Újabb lépés a rendőrállam felé

Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:15
Az engedéllyel tartott vadászfegyverek birtokosaira is vonatkozik Fotó: Shutterstock
Terrorveszélyre hivatkozva jövőre lényegében bárki lakásába betörhet a rendőrség, akinek engedéllyel tartott fegyvere van. Ez több százezer embert érinthet, s jogilag - de praktikusan is - meglehetősen aggályos.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló, 2018. január elsején hatályba lépő salátatörvényben szerepel egy szakasz, ami eddig szinte mindenki figyelmét elkerülte.

A törvény szerint a rendőrség által kiadott engedéllyel tartott fegyverek – ide tartoznak nem csupán a klasszikus önvédelmi és vadászfegyverek, hanem például a paintball (festéklövő), valamint a színházi fegyverek is – ellenőrzésének új módját vezetik be. Érinti ez a fegyverkészítési, -javítási eszközök birtokosait is.

A jogszabály úgy fogalmaz, hogy közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. Ez azt jelenti, hogy a fegyvertartási engedéllyel rendelkező lakhelyére is bármikor betörhet bemehet a hatóság, ha úgy látja jónak.

Mint az szakmai fórumokon olvasható: „természetesen” a Belügyminisztérium senkivel nem egyeztetett a szakmai szervezetek közül, mikor ezt a módosítást beterjesztette és elfogadtatta. Pedig Magyarországon mintegy 300 ezer az engedéllyel tartott fegyverek száma.

Érdekes és teljesen életszerű felvetéssel élt egy fegyvertulajdonos, összefoglalva a törvény gyakorlati hibáit: „kíváncsi vagyok, mi történne, ha ezt nálam akarnák megcsinálni. Nem vagyok otthon, jönnek, feszegetnek. Csakhogy a távfelügyeletre bekötött riasztó már a kísérletnél jelez, emellett mikor belépnek. Nem hallják meg a dübörgő tappancskákat sem, majd szembe találják magukat egy 45 és egy 60 kilogrammos, határozott, saját területét védő, képzett argentin doggal. Bármennyire is igyekeztem, nem tudtam megtanítani őket, hogy ilyen esetekben tegyenek különbséget ember és ember, azaz betörő és rendőr között. Nekik megy mindkettő. Jogosan, elvégre vigyáznak a házunkra. Emiatt a rendőrök, már akiket nem kaptak el, a szolgálati fegyverüket fogják használni, végszükségre hivatkozva.

Ebben az esetben én a következőt tapasztalom: hív a diszpécser a kivonuló szolgálattól, hogy erőszakos behatolás volt, úton van a járőrük és mivel tudják, hogy tartok fegyvereket is az ingatlanban, értesítik a rendőrséget is. Hazaérek, azt látom, hogy pár rendőr a mentőben, a kutyáimat lelőtték, ott ácsorog a kivonuló szolgálat. Én elkövettem valami hibát? Nem, szabályosan tárolok, állandóan lakott ingatlanban, fegyverszobában, bekötött riasztóval, plusz ott a két kutyám. A rendőr követett el hibát? Nem: kiküldték, nem voltam otthon vagy nem akartam ajtót nyitni, nem tudhatja, behatolt. A kutya követett el hibát? Nem: erőszakkal bement valaki, megvédte a saját kis fészkünket. Történt baj? Hát nagyon nagy… Kérdem én: mi értelme..? Semmi…”

A törvény elvi oldalról, jogállami szempontból még aggályosabb. Tekintve, hogy Magyarországon hivatalosan két éve „terrorveszély” van, a hatóság ennek alapján azt vegzálhat, akit csak akar, még az alapos gyanú sem szükséges hozzá, elég csak „bűnmegelőzési célra” vagy a terrorveszélyre hivatkozni.

A terrorizmus elleni küzdelem mint cél, világos – mondta a Népszavának Magyar György ügyvéd. – A baj az, ha túlságosan szélesre tárják a magánszféra védelmét biztosító kapukat. A joggal pedig lehet élni és visszaélni is, mint azt oly sokszor tapasztalhattuk már. A jogász szerint értelmetlen és aggasztó, fenyegető ilyen jogosítványokkal felruházni a rendőrséget. Alapesetben egyszerűen a helyszínre kell hívni a tulajdonost, hogy mutassa meg a fegyvereit. Csak valóban súlyos veszélyhelyzetben, a gyanú igen magas fokán és csak kivételesen lehet helye távollétében a behatolásnak. Az intézkedés felelőssége minden esetben a végrehajtóé, mely egyben az okozott kár megtérítését is magában foglalja.

Az új jogszabály egyébként hasonló eljárásra jogosítja fel a rendőrséget az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozók esetében is, ahol a szervereket ellenőrizhetik.

Szerző

Játszótéri szegregációs játsztmák

Továbbra is mindent megtesz a hajdúhadházi önkormányzat azért, hogy ne használhassa mindenki az uniós pénzből, részben épp a szegregált gyerekek számára épült játszóteret. Most többek között az egészen abszurd nyitvatartási árulja el, hogy még véletlen sem a megnyugtató megoldást keresik az ügyben.

A botrány kirobbanása után, a nyár végén karbantartás ürügyén bezárták a játszóteret, amit csak most, a rossz idő beköszöntével, november 2-tól tettek újra látogathatóvá. Ilyenkor persze a szülők már ritkán ültetik hintára gyereküket. Ráadásul olyan időpontokban tartanak nyitva – hétköznapokon nyolctól négyig - amikor szinte minden gyerek iskolában vagy óvodában van. Szombat és vasárnap délelőtt nyolctól délig talán jobb eséllyel mehetnének játszani a gyerekek, ám a belépés továbbra is regisztrációhoz kötött.

A konferenciaközpont közösségi oldalára október 31-én került fel – alig észrevehetően, a nyitvatartási időt közlő poszthoz fűzött hozzászólásban – az információ, miszerint „a Szederjes Sport-és Konferenciaközpont kültéri játszóterének használata hajdúhadházi lakosok számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az igénylő adatlap a polgármesteri hivatal titkárságán vehető át.”

A helyi romáktól úgy tudjuk, eddig senkinek sem sikerült regisztrálnia. Többen elmondták: átlátszó trükknek tartják, hogy novemberre végeztek csak a karbantartással, aminek amúgy senki nem látta nyomát, s azt is, hogy csak október utolsó napján került fel a regisztrációról szóló megjegyzés a sportközpont közösségi oldalára. – Jól tudják, hogy télen senki nem fog odamenni a játszótérre, tavaszra meg biztos kitalálnak megint valamit, mondjuk elkezdik újra a karbantartást – mondta lapunknak egy szederjesi apuka.

A Népszava írta meg elsőként, hogy közel négyszázmillió forintos uniós pályázatból épült egy új közösségi tér Hajdúhadházon, elvileg azzal a céllal, hogy hogy a szegregált gyerekeket élményekhez, sportolási lehetőséghez juttassák. Ám a játszóteret fizetőssé tették, ötszáz forintos napidíj ellenében lehetett csak használni. (Hasonló eset történt Kisvárdán is: a Hír TV Célpont című műsora derítette ki, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter városában a romák felzárkóztatásáért 700 millió forintból épült edzőteremben, de oda romák nem léphetnek be.) A leszakadó településrészben élők aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy tegyék ingyenessé a szolgáltatásokat. Cikkünk után a település vezetői azt igyekeztek bizonygatni, hogy nem is fizetős a játszótér, csupán regisztrálni kell, s mindenki bátran használhatja azt. „A komplexum területén található játszótér egy kiegészítő elem a szabadtéri kosárlabda-, labdarúgó- és futópálya, továbbá a kondipark meg a vívóterem mellett. A játszótér használata – magyarázták – a hajdúhadházi lakosok számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció és az azt igazoló kártya birtoklása díjtalan. A családi bérlet ára 7500 forint évente, amely két szülő és két gyermek számára teszi lehetővé a sportkomplexum egy éves használatát. A játszótéren kívüli, szabadtéri sportolást szolgáló létesítményekre családi bérlet, felnőtt bérlet és napijegy váltható” – írták közleményben.

Ám amikor újból elmentünk a helyszínre, azt tapasztaltuk, hogy a regisztrálni szándékozókat elküldték, arra hivatkozva, hogy erre később nyílik lehetőség. Úgy tűnik, azóta sem sikerült senkinek regisztrálnia, annak ellenére, hogy folyamatosan próbálkoztak – mondta lapunknak egy volt roma önkormányzati képviselő. Szavai szerint az egyik helybélinek azt mondták a polgármesteri hivatalban, hogy a bejutáshoz valóban regisztráció kell, de ne felejtsék befizetni a hétezer-ötszáz forintos éves egyesületi tagdíjat, különben nem használhatnak semmit. Amikor az illető szóvá tette, hogy nem érti az egészet, hiszen korábban azt nyilatkozta a polgármester, ingyenes a használat, akkor gúnyosan az volt a válasz: ilyet a város részéről senki nem mondott. – Sajnos itt tartunk most, de nem adjuk fel. Addig hajtjuk, amíg el nem érjük, hogy ingyen használhassuk azt, ami a felzárkóztatásunkra szánt pénzből épült. Nem hagyjuk, hogy a polgármester luxusparkot hozzon létre kizárólagos haveri használatra – fakadt ki a volt képviselő.

Veszélyben a támogatás
A K-Monitor szerint „necces” hogy jogtalanul kérnek pénzt az esélyegyenlőségi céllal épült sportkomplexum használatáért, s az önkormányzat a belépőjegy-szedéssel megszegi a támogatási szerződést, ami az összeg, vagy annak egy részének visszafizetésével büntethető. Azért, hogy ezt kiderítsék, adatigényléssel kérik ki a támogatási szerződést, annak módosításait, a költség-haszon elemzést, valamint a monitoring és fenntartási jelentéseket, melyekben elvben minden változást és a keletkező bevételt is rögzíteni kell.

Szerző
Témák
szegregáció

Még el sem kezdődött, de már milliárdokkal drágult egy csomópontépítés

Az eredetileg becsült árnál bő 3 milliárd forinttal drágábban, nettó 11,9 milliárdért nyerte el a Swietelsky Építő Kft. és cseh cége, a Swietelsky stavebni s.r.o Kaposváron egy csomópont tervezését, kivitelezését. A munkálatokat eredendően nettó 8,6 milliárd forintra becsülte a megrendelő Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., vagyis a győztes ajánlat 38,5 százalékkal lett magasabb.

Az úgynevezett intermodális – azaz a helyi és távolsági autóbuszok, valamint a vonat között átszállási lehetőséget biztosító – csomópont fejlesztését öt évvel ezelőtt jelentette be Kaposvár és a MÁV. Akkor még 35 milliárd forintos kiadás szerepelt a tervekben, mert eredendően monstre átalakításra készültek. A város szélére telepítették volna a rendező-pályaudvart, szó esett Kaposvár központja és egy külső városrész közúti összekötéséről, Szita Károly fideszes polgármester pedig még arról is beszélt, hogy a föld alá vinnék a vasúti síneket. A tervek ugyan elkészültek, a megvalósítás azonban váratott magára. 2016-ra már csak az eredeti összeg nagyjából harmada szerepelt a nyilatkozatokban, a projektből kikerült több, az érintett városrészek számára fontos elem.

Idén nyáron – bő három évvel azután, hogy el kellett volna kezdődnie a különféle indokokkal halasztgatott fejlesztésnek – végül bejelentették: 17,7 milliárd forint jut a csomópontra és az ahhoz kapcsolódó fejlesztésekre, melyek kialakítását jövőre kezdik meg, s a munka 2019 végére fejeződhet be. A projekt során többek között gyalogos-kerékpáros felüljáró épül, közelebb kerül a pályaudvarhoz a buszállomás, ahol egy közös peronon lehet majd átszállni a távolsági és helyi járatokra, P+R parkolót alakítanak ki, és a környék közútjait is megújítják. A beruházás első ütemét végül 8,6 milliárd forintra becsülték – ez duzzadt fel 11,9 milliárdra.

A nyílt közbeszerzési eljárásra hatan jelentkeztek, s az EuroAszfalt, a Magyar Bau, az SDD Konzorcium (Dömper Kft., Subterra - Raab Kft., Pannon - Doprastav Kft.), a Duna Aszfalt a Hódúttal és a ZÁÉV-vel közösen, a Colas Út és a Colas Közlekedésépítő, valamint a Swietelsky és cseh cége közül utóbbiak nyerték el a munkát.

Szerző