Pusztába száműzik a fogyatékosokat

Publikálás dátuma
2017.11.08 06:00
A fóti Gyermekváros lakói Hatvan szélére, egy gyártelep területére tervezett lakóotthonba költözhetnek. FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Fotó: /
Integráció ahogy a kormány képzeli: a nagy "tömegintézményekből" vidéki falvak határába tervezett otthonokba száműzhetik a fogyatékkal élőket.

Elkezdődött a fogyatékkal élők több száz fős "tömegintézményeinek" kiváltása, ám az uniós pénzből fedezett, úgynevezett kitagolási program szakmai hibáktól hemzseg, olykor még az eredeti célkitűzéssel, a társadalmi integráció alapelvével is ellentétes.

A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület hétfő esti szakmai beszélgetésén elhangzott például az: noha az Európai Unió több tízmilliárd forintot ad a programra, a kormány csak azokon a településeken hajlandó kisebb, 10-12 fős lakásotthonokat építeni a fogyatékkal élőknek, ahol ingyen kapnak telket a helyi önkormányzatoktól. A kistelepülések azonban jobbára a kevésbé értékes, a központtól távolabbi telkeiket ajánlják fel, így sok esetben a falvak, kisvárosok határába költöztetik a fogyatékkal élőket. A szakmai beszélgetés egyik résztvevője hallott olyanról, hogy egy alig ötszáz fős településen terveznek kialakítani lakóotthont, ahonnan a legközelebbi városig legalább egy órát kell buszozni. Csak emlékeztetőül: a fóti Gyermekváros különleges ellátást igénylő, mozgássérült gondozottjai számára Hatvan szélén, egy gyártelep területén terveznek lakóotthont építeni.

– Nem tudom elképzelni, miféle integráció valósulhat meg, ha a város szélére vagy a pusztába száműzik a fogyatékkal élőket – fogalmazott a beszélgetés egyik résztvevője.

Mindez a szakértők szerint azért is érthetetlen, mert az EU-nak köszönhetően soha nem állt rendelkezésre annyi pénz az ágazati fejlesztésére mint most. Az "Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése - intézményi férőhelykiváltás" című konstrukció keretösszege például 21,8 milliárd forint. Ugyancsak a férőhely-kiváltásra használható egy 2023-ig szóló, 55,4 milliárdos keret. Ide tartozik a még működő nagyobb gyermekotthonok kitagolása is, ami 5,8 milliárdba kerülne.

Az kétségtelen, hogy a fogyatékkal élők, ha nem nagyintézményi keretek között laknak, sokkal teljesebb életet élhetnek, ám mint arra a Szociális Szakmai Szövetség elnöke, Krémer Balázs rámutatott, a kitagolás önmagában nem csodaszer. Szerinte azt, hogy a gondozottak több figyelmet és nagyobb önállóságot kaphassanak, elsősorban nem a több "kisintézmény", hanem a több szakember tenné lehetővé. A kormány stratégiájában azonban nem látszik, hogy jelentősen bővíteni terveznék az ellátó személyzet körét.

– A programról alig van szakmai párbeszéd, nem volt széleskörű egyeztetés. Nem derül ki, hogy a beruházások végeztével, hogyan, miből működtetik tovább az otthonokat, miből fizetik a szakembereket. Nincsenek valódi költségkimutatások, a működési költségeknek még csak a becslése sem jelenik meg a koncepcióban – mondta Krémer. A szakértő felidézte a borzalmas gondozási körülmények miatt elhíresült gödi Topház Speciális Otthon ügyét, és figyelmeztetett: amíg nincs megfelelő számú szakember, hiba azt gondolni, hogy egy kisebb intézményben nem történhet hasonló.

A Hilscher Egyesület rendezvényén részt vett a hazai fogyatékosügy egy másik elismert szakértője, a kaposvári Napsugár Központ vezetője, Hegedüs Lajos is. Ő arról beszélt, hogy a nemzetközi trendekkel ellentétben a fogyatékkal élők gondozásának magyarországi gyakorlatban alig jelenik meg az emberi jogi szempont, de nemcsak a gondozásban, az egész társadalomban szemléletváltásra lenne szükség a fogyatékosok irányában.

2017.11.08 06:00

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35

Ilyen EP-listát akar az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:27

Fotó: / Tóth Gergő
A pártelnökkel semlegesítenék a széttartó törekvéseket.
Mindjárt véleményt mond az MSZP választmánya a szombati kongresszus elé kerülő EP-listáról – amit Tóth Bertalan vezet. Az, hogy a pártelnök került a szocialista névsor élére, elejét vette, hogy huzakodás alakuljon ki a listavezető személye körül. Emlékeztetőül: a helyi szervezetek érdemi többsége azt jelezte korábban, hogy Ujhelyi István legyen az első az EP-lajstromban, és ezt támogatta az elnökség is. Csakhogy az utolsó pillanatokban Szanyi Tibor is bejelentkezett listavezetőnek, célját a választmány segítségével érte volna el – azért lobbizott, hogy a választmány emelje pajzsra a listavezetőt. (Megjegyzendő: a szabályok szerint az elnökségnek és a választmánynak együttesen kell döntenie a listára, egyik sem erőszakolhatja rá az akaratát a másikra.) Bár a többségi vélemény szerint Ujhelyi behúzta volna a listavezetői pozíciót, így azonban nem lesz konfliktus, illetve az elnök személye segíthet abban, hogy átmenjen a lista. Amelyiknek második helyén Ujhelyi István áll, így őt követi Szanyi Tibor, utána Tüttő Kata jön, majd Kálló Dániel következik, és a hatodik hely Gurmai Zitáé. Érdemes Kállót kiemelni, aki a Független Diákparlament szóvivője volt, és a civil erőt képviseli. (Az egyelőre kérdéses, mit szól hozzá a választmány.) Mint emlékezetes, ő az a fiatalember, akit tavaly februárban az Echo TV Napi aktuális című műsorában próbált sarokba szorítani a műsorvezető - kétes sikerrel. A nagy vihart kavart adás felvételét a csatorna törölte ugyan saját oldaláról, de ezen a linken még megnézhető.
Természetesen listán mindenki csúszik egyet előre. Hiszen Tóth Bertalan szimbolikus szereplő – az EP-választás után visszalép. A jelenlegi számítások szerint az MSZP mintegy három képviselői helyre számíthat, ebből vélhetően egyet átenged majd a közös listához csatlakozó Párbeszédnek, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor újrázhat Brüsszelben.
2019.02.15 19:27
Frissítve: 2019.02.15 19:40