Előfizetés

Szócsata Phenjannal

Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:35
Az elnököt a jelek szerint számos rajongója várta a jokotai katonai támaszponton Fotó: AFP/Jim Watson
Az amerikai elnök élesen bírálta Észak-Koreát ázsiai körútjának első állomásán, Japánban. Az ország polgárait azonban dicsérettel illette.

Donald Trump alighanem kellemes emlékeket őrizhet majd a szigetországban tett látogatásáról, mert olyan lelkes fogadtatásban részesült a jokotai katonai támaszponton, amilyenre az Egyesült Államokban nemigen lehet példa. Láthatóan élvezte is, hogy körülrajongják. Mint fogalmazott, ameddig ő amerikai elnök lesz, a hadsereg mindig kellő forrásokkal rendelkezik majd, s ezért „mindig győzni fognak”. Trump megjegyezte, az ázsiai, csendes-óceáni térség több állama azért fejlődött olyan lélegzetelállító mértékben, mert az amerikai hadsereg oly sok áldozatot hozott. „Hála nektek beköszöntött a béke” – mondta Trump a katonáknak.

Amint az várható is volt, a Japánban tett látogatás legfőbb témája az észak-koreai nukleáris- és rakétaprogram miatt kialakult válság volt. „Egyetlen diktátor, egyetlen rezsim sem becsülheti le az Egyesült Államokat” – mondta lelkesítően az amerikai elnök. „Sosem fogjuk megadni magunkat és sosem habozunk, ha a népünk, szabadságunk, nagyszerű amerikai lobogónk megvédéséről van szó” – jelentette ki Trump, aki azért dicsérettel illette az észak-koreai népet. „Úgy vélem, remek emberek, szorgalmasak és több melegség van bennük, mint a legtöbben gondolják” – jelentette ki.

Az amerikai elnök a támaszponton tett látogatást követően feleségével, Melaniával Tokióba repült, ahol a nemrégiben újraválasztott miniszterelnökkel, Abe Sindzóval ebédelt. A japán vendéglátók pontosan tudták, mivel lehet beférkőzni az amerikai elnök kegyeibe, hiszen találkozót szerveztek a profi golfozóval, Macujama Hidekivel.

Az elnököt a jelek szerint számos rajongója várta a jokotai katonai támaszponton Fotó: AFP/Jim Watson

Az elnököt a jelek szerint számos rajongója várta a jokotai katonai támaszponton Fotó: AFP/Jim Watson

Trump és Abe is kiállt az amerikai-japán kapcsolatok további kiterjesztése mellett, mindezt „a közös bizalmon és barátságon alapuló kapcsolatainkra építve” – fejtette ki Abe kormányfő. Hogy azért ennek a „páratlan” viszonynak akadnak árnyoldalai is, ez már Trump látogatása előtt kiderült. Az amerikai elnök értetlenségéről számolt be a Kiodo japán hírügynökség annak kapcsán, hogy Tokió miként reagált Észak-Korea újabb rakétakísérleteire. Trump állítólag azt mondta, nem érti, hogy egy olyan ország, ahol „szamurájharcosok voltak”, miért nem lőtte le a rakétákat.

Trump még úton Japánba, az elnöki repülőgép, az Air Force One fedélzetén újságírók előtt azt közölte, Észak-Korea „nagy gondot jelent országunk és a világ számára, s ezt meg kívánjuk oldani”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a válság megoldásában segítséget vár Vlagyimir Puytin orosz elnöktől. Kilátásba helyezett egy találkozót orosz kollégájával. Legutóbb a G20-ak hamburgi csúcsnak margóján cserélhettek eszmét egymással. Erre legközelebb az Ázsiai és Csendes-óceáni gazdasági Együttműködés (APEC) héten esedékes vietnami tanácskozásán nyílhat lehetőség számukra.

Az amerikai elnököt ma Akihito japán császár fogadja. Ezt követően Dél-Koreába, Kínába, Vietnamba, majd a Fülöp-szigetekre vezet az útja.

Tartanak a látogatástól Szöulban
Phenjan hamar válaszolt az amerikai elnöknek. A KCNA hírügynökség kommentárjában azt írta, az Egyesült Államoknak fel kell hagynia azokkal az „abszurd elképzeléseivel”, amelyek szerint Észak-Korea a nemzetközi büntetőintézkedések hatására kész lesz feladni nukleáris programját. Ezt addig folytatják, amíg „Washington fel nem hagy az Észak-Koreával szembeni ellenséges politikájával”.
Szöulban tartanak Trump látogatásától. Attól félnek, hogy ha túl radikális retorikát alkalmaz Phenjannal szemben, akkor azzal csak olajat önt a tűzre és tovább élezi a feszültséget a Koreai-félszigeten. A dél-koreai fővárosban szombaton 3500-an tiltakoztak az amerikai elnök ellen, jóllehet néhány száz támogatója is az utcára vonult.

Saját Szilícium-völgyre áhítozik Oroszország

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:32
SZKOLKOVO-I A Moszkva melletti központ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Fotó: Shutterstock
Új tudományos központot hoznak létre Szentpéterváron. A projekt elődje nem volt gyümölcsöző, pedig a gazdasági szankciók árnyékában fontos lenne a technológiai siker.

Meglepő döntést jelentett be Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő: létrehozzák Szentpéterváron a Szkolkovo-II tudományos központot, hogy a csúcstechnológiájáról híres amerikai Szilícium-völgy nyomdokaiba lépjen. A projektnek már volt egy elődje, csakhogy sok sikert nem hozott.

A tudományos központnak a tervek szerint a város Puskin kerülete ad majd otthont. A Szentpétervári Állami Egyetemen 3600 informatikai, mechanikai és optikai szakembert akarnak kiképezni, s ehhez tudományos központok, laboratóriumok, tanintézetek, és lakóházak egész sorát építenék fel. Az ötven nemzetközi laboratórium, és a legalább öt innovációs részleg sokezer magasan kvalifikált embernek biztosítana munkát.

A központ létrehozására 41 milliárd rubelt szánnak, ennek 53 százalékát az állami, 12 százalékát a városi költségvetés biztosítaná, 35 százalékkal pedig a magántőke szállna be.

A Szentpétervári Állami Egyetemet – ahol mintegy tízezer diák tanul 19 karon – az ország legjobbjai között tartják számon, s az a cél, hogy bekerüljön a világ élvonalába. (Az intézmény idén hetedszer szerezte meg az első helyet a programozás nemzetközi olimpiáján.) Az ötletgazdák szeretnék elérni, hogy az egyetem az új urbanisztikai technológiák kísérleti terepe legyen, de kutatások folynának a kvantum-technológia, a robottechnika és a bioegészségügy területein is.

A kormányfő már rendelkezett is a Szkolkovo-II létrehozásáról, sajátos módon erről a Szkolkovo I-ben tartott fórumon számolt be. Ott, ahol az eredeti álmok magvalósításától nagyon távol kerültek. Hogy mit is szerették volna elérni? Egy 2010-es döntés nyomán azt tervezték, hogy tudományos kutatóintézeteket, laboratóriumokat, irodákat és lakóházakat építenek 375 hektárnyi területen. Már az első szakaszban 20 ezer lakossal számoltak. Elsősorban nyugati befektetőket és tudósokat, nem utolsó sorban Nobel-díjasokat akartak megnyerni. A projekt koordinátorának kiszemelt Viktor Vekszelberg kőolaj- és alumíniumbáró az energiahatékonyság, a telekommunikáció, a medicina, a nukleáris és információs technológia terén, valamint a tudós-elitképzésben akarta biztosítani a lehető legjobb feltételeket. Azonban már a kezdetekkor rosszul indult minden. A Vekszelberg vezette innovációs alapítvány moszkvai székházában olyan dokumentumokat foglaltak le, amelyek alapján gyanítható volt, hogy sokmillió rubelt elherdáltak. Fejek hullottak, s azt is megszellőztették, hogy Vlagyimir Putyin eredetileg sem lelkesedett Medvegyev ötletéért.

Még a higgadt elemzők is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a fantasztikus üzleti lehetőségekkel és milliárdos haszonnal kecsegtető terveknek és befektetett milliárdoknak nem sok eredménye lett. Kirill Jakovlenko elemző azt állítja, hogy a számvevőszék egyenesen arra a következtetésre jutott: a Moszkva melletti Szkolkovóban a tudományos tevékenységnek inkább az imitációja folyik. „Aligha jut eszébe bárkinek bármi, ha azt kérem, nevezzen meg egy találmányt, amelyet Szkolkovónak köszönhetünk és javított az életünkön” – jelentette ki epésen. Az Oroszországra kivetett nyugati szankciók ugyanakkor szerinte is sürgetővé teszik, hogy öt éven belül megteremtsék azokat a technológiákat, amelyekkel utolérhetik a nyugatot.

Medvegyev ennek ellenére bízik a sikerben. „A kormányoknak a világon mindenütt igyekezniük kell, amíg nem kerül hatalomra a mesterséges szuperintellektus, nem cseréli le az összes szervünket, és nem nyomja meg a törlés gombot, hogy lenullázza az agyunkat” – jelentette ki a miniszterelnök a jelenlévők nem kis meglepetésére, akik közül akadt, aki ezt csak tréfának minősítette. Az azonban kétségtelen, hogy a szankciók szorításában Oroszország rákényszerül olyan új tudományos, technikai kísérletekre, amelyektől kitörést remélhet jelenlegi helyzetéből.

Mészárlás egy dél-texasi baptista templomban

Publikálás dátuma
2017.11.05. 22:05
JORDAN STEUBING / FACEBOOK / AFP
Legalább húsz embert megölt és húsznál többet megsebesített egy fegyveres támadó a dél-texasi Sutherland Springs település baptista templomában vasárnap - közölte az amerikai média. A híradások szerint a tettes is meghalt.

Helyi idő szerint dél körül egy férfi belépett a templomba, ahol éppen istentiszteletet tartottak, majd vaktában lövöldözni kezdett. A Fox televízióban megszólaltatott szemtanúk egyike arról számolt be, hogy éppen a templommal szemben lévő benzinkúton volt, amikor meghallotta a lövöldözést. Szerinte legalább ötven lövés dördült el.

A mintegy 400 lelket számláló település rendőrsége és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai perceken belül a helyszínre érkeztek. Az elkövető megpróbált elmenekülni, de a rendőrök üldözőbe vették és rálőttek. A megyei seriff szóvivője, Robert Murphy szerint egyelőre nem világos, hogy az elkövetőt a rendőrök lőtték-e agyon, vagy öngyilkos lett. A férfi azonosítása még nem történt meg.

A híradások szerint a templomban eddig húsznál több holttestet találtak. A sebesültek száma is meghaladja a húszat. Helikopterekkel és mentőkkel szállítják őket egy közeli település kórházába.

A Japánban tartózkodó Donald Trump elnök Twitter-üzenetben reagált a tragédiára. "Isten segítse meg a Sutherland Springsben élőket" - írta.

Twitter-bejegyzésben fejezte ki együttérzését Greg Abbott texasi kormányzó is. Sutherland Springs a dél-texasi San Antoniótól mintegy ötven kilométernyire délre fekszik.