Valódi szuperhősök - Így mentik a bajba jutott cicákat Seattle-ben (Videó)

Publikálás dátuma
2017.11.02. 10:58
Forrás: videó/BBC
Azt ugye senkinek sem kell bizonygatni, hogy a macskák az egyik legkülönösebb lények, akik az ember közelségében élnek. Ezt a rajongók, a csak kedvelők, a közömbösök, de még a távolságtartók is elismerik. ( utálkozókkal nem foglalkozunk.) Bájosak, önzőek, magabiztosak, önállóak, akaratosak, és úgy el vannak telve maguktól, hogy időnként rosszul mérik fel kétség kívül impozáns képességeiket, és akkor nagy baj van. 

A BBC-n jelent meg egy tudósítás a Seattle-ben bármikor riasztható, a bajba jutott jószágokat a legképtelenebb helyekről is lehozó, megmentő superherokról. Innen, a messzi távolból is küldenénk elismerésünket.

Szerző

Tuskógombák titkát kutatták

Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:18
Fotó: AFP/Bernard Dubreuil

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött.

Az őszi hónapokban az erdőt járva jó eséllyel találkozunk a gyűrűs tuskógomba népes csoportjaival. Ami azonban a kirándulóknak és a gombászoknak kellemes látvány, az erdészeknek komoly probléma, hiszen az Armillaria-fajok az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak. Amellett, hogy rendkívül rafinált kémiai trükkökkel próbálnak hozzájutni a fák értékes szerves anyagaihoz, van egy különleges fegyverük is: gombafonalakból összeálló gyökérszerű nyúlványokkal kutatnak új táplálékforrások után. Ezek hatalmas területeket képesek behálózni – olyannyira, hogy a világ ma ismert legnagyobb kiterjedésű szárazföldi élő szervezete egy oregoni Armillaria-egyed, amely csaknem 10 négyzetkilométeren terül el.

Az Armillaria-fajok a fehérkorhasztó gombák közé tartoznak, vagyis képesek a növényi sejtfal minden komponensét lebontani. A kutatásból kiderült, hogy az evolúció során az efféle folyamatokért felelős gének e gombafajok örökítőanyagában egyre több és több példányban jelentek meg, vagyis látszik, hogy a gomba az evolúció során„ráakadt” néhány hatékony eszközre, és ezeket érdemes volt mind nagyobb mértékben, illetve mind többféle változatban felhasználni. Az élő fák megtámadásában kulcsszerepet játszó gének és enzimek megismerése később akár védekezési lehetőségeket is adhat az erdészek kezébe.

Szerző

Reménytelen a küzdelem a globális felmelegedés ellen?

Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:16
Pekingben gyakran rendelnek el szmogriadót, demonstratíve az állatkert előtti kőszobrok is arcmaszkot kaptak Fotó: AFP/Imaginech
Utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas a légköri szén-dioxid-koncentráció. Ez gyakorlatilag elérhetetlenné teszi a globális felmelegedés kordában tartásának kitűzött céljait.

Tavaly 50 százalékkal magasabb volt a légkör széndioxid tartalmának emelkedése, mint az elmúlt tíz év átlaga, adta ki a jelentést a WMO, a Meteorológiai Világszervezet. A kutatók szerint az emberi tevékenység és az El Niño nevű időjárási jelenség együttesen 800 ezer éve nem látott értékre emelte a CO2 szintet az atmoszférában, ami nagyrészt elérhetetlenné teszi a globális felmelegedés kordában tartásának kitűzött céljait. A méréseket a Föld 51 országában elhelyezett állomásokon végezték, a széndioxidra, a metánra és a nitrogénoxidra vonatkozóan. A légköri gázok koncentrációját általában részecske per millióban adják meg, ami azt mutatja meg, hogy egymillió összes gázmolekulában hány molekula a mért gáz. Tavaly a széndioxid mutatója 403,3 volt, míg 2015-ben 400. „Ez a legnagyobb növekedés, amit a hálózatunk az elmúlt 30 évben mért” – mondta Oksana Tarasova, a meteorológiai szervezet globális atmoszférafigyelő programjának vezetője a BBC Newsnak. Ez az El Niño jelenség miatt van: a Csendes-óceán karácsony táján az egyenlítő vidékén felmelegszik, aminek következtében bizonyos vidékeken szárazság lép fel. Ott ugyanis a növények sokkal kevesebb széndioxidot vesznek fel a levegőből.

Az üvegházhatású gázok légkörbeli gyors növekedése a klimatikus viszonyok megjósolhatatlan változásaihoz vezethet, amelynek következménye súlyos gazdasági és ökologikus válság lehet. A szakértők szerint 3-5 millió éve volt hasonlóan magas a légkör széndioxid szintje, az átlaghőmérséklet akkor 2-3 fokkal volt több, a tengerek szintje pedig 10-20 méterrel volt magasabb a mainál, amit Nyugat-Antarktisz és Grönland elolvadt jégtakarója okozott.

Nem csak a WMO szakemberei, mások is egyetértettek abban, hogy a mért értékek aggodalomra adnak okot. „A 2015-2016-os növekedés extrém, követnünk kell a Párizsi egyezmény előírásait, azonnal tennünk kell valamit a fosszilis üzemanyagok kiváltása érdekében” – jegyezte meg Euan Nisbet, a Londoni Királyi Holloway Egyetem professzora. „Vannak jelei, hogy a folyamat már elkezdődött, de a levegő még nem mutat változást” – tette hozzá. További aggodalomra okot adó jelenség a légköri metán szintjének rejtélyes emelkedése, amely az utóbbi tíz évben vált számottevővé. Nisbet professzor szerint a folyamat körkörös, minél több metán kerül a levegőbe, a felmelegedés annál többet szabadít fel a természetes forrásokból: „A szénizotópok vizsgálata szerint a metán nem a fosszilis üzemanyagokból származik, nem tudjuk, miért növekszik a mennyisége, de nagyon aggasztó” – hívta fel a figyelmet.

A WMO-jelentést a bonni ENSZ klímatárgyalások előtt egy héttel adták ki. Annak ellenére, hogy Donald Trump kijelentette, kivonná az Egyesült Államokat az egyezményből, a tárgyaló felek arra fognak törekedni Németországban, hogy tovább pontosítsák és fejlesszék a párizsi egyezmény szabálykönyvét.

Szerző