Pusztába száműzik a fogyatékosokat

Publikálás dátuma
2017.11.08 06:00
A fóti Gyermekváros lakói Hatvan szélére, egy gyártelep területére tervezett lakóotthonba költözhetnek. FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Integráció ahogy a kormány képzeli: a nagy "tömegintézményekből" vidéki falvak határába tervezett otthonokba száműzhetik a fogyatékkal élőket.

Elkezdődött a fogyatékkal élők több száz fős "tömegintézményeinek" kiváltása, ám az uniós pénzből fedezett, úgynevezett kitagolási program szakmai hibáktól hemzseg, olykor még az eredeti célkitűzéssel, a társadalmi integráció alapelvével is ellentétes.

A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület hétfő esti szakmai beszélgetésén elhangzott például az: noha az Európai Unió több tízmilliárd forintot ad a programra, a kormány csak azokon a településeken hajlandó kisebb, 10-12 fős lakásotthonokat építeni a fogyatékkal élőknek, ahol ingyen kapnak telket a helyi önkormányzatoktól. A kistelepülések azonban jobbára a kevésbé értékes, a központtól távolabbi telkeiket ajánlják fel, így sok esetben a falvak, kisvárosok határába költöztetik a fogyatékkal élőket. A szakmai beszélgetés egyik résztvevője hallott olyanról, hogy egy alig ötszáz fős településen terveznek kialakítani lakóotthont, ahonnan a legközelebbi városig legalább egy órát kell buszozni. Csak emlékeztetőül: a fóti Gyermekváros különleges ellátást igénylő, mozgássérült gondozottjai számára Hatvan szélén, egy gyártelep területén terveznek lakóotthont építeni.

– Nem tudom elképzelni, miféle integráció valósulhat meg, ha a város szélére vagy a pusztába száműzik a fogyatékkal élőket – fogalmazott a beszélgetés egyik résztvevője.

Mindez a szakértők szerint azért is érthetetlen, mert az EU-nak köszönhetően soha nem állt rendelkezésre annyi pénz az ágazati fejlesztésére mint most. Az "Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése - intézményi férőhelykiváltás" című konstrukció keretösszege például 21,8 milliárd forint. Ugyancsak a férőhely-kiváltásra használható egy 2023-ig szóló, 55,4 milliárdos keret. Ide tartozik a még működő nagyobb gyermekotthonok kitagolása is, ami 5,8 milliárdba kerülne.

Az kétségtelen, hogy a fogyatékkal élők, ha nem nagyintézményi keretek között laknak, sokkal teljesebb életet élhetnek, ám mint arra a Szociális Szakmai Szövetség elnöke, Krémer Balázs rámutatott, a kitagolás önmagában nem csodaszer. Szerinte azt, hogy a gondozottak több figyelmet és nagyobb önállóságot kaphassanak, elsősorban nem a több "kisintézmény", hanem a több szakember tenné lehetővé. A kormány stratégiájában azonban nem látszik, hogy jelentősen bővíteni terveznék az ellátó személyzet körét.

– A programról alig van szakmai párbeszéd, nem volt széleskörű egyeztetés. Nem derül ki, hogy a beruházások végeztével, hogyan, miből működtetik tovább az otthonokat, miből fizetik a szakembereket. Nincsenek valódi költségkimutatások, a működési költségeknek még csak a becslése sem jelenik meg a koncepcióban – mondta Krémer. A szakértő felidézte a borzalmas gondozási körülmények miatt elhíresült gödi Topház Speciális Otthon ügyét, és figyelmeztetett: amíg nincs megfelelő számú szakember, hiba azt gondolni, hogy egy kisebb intézményben nem történhet hasonló.

A Hilscher Egyesület rendezvényén részt vett a hazai fogyatékosügy egy másik elismert szakértője, a kaposvári Napsugár Központ vezetője, Hegedüs Lajos is. Ő arról beszélt, hogy a nemzetközi trendekkel ellentétben a fogyatékkal élők gondozásának magyarországi gyakorlatban alig jelenik meg az emberi jogi szempont, de nemcsak a gondozásban, az egész társadalomban szemléletváltásra lenne szükség a fogyatékosok irányában.

Nem tudja kifizetni a 2 milliós bírságot, a Facebookon kalapozik Márki-Zay

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:03
Márki-Zay Péter
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Három perben is jogerősen elmarasztalták Hódmezővásárhely polgármesterét, aki állítása szerint saját zsebből nem tudná rendezni a költségeket.
Facebookon kér támogatást Márky-Zay Péter, akit kedden, jó hírnév megsértése miatt három perben is elmarasztalt a szegedi bíróság. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint összesen 2 millió forintot, na és a perköltségeket vasalnák be rajtuk, ami családjának három havi teljes bevételét jelenti – és amit ki sem tudnának fizetni. A polgármester bejegyzésében megosztotta számlaszámát, ahova – a hozzászólások alapján – már érkeztek is felajánlások. 
Hódmezővásárhely vezetője külön posztban számolt be az elvesztett perek hátteréről. Mint ebben írja, a sorozatos pereskedés célja szerinte a teljes ellehetetlenítés, idő, energia, pénz tekintetében egyaránt.  Beszámolója szerint:
1. Az első perben egy építési vállalkozó perelte be Márki-Zayt, akiről (a polgármester szerint) még az elsőfokú bírói döntés is elismerte, hogy saját ingatlanvásárlásának is maga volt az ingatlanbecslője. „A másodfok az ítéletet megerősítve immár ezt a dokumentumokkal igazolt tényt is vitatja és, továbbra is a vállalkozó jó hírnevének megsértésének tartotta, hogy ezt én kifogásoltam - 500.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg neki, plusz perköltségeket.” - fogalmazott a városvezető. 2. A hódmezővásárhelyi kórház szintén a jó hírnevének megsértéséért perelte a polgármestert, kampánybeszédében elmondott véleményéért. („a „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják” ), a bíróság itt 800 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg. 3. Egy magánszemély azért perelte be a polgármestert, mert Márki-Zay korábbi városvezetés lakásértékesítési gyakorlatát kritizálva azt mondta, hogy az illető és két gyermeke által beszerzési ár alatt megvásárolt három lakás esetében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. „A bíróság most kimondta, hogy (...) becsületét az elsőfokú ítélettel szemben nem sértettem meg, de a jó hírnév sérelmét fenntartotta, a kért 2 milliós és első fokon megítélt 1 milliós sérelemdíjjal szemben 700.000 forintot ítélt meg, ami még így is érthetetlenül magas összeg, különösen annak fényében, hogy a konkrét ügyben azóta hűtlen kezelés gyanújával feljelentés is született - olvasható Márky-Zay bejegyzésében.
A polgármester hangsúlyozta, a szegedi bíróság ítéletei ügyében a Kúriához fordulnak, ezt követően pedig akár az Európai Bírósághoz is elmennek. Hozzáteszi, „Mindez évekig tarthat és nagyon sokba kerül, de számomra elfogadhatatlan, perekkel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és elhallgattatják azokat, akik feltárják a visszaéléseket”.

Lift és padlófűtés is lesz a szegedi dómban, 1,7 milliárd forintért

Publikálás dátuma
2019.04.24 20:37
Illusztráció
Fotó: Népszava
A  Szeged-Csanádi Egyházmegye ennél olcsóbb beruházást akart, de nem bánták a félmilliárdos pluszköltséget sem.
Vége az idős asszonyok templomi fagyoskodásának – legalábbis a szegedi dómban, ahol Kiss- Rigó László szeged-csanádi püspök átfogó felújítást rendelt el, beleértve a fűtésrendszer kiépítését is. 
Mint a Közbeszerzési Értesítőből kiderül, a  Szeged-Csanádi Egyházmegye összesen 1,74 milliárd forint értékben rendelt meg korszerűsítési munkálatokat a Dóm téri fogadalmi templomban (a . A megbízás többek között kiterjed a templom teljes, 6500 négyzetméteres homlokfelületének szerkezeti javítására, restaurálására, új, fehér mészkő lépcsőburkolatra is. Mindez azért meglepő, mert a Délmagyar cikke szerint
a dómot már 2014 és 2015 között is felújították, akkor 2,1 milliárd forintnyi uniós és állami támogatással.
(A korábbi forrásból jutott a templom látogatóközpontjának felújítására, ahol aztán egy Katedrális nevű luxuséttermet alakítottak ki.) A Google Maps-en publikált friss, márciusi képen mindenesetre úgy tűnik, hogy „a homlokfelület” kifogástalan állapotú. 

Kell oda lift, meg csobogó is

Az egyházmegye nem érte be a szimpla (bár megkérdőjelezhető szükségességű) külső felújítással: a megbízás alapján csobogóval és díszkivilágítással látják el a Páduai Szent Antal szobor előtti vizes medencét, a templom liturgikus tere pedig 1366 négyzetméteres területen kap padlófűtést és persze új padlóburkolatot – „hang, fény- és látványtechnikai fejlesztéssel”. És hogy a misét celebráló idős püspökök se fáradjanak el, a 
a püspöki sekrestye bejárata előtt egyedi kivitelű új, 4 megállós, 11,68 méter emelőmagasságú liftet építenek
A közbeszerzési dokumentumból azt is megtudtuk, hogy az építkezés ideje alatt bekamerázzák a templomteret, a felújításról pedig fotókönyv készül. Ez - mármint a felszerelt webkamerák száma – külön pontot jelentett a pályázatok elbírálásakor. Bár az egyházmegye eredetileg 1,25 milliárd forintra becsülte a pályázat összértékét, a beérkező ajánlatokból gyorsan egyértelművé vált, hogy 1,7 milliárd alatt nem ússzák meg az újabb felújítást. A tendert végül a Kalotherm Építőipari Zrt. nyerte el, 1,74 milliárdos ajánlatával, ami közel félmilliárddal többet jelentett a tervezett összegnél, a beruházó azonban erre is rábólintott.
A két felújítás során tehát 3, 8 milliárdot szántak a fogadalmi templom restaurálására. Ebből az összegből számos szociális bérlakást, hajléktalanszállót – adott esetben kórházi részleget – is lehetett volna építeni. De, mint Semjén Zsolttól tudjuk, az egyház nem valamiféle emberbaráti egyesület