nyitásra

Majd’ tucatnyi afrikai partnerével bontott szerződést a napokban a magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., miután a hálózat csak vitte a pénzt. A magyar vállalkozásoknak nem, csak néhány tucat tűzközeli cimborának volt jó üzlet a Malawitól Botswanán át Zambiáig és Szváziföldig kiépített pénzszivattyútelep hálózat.

Ezzel a déli nyitás el is illant a fekete földrész szavannáin és esőerdeiben. Igaz, a keleti nyitás sem volt sikeresebb. Az „eredményekre” jellemző, hogy szabad szemmel nem látható a beharangozott dinamikus kereskedelmi fejlődés sem az arab, sem a közép-ázsiai országokkal, és Kínával sem sikerült a nagy ugrás a gazdasági kapcsolatokban.

Jellemző epizód, hogy 2013-ban a WizzAir menetrendszerű járatot indított az azeri fővárosba, Bakuba, de 2014 őszén már érdeklődés hiányában fel is függesztették. Azerbajdzsánnal még csökkent is a kétoldalú kereskedelmi forgalom, pedig Orbán Viktor többször járt diktátor kollégájánál, olykor a sajtó munkatársainak társaságát is mellőzve. Nem lendített a hivatalos üzleti kapcsolatokon, hogy a kormányfő a förszt lédivel megkoszorúzta a négyszeres Lenin-díjas volt azerbajdzsáni KGB főnök - majd az egykori szovjet tagköztársaság kommunista elsőtitkára, még később első diktátora -, azaz a jelenlegi elnök apjának a sírját.

Ha a magyar államnak és vállalkozóknak nem volt is sok hasznuk az azeri kapcsolatból, Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró kutatásaiból kiderült, hogy miután az Orbán kormány 2012-ben kiadta Bakunak az életfogytiglanra ítélt azeri baltás gyilkost, Ramil Safarovot, egy hónapon belül 7,5 millió dollár „szivárgott” át az azeri elnök fiának közreműködésével titokzatos budapesti zsebekbe.

Galizia október közepén bombamerénylet áldozata lett a saját gépkocsijában.

Nagy kérdés, ki adhatott utasítást Safarov ki-, vagy eladására az azeri elnöknek, holott tudni lehetett, hogy Bakuban nemzeti hősként fogadják. Ugyancsak fontos kérdés az is, kinek a számláján landoltak a megvesztegetésre szánt dollármilliók.

Lakat a nyitásra

Majd’ tucatnyi afrikai partnerével bontott szerződést a napokban a magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., miután a hálózat csak vitte a pénzt. A magyar vállalkozásoknak nem, csak néhány tucat tűzközeli cimborának volt jó üzlet a Malawitól Botswanán át Zambiáig és Szváziföldig kiépített pénzszivattyútelep hálózat.

Ezzel a déli nyitás el is illant a fekete földrész szavannáin és esőerdeiben. Igaz, a keleti nyitás sem volt sikeresebb. Az „eredményekre” jellemző, hogy szabad szemmel nem látható a beharangozott dinamikus kereskedelmi fejlődés sem az arab, sem a közép-ázsiai országokkal, és Kínával sem sikerült a nagy ugrás a gazdasági kapcsolatokban.

Jellemző epizód, hogy 2013-ban a WizzAir menetrendszerű járatot indított az azeri fővárosba, Bakuba, de 2014 őszén már érdeklődés hiányában fel is függesztették. Azerbajdzsánnal még csökkent is a kétoldalú kereskedelmi forgalom, pedig Orbán Viktor többször járt diktátor kollégájánál, olykor a sajtó munkatársainak társaságát is mellőzve. Nem lendített a hivatalos üzleti kapcsolatokon, hogy a kormányfő a förszt lédivel megkoszorúzta a négyszeres Lenin-díjas volt azerbajdzsáni KGB főnök - majd az egykori szovjet tagköztársaság kommunista elsőtitkára, még később első diktátora -, azaz a jelenlegi elnök apjának a sírját.

Ha a magyar államnak és vállalkozóknak nem volt is sok hasznuk az azeri kapcsolatból, Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró kutatásaiból kiderült, hogy miután az Orbán kormány 2012-ben kiadta Bakunak az életfogytiglanra ítélt azeri baltás gyilkost, Ramil Safarovot, egy hónapon belül 7,5 millió dollár „szivárgott” át az azeri elnök fiának közreműködésével titokzatos budapesti zsebekbe.

Galizia október közepén bombamerénylet áldozata lett a saját gépkocsijában.

Nagy kérdés, ki adhatott utasítást Safarov ki-, vagy eladására az azeri elnöknek, holott tudni lehetett, hogy Bakuban nemzeti hősként fogadják. Ugyancsak fontos kérdés az is, kinek a számláján landoltak a megvesztegetésre szánt dollármilliók.