Pusztába száműzik a fogyatékosokat

Publikálás dátuma
2017.11.08. 06:00
A fóti Gyermekváros lakói Hatvan szélére, egy gyártelep területére tervezett lakóotthonba költözhetnek. FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Integráció ahogy a kormány képzeli: a nagy "tömegintézményekből" vidéki falvak határába tervezett otthonokba száműzhetik a fogyatékkal élőket.

Elkezdődött a fogyatékkal élők több száz fős "tömegintézményeinek" kiváltása, ám az uniós pénzből fedezett, úgynevezett kitagolási program szakmai hibáktól hemzseg, olykor még az eredeti célkitűzéssel, a társadalmi integráció alapelvével is ellentétes.

A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület hétfő esti szakmai beszélgetésén elhangzott például az: noha az Európai Unió több tízmilliárd forintot ad a programra, a kormány csak azokon a településeken hajlandó kisebb, 10-12 fős lakásotthonokat építeni a fogyatékkal élőknek, ahol ingyen kapnak telket a helyi önkormányzatoktól. A kistelepülések azonban jobbára a kevésbé értékes, a központtól távolabbi telkeiket ajánlják fel, így sok esetben a falvak, kisvárosok határába költöztetik a fogyatékkal élőket. A szakmai beszélgetés egyik résztvevője hallott olyanról, hogy egy alig ötszáz fős településen terveznek kialakítani lakóotthont, ahonnan a legközelebbi városig legalább egy órát kell buszozni. Csak emlékeztetőül: a fóti Gyermekváros különleges ellátást igénylő, mozgássérült gondozottjai számára Hatvan szélén, egy gyártelep területén terveznek lakóotthont építeni.

– Nem tudom elképzelni, miféle integráció valósulhat meg, ha a város szélére vagy a pusztába száműzik a fogyatékkal élőket – fogalmazott a beszélgetés egyik résztvevője.

Mindez a szakértők szerint azért is érthetetlen, mert az EU-nak köszönhetően soha nem állt rendelkezésre annyi pénz az ágazati fejlesztésére mint most. Az "Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése - intézményi férőhelykiváltás" című konstrukció keretösszege például 21,8 milliárd forint. Ugyancsak a férőhely-kiváltásra használható egy 2023-ig szóló, 55,4 milliárdos keret. Ide tartozik a még működő nagyobb gyermekotthonok kitagolása is, ami 5,8 milliárdba kerülne.

Az kétségtelen, hogy a fogyatékkal élők, ha nem nagyintézményi keretek között laknak, sokkal teljesebb életet élhetnek, ám mint arra a Szociális Szakmai Szövetség elnöke, Krémer Balázs rámutatott, a kitagolás önmagában nem csodaszer. Szerinte azt, hogy a gondozottak több figyelmet és nagyobb önállóságot kaphassanak, elsősorban nem a több "kisintézmény", hanem a több szakember tenné lehetővé. A kormány stratégiájában azonban nem látszik, hogy jelentősen bővíteni terveznék az ellátó személyzet körét.

– A programról alig van szakmai párbeszéd, nem volt széleskörű egyeztetés. Nem derül ki, hogy a beruházások végeztével, hogyan, miből működtetik tovább az otthonokat, miből fizetik a szakembereket. Nincsenek valódi költségkimutatások, a működési költségeknek még csak a becslése sem jelenik meg a koncepcióban – mondta Krémer. A szakértő felidézte a borzalmas gondozási körülmények miatt elhíresült gödi Topház Speciális Otthon ügyét, és figyelmeztetett: amíg nincs megfelelő számú szakember, hiba azt gondolni, hogy egy kisebb intézményben nem történhet hasonló.

A Hilscher Egyesület rendezvényén részt vett a hazai fogyatékosügy egy másik elismert szakértője, a kaposvári Napsugár Központ vezetője, Hegedüs Lajos is. Ő arról beszélt, hogy a nemzetközi trendekkel ellentétben a fogyatékkal élők gondozásának magyarországi gyakorlatban alig jelenik meg az emberi jogi szempont, de nemcsak a gondozásban, az egész társadalomban szemléletváltásra lenne szükség a fogyatékosok irányában.

Szerző

Felfüggesztette az Operett Kerényit

Publikálás dátuma
2017.11.07. 22:27
Fotó: Tóth Gergő
Kerényi Miklós Gábor, eddigi művészeti vezető nem dolgozik a Budapesti Operettszínházban. Az intézmény vizsgálatot indít, a rendező szeretne szembenézni az áldozatokkal. Egyikük áll a per elébe.

Azonnal hatállyal felfüggesztette Kerényi Miklós Gábor művészeti vezetőt a Budapesti Operettszínház. A színház lapunkkal azt közölte, hogy "Kerényi Miklós Gábor nyugdíjazását kérte vasárnap folyamán. A jogszabály alapján 8 hónapnyi felmentési idővel rendelkezik. Mai naptól, a felmentési idő teljes egészére felmentettük a munkavégzés alól."

A korábbi főigazgató kedden az alábbi közleményt jelentette meg Facebook-oldalán: „A személyemmel kapcsolatban felmerült vádakra reagálva kijelentem, ha bárkit bármivel megbántottam, ezúton kérek elnézést! Be kell, hogy valljam, sok élethelyzetben, sok megoldásban, stílusban, viselkedésben valóban közelítettem ahhoz a határhoz, ami még szerintem elfogadhatónak tekinthető. Tettem ezt a művészi érzékenység és a teljes belefeledkezés, a mérhetetlen művészi szabadságvágy okán. Megalázni valakit sohase volt célom! Ha valaki ezt mégis így érzi ezúton, de személyesen is szívesen kérek tőle elnézést, bocsánatot, bár szándékom szerint mindig a művészet valamilyen típusú megjelenéséért, a különleges belső világok felszabadítására törekedtem. Előadásaimban éppen úgy, mint a hétköznapi alkalmakor. Bízom benne, hogy ezt minden magát sértettnek érző kollégám elfogadja! A legnagyobb büntetés számomra az, hogy imádott színházam nyugalmának biztosítása érdekében meghoztam azt a döntést, amelyről már vasárnap tájékoztattam a nyilvánosságot!”

Kerényi oldalán azután jelent meg a poszt, hogy hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában Maros Ákos, a ma már külföldön élő táncos, korábbi társulati tag névvel és arccal mesélte el saját, 18 éves korában elszenvedett sérelmét. A rendező máshogy emlékszik a Maros Ákos által elmondott fenekelésre, de nem tagadta, hogy megtörtént az eset. Ugyanakkor az ATV-nek aláhúzta: véleménye szerint ez két felnőtt között történt, és bármikor abba lehetett hagyni.

A csatorna reggeli, Start című műsorában Czapáry Veronika író kijelentette: több áldozatról tud, akik között 13 esztendős is volt. Az Index.hu-n már 11 áldozatról beszél. A hírportál – nevek nélkül – több történetet is részletesen leír: több esetben visszatérő mozzanat a vállfával való elfenekelés, a büntetés, a nyilvános megalázás és a fogdosás.

Az Operettszínház vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy a színház munkatársainak körében előfordult-e zaklatás, bántalmazás, különös tekintettel a hatalommal való visszaélésre, de a belső vizsgálat első lépése a bejelentési protokoll elkészítése lesz - írta a teátrum. Felülvizsgálják azt is, hogy mely Kerényi-darabok maradnak műsoron (hat van ilyen jelenleg, köztük az év bombasikere, az A Notre Dame-i toronyőr). Az intézmény vezetősége azt is kidolgozza, miként előzhetők meg vagy jelenthetők azonnal a jövőben a hasonló visszaélések. Előadás egyelőre nem marad el.

Kerényi Miklós Gábor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában sugárzott interjúban a 13 éves áldozattal kapcsolatban azt mondta, hogy "Azt hiszem, hogy ilyen történet nem volt. (...) Nagyon szeretném, ha valaki szemtől szembe leülne velem és azt mondaná, hogy ez és ez történt. " Erre - úgy tűnik - lesz lehetősége, mert az említett akkor még kiskorú, nevét és arcát egyelőre nem vállaló áldozat közleményt juttatott el a csatornához, amelyben az szerepel, hogy "Ezúton közlöm a nyilvánossággal, hogy amit Czapáry Veronika állított, megfelel a valóságnak. Ezt egy esetleges per folyamán eskü alatt is bármikor vállalom."

„Elmész a francba!”
Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője úgy vélte, ideje hozzászólnia a zaklatásos botrányhoz. Az elsőként nyilvánosság elé álló Sárosdi Lilla színésznőre és az őt (is) zaklató Marton László rendezőre utalva a politikus ezt írta a Facebookon: „Én is ritka ocsmány dolognak vélem Marton péniszének nyilvános kalibrálását, s arról is illik megemlékezni, hogy ki rohangál pucéran a színpadon. Csak hogy tartsunk mértékeket!” Áldozathibáztató megjegyzésével Szanyi nemcsak Sárosdi férje, Schilling Árpád rendező vagy Juhász Péter (Együtt), hanem saját párttársai – Molnár Gyula, Ujhelyi István – felháborodását is kiváltotta. Tüttő Kata például azt üzente neki: „Elmész a francba!”.

Szerző

Felfüggesztette az Operett Kerényit

Publikálás dátuma
2017.11.07. 22:27
Fotó: Tóth Gergő
Kerényi Miklós Gábor, eddigi művészeti vezető nem dolgozik a Budapesti Operettszínházban. Az intézmény vizsgálatot indít, a rendező szeretne szembenézni az áldozatokkal. Egyikük áll a per elébe.

Azonnal hatállyal felfüggesztette Kerényi Miklós Gábor művészeti vezetőt a Budapesti Operettszínház. A színház lapunkkal azt közölte, hogy "Kerényi Miklós Gábor nyugdíjazását kérte vasárnap folyamán. A jogszabály alapján 8 hónapnyi felmentési idővel rendelkezik. Mai naptól, a felmentési idő teljes egészére felmentettük a munkavégzés alól."

A korábbi főigazgató kedden az alábbi közleményt jelentette meg Facebook-oldalán: „A személyemmel kapcsolatban felmerült vádakra reagálva kijelentem, ha bárkit bármivel megbántottam, ezúton kérek elnézést! Be kell, hogy valljam, sok élethelyzetben, sok megoldásban, stílusban, viselkedésben valóban közelítettem ahhoz a határhoz, ami még szerintem elfogadhatónak tekinthető. Tettem ezt a művészi érzékenység és a teljes belefeledkezés, a mérhetetlen művészi szabadságvágy okán. Megalázni valakit sohase volt célom! Ha valaki ezt mégis így érzi ezúton, de személyesen is szívesen kérek tőle elnézést, bocsánatot, bár szándékom szerint mindig a művészet valamilyen típusú megjelenéséért, a különleges belső világok felszabadítására törekedtem. Előadásaimban éppen úgy, mint a hétköznapi alkalmakor. Bízom benne, hogy ezt minden magát sértettnek érző kollégám elfogadja! A legnagyobb büntetés számomra az, hogy imádott színházam nyugalmának biztosítása érdekében meghoztam azt a döntést, amelyről már vasárnap tájékoztattam a nyilvánosságot!”

Kerényi oldalán azután jelent meg a poszt, hogy hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában Maros Ákos, a ma már külföldön élő táncos, korábbi társulati tag névvel és arccal mesélte el saját, 18 éves korában elszenvedett sérelmét. A rendező máshogy emlékszik a Maros Ákos által elmondott fenekelésre, de nem tagadta, hogy megtörtént az eset. Ugyanakkor az ATV-nek aláhúzta: véleménye szerint ez két felnőtt között történt, és bármikor abba lehetett hagyni.

A csatorna reggeli, Start című műsorában Czapáry Veronika író kijelentette: több áldozatról tud, akik között 13 esztendős is volt. Az Index.hu-n már 11 áldozatról beszél. A hírportál – nevek nélkül – több történetet is részletesen leír: több esetben visszatérő mozzanat a vállfával való elfenekelés, a büntetés, a nyilvános megalázás és a fogdosás.

Az Operettszínház vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy a színház munkatársainak körében előfordult-e zaklatás, bántalmazás, különös tekintettel a hatalommal való visszaélésre, de a belső vizsgálat első lépése a bejelentési protokoll elkészítése lesz - írta a teátrum. Felülvizsgálják azt is, hogy mely Kerényi-darabok maradnak műsoron (hat van ilyen jelenleg, köztük az év bombasikere, az A Notre Dame-i toronyőr). Az intézmény vezetősége azt is kidolgozza, miként előzhetők meg vagy jelenthetők azonnal a jövőben a hasonló visszaélések. Előadás egyelőre nem marad el.

Kerényi Miklós Gábor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában sugárzott interjúban a 13 éves áldozattal kapcsolatban azt mondta, hogy "Azt hiszem, hogy ilyen történet nem volt. (...) Nagyon szeretném, ha valaki szemtől szembe leülne velem és azt mondaná, hogy ez és ez történt. " Erre - úgy tűnik - lesz lehetősége, mert az említett akkor még kiskorú, nevét és arcát egyelőre nem vállaló áldozat közleményt juttatott el a csatornához, amelyben az szerepel, hogy "Ezúton közlöm a nyilvánossággal, hogy amit Czapáry Veronika állított, megfelel a valóságnak. Ezt egy esetleges per folyamán eskü alatt is bármikor vállalom."

„Elmész a francba!”
Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője úgy vélte, ideje hozzászólnia a zaklatásos botrányhoz. Az elsőként nyilvánosság elé álló Sárosdi Lilla színésznőre és az őt (is) zaklató Marton László rendezőre utalva a politikus ezt írta a Facebookon: „Én is ritka ocsmány dolognak vélem Marton péniszének nyilvános kalibrálását, s arról is illik megemlékezni, hogy ki rohangál pucéran a színpadon. Csak hogy tartsunk mértékeket!” Áldozathibáztató megjegyzésével Szanyi nemcsak Sárosdi férje, Schilling Árpád rendező vagy Juhász Péter (Együtt), hanem saját párttársai – Molnár Gyula, Ujhelyi István – felháborodását is kiváltotta. Tüttő Kata például azt üzente neki: „Elmész a francba!”.

Szerző