Több ezren állnak kilakoltatás előtt - Vita a devizahitelesek támogatásáról

Publikálás dátuma
2017.11.06. 08:37
Forrás: Magyar Országgyűlés hivatalos oldal/Facebook
Az Országgyűlés az LMP kezdeményezésére politikai vitát tart a devizahitel-károsultak érdekében szükséges lépésekről - informál az MTI. Napirend előtt szó volt még a migrációról, a családokról, a CÖF támogatásáról és az agrárkamarai választásokról.

Az ülésnap délelőtt 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, a mintegy ötórás időkeretű politikai vita az azonnali kérdések után kezdődik.  Az LMP erről szóló indítványában azzal indokolta a kérdés tárgyalását, hogy a kormánytöbbség hiába tekinti lezártnak a devizahitelesek ügyét, közülük jelenleg több ezren állnak kilakoltatás előtt, még mindig rengeteg peres eljárás indul, az árfolyamgátas hiteladósok pedig a forintosítást követően rosszabbul jártak. A parlament ülése napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

Napirend előtt

KDNP: az identitásválság a migrációs válság oka

Harrach Péter azt találta fontosnak a plénum előtt elmondani: megdöbbentőnek tartja, hogy egy francia kisváros el akarta távolítani II. János Pál pápa szobrát, majd arról a keresztet. De a megdöbbenésből magához térve, logikai úton eljutott oda is, hogy megállapítsa: a történtek Európa identitásválságával hozhatók összefüggésbe, és - szerinte -  ez az oka a migrációs válságnak is. Mindebben nagy szerepe van a nyílt társadalom elméletének és Soros Györgynek. De meg is nyugtatta a hallgatóságot,  miszerint  jelen helyzetben Közép-Európa jelenti a reményt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára ráerősített: józan ésszel elfogadhatatlannak nevezte, hogy a világon mindenhol elfogadott, a békesség mellett állást foglaló pápa szobrát, illetve a fölé emelt keresztet támadják. Az európaiság alapja a keresztény gyökerekkel egyezik meg - emelte ki, jelezve: Magyarország és Lengyelország is kész befogadni az alkotást.

LMP: a kormány elfeledkezett az egyszülős családokról

Szél Bernadett (LMP) értékelése szerint a kormány szűken értelmezi a családtámogatást és meghatározott üzleti köröknek kedvez, miközben milliók várnak arra, hogy anyagi biztonságban élhessenek. Szerinte a bölcsődei helyekért közelharcot kell vívni, a családoknak nincs megtakarításuk nyaralásra, váratlan kiadásokra, az egykulcsos adórendszerrel pedig mindenki rosszul jár. A kormány elfeledkezett az egyszülős családokról, pedig ez minden ötödik családot jelenti, 95 százalékban nőket érint - közölte Szél Bernadett, aki minden frakcióvezetőt egyeztetésre hívott az ügyben.

MSZP: a kormányoldal támogassa az ellenzék devizahiteleseket segítő javaslatait!

Szakács László MSZP-s képviselő arra szólította fel a kormányoldalt, hogy támogassa az ellenzék devizahiteleseket segítő javaslatait, köztük azt, hogy ha a hitelfelvételkor a bank elfogadta az ingatlant fedezetnek, akkor annak elárverezésekor is legyen ez elég a pénzintézetnek. Azt is javasolta, hogy román példa alapján a felvételkori árfolyamon és kamatszinten fizethessenek a devizaadósok.

Jobbik: miért nem hajlandó elszámolni a Magyar Villamos Művek a CÖF-nek adott közpénzről?

Szávay István jobbikos képviselő azt mondta: illegális kampányfinanszírozás gyanúját veti fel, hogy a MVM Magyar Villamos Művek a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF) adott félmilliárd forintnyi közpénzről nem hajlandó elszámolni. Közölte: az adatvédelmi hatóság határozata ellenére az MVM nem adja ki a támogatással kapcsolatos adatokat, ezért a hétvégén közérdekű adattal való visszaélés miatt feljelentést tett.

Kérdések 

MSZP: miért engedik a hospice ház bezárását?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, miért engedik, hogy bezárják az ország egyetlen felnőtteket szolgáló hospice házát. Valóban nincs a költségvetésben 50 millió forint a haldokló betegeket segítő alapítvány támogatására?. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: 21 intézményben van hospice ellátás összesen mintegy 250 ágyon, emellett otthoni szakápolást is nyújtanak. Az említett alapítványnak is biztosítják azt a támogatást, amit a többi szolgáltatónak, a további támogatási kérésről pedig az egészségügyi államtitkár dönt - közölte.

Jobbik: felszámolják-e a 4-es út legveszélyesebb kereszteződését?

Lukács László György (Jobbik) azt kérdezte: felszámolja-e a kormány a 4-es főút legveszélyesebb kereszteződését Fegyverneknél, ahol szinte naponta történik baleset. Megjegyezte: ennek a szakasznak a szélesítése a hosszú távú tervek között sem szerepel. Aradszki András, a fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkára megjegyezte: a politikus "pártja tulajdonosának" érdekeit képviseli, "a milliárdos" a frakción keresztül akarja megbízáshoz segíteni halódó vállalkozását. Beszámolt az adott szakasz felújításáról, és arról, hogy ott sebességkorlátozás van érvényben, ami csökkentette a személyi sérüléses balesetek számát.

LMP: miért hagyták cserben a családokat?

Demeter Márta (LMP) egy felmérés eredményeiről számolt be, amely szerint a gyermekesek több mint kétharmadának nincs egy hónapnál hosszabb tartaléka, a családok többségének pedig anyagi gondot okoz a gyermeknevelés. Azt kérdezte: miért hagyja cserben a kormány a családok kétharmadát. Rétvári Bence úgy felelt: a háromgyerekesek többsége nem fizet adót. Az LMP ugyanakkor ezt támadja és személyi jövedelemadót akar emelni, a családok adóját akarja emelni.

MSZP: hogyan fejlődik a pincehelyi egészségügyi ellátás?

Heringes Anita (MSZP) a pincehelyi kórház aktív ágyainak megszüntetéséről és a szakrendelések máshová telepítéséről beszélt, megjegyezve: az itt élőknek Tamásiba kell átjárni, de még ott sem megfelelő az ellátás. Ez a szakellátás fejlesztése? Ehhez kellett 200 millió forint? - kérdezte. Rétvári Bence azt felelte: a 200 millió forintból a az épület egyik szárnyát fejlesztették és új eszközöket is vásároltak. Továbbra is Pincehelyen működik a sebészet, a szülészet és a belgyógyászat, és vérvételre sem kell elutazni. A betegforgalom itt az országos átlag alatt van - tette hozzá, és azt mondta: jobb helyzetben van az egészségügy most, mint amikor a szocialisták 600 milliárd forintot kivontak a területről.

Jobbik: mi lesz az Opel üzemével?

Bana Tibor (Jobbik) azt kérdezte: kapnak-e végre konkrét válaszokat a szentgotthárdi Opel-gyárban dolgozók. Nemrég csaknem száz embert bocsátottak el, az elmúlt hetekben mégis "kínosan hallgat" a kormányzat - jegyezte meg -, további elbocsátások is várhatók. A gyár bezárása katasztrófa lenne a térségre nézve. Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: ha önöknek kellene rendezni az ügyet, nem járnának-e az Opel dolgozói úgy, mint Tiszavasvári, ahol annak ellenére nőtt a munkanélküliség, hogy az egész országban csökkent az. A gyár dolgozik a jövőbeli terven, amelynek részleteit novemberben ismertetik.

MSZP: miért védik Farkas Flóriánt?

Teleki László (MSZP) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, "miért védik" Farkas Flórián fideszes képviselőt, a Lungo Drom vezetőjét. Ki kellene vizsgálni, Farkas Flórián "hova tette az állami forrásokat" - mondta. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormánynak a legnagyobb cigányszervezet fontos partner. Amelyik programban pedig szabálytalanságok történtek, ott visszakövetelték az állami támogatásokat - mondta.

Szerző

Újabb lépés a rendőrállam felé

Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:15
Az engedéllyel tartott vadászfegyverek birtokosaira is vonatkozik Fotó: Shutterstock
Terrorveszélyre hivatkozva jövőre lényegében bárki lakásába betörhet a rendőrség, akinek engedéllyel tartott fegyvere van. Ez több százezer embert érinthet, s jogilag - de praktikusan is - meglehetősen aggályos.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló, 2018. január elsején hatályba lépő salátatörvényben szerepel egy szakasz, ami eddig szinte mindenki figyelmét elkerülte.

A törvény szerint a rendőrség által kiadott engedéllyel tartott fegyverek – ide tartoznak nem csupán a klasszikus önvédelmi és vadászfegyverek, hanem például a paintball (festéklövő), valamint a színházi fegyverek is – ellenőrzésének új módját vezetik be. Érinti ez a fegyverkészítési, -javítási eszközök birtokosait is.

A jogszabály úgy fogalmaz, hogy közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. Ez azt jelenti, hogy a fegyvertartási engedéllyel rendelkező lakhelyére is bármikor betörhet bemehet a hatóság, ha úgy látja jónak.

Mint az szakmai fórumokon olvasható: „természetesen” a Belügyminisztérium senkivel nem egyeztetett a szakmai szervezetek közül, mikor ezt a módosítást beterjesztette és elfogadtatta. Pedig Magyarországon mintegy 300 ezer az engedéllyel tartott fegyverek száma.

Érdekes és teljesen életszerű felvetéssel élt egy fegyvertulajdonos, összefoglalva a törvény gyakorlati hibáit: „kíváncsi vagyok, mi történne, ha ezt nálam akarnák megcsinálni. Nem vagyok otthon, jönnek, feszegetnek. Csakhogy a távfelügyeletre bekötött riasztó már a kísérletnél jelez, emellett mikor belépnek. Nem hallják meg a dübörgő tappancskákat sem, majd szembe találják magukat egy 45 és egy 60 kilogrammos, határozott, saját területét védő, képzett argentin doggal. Bármennyire is igyekeztem, nem tudtam megtanítani őket, hogy ilyen esetekben tegyenek különbséget ember és ember, azaz betörő és rendőr között. Nekik megy mindkettő. Jogosan, elvégre vigyáznak a házunkra. Emiatt a rendőrök, már akiket nem kaptak el, a szolgálati fegyverüket fogják használni, végszükségre hivatkozva.

Ebben az esetben én a következőt tapasztalom: hív a diszpécser a kivonuló szolgálattól, hogy erőszakos behatolás volt, úton van a járőrük és mivel tudják, hogy tartok fegyvereket is az ingatlanban, értesítik a rendőrséget is. Hazaérek, azt látom, hogy pár rendőr a mentőben, a kutyáimat lelőtték, ott ácsorog a kivonuló szolgálat. Én elkövettem valami hibát? Nem, szabályosan tárolok, állandóan lakott ingatlanban, fegyverszobában, bekötött riasztóval, plusz ott a két kutyám. A rendőr követett el hibát? Nem: kiküldték, nem voltam otthon vagy nem akartam ajtót nyitni, nem tudhatja, behatolt. A kutya követett el hibát? Nem: erőszakkal bement valaki, megvédte a saját kis fészkünket. Történt baj? Hát nagyon nagy… Kérdem én: mi értelme..? Semmi…”

A törvény elvi oldalról, jogállami szempontból még aggályosabb. Tekintve, hogy Magyarországon hivatalosan két éve „terrorveszély” van, a hatóság ennek alapján azt vegzálhat, akit csak akar, még az alapos gyanú sem szükséges hozzá, elég csak „bűnmegelőzési célra” vagy a terrorveszélyre hivatkozni.

A terrorizmus elleni küzdelem mint cél, világos – mondta a Népszavának Magyar György ügyvéd. – A baj az, ha túlságosan szélesre tárják a magánszféra védelmét biztosító kapukat. A joggal pedig lehet élni és visszaélni is, mint azt oly sokszor tapasztalhattuk már. A jogász szerint értelmetlen és aggasztó, fenyegető ilyen jogosítványokkal felruházni a rendőrséget. Alapesetben egyszerűen a helyszínre kell hívni a tulajdonost, hogy mutassa meg a fegyvereit. Csak valóban súlyos veszélyhelyzetben, a gyanú igen magas fokán és csak kivételesen lehet helye távollétében a behatolásnak. Az intézkedés felelőssége minden esetben a végrehajtóé, mely egyben az okozott kár megtérítését is magában foglalja.

Az új jogszabály egyébként hasonló eljárásra jogosítja fel a rendőrséget az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozók esetében is, ahol a szervereket ellenőrizhetik.

Szerző

Játszótéri szegregációs játsztmák

Továbbra is mindent megtesz a hajdúhadházi önkormányzat azért, hogy ne használhassa mindenki az uniós pénzből, részben épp a szegregált gyerekek számára épült játszóteret. Most többek között az egészen abszurd nyitvatartási árulja el, hogy még véletlen sem a megnyugtató megoldást keresik az ügyben.

A botrány kirobbanása után, a nyár végén karbantartás ürügyén bezárták a játszóteret, amit csak most, a rossz idő beköszöntével, november 2-tól tettek újra látogathatóvá. Ilyenkor persze a szülők már ritkán ültetik hintára gyereküket. Ráadásul olyan időpontokban tartanak nyitva – hétköznapokon nyolctól négyig - amikor szinte minden gyerek iskolában vagy óvodában van. Szombat és vasárnap délelőtt nyolctól délig talán jobb eséllyel mehetnének játszani a gyerekek, ám a belépés továbbra is regisztrációhoz kötött.

A konferenciaközpont közösségi oldalára október 31-én került fel – alig észrevehetően, a nyitvatartási időt közlő poszthoz fűzött hozzászólásban – az információ, miszerint „a Szederjes Sport-és Konferenciaközpont kültéri játszóterének használata hajdúhadházi lakosok számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az igénylő adatlap a polgármesteri hivatal titkárságán vehető át.”

A helyi romáktól úgy tudjuk, eddig senkinek sem sikerült regisztrálnia. Többen elmondták: átlátszó trükknek tartják, hogy novemberre végeztek csak a karbantartással, aminek amúgy senki nem látta nyomát, s azt is, hogy csak október utolsó napján került fel a regisztrációról szóló megjegyzés a sportközpont közösségi oldalára. – Jól tudják, hogy télen senki nem fog odamenni a játszótérre, tavaszra meg biztos kitalálnak megint valamit, mondjuk elkezdik újra a karbantartást – mondta lapunknak egy szederjesi apuka.

A Népszava írta meg elsőként, hogy közel négyszázmillió forintos uniós pályázatból épült egy új közösségi tér Hajdúhadházon, elvileg azzal a céllal, hogy hogy a szegregált gyerekeket élményekhez, sportolási lehetőséghez juttassák. Ám a játszóteret fizetőssé tették, ötszáz forintos napidíj ellenében lehetett csak használni. (Hasonló eset történt Kisvárdán is: a Hír TV Célpont című műsora derítette ki, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter városában a romák felzárkóztatásáért 700 millió forintból épült edzőteremben, de oda romák nem léphetnek be.) A leszakadó településrészben élők aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy tegyék ingyenessé a szolgáltatásokat. Cikkünk után a település vezetői azt igyekeztek bizonygatni, hogy nem is fizetős a játszótér, csupán regisztrálni kell, s mindenki bátran használhatja azt. „A komplexum területén található játszótér egy kiegészítő elem a szabadtéri kosárlabda-, labdarúgó- és futópálya, továbbá a kondipark meg a vívóterem mellett. A játszótér használata – magyarázták – a hajdúhadházi lakosok számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció és az azt igazoló kártya birtoklása díjtalan. A családi bérlet ára 7500 forint évente, amely két szülő és két gyermek számára teszi lehetővé a sportkomplexum egy éves használatát. A játszótéren kívüli, szabadtéri sportolást szolgáló létesítményekre családi bérlet, felnőtt bérlet és napijegy váltható” – írták közleményben.

Ám amikor újból elmentünk a helyszínre, azt tapasztaltuk, hogy a regisztrálni szándékozókat elküldték, arra hivatkozva, hogy erre később nyílik lehetőség. Úgy tűnik, azóta sem sikerült senkinek regisztrálnia, annak ellenére, hogy folyamatosan próbálkoztak – mondta lapunknak egy volt roma önkormányzati képviselő. Szavai szerint az egyik helybélinek azt mondták a polgármesteri hivatalban, hogy a bejutáshoz valóban regisztráció kell, de ne felejtsék befizetni a hétezer-ötszáz forintos éves egyesületi tagdíjat, különben nem használhatnak semmit. Amikor az illető szóvá tette, hogy nem érti az egészet, hiszen korábban azt nyilatkozta a polgármester, ingyenes a használat, akkor gúnyosan az volt a válasz: ilyet a város részéről senki nem mondott. – Sajnos itt tartunk most, de nem adjuk fel. Addig hajtjuk, amíg el nem érjük, hogy ingyen használhassuk azt, ami a felzárkóztatásunkra szánt pénzből épült. Nem hagyjuk, hogy a polgármester luxusparkot hozzon létre kizárólagos haveri használatra – fakadt ki a volt képviselő.

Veszélyben a támogatás
A K-Monitor szerint „necces” hogy jogtalanul kérnek pénzt az esélyegyenlőségi céllal épült sportkomplexum használatáért, s az önkormányzat a belépőjegy-szedéssel megszegi a támogatási szerződést, ami az összeg, vagy annak egy részének visszafizetésével büntethető. Azért, hogy ezt kiderítsék, adatigényléssel kérik ki a támogatási szerződést, annak módosításait, a költség-haszon elemzést, valamint a monitoring és fenntartási jelentéseket, melyekben elvben minden változást és a keletkező bevételt is rögzíteni kell.

Szerző
Témák
szegregáció