Vérképeket fest Szabán György

Publikálás dátuma
2017.11.04. 06:47
Szabán Györgyöt Jung inspirálja. FOTÓ: A MŰVÉSZ ARHÍVUMÁBÓL

Rendhagyó anyaggal: emberi vérrel festi meg képeit Szabán György képzőművész, aki nemrég állított Vérképeim címmel a Falk Miksa utcai E-Galériában. A hatvan éves budapesti alkotó szerint egy vérvétel során sok minden megállapítható egy személyről: hogy kering a vére, miként dobog a szíve – de a test fizikai állapotán kívül egy vérvétel másról nem ad képet. Szabán azt mondja: alkotásaival az emberi lélekről akar beszélni, és azokról az egyetemes szimbólumokról, amelyek mindenkit összekötnek.

Az alapanyag másfél óra alatt alvad meg

Az alapanyag másfél óra alatt alvad meg.

Alkotás közben szem előtt tartja Sigmund Freud tudatalattiról vallott gondolatait, de igazán Carl Jung nézetei inspirálták a művek létrejöttében. – Én a Jung által is hangoztatott kollektív tudatalattit és annak jelképeit, úgymint a Földet, Napot, a férfit és a nőt akarom ábrázolni – vallja a művész, aki arra kíváncsi, miként reagál az ember lelke az univerzális szimbólumokra. Jung szerint ugyanis a kollektív tudatalatti olyan archetípusokat, azaz viselkedésmintákat, hajlamokat tartalmaz, amelyek spontán keletkeznek az elmében, tehát a nem az érzékelhető világból származnak.

Szabán az egyetemességre törekszik: különböző anyagokkal, fával, porcelánnal, bronzzal, olaj- és akrilfestékkel dolgozik, melyekhez kezdetben a saját vérét adta, később egy kedves ápolónő, Péter Valéria lett a „donor” a műalkotásokhoz. A művész szerint az így született festmények, szobrok új értelmet nyernek, de célja nem a meghökkentés. Úgy látja, hogy műveinek rendhagyó ábrázolásmódját átvitt értelemben kell szemlélni. A művész az emberi tapasztalás kettősségére utal: alkotásai egyszerre mutatnak az ember fizikumára, testiségére, miközben azt kívánják felfedni, miként reagál az ember lélekben az őt körülölelő világra.

Testhorror a múzeumban

Publikálás dátuma
2017.11.04. 06:46
Győrffy László (balra) és az „élve boncolt” Nemes Z. Márió költő-esztéta a kiállított művekkel. A SZERZŐ FOTÓJA
Szétszedi, majd újra összerakja az emberi testet Győrffy László, aki rendhagyó helyen, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban állított ki.

„Az orvosi és magyarázó ábrák mindig is megihlettek – mondja Győrffy László képzőművész, aki horrorisztikus képein örömmel bontja szét és rakja össze új formákban az emberi testet. Mostani tárlatának helyszíne, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum éppen ezért remek kiállítótérnek bizonyul, ugyanis a fecskendők, műszerek, sebészeti eszközök és a XVIII. századi anatómiai modellek között Győrffy képei szinte a környezet szerves részévé vállnak. „A Drezdai Higiéniai Múzeum is szívesen fogad be képzőművészeket. Magyarországon még ritka az ilyen eset – mondja a művész.”

Győrffy azonban nemcsak sokkolni és nevettetni kíván, de rákérdez arra, a ma embere miként viszonyul a saját testéhez. A történelem során az emberi test mindig is kiemelt téma volt, mígnem a felvilágosodás korában felvirágzó anatómia arra vállalkozott, hogy feltárja annak teljes felépítését, kiismerje és bemutathatóvá tegye, és a lélek titkához is közelebb jusson. Győrffy alkotásaival pont ezt az optimista hozzáállást kérdőjelezi meg: elbizonytalanítja a befogadót a test és lélek végső megértésének lehetőségével kapcsolatban.

Egy személyes tárgyú festmény is szerepel a kiállításon: 2011-ben Győrffy egy portrét festett meg és ajándékozott barátjának, Nemes Z. Máriónak, amelyen a költő-esztétát mint bonctermi modellt ábrázolta. – Máriót és engem egyszerre fűz össze baráti és munkakapcsolat – mondja Győrffy, aki szerint a Nemes verseiben megjelenő groteszk, a testiséget is kihangsúlyozó világ könnyedén rokonítható a festészetével. A megnyitó kerekasztal-beszélgetésén Nemes elmondta: noha remekül sikerült a portré, még mindig nem tudja, hová akassza otthonában az ajándékot. – Nem biztos, hogy minden reggel önmagam kifordított mását szeretném nézegetni – nevet. A kiállításon viszont nem volt kérdés, hogy a kép hova kerüljön: a preparált szervek fölött tekinthető meg, így mintegy átértelmezi a kiállítási tárgyakat, miközben maguk a preparátumok is hatnak rá.

A kiállítás bizarr képei Nemes szerint poszthumán, vagyis „ember utáni” állapotot mutatnak be. – A kortárs kultúrában egyre több a félelem és a szorongás – magyarázza az esztéta, aki szerint hiába tudunk mind többet az emberről és az őt körülölelő világról, mégis elveszettnek érezzük magunkat a mindennapokban.

Bár Győrffy alkotásai meghökkentőnek tűnnek, groteszk ábrázolásával az alkotó nincs egyedül. A Budapest Horror nevezetű márka alatt képzőművész-társai, Kis Róka Csaba, Verebics Ágnes és Szöllősi Géza alkotásaikkal egyszerre borzongató és fenséges világot ábrázolnak. A 2006-ban bemutatott Taxidermia című filmben például Szöllősi különleges állatpreparációi szerepelnek.

De miért is ne lehetne felemelő és érdekes, ami ronda? A német filozófus, Karl Rosenkranz 1853-ban kiadott A rút esztétikája című művében azt ecseteli: a rút ereje abban rejlik, hogy képes kizökkenteni a befogadót. A rútság tehát nemcsak a szépség ellentéte, hanem önálló erő is. Győrffy ezért nem is szereti, ha a szépség szerint kategorizáljuk az alkotásokat: „Hogy mi a rút és mi a szép? Számomra rendkívül keskeny a határvonal.”

Szerző

Buktatókkal teli körútra indul Donald Trump

Publikálás dátuma
2017.11.04. 06:37
Az elnöki pár az indulás előtt. Sok állomás és sok kihívás vár rájuk. FOTÓ: AFP/JIM WATSON
Donald Trump pénteken indult el ázsiai körútjára. Az amerikai elnök 12 napig tartózkodik a kontinensen, ahol Putyinnal is találkozhat.

Trump elsőként Hawaii-on, a csendes-óceáni parancsnokságnál járt, majd onnan Pearl Harborba vezetett az útja, ahol megtekintette az USS Arizona roncsait. A hadihajót 1941. december 7-én süllyesztették el a japánok a Pearl Harbor elleni támadás során.

Az amerikai elnök ezután Japánba látogat, ahol a nemrégiben újraválasztott Abe Sindzó miniszterelnökkel találkozik. Felkeres olyan családokat, melyek tagjait az észak-koreai rezsim raboltatta el. Trump következő állomásán, Dél-Koreában is elsősorban a phenjani rezsimről tárgyal. Beszédet mond a szöuli parlamentben, s a tervek szerint felszólítja a nemzetközi közösséget, gyakorolja a lehető legnagyobb nyomást Észak-Koreára – közölte előzetesen a Fehér Ház. Az elnök nem látogat el a demilitarizált zónába, ezzel egy régi hagyománnyal szakít.

Az elmúlt hónapokban rendkívül veszélyes helyzet alakult ki Washington és Phenjan között. Trump a sztálinista rezsimet „a teljes megsemmisítéssel” fenyegette meg. A CIA úgy véli, Észak-Koreát csak hónapok választják el attól, hogy nukleáris fegyverével elérje az Egyesült Államokat. Az ország rakétái Japán számára is komoly fenyegetést jelentenek. Arról azonban még az Egyesült Államokban sincs egyetértés, hogy miként kezeljék a kialakult helyzetet. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a diplomáciai megoldás híve, Trump azonban ezt korábban „értelmetlennek” nevezte, bár nem fejtette ki, mit is akar. „Már 25 éve nem működik az, hogy kedvesek legyünk a rakétaemberrel. Miért működne most?” – tette fel a költői kérdést Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőre utalva.

Trump Kínába is ellátogat, Hszi Csin-ping elnököt arra akarja rávenni, gyakoroljon ő is nagyobb nyomást a szövetséges Észak-Koreára. Emellett üzleti kérdésekről is szó lesz: Trump többször vádolta Kínát „kereskedelmi praktikákkal”. Ugyanakkor, amikor nemrégiben újabb öt évre Hszi Csin-pinget választották meg pártfőtitkárnak, „nagyon jó embernek” nevezte a kínai vezetőt. Várhatóan több gazdasági megállapodást is kötnek.

Az amerikai elnök ezután Vietnamba látogat, ahol részt vesz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján. Trump a Fox Newsnak adott csütörtök esti interjújában azt mondta, nem kizárt, hogy ekkor találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Pénteken a Kreml megerősítette, hogy már folynak a tárgyalások Washington és Moszkva között a lehetséges találkozót illetően. Ez nem is lehetne időszerűbb, tekintve, hogy a héten újabb bizonyítékok kerültek felszínre az amerikai elnökválasztás orosz befolyásolásáról.

Donald Trump végezetül Rodrigo Duterténél, a Fülöp-szigeteket diktatórikus módszerekkel vezető elnöknél tesz látogatást. Ez a vizitje nagy felzúdulást kelthet. Duterte drogkereskedők elleni harcában az eltelt 15 hónap alatt több mint 3800-an vesztették életüket – közölte az Amnesty International. Az amerikai elnök ettől függetlenül úgy véli, „nagyszerű munkát végez".

Tizenegy perc némaság
Felfüggesztette Trump Twitter-fiókját csütörtök este a mikroblog egyik kirúgott munkatársa, így az 11 percre elérhetetlenné vált. A Twitter nyilatkozatban erősítette meg, hogy egy kirúgott kolléga törölte a fiókot, aki így állt bosszút a cégen utolsó munkanapján. „Belső vizsgálatot indítottunk az ügyben, hogy megelőzzünk minden hasonló esetet” – közölték. Trumpnak a 41,7 millió követője van a Twitteren.

Szerző