Civiltörvény - Indítja az aláírásgyűjtést a Momentum

Publikálás dátuma
2017.11.08. 06:08

Egy héten belül elkezdi gyűjteni az aláírásokat a Momentum azért, hogy népszavazást írjanak ki a civiltörvényről – jelentette be Orosz Anna, az ellenzéki párt elnökségi tagja. Erről azután beszélt, hogy Kúria hitelesítette a civiltörvény visszavonását kezdeményező kérdésüket. A politikus – aki jelezte, 1200 önkéntesük gyűjti majd az aláírásokat – az ügy tétjéről szólva azt mondta: a civil szervezetek teremtik meg a demokratikus működés és a szolidáris közösség alapját, és semmiféle racionális érv nem támasztja alá azt, hogy miért kell ezekkel a szervezetekkel szemben fellépni.

Mint emlékezetes, a kormánypárt júniusban szavazta meg, hogy azok a civilek, amelyek a határon túlról is kapnak támogatást, orosz mintára „külföldről finanszírozottnak” minősülnek, és ezt a fel kell tüntetniük kiadványaikon. Ezt a "bélyeget" nem minden szervezet vette magára, 23 szervezet bojkottot hirdetett a törvénnyel szemben. Ezeket a napokban jelentette fel a KDNP ifjúsági szervezete.

A Momentum – mint arról többször írtunk –, még júniusban kezdeményezett népszavazást a törvénnyel szemben, amit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azzal a szokásos hivatkozással utasított el, hogy az „nem egyértelmű”. Az NVB szerint nem egyértelmű kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?" A Kúria szerint a kérdés világos, ezért hitelesítette azt. Ez már a sokadik alkalom, hogy a Kúria felülbírálja az NVB döntését, és zöld utat ad ellenzéki népszavazási kezdeményezésnek. Eddig azonban egyre sem kerülhetett sor, mert a Fidesz minden alkalommal – így a vasárnapi boltbezárás, az Olimpia, a Római-part vagy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége ügyében – inkább visszavonulót fújt, csakhogy ne lehessen népszavazást tartani.

Bár a Kúria döntése jogerős, az Atv.hu-nak nyilatkozó Trócsányi László igazságügy-miniszter úgy vélte: „nem zárható ki”, hogy e bírósági döntésről a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki, ha „valaki” alkotmányjogi panaszt nyújt be a kúriai döntéssel szemben.

Támadás Horn Gyula emléke ellen

Publikálás dátuma
2017.11.08. 06:07

Eljárást indított a rendőrség azok ellen, akik meggyalázták Horn Gyula volt MSZP-s miniszterelnök szobrát a XIII. kerületben. Molnár Gyula szocialista pártelnök videóüzenetben, Lendvai Ildikó Facebook-bejegyzésben tiltakozott. Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke közleményben hangsúlyozta, hogy pártja tisztelettel hajt fejet a volt miniszterelnök emléke előtt, és fölháborodottan ítéli el a szélsőjobboldali fiatalok barbár akcióját.

Horn Gyula szobrára fekete zsákot húztak, és azt írták rá: „Pufajkás gyilkos!”. Az incidens október 31-én, a reformáció emléknapján, mindenszentek gyászünnepének előestéjén történt. Az, hogy a kegyeletsértés valóban a szélsőjobboldalhoz kötődik, nem kétséges: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) nemcsak fotókkal illusztrált beszámolót közölt a tagjai által elkövetett akcióról, hanem azt is kilátásba helyezte, hogy „amíg szükséges”, folytatni fogják.

A szervezet a Jobbik holdudvarához tartozik. Erre Lendvai Ildikó is felhívta a figyelmet, és azt kérdezte azoktól a „jóhiszemű baloldali szavazóktól”, akik a Jobbik és a demokratikus pártok bárminemű választási együttműködését javasolják: még mindig szeretnének-e körzetükben jobbikos jelöltre szavazni?

Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, a HVIM alapítója és tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy már nincs napi kapcsolatban a vármegyés mozgalom vezetőségével, az esetről a Népszavától értesült. Nem gondolja, hogy kegyeletsértésről lenne szó, mivel az akció nem Horn Gyula sírjánál, hanem a szobránál történt: szerinte ez belefér a politikai véleménynyilvánítás kategóriájába.

A XIII. kerületi önkormányzat arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kegyeletsértést a helyszíni kamerák jóvoltából a közterület-felügyelet munkatársai vették észre. Jelentették az esetet vezetőjüknek, aki azonnal a rendőrséghez fordult. Az önkormányzat információi szerint garázdaság miatt a rendőrség hivatalból eljárást indított.

Felpezsdültek a szélsőségesek
„Az iszlamizáció öl, mondj igent a keleti határzárra!” – ezzel a szöveggel rakott ki molinót a XI. kerületi Fehérvári úti mecsetre az Identitás Generáció Magyarország nevű, a „vármegyésekhez” hasonlóan szélsőjobboldali társaság.
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője közben a náci-nyilas Kurucinfó nyomán azt állította, hogy a „polkorrekt médiához” sorolt Népszava, Index, 444, valamint a (korábbi) Origo „alaposan kifehérítve” közölte egy „cigánybűnöző” fotóját. A 444 szerint a politikus nekifutásból, páros lábbal „tökön rúgta” magát: az említett orgánumok a rendőrségtől kapott felvételt használták, ugyanúgy, ahogyan a jobbikos Alfahír is.

Szerző

Közös minimum az oktatásban

Publikálás dátuma
2017.11.08. 06:05
A kép illusztráció.

Az egészségügy után az oktatásban is szakmai minimumot dolgoztak ki az ellenzéki pártok szakpolitikusai. Ikotity István (LMP) már be is nyújtott egy erről szóló határozati javaslatot az Országgyűlésnek. A "Közös nevező - az oktatáspolitika pártfüggetlen alapelveinek elfogadásáról" című javaslat húsz pontjának a Karátson Gábor Kör februári oktatási konferenciájának eredményei szolgáltatják az alapját. Ezen a rendezvényen politikusok mellett oktatási szakértők és civilek próbáltak közös nevezőre jutni.

Az ellenzéki pártok által elviekben támogatott javaslatban leszögezik: az oktatáspolitikát "ki kell szabadítani a pártérdekek csapdájából", ehhez pedig legelőször valamennyi, oktatásban érintett félnek biztosítani kell az érdemi közreműködés lehetőségét például a döntések előkészítésében. Az államnak az oktatási intézmények igazgatásával, működtetésével kapcsolatos jogokat is meg kell osztania a közvetlenül érintettekkel, elsősorban a helyi önkormányzatokkal. Hangsúlyozták: az oktatásirányítás elsőrendű feladata a minőség biztosítása, melynek a bürokratikus elemek csökkentésével, az intézmények önértékelését segítve kell eleget tennie.

Nagyobb önállóságot adnának a tantestületeknek és az igazgatóknak. Az iskolahálózat területi fejlesztésével kapcsolatos döntéseknek is a helyi körülmények és regionális érdekek mérlegelése alapján kell megszületniük, az érintettek bevonásával. Ha egy településen csak egyetlen iskola működik, annak - fenntartótól függetlenül - világnézetileg semlegesnek kell lennie. A szakképzésben növelnék az átjárhatóságot, hogy az "ne legyen zsákutca": a szakiskola készítsen fel a felnőttkori tanulásra, a szakközépiskola a szakma elsajátítása mellett nyújtson továbbtanulási lehetőséget is.

A javaslatban szóba kerülnek a tartalmi, illetve a pedagóguspályát érintő kérdések is. Előbbivel kapcsolatban a pártok úgy látják, a közoktatás tartalmi szabályozását mentesíteni kell a kormányzati ciklusonként változó, szakmailag előkészítetlen "rögtönzésektől". A tantervi szabályozás célja ne a kötelezően elsajátítandó ismeretanyag növelése, illetve csökkentése legyen, hanem az elsajátítás "mélységét" ösztönözze ("kevesebbet, de alaposabban"). A tananyagot a diákok életkori sajátosságaihoz igazítanák, megszüntetnék az állami tankönyv monopóliumot.

A pedagóguspályával kapcsolatban azt írták: törekedni kell arra, hogy a fiatal pedagógusjelöltek a legkorszerűbb képzést kapják. A pedagógusbéreknek el kell érnie a közép-európai országok átlagos értelmiségi bérszínvonalát, illetve gondoskodni kell arról, hogy minden iskolában legyen kellő számú pedagógiai asszisztens, legyen elérhető a szociálpedagógus, a pszichológus, a szabadidő-szervező, a logopédus, a fejlesztő- és gyógypedagógus.

Fontos hangsúlyozni: a javaslat nem az ellenzéki pártok "közös programját", hanem egy olyan szakmai alapot fektet le, amelyre minden párt ráépítheti saját programját. A pártok képviselői szerda délelőtt egyeztetnek újból a közös oktatási minimumról, szombaton pedig a Civil Közoktatási Platform budapesti rendezvényén is beszámolnak oktatási elképzeléseikről.

Szerző